Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-04 / 53. szám

4 Íszak-MagyarorszAg ITT-HON .. *? />:V>. v. ■ ,1 1998. Március 4.» Szirda □ ....................................................................................................................................................... ......................................... v árosházi hírek Közmunkásnak jelentkezhetnek Tokaj (ÉM) - Az Országos Közmunka Tanács Tokaj és térsége további kilenc telepü­lése számára 58 millió 400 ezer forint támogatást ítélt meg 220 munkanélküli féléves foglalkoztatásához. A létszám­ból Tokajban 35 embert foglal­koztatnak majd, elsősorban a kistokaji városrész csapadékvíz-elvezetésének ja­vítása érdekében. A munkálatok április 1-jén kez­dődnek. A munkavállalók Tokajban a Városi Kincstárban jelentkezhetnek a közmunkában való foglalkoztatásra. Eszközökre pályáznak Sátoraljaújhely (ÉM) - El­fogadta az önkormányzat legutóbbi testületi ülésén az Erzsébet Kórház kezdemé­nyezését, hogy a Népjóléti Minisztérium eszközbeszer­zési pályázatát benyújthas­sák. A városatyák előzetes döntéshozatalára azért volt szükség, mert az összességé­ben 121 millió forintosra tervezett gépvásárlás összegéhez mintegy 35 millió forint önkormányza­ti önerő vállalására is szükség van. A kórház saját költségvetéséből kétmillió-kétszázezer forint elő­teremtését vállalta magára. Költözik a hivatal Szerencs (ÉM) - Az önkor­mányzat közigazgatási osz­tálya a napokban költözik át a Rákóczi út 63. szám alatt található régi községházára. A jövőben itt fogadják a szo­ciális problémákkal érkező ügyfeleket, de itt helyezik el az újonnan létrehozott gyámhivatalt is. A városhá­za felszabaduló, földszinti helyiségeiben többek kö­zött az év elejétől megnövelt feladatkörű építés­ügyi hivatal munkatársai nyernek elhelyezést. A közigazgatási osztály ügyfélfogadási rendje az új helyen sem változik. A POLGÁRŐRÖK (IS) FELVETTÉK A KESZ­TYŰT. Február utolsó napján tartotta éves nyitóér­tekezletét a Tállyai Polgárőr Egyesület. Király Sán­dor elnök kiemelte: az előttünk álló évben fontosnak tartotta a község intézményeivel való kapcsolatfel­vételt, az éjszakai és hétvégi szolgálatok gyakorisá­gának növelését, a lakosság bevonását a figyelőszol­gálatba. Csóra György az Országos Polgárőr Szövet­ség (OPSZ) alelnöke elmondta: országos szinten az OPSZ szerepe felértékelődött. A polgárőrök (is) fel­vették azt a kesztyűt, amit a bűnözők dobtak az or­szágnak. Csóra György - tájékoztatója utón - Pol­gárőr Szolgálati Érdeméremmel tüntetett ki négy tállyai polgárőrt, míg Polgárőr Szolgálatért Emlék­lapot tízen vehettek át (felvételünkön). Fotó: Serfőző Építkező lelkipásztor házaspár A történelmileg kialakult „eredeti állapotot" szeretnék visszaállítani A taktaharkányi egyházközség kincsei Fotó: Vajda j. Faragó Lajos Taktaharkány (ÉM) - Tizedik éve szolgál a taktaharkányi község református gyülekeze­tében Fodor József Ká­roly és Fodomé Mészá­ros Klára lelkipásztor. Idekerülésükkor szinte „sivatagi” állapotokat találtak a szó fizikai és lelki értelmében egy­aránt. Ennek megvál­toztatására, az évszáza­dokra visszavezethető eredeti állapotok visszaállítására vállal­koztak, ezért munkál­kodnak, miközben négy gyermeket nevelnek.- Nekézsenyben kezdtük a szolgálatunkat, onnan 1987 februárjában kerül­tünk Taktaharkányba. „Sivatagi” állapotokat ta­láltunk itt minden terüle­ten. A parókián, a mellék- épületekben, mindenütt - kezdte Fodor József Ká­roly tiszteletes -, pedig Taktaharhánynak el nem feledhető református múlt­ja van. Ahogyan Várady József is megírta Tiszánin- nen református templomai című könyvében: „1736- ban „prédikáló-szék” - azaz kis fatemplom -, 1750-ben második fatemp­lom épült... Mai templo­mát Veszprémi György kő­művesmester építette késő barokk stílusban 1792-1806 között. A két karzat 1894-ben épült. A feljegyzések szerint a leg­énykarzatot tartó északi vasoszlopban egy üvegben emlékirat van elhelyezve az egyházközség két év­százados történetéről...”- Eltökélt szándékunk volt - tért át közelmúl­tunk történéseihez a lelki- pásztor -, hogy mindent az eredeti állapota szerint újítunk fel. A templomhoz, a parókiához nem vesszük meg például a tüzépről a legújabb nyílászárókat, hanem megcsináltatjuk a kétszáz évvel ezelőttiek mását, és azokat építtet­jük be. 1993-ban elvégez­tük a templom teljes belső felújítását a Herman Ottó Múzeum legjobb szakem­bereinek segítségével. Évekre kidolgozott megújí­tási tervünk sajnálatosan módosította az időjárás is. 1997-ben egy soha nem ta­pasztalt vihar felszakítot­ta például templomunk le- meztetőjét. A tűzoltók ál­dozatkész munkával, át­meneti megoldásként rög­zítették ugyan a bádogle­mezeket, de később 200 ezer forintból az egészet fel kellett újítani. Aztán 1991-ben az államtól visszakaptuk hajdani épü­leteinket.- Mihez kezdenek ezek­kel?- Az egyházi élet meg­újításához mindegyikre szükségünk van. Az egyik­ben már gyülekezeti ter­met alakítottunk ki, ame­lyet leginkább a téli idő­szakban használunk. A valamikori tanítói lakás­ban - amit időközben idő­sek otthonának használ­tak - egyházközségi és is­kolatörténeti múzeumot alakítunk ki. Már gyűjtjük hozzá a gyülekezeti élet egykori relikviáit: fotókat, tárgyi emlékeket. Itt van­nak 1741-től kezdődően az úrvacsora osztásához, a kereszteléshez használt ónedények, úrasztali térí­tők, készíttetjük az egyko­ri iskolai padok hasonmá­sait... Az identitásunkat akarjuk megőrizni. Takta­harkányba nyaranta pél­dául több külföldi fiatal ér­kezik kerékpárral. Letábo­roznak a templomkertben és érdeklődnek történel­münk iránt. A templom tö­vében miért ne dicseked­hetnénk el idegeneknek is azzal, ami a miénk. Takta­harkány református temp­loma 2006-ban lesz 200 éves. Mi erre készülünk...- És nemcsak fizikai, hanem lelki értelemben is építkezve.- Munkálkodásunk so­rán leginkább a most 30-40 éves embereket cé­loztuk meg - vette át a szót a feleség, Fodomé Mé­száros Klára, aki beosztott lelkipásztor a gyülekezet­ben. - Tapasztalataink szerint ugyanis ez a kor­osztály - gyermekeikkel egyetemben - került ki leginkább az egyházak ha­tásköréből az elmúlt évti­zedekben.- Látja, ebben a szobá­ban az össze-vissza lévő fo­telokat - mutatja -, itt tegnap este gyerekek mo­ziztak. Nyitottak vagyunk, nyitott a parókia, a gyüle­kezeti terem és a templom minden jóakaraté ember számára. Most lesz a zempléni hittanverseny, erre készítjük fel tanulóin­kat. A hittanórán szerzett ismereteik mellé dramati­zált bibliai történeteket ta­nulnak.- És milyen kapcsolat­ban vannak a másik fele- kezettel, az önkormány­zattal?- Hajdanában meghatá­rozóan reformátusok éltek Taktaharkányban, de a ta­nyáról betelepült római ka­tolikusok következtében ez megváltozott - mondta a tiszteletes. - Ma fele-fele arányban élnek a két fele­kezet tagjai. A községben 2000 református családot tartunk számon, közülük 703 fő az aktív egyházfenn­tartó. Csaknem kizárólag az ő közreműködésüknek köszönhető az eredményes építő munka. A római kato­likus plébános úrral jó a kapcsolatunk. Ez kifejezés­re jut az évenként megren­dezett ökumenikus isten­tiszteleten is. Az önkor­mányzat figyelemmel kísé­ri munkálkodásunkat, és érzésem szerint számít is ránk a helyi gondok megol­dásában. Erre az évre készpénzben 300-300 ezer forintot szavazott meg a képviselő-testület a két felekezet támogatására, de munkában kifejezésre jutó segítséget is ígértek. FALURÓL FALURA ALSÓBERECKI EZT LÁTNI KELL! Móricz Zsigmond emlékét idézve nralis Az íróhoz kötődő emlékeket őrzi a Móricz-emlékház Fotó: Vajda János Telefonberuházásra pénzt nyertek - Az alsó- berecki önkormányzat 1,151 millió forintot nyert intézményeinek telefonel­látására a Hírközlési Alap­ból. A pályázati pénzből már felszerelték a távköz­lési berendezést az óvodá­ba, az iskolába, az orvosi rendelőbe és a polgármes­teri hivatalba is, a megma­radt összegből faxokat he­lyeznek el intézményeikbe. BASKÓ . Pustenyáztak - Baskón évszázados hagyomány, hogy pustenyát, farsangi mulatságot rendeznek. Ez történt február 21-én is, amikor délután az óvodá­sok, iskolások mulatságán vett részt a közönség, este pedig a Vadász kocsmá­ban a felnőttek szórakoz­tak hajnalig. Farsang utolsó napját követően el­kezdték a nagyböjtöt, a görög katolikus templom­ban azóta is folytatják az előszenteltek liturgiáját egészen húsvétig. DÁMÓC Betörtek a hivatalba ­Szombatról vasárnapra virradó éjjel - feltehetően a márciusi fizetésnapra szá­mítva - betörtek a dámóci polgármesteri hivatalba. Az egyelőre ismeretlen tet- tesek figyelmét kizárólag a páncélszekrény kötötte le. Feltörték a dupla acélfalu berendezést, de csak egy kis kazettát találtak, ben­ne mindössze 30 ezer fo­rinttal.- Három évvel ez­előtt hasonló körülmények között egyszer már betör­tek a hivatalba, a tettes azóta is ismeretlen. Az ön- kormányzat riasztóberen­dezés felszerelését fontol­gatja a további behatolá­sok megelőzése érdekében. FŰZÉRRADVÁNY Mentik a múltból ma; radt örökséget - Idén 30,7 millió forintos költ­ségvetést fogadott el Fü- zérradvány önkormány­zata, ebből 1,8 millió fo­rintot a szociális étkezte­tő korszerűsítésére fordí­tanak. A területi kiegyen­lítő pályázaton 5 millió forintot nyertek, amiből az építészeti örökséget je­lentő pincesort újítják fel. A munkálatok befejezése­kor egy díszparkot alakí­tanak ki a főutcán a ha­gyománymegőrzés bizo­nyítékaként. TARCAL Megtáncoltatták a polgármestert - Az óvo­dások, általános iskolások farsangi mulatságát köve­tően február 21-én az idő­sek részére is télbúcsúzta­tó bált rendeztek Tarca- lon. A polgármesteri hiva­tal meghívására mintegy százan gyűltek össze a művelődési otthonban tar­tott zenés, táncos rendez­vényre. A jó hangulatot bi­zonyítja, hogy a hölgyek a bál végéig táncoltatták a polgármestert. A hivatal márciusban Miskolcra színházlátogatásra szállít­ja az időseket, a nyári ki­rándulások sorát pedig egy bogácsi, vagy mezőkö­vesdi fürdőzéssel kezdik. Prügy (ÉM - FL) - A prügyi Móricz-emlék­ház a nagy magyar író­nak állít emléket, aki gyermekként 1887 kö­zepétől 1891 végéig a településen lakott. A hajlékot adó épület 1891 decemberében le­égett, a család az év utolsó napján Sárospatakra köl­tözött. A tűz martalékává lett ház helyén építette fel az új tulajdonos a mai épületet. Móricz Zsigmond halálának 30. évfordulójá­ra - 1972-ben újította fel az önkormányzat és 1979- től rendszeres kiállítás várja a látogatókat. Az ap­ró, háromosztatú lakóház­ban - néhány parasztbú­tor, háztartási és munka­eszköz mellett - főként másolatokon, fényképe­ken, maketteken, a nagy prózaíró régebbi kiadású kötetein keresztül követ­heti nyomon a látogató Móricz Zsigmond életét, munkásságát. A fényké­pek az egykori prügyi ro­konokat, iskolatársakat mutatják be. Többek kö­zött azokat, akik valós személyekként megjelen­tek az író munkáiban, el­sősorban az Életem regé­nye című művében. Ady Endre Levél-féle Móricz Zsigmondhoz című versében íija: „És ami ben­ned él s el fog jönni hoz­zánk, / Mi néha sápasztja magyar, piros orcád, / Ezer kimondatlan magyar bá­nat, titok, / Szépség váija vágyón: Móricz beszélni fog.” (S beszél is - máig fi­gyelmet érdemlő szavak­kal. Nem tudom, hány ma­gyart érdekel. A Móricz- emlékház emlékkönyvé­ben a legutolsó bejegyzés dátuma 1997. szeptember 15-e. Aláírója az angol nagykövet, aki az Európa- napok alkalmából járt Prügyön.)

Next

/
Thumbnails
Contents