Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-15 / 88. szám
1998. Ambus 15., Szikda NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI KÖRKÉP - HIRDETÉS ÉSUK'MmTAROMZAS Nyugdíjbiztosítási # körkép I. mm Az ÉS ? ■ c.U; : A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer Január elsejétől új nyugdíjrendszer kezdte meg működését hazánkban. Ennek lényege, hogy az eddig egységes társadalombiztosítási nyugdíj kettévált: egyrészt a jelenleg is meglévő - de korszerűsített - felosztó-kirovó rendszerű tb-nyugdíjra, másrészt meghonosodtak a magánnyugdíjpénztárak. A felosztó-kirovó rendszerben a nyugdíjasok járandóságát az aktívak befizetéseiből fedezik. Ezt a hagyományos társadalombiztosítási rendszert hívja a szakzsargon első pillérnek. A magánnyugdíjpénztárak úgynevezett tőkefedezeti elven működnek, vagyis a befizetett járulék és annak hozama - a kockázatokkal is kalkulálva - kerül vissza a biztosítotthoz. Ezt hívják a társadalombiztosítási rendszer második pillérének. l A NŐK KEDVEZMÉNYES ÖREGSÉGI NYUGDÍJKORHATÁRA 1 1997. DECEMBER 31. ÉS 2009. JANUÁR 1-JE KÖZÖTT. I Születési év Nyugdíjkorhatár (év) j 1940. január 1-je előtt 55 í 1940-ben 56 j 1941-ben 57 i 1942-ben 57 I 1943-ban 58 í 1944-ben 59 1945-ben 60 j 1946-ban 61 Á férfiaknál a kedvezmény sokkal egyszerűbb: akik 1938. január 1-je előtt születtek, azok a 60., akik ez után, azok 61. életévükben mehetnek nyugdíjba, 1997. december 31. és 2009. január Kje között. A különböző ártalmas munkákat végzők 1997 végén is létező korkedvezménye 2000. január Tjéig érvényes. Előrehozott nyugdíj Áz öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legalább 5 évvel alacsonyabb életkorban lehet előrehozott nyugdíjat kapni, feltéve, hogv a nő az 55., a férfi pedig a 60. életévét betöltötte.Az 1939. január 1-je előtt született férfiaknál a szolgálati idő legalább 37 év, az 1938. december 31. után születetteknél pedig legalább 38 év. Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj annak jár, akinek az előrehozott nyugdíjnál meghatározott szolgálati idejéből legfeljebb 5 év hiányzik. A csökkentés mértéke attól függ, hogy mennyi idő hiányzik a normál szolgálati időből. Az öregségi nyugdíj összege nem lehet több az alapjául szolgáló havi átlag- keresetnél. Ha valaki legalább 38 év szolgálati idővel rendelkezik, és a 62. életévének betöltése után - a nyugdíj megállapítása nélkül - legalább 365 napot dolgozik, nyugdíjemelésben részesül. Ennek méltóké 30 naponként 0,3 százalék.Szolgálati időnek az az időszak számít, amelyre a munkaadó és a munkavállaló nyugdíjjárulékot fizet. Az 1998. január 1-je előtt folytatott felsőfokú és nappali tagozatos tanulmányok idejét szolgálati időnek kell beszámítani. Hirdetés----------------------------------------------------------AZ ELŐREHOZOTT NYUGDÍJ FELTÉTELEI NŐKNÉL ! Születési év Szolgálati idő (év) | 1945. december 31. után 38 ! 1945-ben 37 | 1944-ben 36 I 1943-ban I • - - •; - ■- 1 - -**-••• ' 35 I 1943. január 1-je előtt 34 A tb-rendszer felépítése A társadalombiztosítási rendszer a nyugdíjbiztosítás mellett magában foglalja az egészségbiztosítást is. A tb-ellátások fedezetét a munkaadók és a munkavállalók által fizetett járulék jelenti. Ebből a szempontból járulékfunkciója van a magánnyugdíjpénztárba fizetett tagdíjnak is. A járulékok esetében a nagyobb részt a munkaadók, a kisebbet a munkavállalók fizetik. Az új rendszer következtében ez a megoszlás nem változott, de 1999-ben, illetve 2000-ben a munkaadók 1-1 százalékkal kevesebb nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizetnek. Ennek ellentételezésére ugyanennyivel növekszik majd a munkavállalók járuléka, illetve a magánnyugdíjpénztár tagdíja. A járulék alapja mindaz a jövedelem, ami után személyi jövedelemadót kell fizetni. A munkavállalók járuléka egy szinten „lezár”, vagyis hiába nő a jövedelem, nem kell több járulékot fizetni. Ez a plafon 1997-ben napi 3300 forintot alapul véve havi 99 ezer forint, 1998-ban pedig napi 4290 forint. A munkaadók által fizetett magasabb járuléknak viszont nincs plafonja. Ki a biztosított? A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kötelező jellegű, így függetlenül attól, hogy a felosztó kirovó vagy a magánnyugdíjpénztári rendszerben van valaki, biztosítottnak számít. A fő szabály az, hogy az adott személy egy cégnél, intézménynél munka- viszonyban álljon, de emellett számtalan más tevékenység is biztosításnak minősül. Tehát az azért kapott díjazásból le kell vonni a járulékokat. Lényeges tudni, hogy a munkaadó és a munkavállaló járulékát - beleértve a magánnyugdíjpénztár tagdíját is - a munkaadónak kell levonni és átutalni. Az egyéni vállalkozók biztosítási kötelezettsége akkor kezdődik, amikor átveszik vállalkozói igazolványukat, és addig tart, amíg vissza nem adják azt. Ha valaki gazdasági társaság - társas vállalkozás - tagja (tulajdonosa), csak akkor biztosított, ha személyesen közreműködik a cég tevékenységében. Az egyéni vállalkozónak a minimálbér után akkor is meg kell fizetnie a járulékot, ha a valós jövedelem ennél kisebb. Nyugdíjjogosultság Az öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31. és 2009. január elseje között 62 év, amihez legalább 20 év szolgálati időnek kell társulnia. A fő szabály alól azonban számos kivételt állapít meg a jogszabály, így például teljes nyugdíjra jogosult az a nő és férfi, aki 1991. január 1-je előtt 55., illetve 60. életévét betöltötte és legalább 10 év a szolgálati ideje. A résznyugdíjra is vannak könnyítő szabályok, így például résznyugdíjat kaphat az a nő, aki az 55. életévét 1990. december 31. és 1993. július 1-je között töltötte be és 10 évi szolgálati időt szerzett, illetve az a férfi, aki az említett két időpont között töltötte be 60. évét szintén résznyugdíjat kaphat. Elég 15 év szolgálati idő annak, áld 1993. június 30. és 2009. január 1-je között éri el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és elegendő neki a résznyugdíj. Budapest Nyugdíjpénztárak. Tapasztalt vagyonkezelő kiemelkedő hozammal Egy nyugdíjpénztártól várható nyugdíjszolgáltatás nagysága döntő mértékben a pénztárva gyón befektetésének hozamától függ, ezért a vagyonkezelés kell, hogy a legfontosabb szempont legyen akkor, amikor nyugdíjpénztárt választ. A befektetési hozamok jelentőségét nem lehet túlbecsülni: egyetlen százalék plusz hozam a nyugdíjat 20%-kal megemeli. Egy jó nevű vagyonkezelő szervezet szakmai tudása és tapasztalata szükséges ahhoz, hogy a befektetések egyszerre garantálják vagyonának biztonságát és gyors gyarapodását. A > ti#; i Budapest Nyugdíjpénztárak vagyonkezelője a Budapest Alapkezelő Rt., a Budapest Bank-csoport tagja Magyarország legnagyobb befektetési alapkezelője, a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb hazai befektetője. A befektetési alapok piacán több, mint 40%-os részesedéssel bíró vagyonkezelő 140.000 kisbefektető megbízásából több, mint 100 milliárd Ft vagyonnal vesz részt a befektetési piacon. A cég kimagasló eredményei talán Ön előtt sem ismeretlenek: a nyugdíjpénztárhoz hasonlóan, részvényt és állampapírokat vegyesen tartalmazó befektetéseik 3 éves hozamának átlaga meghaladja a 40%-ot. fík Budapest Nyugdíjpénztárak mögött a biztos intézményi hátteret a Budapest Bank, és tulajdonosa, a General Electric csoport, a világ legnagyobb tőkecsoportja biztosítja. A Budapest Nyugdíjpénztárak kitűnnek rugalmas és gazdaságos működésükkel: belépési díj nincs, és a befizetések 96%-a közvetlenül az Ön egyéni számlájára kerül. A pénztárral kapcsolatos ügyeit, pénztári belépését az ország közel 80 Budapest Bank fiókjában néhány perc alatt elintézheti. Részletes tájékoztató füzetünket megtalálja a Budapest Bank fiókjaiban. Internet cím: www.bpnyuigdij.hu Válassza azt, akitől a legtöbbet remélheti! Budapest Nyugdíjpénztárak Beléphet a Budapest Bank Rt. fiókjaiban
