Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-26 / 72. szám

lilnWT! • MAGYARORSZÁG ORSZÁGBAN-VILÁGBAN 1990. MArcius 26., Csütörtök Kultúr(politikusi)harc Budapest (MTI) - A Magyar Demokrata Fórum szerint az elmúlt négy esztendő alatt a látszólag semleges kultúrpolitika kirekesztő szabaddemok­rata gyakorlattá vált, és az állami mecenatúra ki­zárólag az SZDSZ holdudvarához tartozó értelmi­ségi köröket támogatta - jelentette ki Csapody Miklós szerdai sajtótájékoztatóján. Az MDF alelnöke a közművelődés helyzetét ér­tékelve megállapította, hogy ma a kultúra szabad­ságáról nem lehet beszélni, de ebben nemcsak a hatalom, hanem a magyar értelmiség egy részének szellemi-gyakorlati cselekvésképtelensége és eg­zisztenciális érdeke is bűnös. Hozzátette: az értelmiség egy része árulójává vált hivatásának, mert a rendszerváltást követő évek bizonytalanságában számos diplomás nem az írástudók felelősségével élte az életét, hanem a po­litikát kiszolgáló kultúrmunkássá lett. Az MDF-es politikus kijelentette: a sok százmil­liárdos bankkonszolidáció után itt az ideje a ma­gyar kultúra konszolidálásának is. * Horn Gábor szabaddemokrata ügyvivő az előző kormányzati ciklus „kultúrharcos” politikája tük­rében furcsának tartja, hogy éppen az MDF alelnö­ke támadja a művelődési tárcát. A politikus a vádakkal kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az elmúlt négy évben meg­szűnt az említett kultúrharc, az anyagi forrásokat pedig nem a minisztérium, hanem pályázatokat el­bíráló kuratóriumok osztják szét. Az ügyvivő a választási folklór részének nevezte azokat a szocialista politikusoktól származó kije­lentéseket is, amelyek szerint a párt győzelme ese­tén az MSZP megtartaná a művelődési tárcát. Ál­láspontja szerint ilyen kérdések csak egy koalíciós tárgyaláson vetődhetnek fel. Befektetői Tanács alakul Budapest (MTI) - A kormányzat által tervezett gazdaságpolitikai intézkedések előkészítésében és a hatásvizsgálatok megvalósításában is részt vesz a Befektetői Tanács, amely a rendszeres párbeszéd lehetőségét biztosítja a kormány és a legnagyobb magyarországi befektetők között. Erről Horn Gyula miniszterelnök beszélt a mul­tinacionális cégek képviselőivel folytatott megbe­széléseit követő szerdai tájékoztatón. Mint el­mondta: a Befektetői Tanács működése kiterjed a telekommunikáció, az energia- és a pénzügyi szek­tor, az idegenforgalom, a mezőgazdaság és az élel­miszeripar területére. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a befekte­tők képviselői készek támogatni Magyarország euro-atlanti integrációs törekvéseit. A multinacio­nális társaságok vezetői jelezték, hogy érdekeltek az adórendszer kiszámíthatóságában. A Befektetői Tanácsban a Magyarországon jelenlévő 28 legna­gyobb multinacionális cég, valamint az Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországi Tagozata és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara van jelen. EU-nagyköveti búcsú- kitüntetéssel Hans Beck Fotó: Bujdos Tibor Budapest (MTI) - A Magyar Köztársasági Érdem­rend középkeresztjével tüntette ki szerdán Göncz Árpád államfő Hans Becket, az Európai Bizottság Budapesti Delegációjának misszióvezetőjét. A nagykövetet - aki nyolc éven át tevékenykedett Budapesten - Magyarország európai uniós csatla­kozása érdekében végzett tevékenysége elismeré­seként tüntette ki a köztársasági elnök, a minisz­terelnök elóteijesztésére. Hans Beck - szolgálati ideje lejártával - éppen a Magyarország és az EU közötti csatlakozási tár­gyalások első napján, március 31-én távozik buda­pesti hivatalából. A nagykövet elmondta: nyolc év alatt nagyon megszerette az országot és a magyar népet. Ügy vélte, Magyarországon az emberekben mg igen nagy a vállalkozó szellem, s a lakosság energiku­san és sikeresen vette kezébe sorsa irányítását. A távozó nagykövet számára nagy csalódást oko­zott, hogy nyolcéves ittléte alatt nem valósult meg az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd újjáépí­tése. - Remélem, hogy a két nép közötti béke szimbolizálására alkalmas híd a távozásom után felépülhet - mondta végül Hans Beck. Lassuló, de a tervnél magasabb infláció A GKI Gazdaságkutató Részvénytársaság