Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-08 / 83. szám
* E Egy kitartó vállalkozó Felsővadász (ÉM ME) - Kitartás, szorgalom és lemondás - így foglalja össze Kiss László üzleti sikereinek titkát. A 30 éves fiatalember Felsővadászon él, Miskolcon van a főállása.- Falun nőttem fel, szeretem a falusi környezetet, ide kötnek a barátaim, itt élnek a szüleim, ezért nem szántam rá magam arra, hogy beköltözzem a megyeszékhelyre - kezdi a beszélgetést. - A ragaszkodáshoz ma már persze az is hozzátartozik, hogy vállalkozásaim többsége is Felsővadászhoz kapcsolódik. Kiss László már az általános iskolában elhatározta: komolyan veszi a tanulást és egyetemi diplomát szerez. A céltudatosság, a kitartó munka és, mint mondja a lemondás - hiszen amikor más szórakozni ment ő inkább tanult - meghozta a gyümölcsét. Az debreceni Agrártudományi Egyetemmel párhuzamosan elvégezte a Számviteli Főiskola mérlegképes könyvelői szakát, és a diplomák megszerzése után az adóhivatalnál helyezkedett el. Kiváló iskola volt ez - meséli, hiszen az elméleti ismereteket gyakorlati tudással ötvözhette. Négy évvel ezelőtt úgy érezte, elég felkészült ahhoz, hogy önállósítsa magát. Egyéni vállalkozó lett, számviteli szolgáltatással, szaktanácsadással kezdett foglalkozni. A Felsővadász környéki üzemek adták a munkát, és mivel beszélgetőpartnerünk hozzáértésből és üzleti tisztességből is jól vizsgázott, egyre többen fordultak hozzá. A megbízások gyarapodása szükségessé tette, hogy alkalmazottakat foglalkoztasson, mára pedig már hét társaságot irányít.-A legnagyobb befektetés részemről a szellemi tőke volt - meséli. - Ezt a múltban kellett megszereznem, és azért sikerült, mert a jövómre gondoltam. Mindennek persze az volt az ára, hogy magánéletem szinte egyáltalán nem volt. Most jutottam arra a szintre, hogy gondolhatok a családalapításra Van egy menyasszonyom, akivel hamarosan összeházasodunk és Forrón szeretnénk letelepedni. A vállalkozásaim 25 kilométeres körzeten belül vannak, tehát a vidéki lét nem jelent majd problémát. Együtt maradtak közös elhatározásból Hetvennyolc családnak nyújt megélhetést Homrogdon és Monajban az Új Élet Faragó Lajos Homrogd (ÉM) - A rendszerváltás és az azt követő átalakulás során több mezőgazdasági termelőszövetkezet megszűnt. A homrogdi székhelyű Új Élet Termelő- szövetkezet együtt, talpon maradt, a vezetők és a tagság közös akaratából. Homrogd és Monaj határában 1200 hektáron gazdálkodva 78 embernek biztosítanak munkát, nyugdíjasaiknak földjeik bérlése fejében tisztességes megélhetést. Kecskés István kezdetben főagronómus volt a szövetkezetben, aztán hat éve elnöknek választották: Erőfeszítés árán- Ezerkétszáz hektáron gazdálkodunk. Alaptevékenységünk a növénytermesztés, az állattenyésztés és melléküzemágként van egy varrodánk. Őszi búzát 500 hektáron, napraforgót 2-300-on, tavaszi árpát 150-200 hektáron termesztünk, a többi területen takarmánynövényt, saját felhasználásra. Kétszázharminc darab fejóál- lományú szarvasmarhát tartunk és annak szaporulatait. A monaji telepünkön 150 anyajuhunk van és 70 toklyó, a juhászatun- kat fejlesztjük most tovább. Összesen 78 embernek biztosítunk munkát, közülük 18 dolgozik a varrodában. - Eredményesen gazdálkodunk - folytatja az elnök. - Éves árbevételünk 120 millió forint körül alakul, az eredményünk 6-8 millió forint általában. Nem könnyű a helyzetünk és borzasztó erőfeszítéseket igényel, hogy egyáltalán talpon maradjunk. Szerencsére vannak partnereink, akikre bízvást alapozhatunk, és sajnos olyanok is, akikben csalódtunk. Működő ágazatok A szövetkezet varrodájában gépek felé hajolva dolKevés pénzt visznek haza az asszonyok, de a megélhetéshez erre is szükség van A szövetkezet egyik legnagyobb beruházása. A New Holland típusú kombájnt büszkén mutatja Kecskés István (balra) és Perge Sándor. Fotók: Bujdos Tibor goznak a homrogdi lányok, asszonyok. Horváth János- né helyettes vezetővel beszélgettünk:- Tizennyolc éve dolgozom itt és állítom, hogy a falubeli asszonyoknak, lányoknak ez a kis üzem is nagyon sokat jelent. Nem sok pénzt az .igaz, hiszen némelyikük alig visz haza 14 ezer forintot, de a megélhetésünk mégiscsak megvan belőle. Most éppen vasutassapkákat gyártunk, korábban nadrágokat varrtunk és várunk az újabb megrendelésekre. Az talán azt is jelenthetné, hogy bővül a foglalkoz- tatotti létszám. Éz már azért sem elképzelhetetlen, mert volt idő, amikor negyvennégyen is dolgoztunk ebben a varrodában. A falu határában lévő tanya csendes. A jószágok békésen kérődznek a betonjászol előtt, a kombájnok tető alatt „alusszák” a téli, tavaszi álmukat, csak az erőgépek zúgása hallatszik messziről. Az elnök büszkén mutatja legújabb szerzeményüket:- A legutóbbi évek legnagyobb beruházását valósítottuk meg tavaly, amikor 30 millió forintért vásároltunk egy New Holland típusú gabonakombájnt, és egy nyugatnémet gyártmányú vetőgépet napraforgó adapterrel. A vásárláskor automatikusan visszaigényelhető 25 százalékos állami támogatást már megkaptuk, de a térségi támogatásként kapható 20 százalék időközben 10-re apadt, és sajnos még azt sem kaptuk meg a mai napig sem. Hárommillió forintról van szó, ami nekünk egyáltalán nem kis összeg. Biztos munkahely Délidő van. A mérlegház felől fiatalember igyekszik a telepre. Perge Sándor gépészeti vezetőt kérdeztük a szövetkezet helyzetéről:- A szövetkezetek átalakításának szándéka országos tendenciaként a 90- es évek elején indult be. Csírájában nálunk is jelentkezett. Tapasztalataim szerint mindenütt az egykori vezetők kezdeményezték, hiszen ók voltak helyzetben, ők rendelkeztek pontos, naprakész információkkal, aztán saját boldogulásuk érdekében megcsinálták a saját kfi- jüket. Mi annak idején összehívtuk a tagságot és megkérdeztük: mit csináljunk emberek? A válasz egyértelműen az volt: folytassuk. Ezt csináljuk azóta is és úgy néz ki, hogy nyugodtan fekszünk, nyugodtan alszunk. Igaz, nem olyan nagy a pénzünk, de minden hajnalon nyugodtan kelünk és nyugodtan jövünk dolgozni. Azt már az elnök teszi hozzá: földterületük 70 százaléka a nyugdíjasoké. Végső soron ők döntöttek a földek bennmaradása, ezzel a munkahelyek megtartása mellett. FALURÓL FALURA ABAÚJLAK Turistákra várva - A 127 lelket számláló kistelepülésen (is) készülnek húsvétra. A lakosság hagyományosan a családi házakat és környékét teszi rendbe, a polgármesteri hivatal az egész falu szépítését végezteti, egyelőre öt közmunkás foglalkoztatásával. Most az önkormányzat tulajdonában lévő, 30 fő befogadására alkalmas turistaházat és környékét takarítják. Későbbiekben a három temető és az elhagyott földterületek gazmenetesítéEGY ÉLET a MÉHEKKEL - Nagyapjától örökölte a méhek szerctetét az alsóvadász! illés István. A gönci gazdasági iskolában 1942-43-ban aranykalásza? gazda képesítést szerzett Egy, a Magyar Föld című hetilapnak írt cikke honoráriumaként kapott egy Gyakorlati méhészkedés című könyvet, aminek hatására