Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-19 / 66. szám
A közelgő választások, arra is figyelmeztetnek, bogy lassan befejezi munkáját a jelenlegi kormány. Itt az ideje tehát, hogy mérlegre tegyük a koalíciós pártok ígéreteit és eredményeit. Tizenöt, közérdeklődésre számot tartó témát választottunk ki az 1994-ben megfogalmazott kormányprogramból, s ezen témákról készítettünk összeállítást, amelyek mindegyike négy egységből áll. Az egyik az adott témát meghatározó, kormányprogramból vett idézet; a másik az ebhez csatlakozó, a szerkesztőség által készített magyarázó, értelmező, elemző anyag - ami alkalmanként állhat szakértői, véleményből, a témához kapcsolódó statisztikai, informatív adatok megjelenítéséből, vagy a kettő kombinációjából. A harmadik és a negyedik egy>ség elkészítését a politikai élet szereplőire bíztuk: valamennyi téma kommentálására felkértünk egy-egy kormá nyoldali és ellenzéki pártot - a megadott terjedelmen belül teljes egészében rájuk, bízva a megközelítés, az elemzés, az értékelés módját. A számvetésen, mérlegkészítésen túl az Észak-Magyarország feladatának, tartja azt is, bogy a maga lehetőségei szerint segítse olvasóit abban, hogy minél alaposabb információk, birtokában dönthessenek a szavazófülkében: kire szeretnék bízni az ország sorsának, alakítását a következő négy esztendőben. KORMÁNYMÉRLEG Mai témánk: az egyházak anyagi háttere, társadalmi tevékenységük A gyakorlati ateizmus és a hitéleti tevékenység Mészáros István, a Tiszánin- neni Református Egyházkerület püspöke szerint hazánkra jelenleg a „gyakorlati ateizmus” jellemző. A kormány sem értékeli az egyházak hitéleti tevékenységét, pedig csak a lelki értékek újbóli megerősítése segíthetne az ország felemelkedésében... • Ismeretes, a kormány azt a bizonyos egy százalékot javasolja az egyház hitéleti támogatására. A hivatkozásban az is benne van, hogy így történhetne az ország lakosságának felekezeti hovatartozás szerinti felmérése. A református egyház azonban ezt kezdettől fogva bizonyos kétkedéssel fogadta. Egyfelől az egyház tagjainak jelentős része nyugdíjas, akik már nem fizetnek adót, és hála Istennek jelentős számban vannak fiatalok is, akik még nem fizetnek adót. Ennek következtében már torzulna az arány... A másik egy százalék pedig nem kifejezetten az egyházat támogatja, esetleg mehet egyházi alapítványok támogatására is. De nem részesülhetnek belőle a gyülekezetek. Ez azért rossz, mert természetes igény, hogy a befizetett összeg helyben jelenjen meg, azt a közösséget támogassák az emberek, amelyben élnek. Aminek a leosztásában érdekeltek a gyülekezeteink is, az a közegyházi hitéleti támogatás. Ennek egy részét mindig hátrányos helyzetű gyülekezetek kapták templomaik, parókiáik felújításához. Területünkön nagyon sok elöregedett gyülekezet van. Szervezünk ebből az összegből ifjúsági konferenciákat, kis része pedig az egyházkerület adminisztrációjára megy el. Jelentős részét kiosztjuk személyeknek, lelkipásztoroknak, vagy másoknak, akik segítségre szorulnak. Olyan is előfordul, hogy tanulmányi segélyként adjuk oda egyházunk tagjainak. □ Úgy tűnik, jut mindenre... • Sajnos, csak úgy tűnik... Ezt mi nagyon takarékosan oldjuk meg. Szeretném hangsúlyozni: amit az egyházak általában kapnak hitéleti támogatásként, az az állami költségvetés egy ezrelékét sem teszi ki. És amit ebből a református egyház kap, az az ezrelék töredéke. Számszerűen 695 millió forintot kap a Magyar Református Egyház a költségvetésből erre az évre, amiből rögtön le kell vennünk 200 milliót, mert a hitoktatási díjakat, amit eddig fizetett az állam, többé nem fizeti. Kell a pénz például az üzemanyagköltségre, hiszen sok helyütt két-három gyülekezetét lát el egy lelkipásztor... Úgy érezzük, a kormány nem értékeli az egyházak, köztük a több mint 20 százalékot képviselő református egyház hitéleti szolgálatát. Szeretnénk, ha nem jelentene nagy terhet a létünk a társadalomnak. Azoknak az értékeknek a hiánya, amelyek az elmúlt értizedek ateista beállítottságú nevelése következtében kimaradtak, oda vezetett, hogy ma a közbiztonságra milíiárdokat kell költeni. Tehát az egyháznak azt a szolgálatát, amely segíthet az erkölcsi értékrend visszaállításához, többre kellene becsülni. A „csak” szellemi, lelki értékek, illetve azok hiánya később gazdasági kérdéssé válik. Olyan korszakból jövünk, ahol az egyháznak az intézményi keretei, és lehetőségei is leépültek. Ezt a kormány nem látja be. Egyedül az egyház szociális területen végzett munkáját fogadja el. □ Lehetséges, hogy az előző kormányjobban értékelte az egyház tevékenységét?! • Még nyitott a kérdés, ma a támogatás csak annyi, mint volt évekkel ezelőtt... Még bizonytalan, hogy mit jelent az egy százalék. Bár van arra ígéret, hogy amíg ki nem alakul ez, addig kipótolja az állami költségvetés. □ Hogy alakult az államtól visszakért ingatlanjaik ügyel • Még a rendszerváltás előtti évben visszakaptuk a pataki kollégiumot, később indult a gimnázium, 91-ben a teológiai akadémia. Most öt éve, hogy a Lévay József Református Gimnázium elindult - először nem a tulajdon épületében. Van több általános iskolánk, egy óvodánk. Itt is pénzszűkében vagyunk, hiszen bővítésre lenne szükség... A lebontott Tóth Pál Leánynevelő Intézet helyett megvettünk a Lévay Gimnázium mellett egy épületet, azt felújítjuk, ott diáklakások lesznek... Egyébként folyamatban van az egyházközségi ingatlanok felmérése. Ezek egy részét már visszakapták a gyülekezetek vagy természetben, vagy anyagiakban. Sokszor hátrányos természetben visszakérni, mert az épületek egy része nagyon leromlott állapotban van. Az ingatlanok kérdése lezáratlan, hiszen az állam 2013-ig meghosszabbította a visszaadást. Úgyhogy egyfelől bővíteni kell a listát, hiszen biztos vannak, akik még nem kaptak észbe, másfelől esetleg változtatni: az épület helyett pénzt kérni, vagy fordítva. Az új listát még ebben a félévben elkészítjük. T. Asztalos Ildikó Szabad Demokraták Szövetsége, parlamenti képviselőjelölt a 2. sz. választókerületben A koalíció egyházpolitikai ered- ményei csattanós választ adtak szoknak a köröknek, akik a »vallásüldözés” rémével próbálták ijesztgetni annak idején a választókat. Az, hogy a politika ebben a ciklusban nem ideológiai kérdések körül zajlott, hanem arról szólt, amiről kell 'Pénzügyi, gazdasági, szociális es egészségügyi kérdésekről), megnyugtatónak hatott a társadalmi légkörre, mintegy méreg- telenítette azt. Ebben a ciklusban senkit sem próbáltak kire- keszteni vallási okok miatt. Nem folyt szektázás, a kormány nem kívánt beleavatkozni a felekezetek közötti vitákba. Ez ugyanis rájuk tartozik, az államnak pártatlannak kell maradnia mindaddig, amíg valamelyik irányzat nevében nem sértik meg a törvényt. A koalíció sokat tett azért, hogy az egyházak pénzügyi önállósága is megvalósuljon. Éz azért fontos, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a politika kénye- kedvének. A vatikáni szerződés, az új egyházfinanszírozási törvény és az szja 1 százalékának szabad átutalásáról szóló törvény mind jelentős lépés ezen a területen. Ez annak ellenére is így van, hogy az SZDSZ a jelenleginél nagyobb szerepet szánt volna az adófizetői rendelkezéseknek az egyházfinanszírozásban, és szerette volna, ha valamennyi egyházra ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak. (Az egyházakat egyébként még a Bokroscsomag megszorításai sem érintették, az új finanszírozási rendig is folyamatosan növekvő anyagi támogatást kaptak.) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium folyamatosan őrködött azon, hogy az egyházi iskolák autonómiája érvényesülhessen. Több egyházi felsőoktatási intézmény akkreditációja is megtörtént az elmúlt időszakban. Mi továbbra is olyan államot és társadalmat szeretnénk, amelyben egyaránt otthon érzi magát világi és hívó, keresztény és más vallású, katolikus és protestáns, azaz minden hívő, függetlenül attól, hogy történelmi vagy szabadegyházban gyakorolja a hitét. Tiszteletben tartjuk a magyar társadalom világnézeti és vallási sokszínűségét. Távol áll tőlünk, hogy embereket vallásuk miatt rangsoroljunk. Osztroha Bertalan Független Kisgazdapárt, országgyűlési képviselőjelölt a 10. sz. választókerületben A politika a hatalmat gyakorló állam elveinek és gyakorlati tevékenységének a megnyilvánulása. A hatalmon lévők politikáján keresztül valósul meg az alapjogok rendszere, ezek közé tartozik a lelkiismereti és vallásszabadság. Az „alapjogok” pontatlan megfogalmazása során az állam túlzott befolyással bír az állampolgárok által nem kívánt területeken, így az alapjogok megvalósulását nyomasztóan akadályozza. A modern magyar társadalom több területen igényli az egyházak tevékenységét! Az egyházak használhatatlan állapotban kapták vissza az épületeiket, kórházaikat, iskoláikat, viszont ilyen leromlott állapotban a vallásszabadságukon esik Kiemelés a kormányprogramból A kormány fontosnak tartja az egyházi tevékenység anyagi hátterének kiépülését. Ezt úgy kívánja előmozdítani, hogy az elvezessen az egyházak anyagi függetlenségéhez, másfelől ne sértse mások lelkiismereti szabadságát. Távlatilag azt tartja helyesnek, ha a hívek, személyi jövedelemadójuk meghatározott részének terhére, magúk gondoskodnak egyházuk fenntartásáról. Belátja azonban, hogy az egyházak ez idó szerint még állami támogatásra szorulnak. Arra törekszik, hogy az egyházak költség- vetési automatizmus révén jussanak állami támogatáshoz. Annak érdekében, hogy a támogatásra elkülönített költségvetési keret hitéleti támogatást, szolgaló részének egyházak közötti felosztása tükrözze az állampolgárok akaratát is, a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk jelképes hányadát az általuk tetszőlegesen választott egyház vagy más, meghatározott társadalmi szervezet javára fizethessék be. Az elkülönített költségvetési keret egyházak közötti felosztásakor a befizetések alapján tükröződő támogatottsági arányszám szolgáljon irányadóként. Az így kialakuló modell korrekciója az egyházakkal történő folyamatos konzultáció során megy végbe. A költségvetési keretből rájuk eső összegen felül az egyházak természetesen az őket támogatók adóhányadát is megkapják. A kormány továbbra is garantálja, hogy az egyházak oktatási, egészségügyi és szociális tevékenységük ellátásához ugyanazt a normatív állami támogatást kapják meg, mint amit a hasonló tevékenységet folytató állami, önkormányzati, magán- és alapítványi intézmények kapnak. Javasolja, hogy az egyházak vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy ezen intézményekben dolgozó alkalmazottaikkal olyan munkaszerződést kössenek, amely a közalkalmazottakéhoz hasonló státust biztosit nekik. A Tiszáninneni Református Egyházkerület iskolái ÓVODÁK Református óvoda Miskolc-Diósgyőr ISKOLÁK Református általános iskola Református általános iskola Református általános iskola Református Gimnázium Lévay József Református Gimnázium Miskolc-Diósgyör Mezocsát Tiszakoszi Sárospatak Miskolc TEOLÓGIAI AKADÉMIA Sárospataki Református Teológiai Akadémia Sárospatak A katolikus egyház iskolái Borsod-Abaúj-Zempién megyében ÓVODÁK Miskolc-Diósgvőr Római Katolikus Óvoda, Miskolc Szent Miklós Óvoda, Miskolc Szociális Missziótársulat Bethánia Napköziotthonos Óvoda, Szikszó ISKOLÁK Don Bosco Általános Iskola és Szakiskola, Középiskola, Kazincbarcika Széni István Katolikus Általános Iskola, Mezőkövesd Szent Margit Általános Iskola, Sátoraljaújhely Fényi Gyula Miskolc i lezsuitn Gimnázium, Miskolc Miskolci Katolikus Gimnázium és Diákotthon, Miskolc KOLLÉGIUMOK Kelemen Didák Fiúkollégium, Miskolc Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium, Sátoraljaújhely Szociális intézmények Idősek otthona Sátoraljaújhely Szent Anna Szeretetotthon, Ózd Karitasz Idősek Klubja, Ózd csorba, lúszen a feltételrendszerek hiányában a vallásos emberek nem tudják elvégezni a küldetésük szerinti munkákat. A Szent Korona jelképezi az egyházi intézményrendszert, az apostoli keresztény hitet. Pártunk szerint az államnak és az egyháznak egymás létét is kell ismerni és akceptálniuk kell egymást, hiszen felelősséggel viseltetnek a népért és egymásért ! A politika nem csak az állam ügye és nem csak a politikai pártoké. Jelenleg jogilag szabad mozgásteret ad az alkotmány az egyházak számára, de ez a rendszerváltás idején nem töltődött fel tartalommal. A jelenlegi hatalom finanszírozási rendszere újra kiszorítja az egyházat a társadalmi tevékenységből, hiszen nem kapják meg azokat a normatív támogatásokat oktatási, egészségügyi stb. tevékenységüknél, amiket az állami és magánintézmények megkapnak. A jelenlegi koalíció megteremtette azt az ideológiát, ami alapján szétválasztja az államot és az egyházat és ezt úgy tüntetik fel, mint ha az állami egyházügyi hivatal akarata lenne. Ezért az FKGP a kétkamarás országgyűlés mellett tör lándzsát, ahol az egyházak a maguk képviselői útján a parlamenti munka aktív részeseivé válnak. A demokrácia teljessége, a lelki- ismereti és vallásszabadság nem egyenlő a szabadossággal. Nem nézhetjük tétlenül, hogy ifjúságunk egyre mélyebbre jusson. A közelmúltban annyit hangoztatott „másság” a régi magyar értékek, egyházi tanítások fellazítását segíti elő. Meg kell őriznünk a keresztény jelleget és hitünk megtartó erejét! Az egyházi ifjúsági szervezetek nem kapták vissza a korábbi székhelyeiket, így ők a társadalom mostohái, szemben a baloldali ifjakkal. A lelkiismereti szabadsággal „biztosították” a vallásszabadságot és mindent megtettek annak megszűnése érdekében. Az esélyegyenlőség helyreállítása nélkül nem valósul meg a korszerű, igazi demokrácia hazánkban. Ha ez így lesz, úgy igaza lesz Joseph Tatzinger mondásának: „Ha nem tanultuk meg a demokráciát a kereszténységre tájolva, a kereszténységet pedig a szabad, demokratikus államra tekintettel élni, minden bizonynyal eljátsszuk a demokrácia fönnmaradásának esélyét”. A parlamenti felszólalásaink a nemzet, a nép sorsát tartják és tartották mindig is szem előtt, mert Magyarországot magyar eszközökkel és magyar módszerekkel lehet csak kivezetni abból a szakadékból, amelybe idegen vezetők vitték. A Szent Korona eszméje évszázadokon keresztül az összetartozás erős tudatát adta, és adja most is. Meg kell hogy élje a magyar nemzet az újabb mil- lecentenáriumot - és azon túl is - a népek nagy családjában. Hiszen: „A világ ránk tekintve arra számít, hogy vállalunk gondjaiból egy hazányit”.