prognózisa az 1998-as évre Budapest (MTI) - Az infláció ebben az évben is lassulni fog, de szintje magasabb lesz a kormányzati szándékoknál a GKI Gazdaságkutató Rt. idei évre vonatkozó előrejelzése szerint, amelyet szerdán is­mertettek Budapesten. Az árindex áprilisra valószínűleg 16 százalékra, júniusra 14,5 szá­zalékra csökken, és decemberben már csupán 14 százalék körül ala­kul. így az egész évre számított infláció a GKI szerint 15,2 száza­lékos lesz. (A kormányzati prog­nózisok 13-14 százalékos éves inf­lációval számolnak.) Az előrejelzés készítői úgy vélik, hogy a lakossági jövedelmek növe­kedése is meghaladja majd a hi­vatalos prognózist, a GKI 19-20 százalékos bruttó és 20 százalékos nettó nominálbér-növekedésre számít, ami a reálbérek 4 százalé­kos emelkedését eredményezné. A tájékoztatón Vértes Ándrás, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnök­vezérigazgatója elmondta: a világ- gazdasági helyzetet kedvezőnek ítélik annak ellenére, hogy a dél­kelet-ázsiai hatások miatt bizony­talanabbá váltak a körülmények a korábbihoz képest. Az Európai Unió országaiban várhatóan 2-2,5 százalékos gazdasági növekedést könyvelnek majd el, ami kedvező a magyar gazdaság számára. Magyarország helyzetét össze­hasonlítva a térség országaival, Vértes András kiemelte, hogy fi­zetési mérlegünk Lengyelországé­nál és Csehországénál jobb, vi­szont rosszabb, mint Szlovéniáé és Szlovákiáé. A működőtőke beáramlását vizsgálva elmondható: Magyaror­szág őrzi kedvező helyzetét, a fo­lyó működőtőke-beáramlás Len­gyelországban várhatóan nagyobb lesz, mint Magyarországon, de az egy főre vetített mutató tekinteté­ben kedvezőbb pozícióban va­gyunk. Magyarország esetében 1998-ra 2 milliárd dollár működö­töké bejövetele várható a GKI elő­rejelzése szerint. A magyar gazdaságban a GDP 4-5 százalékos növekedését jó­solja az intézet 1998-ra. Ezt tá­masztja alá, hogy a beruházások várhatóan 12-14 százalékkal nö­vekednek. Éves szinten az ex­port 12 százalékos, az import 14-17 százalékos emelkedésével számol az intézet. A kutatóinté­zet valószínűsíti, hogy a forintle­értékelés ütemének havi 0,8 szá­zalékra csökkentését még ápri­lisban bejelentik, és az intézke­dés várhatóan májusban vagy júniusban lép életbe. . | mm A NEMZET SZÍNHÁZÁNAK ALAPJAI. A fővárosi Erzsébet téren megkezdték az új Nemzeti Színház alapozását. Az ünnepélyes alapkőletételre a színházi vi­lágnapot, március 27-ét követő napon kerül sor. Fotó: MTI - Balaton József • Március 30-án Brüsszelben megkezdődik az Európai Unió bővítési 'folyamata, egy nappal ké­sőbb pedig az EU és Magyarország közötti csat­lakozási tárgyalások is. ® Szigorú összhang­ban KELL TARTANI idén és a következő években a keresetnövekedést a termelékenység javulásával és a GDP bővülésével - mondta Draskovics Ti­bor, a PM államtitkára. • Magyar részről nem történtek lépések egy magyar-szlovák kormányfői, vagy külügyminiszteri találkozó előkészítésére, s Budapest egyelőre nem is tervez ilyet - mondta el a külügyi szóvivő. • Az államnak átmeneti időszakra át kell vállalnia a kis- és középvállal­kozások közterheinek egy részét - vélekedtek a Fidesz, az FKGP, az MDF és az MDNP szakértői szerdai budapesti tanácskozásukon; miként Ras- kó György néppárti országgyűlési képviselő el­mondta: elsősorban a fekete- és a szürkegazda­ság „kifehérítését” várnák ettől a lépéstől.® Az abortusz-ügyben az adatvédelmi biztos az Or­szágos Rádió és Televízió Testület eljárását kez­deményezi, mert az MTV 1-es csatornájának híradója személyiségi jogokat sértett, amikor közzétette a Bács-Kiskun megyei 13 éves terhes kislány személyes adatait. A belügy négy éve Kuncze Gábor a tárcáról Meciar a keretegyezményről Budapest (MTI) - Sikere­sen teljesítettük azt a négy évvel ezelőtti elhatá­rozásunkat, hogy a nyilvá­nosság számára is átlátha­tóvá váljék a Belügymi­nisztérium működése, te­vékenysége - mondta Kuncze Gábor, a tárca ve­zetője, a szabaddemokrata vezetésű minisztérium munkáját összegző szerdai tájékoztatóján. Kuncze a tárca munká­ját mindvégig meghatáro­zó alapelvek közül az ügy­félcentrikus, szolgáltató közigazgatás megteremté­sét, az önkormányzatok döntéseinek