végleg méhészkedői kezdett 1945-ben. Időközben a felesége is méhésszé vált, sőt most 21 éves fiát is „megfertőzte” ezzel a szenvedéllyel. Tevékenysége elismeréseként kiváló méhész kitüntetést kapott, elnyerte a SZÖVOSZ különdíját, az aranyokleveles méhész címet - többek közölt. Száznegyven családdal foglalkoznak és készülnek az akác, a repce virágzására. Mert akkor irány: Pócs- pelri és Kány. Ahol kezdhetik az idei gyűjtést a méhek. Fotó: Bujdos T. sét végzik - további közmunkások közreműködésével. Szellemképek után kábeltévé Harmadszor pályázik már az országos útalapnál a település önkormányzata, hogy felújíthassák a Felső- és Alsókázsmárkot összekötő utat. A beruházás 16 millió forintba kerülne, 80 százalékát pályázat révén szeretnék elnyerni, 20 százalékát közmunka támogatással kívánják megoldani. Már húsvétra szeretnék kiépíteni a kábeltévéjüket, mert a rossz vételi viszonyok miatt csak szellemképek jelennek meg a képernyőkön. Száz család 15-15 ezer forinttal járult hozzá a beruházáshoz, az összesen 4,2 millió forintba kerülő kábeltévé-hálózat további költségeit, az önkormányzat állja az EMÁSZ részvények értékesítéséből. Idegenforgalmi projekttel pályáznak - Hétfőn jelent meg lapunkban a B.-A.-Z. Megyei Terület- fejlesztési Tanács pályázati felhívása, amely többek között idegenforgalmi programok és attrakciók létrehozásához, fejlesztéséhez kínál támogatást. Már aznap délután összeült hat Közép-Hemádvidéki település (Halmaj, Kiskinizs, Felső- dobsza, Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa) vezetése egy kistérségi egyeztetésre. Megállapodtak abban, hogy közösen idegenforgalmi projektet dolgoznak ki és azzal vesznek részt a pályázaton. EZT LÁTNI KELL! A kupái Mezőgazdasági Tájmúzeum Urbán Lászlóné a szövőszéket mutatja be Fotó: B.T. Kupa (ÉM-FL)-A látogató első benyomása, hogy szorgos emberek lakják az alig 200 lelket számláló kisközséget. Bizonyítják ezt a takaros porták és az, hogy húsvéthoz közeledve nemcsak saját házuk körül végzik el az emberek a tavaszi nagytakarítást, hanem például a református templom körül is, ahol gereblyével, metszőollóval serénykednek a hívek. A település egyik nevezetessége az egykori iskola épületében berendezett Mezőgazdasági Tájmúzeum, amelyet 1979-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek irányításával hoztak létre. Az aprófalvas, az agrárgazdálkodás szempontjából is hátrányos helyzetűnek tekinthető Abaúj gazdálkodása egykor karakteres része volt Észak-Ma- gyarországnak. A dombvidék mezőgazdasági technikája és eszközkultúrája jelenik meg a kiállításon. Az épület előtt egy, már csak az idősek emlékezetében élő körmöstraktor „fogadja” a vendéget. A tájmúzeumban a nagyságos fejedelem arckéűe tekint le a látogatóra, hiszen a Rá- kóczi-birtok területe volt egykor a falu is. A szobákban a földművelés eszközeit látjuk a faekétől a tehén- és ököljáromig, szele- lórostát, vetómag-porozót, szárazesávázót. Aztán a kendertermesztés és -feldolgozás eszközeit. Különösen érdekesek azok az eszközök, amelyek helyi újítások, „találmányok”, s jól tükrözik a két világháború között noleárosodó vidék népének törekvését a táj jobb hasznosítására. A Mezőgazdasági Tájmúzeum anyagának tulajdonosa, az intézmény fenntartója a község ön- kormányzata. A látogatók előzetes bejelentkezését a polgármesteri hivatalba kérik (telefon: 06-46-454- 202). A váratlan vendég a hivatallal szemben lakó gondnokhoz, Urbán Lászlóimhoz fordulhat bizalommal.
