Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-26 / 72. szám

1998. MÁRCIUS 26. CSÜTÖRTÖK 54. évfolyam, 72. szám MISKOLC ÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA ELŐFIZETŐKNEK: 23,10 Ft A mai ÉM-böl Langyos eső és meleg kellene, a veté­sek még bírják a hideget, de a szárazság miatt csak közepes termést ígérnek. 3. oldal Régió. Mai, Mezőkövesdet és környékét bemuta­tó oldalunkon a térség hírei mellett Rácsról szó­lunk: milyen terveik és lehetőségeik vannak arra, hogy visszacsábítsák a vendégeket, és az idegen- forgalom segítségével megalapozzák a település jö­vőjét. 6. oldal Törekedve a legkevésbé rosszra, a miskolci közgyűlés mai ülésén többek között arról dönt, az önkormányzat milyen szerepet vállal a város sportegyesületeinek támogatásából. Az erről szóló előterjesztést a Kulturális és Sportbizottság készítette, amelynek elnökével beszélgettünk egyebek mellett arról: várhatóan miért lesznek majd elégedetlenek a közgyűlés után a sportegye­sületek vezetői? 15. oldal A parkolóház a megoldás? Miskolc belvárosában ma még .csak helyenként és időnként nevezhető kritikusnak a parkolási hely­ezet; a néhány éve bevehetett MIPARK-rendszer alapvetően jól működik - állítják a városházi szakemberek. Hosszútávon sem számítanak „metropolishoz” illő - például a főváros belvárosá­ban, tapasztalhatóhoz hasonlózsúfoltságra, mégis keresik az újabb megoldásokat a jövőbeni parkolási gondok enyhítésére. Részletek az 5. ol­dalon. Fotó: Vajda János Magyarország • Magyar tulajdonban a Bakonyi ErŐMŰ Rt. A Bakonyi Erőmű Rt. többségi tu­lajdonosa lett az Euroinvest és a Transelektro Konzorciuma - jelentették be a két cég képviselői szerdán. A konzorcium 50,1 százaléknyi részese­dést szerzett a széntüzeléses erőműben, és kötele­zettséget vállalt az erőmű üzemeltetésére, illetve bővítésére. Az új tulajdonos vállalta, hogy 1999- ben Inotán az MVM Rt.-vei megkötött hosszú távú áramvásárlási szerződésre alapozva 150 megawatt teljesítményű, íluidtüzelésű, környezetbarát erő- művi blokkot épít. • 10 MILLIÁRDOS GE-BERUHÁZÁS. A Gene­ral Eletric (GE) Lighting Tungsram 10 milliárd fo­rint értékben indít befektetési programot Magyar- országon - jelentette be Mike S. Zafirofski, a cég vezető tisztségviselője szerdán Budapesten. Az energiatakarékos és környezetbarát fényforrások gyártására irányuló beruházások még idén elkez­dődnek. Az 500 új munkahelyet teremtő program Kisvárdán és Hajdúböszörményben indul, a későb­biekben azonban kiterjed a GE budapesti, zala­egerszegi, nagykanizsai és váci gyáregységeire is. „Az országnak szüksége van a vakcinára” A nagyszerű találmánnyal a meddőség gyógyításában is sikereket értek el Kazincbarcika, Sajó- galgóc, Budapest (ÉM - SZN) - Minden valószí­nűség szerint egy hó­nap múlva a patikák­ban lesz az a nagysze­rű, Gynevacc nevet vi­selő vakcina-talál­mány, amely a szerve­zet immunrendszerét rendkívüli módon meg­erősíti. Rendszeres alkalmazásá­val néhány elhivatott gya­korló orvos bizonyos beteg­ségek - egyebek között a meddőség - gyógyításában olyan sikereket ért cl, ame­lyekre korábban gondolni sem mert volna. Újhelyi Károly Kossuth- díjas kutató professzor 1969-ben találta fel azt a humán oltóanyagot, amely közel 30 éves útján jó né­hányszor elveszett a bürok­rácia és az érdekek útvesz­tőjében, míg végül hivata­losan is a gyógyítás és meg­előzés szolgálatába állhat. A Gynevacc kísérleti gyártását két kazincbarci­kai főorvos és a sajógalgó- ci polgármester karolta fel, hétfőn pedig megala­A Gynevacc erősíti az emberi szervezet ellenállóképességét, így alkalmazásával - a kísérletek szerint - egészségesebb csecsemők jöhetnek a világra Fotó: Bujdos Tibor kult a „Profit a Humánért” Alapítvány, amely a for­galmazásból származó be­vétel egy részét a humán­fejlesztés és a betegség- megelőzés, a drogellenes tevékenység és a népesség demográfiai mutatóinak javítása, valamint a továb­bi kutató munka érdeké­ben kívánja felhasználni. Bővebben a 2. oldalon. A tagok törölgethetik a szemüket A vagyon nem fedezi a Bánvölgye Mgtsz tartozásait Koós Béla a felszámolónak és az egykori téesz- elnöknek írt kérelmeikkel Fotó: Vajda János B.-A.-2. megyei APEH: 125 ezer bevallás érkezett Miskolc (ÉM) - A március 20-ai határidőig 125 ezren juttatták el személyi jövedelemadó bevallá­sukat az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságához. Az adóhatóság mintegy 150 ezer nyomtatványt várt, de mint megtudtuk még a ha­táridő lejárta után is érkeznek az adócsomagok. Az adózók közül 30 ezren rendelkeztek az 1 plusz 1 százalékról. Az egy visszaigénylőre jutó összeg me­gyénkben 21 ezer forint, amelyet a bevallás beér­kezésétől számított 30 napon belül fizet ki az adó­hatóság, amennyiben a nyomtatványokat helyesen töltötte ki az adóalany. A magánosításról és annak utóhatásairól Uppony (ÉM - FL) - Fel­számolás alá került a korábban 25 község ha­tárában gazdálkodó Bánvölgye Mezőgazda- sági Termelőszövetke­zet. A vagyontárgyakat a felszámoló a csődtör­vény értelmében érté­kesítette. Kielégítette a hitelezőket, csak éppen a szövetkezetben évti­zedeken keresztül dol­gozó 1600 tagnak nem jutott egy fillér sem. Ok „csak a szemüket töröl­gethetik”, miközben - véleményük szerint - akik közel voltak a tűz­höz, meggazdagodtak. A szövetkezet tagjai - Up- ponyban, Borsodbótán, Mályinkán, Tardonán, Bánhorvátiban, Nagybar- cán, Sajóivánkán, Vadnán, Sajóvelezden - Szabón György akkori elnöktől 1992. december 28-ai kelte­zéssel „ideiglenes üzletrész okiratot” kaptak. Ebben tá­jékoztatták őket arról, hogy a vagyonnevesítés során kinek-kinek milyen névér­tékű vagyonrész jut. A ta­gok abban a tudatban vár­tak a felszámolás befejezé­sére, hogy üzletrészüket készpénzben megkapják. Az évek teltek, a vagyon értékesítése tartott, a ta­gok üzletrésze pedig szóba sem került. 1997. január 10-én 18 upponyi tag le­vélben fordult az elnökhöz, hogy „megtudakoljuk, mi történt a tsz vagyonából eladott gépek és épületek árának pénzbeli elszámo­lásával.” Választ nem kap­tak, ezért 1997. november 3-án Koós Béla, az uppo- nyiak megbízottja újabb levelet írt, immár Balogh Sándornak, a felszámolást végző, miskolci székhelyű Advocat Szolgáltató és Ke­reskedelmi Kft. vezetőjé­nek, felszámoló biztosnak: „...Tudomásunk van arról is, hogy egy-egy épületrész már gazdát cserélt, a ta­gok pedig törölgethetik a szemüket. Úgy érezzük, hogy a verejtékes mun­kánk után ki lettünk sem­mizve.” - írta. (Folytatás a 8. oldalon.) Tatabánya (MTI) - A pri­vatizációt nem nevezem si­kerágazatnak, egyaránt voltak ugyanis fény- és árnyoldalai. Elodázni visz­ont nem lehetett. Mindezt Csiha Judit, a magánosí­tást felügyelő tárca nélküli miniszter jelentette ki szerdán Tatabányán, egy szakmai konferencián. A miniszter elmondta: a csaknem tíz éve tartó fo­lyamatot több tényező tet­te szükségessé. A politikai rendszerváltás nem mehe­tett volna végbe a gazdasá­gi rendszerváltás nélkül, a kilencvenes évek elején ugyanis kimerültek az or­szág tartalékai. Az üzemek korszerűsítéséhez külföldi tőkére volt szükség, a ter­melőegységek élére valódi tulajdonosok kellettek. Ezen okok, illetve folya­matok vezettek el oda, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatok száma 1857-ről 300 alá csökkent. A 17 milliárd dollárnyi kül­földi tőke kétharmadát a termelőegységek korszerű­sítésére, illetve új beruhá­zásokra fordították a befek­tetők. A bevétel többi ré­szét pedig - egyes állítá­sokkal szemben - nem nyelte el a költségvetés. Abból hozták létre például az útalapot, a környezetvé­delmi alapot, s fedezték a kárpótlás költségeit - hangsúlyozta Csiha Judit. Szólt arról is: a privati­zációt nehezítette a vonat­kozó törvények meglehető­sen gyakori változása. Ma mái- viszont egyre több he­lyen hallani azt a véleke­dést, hogy megszenvedtük, de lassan kiheverjük a magánosítás nehézségeit. Egyszer talán azt is kije­lenthetjük, hogy végül is megérte - mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents