Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-05 / 54. szám

Magyarország 1998. Március 5., Csütörtök Híres őseink szerepében Emlékműsoraikkal versenyeznek Miskolc (ÉM - NyZ) - „Föl, nemzetem, föl! jussa­nak eszedbe világhódító híres őseid” - ez a Pe­tőfi-versrészlet a témája a miskolci Ady Endre Művelődési Házban ma kezdődő versenynek. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium által, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója alkalmából meghirdetett ver­senyen emlékműsorokat és irodalmi összeállí­tásokat láthatnak az érdeklődők. Két kategóriában lehetett nevezni a versenyre: írásos pályamunka készítésével, melyben a ’48-as szabadságharc napjainkig tartó, lakóhelyükre tett hatását kellett elemezniük, de összeállíthattak az évfordulóhoz kapcsolódóan egy irodalmi emlékmű­sort is. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium a fel­hívást miskolci, erdélyi, szlovákiai és kárpátaljai középiskolákba juttatta el.- Csak miskolci és határainkon kívüli középis­koláknak hirdettük meg a versenyt, melynek célja a,magyarságtudat formálása, a szabadságharc méltó megünneplése és a határainkon túli kapcso­latok erősítése is. A Földesnek régóta van kapcso­lata a kolozsvári, a Csíkszeredái, a brassói és az aradi középiskolákkal. Kezdetben a tanáraink ma­tematika feladatlapokat küldtek a határainkon tú­li középiskolákba, majd ez a levelezés átalakult. Egy-egy erdélyi csoport Miskolcra látogatásakor, 80-100 fiatalt is fogadnak a földesista diákok és ta­nárok - mondta a rendezvény egyik szervezője, Barna István, a gimnázium tanára. Kárpátaljáról, Szlovákiából és a Diósgyőri Gim­náziumból összesen huszonöt írásos dolgozat érke­zett a pályázatra. A kiírás szerint ezt - veres Lász­ló, a Herman Ottó Gimnázium igazgatójának veze­tésével - független szakmai zsűri értékeli, az ered­ményhirdetésre pedig pénteken délután kerül sor a Földes Ferenc Gimnázium nagytermében. A má­sik kategóriában nevezők az Ady Endre Művelődé­si Házban mutatják be produkcióikat. Ma kilenc, holnap pedig három előadást láthatunk: kolozsvá­ri, sepsiszentgyörgyi, Csíkszeredái és a miskolci di­ákok összeállítását. Ezeket a műsorokat Siklós Ol­ga, a Magyar Rádió dramaturgja fogja értékelni.- A versenyzők ellátogatnak Kossuth Lajos szü­lőházába, Monokra, megtekintik a vizsolyi bibliát is. Szeretnénk évfordulókhoz és bizonyos korokhoz kötötten folyamatossá tenni majd ezt a rendez­vényt. Elősegíteni ezzel a határainkon túli színját­szás bemutatását, és lehetőséget adni erdélyi, szlo­vákiai, kárpátaljai, vajdasági magyar írók drámái­nak feldolgozására és előadására - foglalta össze a terveiket Barna István. Echo, a kritikai szemle Pécs (MTI) - Megjelent Pécsett az Echo című fo­lyóirat, amely a két évezredes múltú város kultu­rális életének első rendszeres kritikai szemléje. Az első lapszám bemutatóján Aknai Tamás mű­vészettörténész-főszerkesztő elmondta: az Echo - nevéhez híven - kritikai visszhangja lesz Pécs kul­turális életének, a különféle művészeti ágak ese­ményeinek és problémáinak. Folyamatosan tájé­koztatja olvasóit a legszélesebben értelmezett kul­túra területén történtekről, s különös figyelmet for­dít az új kezdeményezéseknek, vállalkozásoknak. Az Echo alapítói - Pécs művészeti és kritikai éle­tének legjelesebb képviselői - arra a felismerésre alapozták a folyóirat indítását, hogy napjaink mű­vészei és közönségük kapcsolatában egyre több foly­tonossági hiány mutatkozik. Ezeket igyekszik áthi­dalni a lap. A főszerkesztő a jószándékú kritikai hangnemet, valamint a hiteles szerzők írásainak közérthetőségét nevezte az Echo legfőbb céljának. Illúziók - otthon Putnok (ÉM) - Kormosné Szurdoki Judit festő­művész első önálló kiállítását szülővárosában, Putnokon rendezik meg. Az Illúziók című tárlatot március 7-én, szombaton délután fél 4-kor nyitják meg. A festményeket Bódi László vizuális antropo­lógus ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Kormosné Szurdoki Judit 1963-ban született Putnokon, majd 1978-ban szüleivel Miskolcra költözött. Szabó Imre és Korkos Jenő rajztanárok ösztönözték arra, hogy olajjal fessen, ezután pedig 1982 és ’86 között Alle Teréz festőművész tanítvány volt. 1983-tól vesz részt kiállításokon, 1993-ban tagja lett a budapesti Művészet és Barátai Egyesületnek. A miskolci kö­zönség műveit a Juno Szállóban 1996-ban rende­zett családi kiállításon már megtekinthette. Komputergrafikák Miskolc (ÉM) - Balogh István és Csetneki József komputergrafikai alkotásaiból nyílik kiállítás már­cius 9-én, hétfőn délután 4 órakor a miskolci Mini Galériában (Kossuth u. 11.). A tárlatot Hegedűs László, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főis­kola főigazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A tárlatnyitón közreműködik az Egressy Béni Ze­neiskola ütőegyüttese. A levéltár nem enged a ’48-ból Nem adhatják mindenkinek a kezébe a 150 évvel ezelőtti dokumentumokat Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Panaszos leve­let írt szerkesztőségünknek egyik olvasónk. Azt kifogásol­ja, hogy a B.-A.-Z. Megyei Le­véltár a külső munkatársak, a külső kutatók előtt zárolta anyagát. Dobrossy István le­véltárigazgató viszont azt ál­lítja, szó sincs zárolásról, soha ilyen nyitott nem volt a levél­tár. Viszont egy dokumentum­mal egyszerre csak egy kutató dolgozhat, és az utóbbi időben jelentősen megnőtt az érdek­lődés az 1848-ból fennmaradt írásos emlékek iránt. Évente közel kétszáz kutató dolgozik a levéltárban „Az Ónodi Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület eddig is­meretlen dokumentumok alapján kiadványt kíván megjelentetni Ónod részvétele az 1848-as sza­badságharc témakörben, a sza­badságharc 150. évfordulója alkal­mából. Mivel a dokumentum sok miskolci hivatkozást foglal magá­ban, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár­ban található anyag egyeztetésé­vel és felhasználásával szükség lett volna a tanulmányt kiszélesí­teni és az összefüggésekre rámu­tatni. Erre azonban nem kerülhe­tett sor, mert az intézmény anya­gát a külső munkatársak, külső kutatók előtt zárolta, s csak a bel­ső kutatók használhatják. Ez sé­relmes!” - fogalmaz levelében Ágoston István, az ónodi Lo­rántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület elnöke. • Semmiféle anyagot nem zárol­tunk, de éppen az évforduló miatt rendkívüli mértékben megnöveke­dett az igény az 1848-as doku­mentumok iránt - mondja Dob­rossy István, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár igazgatója. - A hivatásos történészeken kívül gimnazisták, egyetemisták, tanárok, amatőr helytörténészek fordultak hoz­zánk hasonló kéréssel, de képte­lenség lett volna minden igényt kielégíteni, hiszen egy dokumen­tummal egyszerre csak egy kutató foglalkozhat. Persze, ha most mindenki megkapná, kézbe venné ezeket az írásokat, nem nagyon maradna belőlük semmi a későbbi korok kutatói számára. A levéltár feladata a megőrzés is. □ Ki kutathat a levéltárban? • Bárki megkaphatja a kutatási engedélyt. Nagyon sokan keres­nek is bennünket. Különösen az utóbbi idők változásaival, a kár­pótlási eljárással magyarázható, hogy megnövekedett az igény a le­véltárak szolgáltatásai iránt. De a levéltári törvény is azt szolgálja, hogy mindenki szabadon hozzá­juthasson az általa igényelt doku­mentumokhoz. Míg