tiszteletben tartását emelte ki. A rendvédelemről szólva leszögezte: a közbiztonság megteremtése állami fel­adat, amelynek megvalósí­tásában megkülönböztetett szerepet játszik a rendőr­ség és a határőrség. Ez a szándék határozta meg az Országos Rendőr-főkapi­tányság átszervezését, a határőrség átalakítását. Kuncze értékelése sze­rint az ország új, és egy­ben első menedékjogi tör­vénye teljes mértékben igazodik az európai integ­rációs törekvésekhez. Pozsony (MTI) - A ma­gyar félben nincs meg az akarat a hágai ítélet végrehajtására - mond­ta szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján Vla­dimír Meciar szlovák miniszterelnök. Meciar szerint a magyar kormány december 31-re jelzett dátuma nem a ke­retegyezmény tervezeté­nek aláírására vonatkozik, hanem arra, hogy Buda­pest addig kér haladékot az általa szükségesnek mondott további tanulmá­nyok elvégzésre. Nem tud­ni tehát, hogy ha egyálta­lán van benne készség, ak­kor ezt meddig kívánja el­dönteni - vélekedett a szlovák kormányfő, aki egyértelműen kijelentette: kormányának külügymi­nisztere, Zdenka Kramplo- vá feladatul kapta, hogy készítse el a szlovák fél hágai beadványát. Ugyan­akkor nem adott egyértel­mű választ arra, hogy Po­zsony komolyan elszánta-e magát, vagy sem a hágai visszatérésre. Korábbi in­formációkból tudni lehet, hogy Pozsony ezúttal nem a hősi vita valamely kérdé­sének megítélését, hanem a hágai döntés végrehajtá­sát célzó utasítás kimon­dását kéri a nemzetközi bíróságól. A szlovák miniszterelnök nem titkolta: Pozsony nem véletlenül szabta meg má­jus 15-ét a második hágai kereset benyújtásának dá­tumaként, mert ez a nap „a magyarországi választások első fordulója utáni és a második forduló előtti idő­pontra esik.” Jelezte: londo­ni találkozásuk után biztos abban, hogy Horn Gyula csak a választások eredmé­nyeinek ismeretében vál­lalná az aláírást, de „ha a szocialisták nem győznek, biztosan nem úja alá.” Koszovó: nézetkülönbségek a megoldásról Koszovó függetlenségének szimpatizánsai a bonni tárgyalások helyszíne előtt Fotó: AP Bonn (MTI) - Jelentős nézetkülönbségek je­gyében kezdte meg a nemzetközi összekötő csoport szerdán bonni tanácskozását a koszo­vói válság megoldásá­ról. A hathatalmi csoport megbeszélésén az ameri­kai, az orosz, a brit, a francia, a német és az olasz külügyminiszter ar­ról kíván dönteni, hogy milyen intézkedésekkel vegyék rá a belgrádi veze­tést a koszovói albánokkal való tárgyalásokra és a túlnyomó többségében al­bánok lakta tartomány autonómiájának biztosítá­sára. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter szerint újabb büntetőin­tézkedésekkel növelni kell a Belgrádra nehezedő nyo­mást. Oroszország ezt elutasítja, sőt a két héttel ezelőtt Londonban meg­hirdetett szankciókat - ísv a fegyverek és rendőri felszerelések szállításá­nak tilalmát - is fel akar­ja oldani. Klaus Kinkel német külügyminiszter szerdán az összekötő csoport ülése előtt külön-külön tárgyalt amerikai és orosz kollégá­jával. A németek a franci­ákkal együtt azt vallják, hogy egyelőre ne hozza­nak új intézkedéseket Ju­goszlávia ellen, s maradja­nak hatályban a londoni döntések. Német részről kifejezetten óvtak attól, hogy túlzó lépésekkel Moszkva számára lehetet­lenné tegyék a további együttműködést az össze­kötő csoportban. Csecsenföldi magyar túszok Moszkva (MTI) - A cse­csenföldi két magyar túsz életben van, s a magyar hatóságok folyamatosan dolgoznak szabadulásuk érdekében - jelentette ki szerdán Nanovfszky György moszkvai magyar nagykövet. Közlése szerint nagyjából tudják, hol tart­ják fogva Dunajszky Gá­bort és Oláh Istvánt - aki­ket tavaly október 23-án hurcoltak el fegyveresek a Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat grozniji misszójáról -, s gyakorlati­lag be tudják határolni azt a lakóépületet Ls, ahol a két magyar van. Nanovfszky beszámolt arról is, hogy a moszkvai európai nagykö­vetek doyenjeként jegyzé­ket intézett a múlt héten az érintett orosz hatósá­gokhoz, amelyben nyoma­tékosan kérte, hogy Moszk­va tegyen meg mindent a túszok szabadulása érdeké­ben, s számoljon be arról is. hogy eddig milyen intézke­dések születtek.

Next

/
Thumbnails
Contents