Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-05 / 54. szám
•Magyarország ITT-NON 1998. MAscius Csütörtök □ Uj ház, és mégis régi Az aprócska dél-borsodi településen, Szomolyán nemcsak új házak épülnek, hanem néhányan arra is gondot fordítanak, hogy a régi, a faluképbe illeszkedő, és a régmúltat idéző házakat is felújítsák. Mindezzel megállítva a faluba érkező turistákat - egy kis szemlélődésre. Fotó: Cs, Kelemen Andrea Mezőkövesd (ÉM CSKA) - A jó kézügyessége már gyerekkorában feltűnt tanárainak, de útja mégis a mező- gazdasághoz vezetett a parasztcsaládban született Járó Ferencnek, aki három évtizeddel ezelőtt - civil foglalkozása mellett - ecsetet vett a kezébe. Most újra kiállításra készül a magát csak festegető embernek tartó művész. Akár egy kisebbfajta gyűjteményes kiállításnak is beillene az amatőr festő otthona, hiszen a nappali és ebédlő falait saját képei díszítik. A festmények eladók, habár alkotójuk nehéz szívvel válik meg tőlük.- Mindegyik kedves - mondja Járó Ferenc, akit betegsége miatt leszázalé- •koltak. - Ha jól számolom, úgy három-négyszáz képet festettem, és hát nagyon sokat eladtam belőle. Igaz, hogy nem könnyű az embernek megválni saját alkotásaitól, mert azokban nem csak a munka van, hanem érzelmek is kötnek hozzájuk. Készítek táj- és életképeket, csendéletet és portrékat is. A portrék leginkább családtagjaimat ábrázolják, így a lányaimat. Tájképeiben pedig nagyon szeretem a vizet, Járó Ferenc festés közben és az erdőt ábrázolni, de a falusi részletek is a kedvenceim közé tartoznak, így a nagyszüleim portáját is megfestettem. Járó Ferenc civil foglalkozása üzemgazdász. Hogy miként került kapcsolatba a festészettel? Arra egyszerű a magyarázat.- Már nagyapámnak is rendkívüli kézügyessége volt. Igaz, ő parasztember volt - Bükkábrányban laktunk -, de ha vetett, szántott és aratott, akkor is rajzolt, miközben hajtotta a lovakat. Két rajza fennmaradt, azt máig is őrzöm. Valamikor gyerekkoromban kezdtem én is rajzolni, és a tanáraim is támogattak ebben. Na, persze nem mindig, hiszen mikor az óra alatt készült „alkotásaimat” észrevette az akkor Bükkábrányban tanító, nemrégiben elhunyt János- házi Sándor tanár úr, akkor volt egy kis nádpálcá- zás is - mondja az emlékeken mosolyogva a festő, aki „csak” festegető embernek tartja magát.- Az élet azonban úgy hozta, hogy mezőgazdasáFotó: Cs. Kelemen Andrea gi technikumba kellett mennem továbbtanulni, hiszen parasztgyerek voltam, s nem lehetett ellenvetésem a szüleim akaratával szemben. Ezután a zsámbéki felsőfokú mező- gazdasági technikum üzemgazdász tagozatán szereztem diplomát. Persze, nem végig maradtam a mezőgazdaságban: voltam főkönyvelő egy szövetkezetnél, egy másiknál üzemgazdász, és később a kövesdi statisztikai hivatal élére kerültem. Végül a Hungária Biztosítótól mentem rokkantnyugdíjba. Valójában mindig számokkal dolgoztam, és emellett emberekkel foglalkoztam. A munkával járó feszültségeket az ecset oldotta ki belőlem. Eleinte csak rajzolgattam, olajjal festeni a hetvenes évek elejétől kezdtem. Igaz, sok ismerősöm giccsesnek tartja a képeimet, mivel néha a legapróbb részleteket is kidolgozom, de a segítő szándékú kritikát mindig el tudtam fogadni. Néhány évvel ezelőtt volt egy nagyon nehéz korszakom, amikor másfél évig szinte ecsetet