Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

Bf-Magyarország ITT-HON 1998. Március 19., Csütörtök □ Ózd-Putnok és környéke A múzeumigazgató Putnok (ÉM - SZN) - Bodnár Mónikáról kevesen tudják, hogy külföldi ösztöndíjasként került a Kos­suth Lajos Tudományegyetemre, s a mai napig szlovák állampolgár. Az egyetem után nagyon ké­szült haza, úgy gondolta, feladata van az ottani magyarság körében, de a házasság, a család miatt mégis maradt. Noha még mindig a szlovákiai Szepsiben és Tor­naújfaluban érzi otthon magát, s lányai is minden nyarukat ott töltik, erősen kötődik Putnokhoz és környékéhez is, hiszen 1987 óta a Gömöri Múzeum igazgatója. Időnként ugyan szemére vetik, hogy túl sokat kritizálja az itteni körülményeket, de ezt mindig csak a jobbítás szándékával teszi. S van is rá alapja, hiszen a gömöri társadalmi-kulturális élet egyik fontos személyisége, irányítója, a Gömö­ri Népfőiskolái Egyesület titkára. 1995-ben szerzett doktori címet, de nem érzi, hogy a tudományos tevékenységtől egy kis intéz­mény vezetőjeként el volna zárva; kollégáival nyo­mon követik egymás szakmai munkáját. Ami za­varja, az inkább a régió viszonylagos érdektelensé­ge és a továbbképzési lehetőségek hiánya. A múze­um gyűjtő tevékenységével elégedett is, meg nem is: bár sokan adakoznak, a muzeális értékek eset­legesen, tervezhetetlenül érkeznek. E területen is kevés a pénz, ami viszont a belső műhelymunká­hoz nem szükséges, így annak van ideális ideje. Egy éve nyílt meg az új állandó kiállítás, amelyet még a putnoki iskolásoknak is csak egy töredéke látott, de Mónika az egy hete betévedt nyugdíjas csoportnak is nagyon örült: a látogatottság pangá­sa az egész megyére jellemző. Talán ha az embe­rek tudatát meg lehetne változtatni, s észrevennék ebben a régióban is a jót, a szépet, elindulhatna egy kulturális-idegenforgalmi átalakulás, amely egyben a gazdasági fellendülést is magával hozná - véli a muzeológus. Fotó: Bujdos Tibor JÁRDÁNHÁZA Elkészült a községi címer - A település kép- viselő-testülete jóváhagy­ta a járdánházi címerter­vet, amelyet a miskolci le­véltárban készítenek el végleges formájában. A cí­mer egyrészt az ősi falusi pecsétlenyomaton kivont karddal álló nemest ábrá­zolja, amelyet a helyi fes­tőművész, Svikruha Sán- dorné másolt át, másfelől Járdánháza IV. Béla ki­rályhoz való történelmi kötődését jelképezi a ki­rály tiszteletére emelt ká­polna megjelenítésével. BÁNRÉVE Korszerűsítések, pályá­zatok - Tavaly a telepü­lés 7,4 millió forint értékű útkorszerűsítéséhez 5 mil­lió forint önrészt adott a képviselő-testület, ami igencsak megcsappantotta a helyi költségvetést. Ezért az idén kizárólag pályázati támogatással, maximum 30 százalék ön­rész biztosítása mellett folytatják a beruházáso­kat. Az útfelújítás az egyik, a közvilágítás kor­szerűsítése, a lámpatestek energiatakarékos fényfor­rásokra való cseréje a má­sik fontos teendő az idén. A megyei területfejlesztési tanácshoz benyújtandó pályázatokat mindkét vo­natkozásban most készí­tik elő a hivatali szakem­berek. CSOKVAOMÁNY Nehéz gazdasági hely­zetben - Forráshiánnyal indul az idei költségvetés a községben, ezért pályáz­nak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű tele­„Beültetem a katlanba, oszt alágyújtok” Szezámmagos pogácsa és esti muzsika a top listavezető a „népfőiskolán" Ajándék a gömöri múzeum majdani látogatóinak A Gömöri Múzeum (Putnok, Serényi László tér 10.) kiállítás-látogatásra és játékra invitálja az Észak- Magyarország olvasóit. Azok, akik május 31-ig megtekintik a Társadalom - természet című állan­dó kiállítást és megtalálják a választ az alábbi kér­désre, ajándéksorsoláson vesznek részt. A kérdés: Ki festette a kiállításon látható több mint 100 gömöri nemesi családcímert? A választ névvel és lakcímmel együtt a belépő­jegy hátoldalára kell írni és a múzeumban elhelye­zett gyűjtődobozba bedobni. A nyertesekről lapunk június elején ad tájékoztatást. pülések állami támogatá­sára (ÖNHIKI). Egyelőre az sem biztos, hogy az új metódus szerint számolt ÖNHIKI fedezni fogja-e a működési hiányt, ugyanis a község 10 település or­vosi ügyeleti központja, s mivel a környék falvai ha­sonló nehézségekkel küz­denek, nem tudják időben átutalni a hozzájáruláso­kat. További nagy problé­ma, hogy 140 gyermekre rendszeres gyermekvédel­mi támogatást kell havon­ta kifizetni, s ennek 30 százaléka szintén az ön- kormányzatot terheli, csakúgy, mint a befejezet­len gázberuházás utáni hiteltörlesztés: a tartozás összege 3,1 millió forint. SAJÓPÜSPÖKI Segítség lakásfelújítás­hoz - Jövő hét elején tart­ja következő ülését a köz­ség képviselő-testülete. A napirendi pontok között szerepel egy önkormány­zati tulajdonú ingatlan ér­tékesítése és az általános iskola pedagógiai prog­ramjának elfogadása mel­lett a kamatmentes lakás­felújítási kölcsönök oda­ítélése. Sajópüspöki ön- kormányzata ugyanis ha­gyományosan minden év­ben a költségvetése terhé­re ilyen módon nyújt anyagi támogatást azok­nak, akik bármilyen lakó­házkorszerűsítési, tataro- zási munkába fognak. Je­lenleg 400 ezer forint áll rendelkezésre, amelyre a határidőig mintegy 80-an jelentkeztek a község la­kosai közül, így várhatóan az igénylőknek csak egy része juthat a kedvező le­hetőséghez. Putnok (ÉM - SZN) - Életmód- és honismere­ti tábor a Gömöri Nép­főiskolái Egyesület szervezésében eddig ötször volt. De lesz az idén és lesz jövőre is. Meg azután. És lesz es­ti muzsika, kézműves­ség, franciaországi fel­lépés és internet is. Esetleg nyelvtanfo­lyam. Hat év óta ugyanis jó néhányan akarják ezeket a dolgo­kat a gömör-tornai ré­gióban működő civil szervezet tagjaiként, szimpatizánsaiként. A népfőiskola érdekében többen összeálltak és elha­tározták, hogy kell ilyen Gömörbe. Ez 1992-ben tör­tént, akkor kezdtek a civil szervezetek úgy igazán „kicsírázni”. A „többek” vették maguknak a fárad­ságot és elmentek Sáros­patakra szétnézni - ott már működött a mozgalom -, aztán otthon verbuvál­tak még néhány „odavaló embert”. A Gömöri Népfő­iskolái Egyesület az első nyáron honismereti tábort szervezett a térségi - gö­möri, tornai, nógrádi - magyar fiataloknak, de jöttek Miskolcról, Zemp­lénből, a fővárosból, s Ke- let-Szlovákiából is. Egyi­kük a tábori újságba azt írta: amikor Putnokra ér­kezett, álmosnak, jellegte­lennek látta a környéket. Aztán az ott töltött pár nap alatt minden korábbi benyomása megváltozott, az idegen dolgoknak jelen­tése, fontossága lett, s en­nek elsősorban a meleg emberi kapcsolatokban látta az okát. Egy év múlva jött az életmód-tábor. A szerve­zők célja az volt, hogy a résztvevőket rádöbbentsék az önpusztítás szörnyűsé­Emlékkép a nyári népfőiskolából geire, s olyan értékek felis­merésére, amelyek mellett általában elmegy az em­ber. A makrobiotika - a hosszú élet titka - áll a legközelebb a hagyomá­nyos paraszti étrendhez - mondták ki. Emellett ha­gyományos kézműves te­vékenységgel - szövéssel, nemezeléssel, gyöngyfű­zéssel, batikolással - fog­lalkozott a 10-20 főnyi fia­tal csapat, közben, a ki­rándulásokon pedig megis­merték a környék minden egyes történelmi, termé­szeti értékét. Ekkor talál­koztak először a résztve­vők Kövesdi Natália mak- robiológussal, s igencsak berzenkedtek a speciális étrendtől. Simon Csaba akkori szavait a tábor mottójául választották: „Az az igazság, hogy pénteken hazamegyek, kihúzom az ólból a disznót, beültetem a katlanba, oszt alágyúj­tok.” Ma már a fiatalem­bernek családja van, s fele­sége is igen sok mindent Fotó: archív átvett a makrobiotikából. A tábor étel-toplistáján a szezámmagos, napraforgós pogácsa, a hagyma- és len­csepástétom, no meg bun- dás hagyma és sárgarépa­levél a vezető. Az életmód-tábor mellett az egyesület részeként megalakult a Gömöri Ze­nei Műhely a Buko- vinszky-házaspár vezeté­sével. A Szép esti muzsika rendezvénysorozat kama­razenei koncertjeit a Soros Alapítvány is támogatja. Egyre több a vendégze­nész, s azt tervezik, hogy nem csak a múzeumban és a katolikus templomban, hanem a szabadban, a Gö­möri Múzeum díszudvarán is lesznek előadások. Szerveztek nyelvtanfo­lyamokat is, ezekre azon­ban ma már nincs kellő igény. A miskolci Bodon Gabi nénitől - régi gömöri nemes család leszármazott­jától - ajándékba kapott az egyesület egy egészen kü­lönleges szövőállványt, s a hölgy azt is felajánlotta, hogy megtanítja az érdek­lődőket a szőnyegcsomózás tudományára. Most a szer­kezet vándorol, itt is, ott is felállítják néhány hónapra A szőnyegkészítés nem csak a lakásdíszítés miatt, de jövedelem-kiegészítés­ként is fontos lett a gömöri asszonyoknak. Az egyesület más civil szervezeteket is segít, s pályázik, pályázik rendü­letlenül. A tavalyi 1 szá­zalékos adótámogatáso­kat részben a Szép esti muzsikára, részben a putnoki női kar támoga­tására költi, így az asszonyok, lányok április­ban franciaországi fellé­pésre utazhatnak. A nép­főiskolának nagy szerepe volt a Gömöri Múzeum felújításában, az új állan­dó kiállítás berendezésé­ben, a számítógépes tech­nika beszerzésében, s ha­marosan az internetre va­ló csatlakozás is megvaló­sulhat. Az egyesületnek 20-30 tagja van, de a ve­zetők - Tamás Barnabás, E. Kovács László és Bod­nár Mónika - szerint az a fontos, hogy a tenni tudó és akaró emberek csatla­kozzanak, a szervezet te­vékenysége úgyis e lét­szám sokszorosát érinti. S éppen ez volna munká­juk lényege. Emlékeztető, figyelmeztető, áhítatkeltő kápolnák Hangony (ÉM - SZN) - Az emberi otrombaság ál­dozata lett már sok szent­szobor, vallási és nemzeti jelkép, Hangony sem kivé­tel - tartja Papp Endre ró­mai katolikus plébános. Pe­dig az út menti kápolnák, keresztek, vallásos emelvé­nyek mind-mind arra hiva­tottak, hogy emlékeztesse­nek, figyelmeztessenek a jé- zusi útmutatásra. Hangonyban az út men­tén két kápolnát is emel­tek valamikori eleink. Az egyiket Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentel­ték, a másikat Felső-Han- gonyban Jézus szíve ihlet­te meg. A falubeli öregek, különösen a közelben la­kók még népi hagyomá­nyokra, áldozatok bemu­tatására, vallási ünnepek­re is emlékeznek ezekkel kapcsolatban, a lelkész azonban úgy véli, ezek az építmények leginkább áhítat-keltő, figyelmezte­tő, elgondolkodtató funkci­ójuk miatt fontosak. A Mária-kápolnának, en­nek a kedves vallási épü­letnek mindössze egy-két négyzetméter a belterülete, s tíz-tizenkét évvel ezelőtt kapott új szobrot, amely Máriát, Magyarország leg­főbb védőszentjét a kis Jé­A hangonyi kápolna zussal ábrázolja. A korábbi Szűz Mária-szobrot a fagy, a nyirkosság, vagy éppen­séggel a meleg tette tönkre, de ez a csere sem volt már az első, s nem is az utolsó. A kápolna zárva van, a szomszédos ház lakója gon­dozza. Aki Hangonyt Domahá- za felé hagyja el, találkoz­hat egy szobortalan emel­Fotó: Vajda János vénnyel is. Sajnos egy na­gyon értékes Nepomuki Szent János-alakot loptak el innen. Errefelé a látoga­tó számos útszéli kápol­nát, feszületet láthat. Ozd- tól tovább vasútvonal nincs ugyan, de személy- gépkocsival, autóbusszal, vagy éppen kerékpárral egyaránt jól bejárható ez a sűrűn lakott környék. FALURÓL FALURA EZT LÁTNI KELL!

Next

/
Thumbnails
Contents