Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-02 / 78. szám

AKTUÁLIS wwmmmm g KOMMENTÁR Turné Halmos Ildikó y Újra itt volt a miniszter. Magyar Bálint szemé­lyesen. Már Miskolcon óriási tömeg fogadta, a nagyteremben és a pluszteremben is alig fértek el az érdeklődők. Lesték a szavát. És ő beszélt. Majd' két órán át, szinte levegővétel nélkül. Grafikonokkal támasztotta alá igazát, vagyis azt, hogy a „fideszes és a szocialista demagó­gia ellenére" az oktatási kormányzat mindent megtesz az esélyegyenlőség növeléséért. És tu­lajdonképpen az őt hallgatóknak egyet kellett érteniük vele. Nem csupán fantasztikus retori­kai képessége váltotta ki a bólogatást. El kell ismerni, hogy Magyar Bálinték letettek va­lamit az asztalra. Ha bizonyos intézkedéseiket meg is kérdőjelezzük, azt senki nem vitathatja, hogy a Sulinet program nem semmi. Azt mond­ták, hogy minden középiskolának vesznek számí­tógépeket, meg internet-csatlakozást - és tényleg. Ez nem kis pénz, de Magyar Bálint szerint e nél­kül lemaradunk, mint a borravaló - hát keresztül­vitte. Mindezt el is mondta tegnap, indokolta az informatikai fejlesztés, a nyelvtanulás szükséges­ségét, kitért a normatívákra, hangsúlyozta a felzár­kóztató programok előnyeit. És nemcsak az ered­ményeket sorolta. Beszélt a pedagógusok siralmas bérviszonyairól, és azt is elismerte, hogy a minő­ségi bérpótlékra erre az évre kiharcolt összeg va­lóban csak jelzésértékűnek számít. Mi több, nem elégedett meg azzal, hogy csak a Miskolcon találkozzon az érdeklődőkkel, eluta­zott Sárospatakra, Tokajba, Szikszóra is. Mind­ezt egy nap leforgása alatt! De tulajdonképpen kiknek is beszélt? Pedagógu­soknak. Pedagógusoknak, akik szinte már isme­rősként fogadták, hiszen nem ez volt az első lá­togatása a megyében. És miről is beszélt? Olyan dolgokról, amelyekről nehéz elképzelni, hogy a pedagógusok először hallottak volna. Hiszen legalább öt - ha nem tíz - tudósítás sziiletétt már csak ebben az újságban azokról a fórumokról, melyeken a miniszter; vagy valamely munkatár­sa a tegnapi előadás egy-egy témáját ismertette. Akkor talán választási propaganda volt ez a tegnapi turné?! Lehet. De mégiscsak eljött a mi­niszter, az ő szájából hallhattuk az eredménye­ket, és talán újra megerősítette a pedagóguso­kat abban a - reméljük így van - meggyőződé­sükben, hogy az ország jövőjének kulcsa az oktatás. Ha nem is tudott újdonságokkal szol­gálni, legalább ennyit elért. Beszélő viszonyban - kép és írás. Ur­ban Tibor és Vass Tibor Beszélő viszony című közös kiállítását Dobrik István művészettörténész nyitot­ta meg (képünkön) tegnap Miskolcon a Teleki Te­hetséggondozó Kollégiumban. A költészet napja tiszteletére rendezett találkozón a képek után az h'ás, a szó vette át a főszerepet, hiszen Zemlényi Attila házigazdaként felolvasóestre hívta meg köl­tőtársait, Fecske Csabát, Horváth Gyulát, Kábái Zoltánt, Serfőző Simont és Vass Tibort. Fotó: Vajda Halál a tartályban Sajószöged (ÉM - FL) - A Sajón épülő erőmű 5000 köbméteres üzemanyagtartályába zuhant be­le 20 méter magasságból egy szerelést végző dolgo­zó tegnap délután. A tiszaújvárosi Tűzoltó és Mű­szaki Mentő Kft. szakemberei siettek speciális fel­szereléseikkel a segítségére: emelőkosárral jutot­tak a tartály tetejére, onnan kötélhágcsón a mély­be, de már csak a halál beálltát tudták megállapí­tani. Az elhunyt T. M. 54 éves hegesztő, budapesti lakos volt. A rekonstrukció „mérföldköve” Befalazott üzenet a múltból a mának, a mából a jövőnek Sárospatak (ÉM - DK) - A sárospataki Rákóczi- vár állapotáról informá­ló „üzeneteket” találtak korábban és helyeznek el újra a 2003-ig tartó rekonstrukció során. Tegnap nemcsak aláír­ták a várfalba beépíten­dő cserepet, de felújí­tásról tanúskodó mér­földkövet is állítottak.- Egy nagy felújítási sza­kasz befejezéseként ’95-ben átadtuk a Vörös-tornyot. De itt nem állhattunk meg, tovább kellett lépnünk, hi­szen nemzeti örökségünk­kel gazdálkodunk, és nem mindegy, hogyan. ’96-ban megnyílt a Vörös-torony új kiállítása, illetve a rene­szánsz konyha. 2003-ig a teljes műemlékegyüttes re­konstrukciója valósul meg - mondta Jósvainé Dankó Katalin, a múzeum vezető­je az újabb rekonstrukciós folyamat indítását jelző „mérföldkő” elhelyezésekor. A felújítás során nemcsak a vár épülete, de a hozzá tartozó történeti kert, és a központi váron kívüli vár­falak is megszépülnek.- Ez az örökség kötelez minket, és át kell mente­nünk a jövőnek Rákóczi szellemét is - mondta az igazgatónő. Nem véletle­nül választották a 2003-as dátumot: akkor lesz a Rá- kóczi-szabadságharc 300. évfordulója. Jelképnek gondolja ezt Géczy Csaba, az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal elnökhelyet­tese, aki - Inkei Péterrel, a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium (MKM) helyettes államtitkárával, Bathó Ferenccel, a Pénz­ügyminisztérium főosz­tályvezetőjével és Somogyi Botonddaí, az MKM főosz­tályvezető-helyettesével együtt - támogatást ígért. A következő hónapok fel­adata a Palotaszárny fel­újítása lesz. Ez az emeleti részeket jelenti, ahol eddig állandó kiállítások várták a látogatókat. Elsőként a bútor- és üvegkiállítást bontották le, ezt követi majd a Rákócziról szóló tárlat. De mindig adnak valami újat is: most szom­baton a Szathmáry Lajos Kossuth gyűjteménye című kiállítás nyúlik meg, május 8-tól pedig a Vörös-torony­ból kiemelt ablakkereteket is láthatják az érdeklődők. Ételcsodák - két napig Miskolcon Miskolc (ÉM) - Mintegy 1000 négyzetméternyi terí­tett asztalon közel 600 sza­kács, cukrász mestermüvé­ben gyönyörködhet majd a közönség április 25-én és 26-án Miskolcon, az Egye­temvárosban - ezúttal a megyeszékhely ad otthont a IV. Országos Gasztronó­miai Kiállításnak és Ver­senynek. A hazai konyha- művészetnek ezt a rangos eseményét először rendezik vidéki városban - tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoz­tatón Kandik Ferenctól, a Magyai- Nemzeti Gasztro­nómiai Szövetség Észak­magyarországi Regionális szervezete elnökétől. A versenyt ezúttal nyolc kategóriában hirdették meg, szakácsművészek, cukrászmúvészek, pincé­rek, szakképzőiskolák ta­nulói valamint közétkezte­tési szakemberek számá­ra. A nemzetközi zsűrit a Szakácsegyesületek Világ- szövetsége delegálja. A versenyzők 24-én éjfél­től hajnali 4 óráig elhelyezi versenymunkáit a Miskolci Egyetem főépületének au­lájában. A zsűri öt órakor lát munkához és várhatóan délelőtt 9-ig megtekintik a kiállított ételcsodákat. A nagyközönség 11 órától 18 óráig tekintheti meg a ver­senyműveket. Rekviem egy karmesterért Vannak, akik tudni vélik, hogy az alagsor homályá­ban felsírt egy öreg hegedű, mikor utolsót intett bágyadt kezével a távozó karmester. Mert a színházban vannak még csodák. Kalmár Péter is azon munkálkodott egész életében, hogy legyenek. Tán nem is volt élete a színházon kívül? Dehogy­nem. Volt család; gyerekek, unokák. Privát gondok és örömök, mint másutt. Még­sem volt ö „rendjén való ember” - mert színház-mű­vésznek született. Színházi muzsikusnak. Aki maga tán nem varázsló, de nélküle nincs varázslat. Hogy mi kell ehhez? Tehetség alázat, szorgalom, türelem. De minde- nekfölött: állandó készenlét. Kalmár Péter szolgálata - a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után - 1949-ben kezdődött és mostanáig tartott. Mert a nyugdíj nem jelentett tétlenséget. Félt is a tétlenség nyugalmától. A színházi státusa változhatott, de a napirendje nem. Sok-sok reggelen át sokat és jókat beszélgettünk. Lexi­konok, forrásmunkák böngészése helyett kényelmesebb és élvezetesebb volt Pétert kérdezni. Kitűnő nyelvérzéke volt; németül különösen jól tudott - anyanyelvét pedig imádta. Talán csak nyelvünk romlása miatt hallottam há- borogni. Különbeni Különben pedig megszokta, hogy ne­ki a fából is hangot kell facsarnia, kapásból hangszerelni, félkézzel vezényelni, a másikkal játszani, s közben éne­kelni a kísérő szólamot. Mondom: színházi kamtester volt! A többi csak statisz­tika. Pár év a Fővárosi Operettszínházban, kicsit hosszabb idő Békéscsabán, s 1959-től mindig, mindig Miskolcon. Pedig 24 éves koráig ki sem mozdult Budapestről. Mindent vállalt, ami zene, ami színház, mintha csak fo­gadalmat tett volna, mint a szerzetesek. A rengeteg betaní­tás. vezénylés mellett, több mint húsz műhöz írt kísérőze­nét. Színész és zenész generációk figyeltek intésére. Hatvannyolc évesen búcsút intett nekünk. Azt a régen esedékes színházi díjat már csak a koporsójára tehetjük.- gyébé ­Nehogy „analfabéták” legyünk! Magyar Bálint miniszter négy fóruma a megyében Nagy Sándor: A források „felosztása” következik Miskolc (ÉM - SZK) - Az MSZP országos prog­ramismertető kampá­nya keretében Nagy Sán­dor országgyűlési képvi­selő volt Fedor Vilmos országgyűlési képviselő- jelölt) vendége a Média­klubban, a párt gazdaság- politikai szakértőjeként.- Magyarország utóbbi tíz évéről - a kormányzati ciklusoktól függetlenül - elmondható, hogy a szün­telen válságkezelés, a gaz­dasági kiigazítás időszaka volt, amelyben a megszorí­tások csúcspontja éppen a jelenlegi kormányzás ide­jére esett. Aminek köszön­hetően viszont elérkez­tünk a váltáshoz: a követ­kező tíz év már a tudato­sabb gazdaságalakítás, a tartós fejlődés első évtize­de lesz - jelentette ki Nagy Sándor. Saját véle­ménye szerint még akár a pártja szerint prognoszti­zált évenkénti 5 százalé­kos gazdasági fejlődési rá­tát is meghaladhatjuk. A fogyasztásban évi 2-2,5 százalékos növekedéssel számol az MSZP, tekintve, hogy a növekmény egy ré­szét a most már elodázha­tatlan beruházásokra kell fordítani. A keleti, lesza­kadt régió számára Nagy Sándor szavai szerint most következik a fejlődés időszaka, aminek az EU- csatlakozási szándékunk a biztosítéka. Ehhez viszont - intette az érintetteket - meg kell tanulniuk a me­gyéknek közösen, régiók­ban gondolkodni. Miskolc (ÉM - Hl) - Ha nyelvtudás nélkül lé­pünk az európai nemze­tek családjába, némák leszünk, ha számítógé­pes ismeretek nélkül in­dulunk, analfabétának tekintenek bennünket - hangsúlyozta Magyar Bálint kultuszminiszter tegnapi fórumán. Magyai- Balin mintegy két­órás beszédeben arról szólt, hogy a közoktatási reform milyen mértékben járult hozzá az oktatásban részt vevők és majdan bekerülők esélyegyenlőségének növe­léséhez. Ezt alátámasztan­dó ismertette: míg 1990- ben 77 ezer diák tanult a felsőoktatásban, addig ’98- ban a számuk 160 ezer. Az esélyegyenlőség elősegítése érdekeben tett intézkedé­sek közé sorolta az alapkész­ségtárgyak elsajátítására szánt idő 4 évről 6 évre való emelését, Jelentős lépés­ként értékelte azt is, hogy a pályaválasztás ideje 14-ről 16 éves korra tolódik, vala­mint hogy a tankötelezett­ség 18 éves korig tart. Be­szélt arról is, hogy a külön­böző normatívak: kistelepü­lési, étkezési, napközis, fel­zárkóztató normatíva beve­zetése szintén a különböző rétégből érkező diákok esé­lyeinek kiegyenlítése irá­nyában hatnak. De, mint mondta, a munka még nem ért véget, szeretnék megol­dani a bejárók támogatási rendszerének kialakítását és elindítani a kollégiumfej­lesztési programot. Össze­foglalta az informatikai fej­lesztés terén elért eredmé­nyeiket: a Sühnet program keretében ebben az évben az ország minden középis­kolája, 2002-ig pedig min­den általános iskolája rá­kapcsolódik az internetre, a használatával járó költsé­geket is a központi költség- vetés állja. A nyelvoktatás terén kiemelte: a normatí­va növelésével szeretnék ösztönözni a kéttannyelvú iskolák számának növeke­dését. A pedagógusbérek kérdését érintve elmondta, hogy addig nem lesz jelen­tős változás a gazdaság le­hetőségeihez képest is ala­csony bérek ügyében, amíg a tanárok a közalkalmazot­tak köze tallóznak. Magyar Bálint miskolci előadása után előbb Sá­rospatakra, majd Tokaj­ba, végül Szikszóra láto­gatott, ahol fórumokon vett részt. Négypárti parlamentet várnak Szent-lványi István és Deutsch Tamás a Miskolci Egyetemen Miskolc (EM - BAL) - Szent- lványi István és Deutsch Ta­más volt a Citromfa Politikai Műhely előadássorozatának tegnapi vendége a Miskolci Egyetemen: mint kiderült, az SZDSZ-es és a fideszes politi­kus egyaránt négypártinak képzeli a májusi választások után felálló Országgyűlést. Ár­nyalatnyi különbséget csak az jelent jóslataik között, hogy a Fidesz szerint nem kizárt, hogy az 5 százalék körüli ered­ményre taksált MDF is „befut”. A Fidesz - MPP alelnöke jófor­mán frakcióméretre lebontva ele­mezte a választások után felálló parlament várható szerkezetét. Mint mondta, a majdani kor­mányalakító győztes csak a Fidesz és az MSZP egyre szorosabbá vált versenyfutásából kerülhet ki, míg a harmadik „helyre” a Kisgazda­párt érhet be 10-15, a negyedikre pedig az SZDSZ 8-10 százalék kö­zötti támogatottsággal. Szent-lvá­nyi István, az utóbbi párt frakció- vezetője is hasonló arányokra szá­mit, de ő, ellentétben Deutsch Ta­mással, nem várja a következő Or­szággyűlésbe a Magyar Demokra­ta Foram képviselőit. A továbbiakban az európai uni­ós integráció, illetve a közbizton­ság és korrupció adták az eszme­csere fő témáit. Deutsch Tamás megjegyezte: véleménye szerint szerencsésebb volna a gyakori csatlakozás kifejezés helyett a fel­zárkózást használni. Hiszen bár jobb az európai közösségen belül elmaradottnak lenni, mint azon kívül, a cél áz, hogy az ország le­endő EU-tagságával az életminő­ség közelítsen a Nyugat-Európá- ban megszokotthoz. A Fidesz-alel- nök, jelezve, hogy nem akar „nemzethalálról” beszélni, arra is kitért, hogy megoldhatatlan gaz­dasági problémákhoz vezethet a jövőben, ha folytatódnak a mai. le­hangoló demográfiai tendenciák. Szent-lványi István egy másik, ám szükséges folyamatról beszélt: a társadalom egészséges érték­rendjének helyreállításáról. Mint mondta, a közbiztonság romlásá­nak, a bűnözés és korrupció teije- désének jelenségével minden volt szocialista ország szembekerült; Magyarországon az előző két kor­mány nem tudta ezt a kérdést megoldani, a feladat a következő­re vár. Az SZDSZ-frakcióvezetó hangsúlyozta: csak adminisztra­tív, törvényi eszközökkel ez nem lehetséges. „Vannak politikai erők, amelyek akasztófát akarnak ácsolni, iszlám törvényeket meg­honosítani, ám ilyesmi valójában nem jöhet szóba. Gyors, elit meg­oldások itt nincsenek" - mondta. Szent-lványi István és Deutsch Tamás (középen a vitavezető) Fotó: V.|.

Next

/
Thumbnails
Contents