sem fogtam a kezembe, mert testi betegségem a lelkemre is rányomta bélyegét. Ebből a válságból a családom sze- retete és a saját akaraterőm segített kilábalni. Az ötvennégy éves Járó Ferenc most kiállításra készül, de mint kiderült, már a sokadikra. Elsőként a bogácsi kultúrházba hívták meg alkotásaival, de szerepelt már több csoportos és egyéni kiállításon Bükkábrányban, Cserépfaluban, Mezőkövesden és Zsámbékon is. Március vé- gefelé a Matyó Mezőgazdasági Szövetkezet segítségével mutatkozhat be új és régi alkotásaival a kövesdi közönségnek. FALURÓL FALURA A számok után az ecset volt a gyógyír tűk meg Németh Károly polgármestertől. A most felújítandó, közel 3 kilométer hosszúságú, földútszakaszon kívül a többi belterületi bogácsi út már korábban kapott szilárdburkolatot, ezért döntött az önkormányzat erről a hárommillió forintba kerülő beruházásról. EGERLÖVŐ Értékelik az elmúlt évet- A jövő hét végén - március 6-án vagy 7-én - csütörtökön vagy pénteken tartják az egerlövői önkormányzat előző évi munkáját áttekintő és értékelő ülését - mondta Vincze Éva, Egerlövő jegyzője. Ez a zárszámadó testületi ülés hosszabb és alaposabb, mint az általában szokásos testületi ülések. De nemcsak adatokat hallhatnak a megjelenők, hanem kisebb elemzést is: mi volt az elképzelés 1997-re vonatkozólag, és ebből mit sikerült megvalósítani. A jegyző emellett elmondta azt is, hogy falugondnoki rendszer kialakítására nyújtanak be pályázatot március 15-éig a A cserépiek emlékkövét valamennyi falubéli a magáénak tudhatja Fotó: Cs. Kelemen Andrea Cserépfalu (ÉM - CSKA) - Tavaly nyáron emlékművet avattak Cserépfaluban. A turisták által gyakran látogatott, jó levegőjű kis településen egy sziklakő állít emléket az ezeréves Magyarország történelmének. Az elmúlt év augusztusában, Szent István ünnepén avatta fel a község a Mille- centenárium emlékére „emelt”, vagyis inkább legurult követ. A műemlék ugyanis egy kívülálló számára úgy tűnhet, hogy egy faragott, szándékosan kialakított kőtömb, s csak a falusi emberek felvilágosítására kapja fel fejét az ember: az ugyanis egy olyan sziklakő, ami egy sziklafalról leomlott, és kőfaragó keze nem érintette. A mi földünkből, a mi anyagunkból, és a mi szívünkből van ez a kő, és ez a mi életünk - mondják a cserépiek - ezért nem faragta tovább senki az egyszerű szöveggel ellátott emlékművet, ami egy gondozott park közepén áll, s ami talán tartó- sabb lesz, mintha szobrot emeltek volna a faluban, hiszen ezt a követ mindenki magáénak mondhatja. • Híreket várunk! Várjuk a nagyközönség érdeklődésére számot tartó információikat szűkebb pátriájuk életéről, a helyi rendezvényekről, eseményekről! Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége - Itt-Hon; 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15., vagy 3501 Miskolc, Pf.: 351. Áttekintették együttműködésüket a lengyelországi Zory városával Mezőkövesd (ÉM - CSKA)- A legutóbbi mezőkövesdi testületi ülésen Herkely György polgármester a lengyelországi Zory városból érkezett négy fős delegáció látogatásáról tájékoztatta a városatyákat. Mint kiderült, a testvérvárosi delegációval a hivatalos tárgyalások során áttekintették az eddigi együttműködést és az ez évi programokat is. Emellett a Széchenyi István Szakképző Iskola és a Zory Városi Szakközépiskola