mondjuk öt évvel ezelőtt körülbelül kétszázan igényelték a szolgáltatásainkat, az utóbbi években már kétezer kö­rül van a kiadott kutatási engedé­lyek száma. A legtöbben persze - ha kell, ha nem - mindjárt fény­másolni szeretnék a megtalált ira­tokat, pedig az is roncsolja a papírt. □ Egyszerre kellene tehát óvni a gyűjteményt és kielégíteni a kuta­tók igényeit. Hogy a kecske is jól­lakjon, és a káposzta is megma­radjon! ® Éz azért is nehéz feladat, mert körülbelül 12 ezer folyóméternyi anyagot tárolunk, de mi őrizzük a megszűnt cégek dokumentumait is, ez további 6 ezer métert jelent. Ebben a hatalmas tömegben, ha valamelyik irat nem a helyére ke­rül vissza, akkor gyakorlatilag megszűnik a további kutatás szá­mára. Az iskolai vetélkedőkre ké­szülő diákok figyelmét felhívtuk az eddig megjelent ’48-as kiadvá­nyokra. Nekik egyébként a leg­több esetben nincs is szükségük a levéltár használatára. De valami­képpen a dokumentumok védel­mét szolgálják azok a kiadványa­ink is, amelyek éppen az évfordu­ló tiszteletére jelennek meg. Most látott napvilágot Árva Ferenc és Rózsa György kollégáim szerkesz­tésében az Acta Archivistica 4. kö­tete, ebben az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc levéltá­runkban megtalálható dokumen­tumait adjuk közre. Ugyancsak az évforduló tiszteletére jelentettük meg a Borsod és Miskolc 1848/49- ben című, naplórészletekből, visszaemlékezésekből, töredékek­ből összeállított kötetet. A Miskol­ci Akadémiai Bizottsággal, a vá­rossal és a Miskolci Egyetemmel közösen gondozott kiadványunk pedig a 150 évvel ezelőtti felsóma­Fotó: Farkas Maya gyarországi eseményeket foglalja össze. A város ünnepére, május 11-re hagyományosan megjelenő Miskolc írásban és képekben című sorozat 5. kötete szintén foglalko­zik majd ezzel a korral. De ide kell sorolnom Fazekas Csaba rövi­desen megjelenő Palóczy-kötetét is. Ezek a kiadványok mind-mind azt szolgálják, hogy valamennyi érdeklődő megismerje történel­münknek ezt a meghatározó idő­szakát. □ De Ágoston Istvánnak az ónodi kiadvány megjelenéséhez az idén mégsem tudtak segítséget nyúj­tani! • Ebben az évben Ágoston István nem is kért tőlünk kutatási engedélyt. □ Ha kér, kapott volna? • Természetesen. Egyébként is­merem is a kutatót, korábban gyakran megfordult nálunk. Most, azt hiszem, másoktól hall­hatta, milyen nagy az érdeklődés a ’48-as anyag iránt. Elképzelhe­tő, hogy érdeklődött is nálunk, és nyilván azt a választ kapta, hogy dolgoznak az anyaggal. Határtalan esélyegyenlőség A Sulinet-program eljut a határainkon túli magyar iskolákba is Budapest (MTI) - A világlátás tágítása, az iskolai esélyegyenlőség javítása szemszögéből meghatá­rozó jelentőségű az internet. Sulinet elnevezéssel éppen ezért indított programot a magyarországi iskolák internettel való felszerelésére a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium. Magyar Bálint mi­niszter a határon túli oktatási tanács ülésén már azt is bejelentette, hogy csaknem 2 milliárd forin­tos program keretében internethez jut összesen 30, határon túli magyar középiskola, egyetem, il­letve művelődési intézmény is. Novák Gábor A minisztériumban kapott tájékoztatás szerint már összeállították a harmin­cas listát. Az volt a cél, hogy mindenekelőtt a nagy létszámú magyar is­kolák, egyetemek jussa­nak hozzá az internethez. Illetve olyan művelődési, kulturális intézmények is használhassák, amelyek magyarok által sűrűn la­kott régiókban működnek. Erdélyből 16, a Felvidék­ről 8, a Vajdaságból 4, Kárpátaljáról pedig 2 in­tézmény jöhetett számí­tásba. Az érintett iskolák, művelődési intézmények kiválasztásában egyéb­iránt részt vettek a peda­gógus