Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-10 / 85. szám
AKTUÁLIS KOMMENTÁR Bennünk zengő ünnep Filip Gabriella Ma csend van. A harangok sem szólnak. Nagypéntek a gyász napja. Ma mégis ünnep lesz. Mint minden évben, most is elvisszük virágainkat József Attila lillafüredi emléktáblájához. Igaz, a költészet napja, a költő születésének évfordulója csak holnap lesz. De a szervezők óvatosságát mutatja, hogy nem merték szombatra szervezni a hagyományos koszorúzást. Mintha féltek volna attól, hogy a húsvéti készülődés, meg a szokásos szombati programok miatt csak kevesen érnek rá a költészetre figyelni. Ma sem lesz tömeg a koszorúzáson. Nem olyan látványos rendezvény ez, ahová tódulna az érdeklődő közönség. A könyvesboltokban sem sorakoznak a vásárlók, ha megjelenik egy-egy verseskötet. Nem ez a legkelendőbb portéka a könyvpiacon. Akár gyászolhatnánk is a költészetet. Siránkozhatnánk az anyagi nehézségek, meg a daltalan hétköznapjaink miatt. De ugyan miért tennénk? Az idei költészet napjára Miskolcon két verseskötet is megjelent. Varga Rudolf Világvégi csárdáját ma mutatják be a Petró-házban, és a héten kikerült a nyomdából Káli Sándor Hazáig érő fák című kötete is. Mindkettőt itteni kiadó gondozta. A Varga Rudolf-kötet a Felsőmagyarország Kiadó műhelyében készült, Káli Sándor gyűjteménye a Kelet Könyvek sorozatának 14. darabjaként látott napvilágot. Születnek tehát új versek, és a költők nemcsak a maguk kedvére, örömére írnak, de bízva az olvasók érdeklődésében, kiadót is keresnek. A kiadók meg támogatókat, mert pénz kell a papírra, szedésre, nyomdára, kötésre. És íme, itt ez a két könyv, megjelent, megjelenhetett! Létükkel bizonyítják, hogy mégiscsak ünnepelhetünk. Persze, csak csendesen. A költészet nem is tűrné a csinnadrattát. Ahogy a költőben is belül zeng a vers, bennünket, olvasókat is csak akkor érinthet meg, ha elcsendesedünk, ha a gondolatra, a lélek rezdüléseire figyelünk. M a gyásznap van. És ünnep is. A költő születésnapjára emlékezünk. De lehet-e József Attilára úgy gondolni, hogy ne jusson eszünkbe szomorú sorsa, tragikus halála?! És lehet-e úgy gyászdalt énekelni, hogy ne töltse be lelkünket a költészet gyönyörűsége?! Eb: a tegnapi döntésről ma Budapest (ÉM) - A szervezők tegnap döntöttek, hogyha Magyarország és Ausztria kapja a 2004-es foci-Eb rendezési jogát, akkor mely helyszínek adhatnak otthont magyar részről a viadalnak. Szabó István project-menedzser tegnap lapunknak nem kívánt részleteket elárulni, a „nyerteseket” ma 14 órakor hirdetik ki. A jelentkezési határidőig 11 pályázat érkezett be, a kandidálók között 8 vidéki város: Miskolc, Debrecen, Győr, Kaposvár, Pécs, Szombathely, Zalaegerszeg és Székesfehérvár; és 3 fővárosi stadion: Népstadion, Újpest, Ferencváros szerepel. Meg nem erősített hűek szerint a tegnap kiválasztott helyszínek között ott van a Népstadion, a Ferencváros üllői úti pályája, és a győri stadion. Perion: „ez hisztériakeltés” Budapest (ÉM) - Megdöbbenéssel fogadta a Tokaji Renaissance Egyesület tegnapi, lapunkban is közölt tiltakozását a Perion Akkumulátorgyár Rt. A Monok térségében feldolgozóüzem létesítésére engedélyt kapott cég úgy érzi: a beruházás tervét „egyesek hisztériakeltésre használják fel”. A Perion megérti a tiltakozók érzelmeit, azt, hogy szeretnék megőrizni a történelmi borvidéket - tudatja az rt. közleménye -, az előtt viszont értetlenül áll, hogy az egyesület a technológia, illetve a környezeti hatástanulmány ismerete nélkül mond véleményt. A megépítendő akkumulátorfeldolgozó nem jelent terhet a környezetére - állítja a beruházó, arra pedig, hogy a létesítés „puszta híre hogyan befolyásolja a borok eladását, arra élveket, tanulmányokat sem szőlész-borász szakemberektől, az ügyben eljáró szakhatóságoktól” sem kaptak. A cég reakciójából az derül ki: akadnak a világban olyan vidékek - például a rajnai -, ahol a bortermelés és az ipar, úgymond, békésen megfér egymással. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a környezetvédelmi törvénnyel és a nemzeti környezetvédelmi Programmal teljes összhangban jártak, járnak el - utalva arra is, hogy a használt akkumulátorok ártalmatlanítása, feldolgozása jelenleg megoldatlan Probléma hazánkban. „Úgy gondoljuk, tervezett tevékenységünk éppúgy a nemzet érdekeit szolgálja, mint Tokaj-Hegyalja (nem létező veszélyektől való) féltése” - áll a Perion Rt. közleményében. Visszatáncolt az erőmű-tulajdonos Mégis tovább üzemelteti a Hernádvíz Kft.-t Nagy Béla? Munkabizottság az egyéni vállalkozókért Miskolc (ÉM) - Információink szerint mégis tovább üzemelteti a kesz- nyéteni vízerőművet Nagy Béla politológus. Többször beszámoltunk arról, hogy a Hernádvíz Kft. a múlt év nyarán került a nyugdíjas egyetemi oktató tulajdonába, mivel ő nyerte meg az ÁPV Rt. által a létesítményre kiírt privatizációs pályázatot. Annak ellenére, hogy néhány nappal ezelőtt Nagy Béla lapunknak is -megerősítette: tekintettel egészségi állapotára visszaadja az ÁPV Rt.-nek a tulajdonát képező vízerőművet, a tegnapi hírek arról szóltak, a politológus tovább üzemelteti a kesznyéteni kft.-t. Amikor az erőmútulaj- donost újabb lépése kommentálására kértük, elzárkózott a magyarázattól; mondván április 15-én sajtótájékoztatót tart, ott beszámol a részletekről. Nem kívánt reagálni ami az információra sem, miszerint ő egy miskolci befektető megbízásából és pénzén vette meg az erőművet, ám a tényleges tulajdonos elégedetlen munkájával, így most jobbnak látja, ha kiszáll az üzletből. Az ÁPV Rt. Igazgatósága szerdai ülésén tárgyalt a Hernádvíz Kft. sorsáról. Elhangzott, hogy abban az esetben, ha az eredeti pályázat és a megkötött szerződésben foglaltak egy új tulajdonos esetében is teljesülnek, akkor a vagyonkezelő hozzájárul a tulajdonoscseréhez. Az ÁPV Rt. illetékes vezetőjét Bajkai Árpádot szerettük volna megkérdezni arról, hogy Nagy Béla tegnapi döntését egyeztette-e már a vagyonkezelővel? Ám - a korábbiakhoz hasonlóan - többszöri telefonhívásunk ellenére sem találtuk irodájában Baj- kay urat. Miskolc (ÉM) - Hetedik küldöttgyűlését tartotta tegnap a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Bihall Tamás, a köztestület elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón egyebek mellett bejelentette: az egyéni vállalkozók markánsabb képviselete érdekében megalakult a kamara egyéni vállalkozói munkabizottsága. A küldöttgyűlés résztvevői egyetértettek abban, hogy a köztestületnek a jövőben mindinkább növelnie kell gazdasági befolyását, tevékenysége során a hangsúlyt a gazdaságfejlesztésre kell helyezni. Bihall Tamás elmondta, idén további közjogi feladatokat vesznek át, ezek közül a legnagyobb az egyéni vállalkozói igazolványok kiadása júliustól az úgynevezett egyablakos rendszerben. Ezen kívül hamarosan a kamara végzi majd - egyebek mellett - az utazási irodák regisztrálását, ellenőrzését, az idegenvezetői igazolványok kiadását, és visszavonását. Az elnök bejelentette azt is: döntöttek a kiegészítő tagdíjak emeléséről. A változás nem érinti az egyéni vállalkozók többségét, mivel az alaptagdíj mértéke maradt a régiben. Tömöri Zoltán alelnök a tavaly létrehozott kereskedelem-fejlesztési, humánerőforrás-fejlesztési és innovációs alapról szólva kifejtette, ’98-ban is 10-10 millió forintot kívánnak felosztani - pályázat útján - a tagok között. A kis- és közepes vállalkozások rendelésállománya szempontjából kiemelt fontosságú beszállítói programhoz kapcsolódva a kamarának tájékoztatni kell a vállalkozókat a velük szemben támasztott követelményekről, illetve azokról a lehetőségekről, amelyek a multinacionális és a hazai nagyobb társaságok részéről adottak - vélekedett Tömöri.- A kis- és egyéni vállalkozók adják a kamara tagságának 50 százalékát, ami több mint 10 ezer ember egzisztenciáját jelenti. Ezért is döntöttünk az egyéni vállalkozók munkabizottságának megalakítása mellett - mondotta Szalári István alelnök. Szentpéteri István, a kamara ügyvezetésének tagja: megerősítette, erre a bizottságra nagy szükség van, hiszen eddig ennek a vállalkozói rétegnek a képviselete nem volt megoldott. Megjegyezte, a kamara elnöke maga is járt el olyan konkrét ügyben, ami a kereskedőket érintette, de ez nem lehetett hosszú távú megoldás. — HOSSZÚ IDŐ UTÁN BaRCJKÁN. Tóth Imre Munkáesy-díjas festőművész grafikáit hozta el a kazincbarcikai városi kiállítótcrembe. A tősgyökeres miskolci alkotó számos nemzetközi kiállításon képviselte a magyar képzőművészetet. Most visszavonultan él, de dolgozik, és Mezey István grafikusművész meghívására hozta alkotásait Barákára, azzal az ígérettel, hogy jövőre festményei is láthatok lesznek. A május 2-áig látható tárlatot Szerdahelyi Sándor festőművész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Fotó: Vajda HM-bemutatkozó - békepartnerség a „túloldalról” Miskolc (ÉM - BAL) - Tényleg meg kellene építeni az M3-as autópályát - jegyezte meg a jelentős késéssel Miskolcra érkező Keleti György honvédelmi miniszter. A hadsereget távol kell tartani a politikától - jelentette ki Keleti György egy tegnapi sajtóbeszélgetésen, amit abból az alkalomból tartottak, hogy a honvédelmi miniszter a „Bemutatjuk a minisztériumokat” sorozat keretében a zeneművészeti szakközépiskolában tartott előadást (egy korábbi, elmaradt alkalmat pótlandó). Mint a hadügyi tárca vezetője elmondta, az érvényes rendelkezések értelmében a katonai létesítmények, laktanyák területén tilos mindenfajta politikai agitáció, választási plakátot is csak az erre kijelölt pontokon lehet elhelyezni. A kampányidószak jelenségeire utalva hozzátette: a borsodi megyeszékhely felé közeledve sokkal több politikai reklámot látott, mint az ország más részein. Ezután a NATO-csatla- kozásról beszélt. Dánia, Norvégia, Németország és Kanada törvényhozása már áldását adta hazánk felvételére, míg a „legnagyobb”, az USA jóváhagyása e hónap végére várható. Keleti György kifejtette: az elműlt hetekbeli késlekedés belsőokokra vezethető vissza az USA-ban, nem aggályokra. Szinte biztosra vehető - jelentette ki elégedetten -, hogy 1999. április 4-től Magyarország felvételt nyer az észak-atlanti védelmi szervezetbe. A hadsereg előtt álló feladatok ezzel kapcsolatban: a NATO- törzsbe szánt tisztek és tiszthelyettesek felkészítése, a honvédség új szervezeti rendjének megszilárdítása, a Békepartnersegi Program folytatása, amelyben hamarosan már „a túloldalról fogunk részt venni”. Tárcabemutatkozó: honvédelem régen Fotó: B. T. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: erőszakos-e a televízió? Görgényi József (80) nyugdíjas:- Szerintem minden józan gondolkodású ember úgy vélekedik, ahogy magam is: a televízió melegágya a sok erőszaknak. Még határvonalat sem tudnék húzni, hogy mikor változott meg. Azt azonban, hogy milyen módszerrel lehetne ezt megszüntetni, nem tudom. Nem vagyok biztos benne, hogy a törvényi szabályozás lenne a legmegfelelőbb. A törekvés, hogy szüntessük meg a tévében az erőszakot, csak álmegoldás. Gyanítom, ezzel is csak az Európai Uniónak akarják „megmutatni", milyen jó irányba gondolkodnak is a magyarok... Kun Bertalanná (27) gyesen lévő kismama:- Nem rég hitetlenkedve figyeltem, hogy a gyermekeimre milyen nagy hatással vannak a rajzfilmek. Hetente csak egyszer nézik, de látom, a 6 éves fiam, és a 3 éves lányom „lejátsza" amit a képernyőn látott. Verekednek, lövöldöznek és olyan hangsúllyal beszélnek, mint a rajzfilmhősök. Mi lenne, ha több időt töltenének a képernyő előtt? Amikor csak észreveszem, hogy ilyen „erőszakos" műsorokat néznek, rögtön kikapcsolom a készüléket, de minden pillanatban nem ügyelhetek rájuk. Igenis be kellene tiltani a rossz hatású műsorokat. Pásztor Péter (22) tanuló:- Nem szeretném, ha betiltanának minden olyan műsort, amely a gyerekek fejlődésére káros, hiszen nem csak a kicsik néznek filmeket. A szülők dolga és felelőssége, hogy ne engedjék meg, hogy egy 8 éves gyerek akciófilmeken nőjön fel. Érdemes odafigyelni ezen a téren hol tart az USA, mert ebből látni lehetne, mi és mennyire veszélyeztet minket is. így könnyebben meglehetne előzni például az olyan eseteket, mint amely nem rég történt Amerikában. Arra gondolok, amikor fegyverrel támadtak társaikra az egyik iskolában a tinédzserek. Mázor Árpád (30) eladó:- Nem mondom, hogy erőszakos filmeket nézek állandóan, de engem nem zavar, hogy ilyenek is vannak a tévében. Az viszont kétségtelen, hogy a gyerekekre káros hatással vannak a filmek. Az ünnepekre sem mozdony- vasutat kérnek már ajándékba a kisfiúk, hanem „dzsiáj- dzsót". Szerintem ez ellen a törvényi tiltás nem képes tenni. Ha a magyar csatornákról el is tűnik az erőszak, csak egy gombnyomás, és egy külföldi adón megnézhet mindent, ami tiltott. És ha már a szabályozásnál tartunk: a videokölcsönzőkre is kellene gondolni. Kondás Vilmosné (47) eladó:- Engem nem is az zavar, hogy vannak durva, erőszakos filmek a képernyőkön, hanem inkább az, hogy mikor. Elfogadom, hogy egyes emberek szeretik az akciófilmeket, de ilyesmit nem kellene délutánonként, vagy főműsoridőben leadni, amikor gyerekek is láthatják! Kétségtelen, hogy a Tom és Jerry- ben is sok durva jelenet van, de az egy olyan humoros rajzfilm, amit még a felnőttek is szívesen megnéznek. Át kell tenni egy másik időpontra, és több „jó" mesefilmet kell leadni a „rosszak" helyett. Ugyanígy gondolkodom a„disznó" filmekről is...