igazgatói együttműködési megállapodást írt alá diák- és tanárcseréről. Millecentenáriumi emlék a falu „földiéből” Népjóléti Minisztériumhoz. Jelenleg a kiírásoknak megfelelő pályázat megírásán dolgoznak. Minthogy nincs gyógyszertár, nincs rendelő- intézet Egerlövőn, a gyerekeknek a borsodivánkai központi iskolába kell járniuk. A falugondnoki rendszer kialakításával megpróbálják a nap mint nap jelentkező gondokat összefogással enyhíteni. GIRINCS Úthálózat fejlesztés Az elmúlt évben minden út aszfaltburkolatot kapott Girincsen, majd egy 959 méter hosszúságú kerékpárút megépítésével segítették a járműves közlekedést - jellemezte a útállapotokat Baráth -László, Girincs polgármestere. A további biztonságot most járdaépítéssel szeretnék fokozni. A Kossuth utca - amely a község főutcája - páros oldalán már van járda, de most a páratlan oldalán építenének járdát, így a gyalogosközlekedés is biztonságos lenne. Semleges pályán döntöttek a borokról Tiszaújváros (ÉM - FL) - Második alkalommal rendeztek Tiszaújvárosban megyei borversenyt. A tavalyi 57-tel szemben az idén, március 3- án 159 nedűt minősített a zsűri. A termelők Tokaj-Hegyaljáról és Bükkaljáról hozták boraikat. Hihetnénk, hogy „borsemleges” területre, hiszen a város közelében nagyobb szőlőterület nincs. Tudni kell viszont, hogy a Tiszasze- derkénybe, Leninvárosba egykor faluról beköltözők közül többen vásároltak időközben földet a nyéki és az emődi „hegyen”, így intenzíven foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Tokaj-Hegyalja vidékéről Mádtól Sárospatakig terjedően neveztek a versenyre, a Bükkaljáról pedig Miskolctól Bogácsig. BOGÁCS Jótékonysági fonó - A múlt héten szombaton Bogácson az általános iskolások műsorát tekinthették meg azok, akik belépőjegyük árával az általános iskolát kívánták támogatni, ezen a héten pénteken - március 6-án - viszont az óvoda fejlesztését figye- ,» lemmel kísérő szülőknek szerveznek jótékonysági rendezvényt. Este 6 órától a bogácsi művelődési házban az óvónők a Cigándi fonó népijátékot adják elő. A 200 forintért vásárolható jegyek árából összegyűlt pénzt játékok vásárlására költik - számolt be lapunknak az eseményről Németh László polgármester. Az ugyancsak megtudtuk, hogy Bogács belterületén február utolsó hetében elkezdődtek az útfelújító munkálatok. Az Arany János és az Attila úton valamint a Felszabadítók útján fogtak hozzá az utak javításához. A kohósalak alap után a közeljövőben az útszakasz bitumennel való borítását is tervezik - tudA legrégibb évjáratú és legjobb bort - egy 1978-as 6 puttonyos aszút - Kiss György tállyai termelő hozta el a versenyre, így ő érte el a legmagasabb pontszámot is: borára 19,8-at kapott. A vörös borok közül kiváltképpen a zweigelt szőlőből készültek voltak jó minőségűek, a fehérek sorából a rizlingszilváni, az olasz- rizling, a cserszegi fűszeres aratott sikert. A három zsűri 56 bort arany-, 47-et ezüst-, 28-at bronzéremmel minősített, 19-et oklevéllel jutalmazott. A nemzetközi mércét 9 nem ütötte meg. A verseny szervezői hagyományossá kívánják tenni a tiszaúj- városi borversenyt. Mint elhangzott: semleges pályán, de az igényesebb szőlőtermesztés és feldolgozás, valamint a kulturált fogyasztás terjesztése érdekében. Borok - semleges pályán Fotó: Vajda János VÁROSHÁZI HÍREK