szakmai szövetsé­gek és az oktatási szakmai szervezetek képviselői. Egy internetállomás lé­tesítése - három munka­gép és egy szerver - átla­gosan 2,5 millió forintba kerül, mert a legmoder­nebb, a piacon frissen megjelenő Pentium-pro- cesszoros gépekről van szó. Minthogy Erdélybe, a Kárpátaljára és a Vajda­ságba műholdról jut az in­formáció az internetre, az ott felszerelt gépeket 2-2 parabolaantennával is ki­egészítik. A Felvidék ese­tében - lévén itt fejlettebb a infrastruktúra - a tár­gyalások mai állása sze­rint nincs akadálya a vo­nalon történő adattovábbí­tásnak. A programra for­dítható összeget úgy álla­pították meg, hogy öt évre előre kifizessék az internet bérleti díját. A jogászok azon dolgoznak, hogy a te­lefonok díjában is egyez­ségre jussanak. A cél az, hogy a határon túli ma­gyar diákok, érdeklődők ingyen használhassák az internetet. Elmondták a miniszté­riumban, hogy Erdélyben kevés a 16 internetállo­más, ám egyelőre nem futja többre. Áz már bizo­nyos, hogy a legnagyobb iskolavárosok - Temes­vár, Kolozsvár, Nagy- enyed, Nagyvárad, Nagy­bánya, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Székely­udvarhely, Székelykeresz- túr, Csíkszereda, Sepsi- szentgyörgy, Gyergyó- szentmiklós, Kézdivásár- hely, Brassó - magyar is­koláiban lesz internet, de olyan, a magyarság szem­pontjából szórványnak te­kinthető városban is, mint Gyimesfelsőlak vagy Szováta. A felvidéki magyar isko­lákat működtető városok közül Komáromban két ál­lomás is lesz: a Selye Já­nos Gimnáziumban, illet­ve a Kálvin János Főisko­lán. De nem marad inter­net nélkül Dunaszerda- hely, Pozsony, sőt, Király- helmec sem. A Vajdaságban sajnos nincs magyar iskola. Foly­nak a tárgyalások a műve­lődési házak, kulturális in­tézmények, könyvtárak in­ternethez juttatásáról. Biztosnak látszik az állo­mástelepítés a szabadkai Népkörben és Újvidéken, a Petőfi Művelődési Egye­sületben. Két másik hely kijelöléséről még tárgyal­nak, Zenta és Nagybecske- rek jöhet szóba. Kárpátalján a beregszá­szi és a nagydobronyi isko­la diákjai használhatják majd a két internetál­lomást. A minisztériumban el­mondták, hogy a program­ból most kimaradt iskolák­ra is készült javaslat. Ahol több magyar iskola van a településen, ott alállomá- sok nyithatók, ezeket csat­lakoztatni lehet a központi szerverre. További inter­netek létesítésére, a prog­ram kiterjesztésére főként Erdélyben lehet számíta­ni. A román és a magyar oktatási miniszter legutób­bi találkozóján ugyanis szóba került egy közös, ro­mán-magyar internetfej­lesztési program kidolgo­zása is. TIT-színház Miskolc (ÉM) - A színját­szás iránt érdeklődő kisis­kolásoknak indít színját­szó stúdiót a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat B.-A.-Z. Megyei Szervezete. A szervezők a diákokat a szép magyar beszédre és a helyes kiejtésre szeretnék megtanítani, foglalkozná­nak elméletben és gyakor­latban is beszéd- és stílus- gyakorlatokkal, a foglalko­zások vezetői javítanák a gyerekek mozgását, test­tartását, és tanulnának népi játékokat is. A képzés kidolgozott, egymásra épü­lő egységekből áll, melyek egy része személyre sza­bott képzés. A stúdiót a Soros Alapítvány támogat­ja, így a képzés ingyenes. Az érdeklődők kérdéseik­kel Pilz Anikó program- szervezőt keressék a követ­kező számon: 46/354-011. Érettségi levelezőn Sárospatak (ÉM) - Gim­náziumi érettségivel záró­dó levelező oktatást indít elegendő számú jelentkező esetén a sárospataki Ár­pád Vezér Gimnázium szeptember 1-jétől. Az ér­deklődők jelentkezésüket március 31-éig juttassák el az iskola címére: 3950 Sárospatak, Arany J. u. 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents