Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-18 / 65. szám

1998. Március 18., Szerda A galamb Fecske Csaba /A galambbal az Erzsébet téren találkoztam a hamuszínű téli délutánon. Télen, amikor már nappal este van, s a vemhes ég nyála csorog az ember nyakába, a belvároson végigkígyó­zó villamossínekre. A Széchenyi utca felől jött, ahol a ködön át sejtelmesen világítottak a neonreklámok. A kegyszerbolt előtt megállt, mintha a vallásos kiadványokat tanulmányoz­ta volna, pedig bizonyára csak a világosság csalta oda. Kevesen jártak arrafelé, ritkán za­varták meg közeledő léptek. Aztán elindult az Avas irányába. Amikor a közelébe értem, nagy ívben kikerült, szinte belepréselődött a falba, hogy kellő távolságban maradjon tő­lem. Szokatlan és érthetetlen volt ez a túlsá­gos óvatosság, hiszen nyáron röptűkben csak­nem elsodortak a szobor környékén sétálóm­ban. Amikor az eléjük szórt morzsát, magot csipegetik, ügyet se vetnek a járókelőkre, akár rájuk taposhatna az ember. Vakmerő, kissé agresszív, gazdátlan városi galambok. Persze a tél próbára tesz mindenkit, éhező, fagyoskodó madarat éppúgy, mint nélkülöző embert. Visszanéztem a bizonytalanul mozgó és vi­selkedő jószág után. Nem látszott rajta sérü­lés nyoma, szárnya nem lógott ernyedten az oldalán, nem értettem, mért nem repül föl, hiszen a levegő mégiscsak biztonságosabb egy madár számára. Macskák élnek a kör­nyéken, sötét kapualjakban fenik a fogukat finom galambhúsra, körmüket behúzva lopa­kodnak az árnyékban. Ahogy hátrapillantot­tam, épp abban a pillanatban lépett elő a fér­fi egy japáncseresznye mögül. A sötétség mélyén súlyosodó Kossuth-szobor felől köze­ledett, mint valami elmosódó árnyék. Csípő­ből meghajolt, elkapta szerencsétlen kis jó­szágot, gyakorlott mozdulattal kitekerte a nyakát, s a tetemet a szatyrába csúsztatta. A galambból finom húsleves készíthető, mind a tíz újját megnyalja utána az ember. Valami­kor voltak galambjaim, tudom, bár csak ak­kor kerültek tányérra, ha valami baleset érte őket. A húsai A húsa egy ilyen kiéhezett em­bernek a lyukas fogát sem tölti meg, nem még a gyomrát. A pálcika-csontokon nem sok hús található, ki tudja, mióta nem evett. S a másik, a szárnyatlan, mogorva sorstársi Azóta kitavaszodott, galambszárnyak suhog­nak a levegőben a tér fölött. A padokon füs­töt eregetve ücsörögnek Kossuth apánk kései utódai. Tél után, tél előtt. A szemetet elszállítják, a vita marad Az alperes és a felperes is győzelemként értékeli az ítéletet A vita ellenére a szolgáltatás zavartalan Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - BAL) - Nyilvánosságra került a megyei bíróság által a „szemétperben” hozott másodfokú ítélet indok­lása. Az ebben megfo­galmazottakat az is győzelemként értékeli, akinek az igazát nem erősítette meg az ítélet. Sokadik per ér véget, so­kadik ítélet születik meg, de még mindig nem tudni, mennyi a Játszma” állá­sa, s különösen azt nem: ki lesz a végén a győztes. Lapunk is, mialatt az idestova két éve a miskol­ci szemétszállítási piac körül húzódó vitáról rend­re beszámolt, gyakran idézte az érdekelt felek „egy-null ide”, „kettő-null, de ide” jellegű, egyként optimista nyilatkozatait. A legutóbbi, a megyei bí­róságon született másod­fokú ítélet indoklása meg­int csak eltérő értékelésre ragadtatta a felperest és az alperest. Ez a „szála” a többrétű pernek annak megállapí­tása érdekében folyt, hogy a városi önkormányzat másfél évvel ezelőtti ren­deleté érvényben hagyta-e a Cirkont és a Komszolg kft.-k már létező szerződé­seit, avagy automatikusan megsemmisítette azokat. A két szemétszállító cég ugyanis a lakókpzösségek: kel kötött egyéni megálla­podásai alapján végezte addig a szolgáltatást, s végzi azóta is. A városi ön- kormányzat szemétszállí­tással foglalkozó rendelete viszont egy harmadik vál­lalatot, a RÉM Miskolc Kft.-t nevezte meg kizáró­lagos szolgáltatóként. A két cég keresetében arra kérte a bíróságot: állapítsa meg szerződéseik érvé­nyességét - úgymond, véd­je meg őket az önkormány­zattól, amely döntésével elvenné a piaci részesedé­süket. Az első-, majd leg­utóbb a másodfokú bíróság úgy döntött: elutasítja a keresetet. Az ítéletet az al­peres egyértelműnek talál­ta, s örömmel üdvözölte. Az ítélet utóbb ismertté vált indoklásából azonban a felperesek mégiscsak a maguk igazát olvassák ki.- A szöveg szerint az esetleg nem teljesítő szer­ződött partnereinkkel szemben külön pert indít­hatunk: mi mást jelent ez, mint hogy érvényesek a megállapodások - hívta fel a figyelmet Tomkó István, a Cirkont vezetője. - Rá­adásul az indoklásban is szerepel, hogy az önkor­mányzat elismerte a fenti tényt, márpedig mi éppen ennek megállapítását kér­tük a bíróságtól. Ezek sze­rint igazunk van, jogosan végezzük továbbra is a szolgáltatást. A bíróság csak azért utasította el a keresetünket, mert szerin­te valójában nem is szoru­lunk jogvédelemre. Az ítélet „másik végét” nézi viszont az alperes ön- kormányzat.- Amit a felperes megál­lapítani kért, a bíróság elu­tasította - kommentálta Fejér István alpolgármester.- Ahány pert indított ed­dig a két kft., mind a mi ja­vunkra dőlt el, további fel­lebbezési lehetőség nélkül. Biztos vagyok benne, hogy igazunk van: a jogászunk szerint a vitatott szerződé­sek nem érvényesek, az érintetteknek ezt tudomá­sul kell venniük. KÖZÉRDEKŰ ® Lakossági fórum a SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG­RÓL. Lakossági fórumot tart Szociális piacgazda­ság, vág}' hárommillió kol­dus országa címmel a Független Kisgazdapárt ma délután 6 órakor Mis­kolcon, a Kis-Hunyad utca 7.-ben lévóáltalános isko­lában. A rendezvény ven­dége egyebek között Oszt- roha Bertalan, a párt me­gyei elnöke. • Kirándulás a szellem­világban. Ezzel a címmel tart előadást Köves Péter (Debrecen) a Pax Corporis Természetes Életmód Egyesület szervezésében csütörtök délután fél 5-től a Pedagógiai Intézet Mis­kolc, Széchenyi u. 35. sz. alatti, II. emeleti tanács­termében. KAMPÁNYHifl • Új Szövetség: gyűjtő­helyek. Az Új Szövetség országgyűlési képviselője­löltjei kérik a választópol­gárokat, hogy ajánlószel­vényeiket az alábbi címek­re juttassák el (vagy ér­deklődjenek a 46/320-115, illetve 46/331-287-es tele­fonszámon: Tóth Andrea, Miskolc, Toronyalja u. 13., Szentpéteri László, Mis­kolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 28. II/2., Veres Vilmos, Miskolc, Virág u. 66., Ráczkevy József, Miskolc, Gépész u. 4. fsz. 3., Csí­kász Zoltán, Ózd, Bartók Béla u. 8., Herczeg István, Sajóbábony, Kun Béla u. 12. fsz., Tamás István, Putnok, Kossuth u. 5., Gyulai Gábor, Edelény, Újtemplom u. 5., vagy Szendrő, Bem u. 2., Ko­vács János, Forró, Bercsé­nyi u. 5., vagy Csobád, Pe­tőfi Sándor u. 18/a., Peter- csák Béla, Hollóháza, Ká­roly u. 62., Szabó Géza, Bekecs, Vörösmarty u. 23., Tóth Albert, Tiszalúc, Al­kotmány u. 46., Eszlári Értül, Mezőkövesd, Mátyás király u. 72. Csak az egyik félnek lehet igaza Az elméleti jog szerint - tájékozódtunk egy, az ügyben független jogásznál - elképzelhetetlen, hogy egy bírósági ítélet nyomán mindkét fél, azaz a felperes és az alperes egyaránt győztesnek minősítse magát. A jogi szakember szerint biztosra vehető, hogy valamelyikük értelmezése téves. A magyar j ogren dszerbe n nem lehetséges, hogy az ítélet és annak indoklása ellentmondjon egymásnak - mutatott rá. Napraforgó étolaj (liter) Ecet (20%-os) Teavaj (10 dkg) Ráma (25 dkg) (Sertészsír (50 dkg, dobozos) Tojás (db) Kristálycukor (kg) Asztali só (kg) Finomliszt (kg) Rizs („B” fényezetlen) Tej (liter, 2,8 %) Tejföl (2 dl, 20 %) Trappista sajt (kg) Tehéntúró (50 dkg) Sertésmájkrém (10 dkg/db) Párizsi (kg) Sertéscomb (kg) Rövidkaraj (kg) Tarja (kg) Sertésoldalas (kg) Sertésmáj (kg) Virsli műbélben (kg) Fagyasztott egész csirke (kg) Csírkefarhát fagy. (kg) Csirkeszárny (kg) Papírzsebkendő (100 db) WC-papír (2 tekercses) í. sz. Kereknap Diszkont - Ózd, Vasvári út 60. © Pcrkacoop Kft. - Sajószeutpéter, Kossuth u. 182. © 511. Sz. Buigárföldi Áruház - Miskolc, Kiss tábornok u. 4. ©AHA Húsholt - Miskolc, Andrássy u. 16. © Árucsarnok Miskolc, Búza tér © Sajó Húsbolt - Miskolc, Bajesy-Zs. u. 22. Ö 034, sz. Hejő ABC Miskolc-Hejőcsabn, Futó út 2. © Baross Diszkont Miskolc, Baross G. út 1.3—15. MIT HOL MENNYIÉRT? 85 88 88 — 85 — 77 88 98 99 98- ’ 97­99 105 128 129 176 125 190 150 139 182 — " — 15 r — 14 — 15 14 123 109 109 — 109 — 115 114 31 32 32 — 33­33 38 55 50 52 — 52 — 55 58 139 139 139­129 — 139 139 79 77 76­79 — 81 79 43 45 39­44 — 49 49 789 799 769 — 769 — 779 830 237 270 266 — 286 ' ’ ­259 270 23 23 26 30 26 28 26 23 329 349 345 370 399 399 369 388 799 — 753 740 759 789 759 799­759 750 759 795 759 ... 779 — 696 710 729 760 699 — 629 **r 614 650 659 685 649­399 — 416 410 420 400 41Ö — 349 416 399 385 .399 419 438 378 395 487 436 395 460 405 420 480 179 187 181 180 179 185 185 185 379 387 374 385 377 399 395 380 69 69 78 75­65 75 55 59 46­44­45 50 37 33 34­34­33 40 „Aggódjunk együtt az Annáért!” Miskolc (ÉM - BAL) - Egy alapítvány az egykori ta­polcai Anna-Szálló emlékét próbálja feltámasztani - számolt be lapunk néhány héttel ezelőtt a Civil Szféra Alapítvány kezdeményezéséről. Ezt követő­en az ügyben érintett Miskolci Vízmű Rt. nyilvání­tott véleményt, annak megfogalmazását azonban az előbbi szervezet zavarónak találta.- Az Anna Szálló emléké­nek ápolása, az egykori patinás építmény esetle­ges újjáépítése érdekében tett felhívásunkra számos visszajelzés érkezett - szá­molt be az elmúlt hetek ta­pasztalatairól Fridély László, a Civil Szféra Ala­pítvány képviselője. - Többtucatnyi telefont kaptam, az ötletet támo­gató miskolciak megkere­séseit. Aláírásgyűjtés in­dult az ügy érdekében. A vízmű illetékesei részéről elhangzottak azonban, úgy érzem, „félrevitték” az ügyet. Az önkormányzati cég, a Miskolci Vízmű Rt. kezelé­sében lévő tapolcai Bar­langfürdő múltja és jövője egyaránt összefonódott a közelében állt - és majdan talán újra álló - vendéglá­tóipari létesítménnyel, ezért nem közömbös szá­mukra a ma még üresen álló telek sorsa. Ám az alapítvány úgy érzi: a víz­művesek megszólalásuk­Itt állt egykor az Anna. És a jövőben? Fotó: B. T. ban elferdítették az erede­ti szándékot.- Az alapítványunk ala­pító okiratában szerepel, hogy egyik célunk Tapolca idegenforgalmának fellen­dítése - érvelt Fridély László. - Emiatt vágtunk bele a figyelemfelhívó ak­cióba, amit az egyszer volt értékeink elvesztése felett érzett aggodalom, vagy ép­pen nosztalgia vezetett. „Szondázni” akartuk a közvéleményt, hogy lás­suk, más is hasonlóképp érez-e. Ha úgy látjuk, igen - és egyre inkább úgy tű­nik -, vállaljuk, hogy cso­korba kötjük a véleménye­ket, és továbbítjuk a terü­let gazdájához, az önkor­mányzathoz. Nem arról van szó tehát, hogy bárki is „benzinkutat” vagy „hipermarketet” akarna ott építeni, ahogy az a vízmű- vezetők szavaiból kitűnt; éppen ellenkezőleg. Azt megértjük, ha belőlük is az aggodalom beszél - akkor aggódjunk együtt, segítse­nek ők is, hogy a miskolci­ak régi igényének érvényt szerezzünk. Ügy gondoljuk, hogy egy újjáépített Anna Szállóban folyjon bármi - legyen akár panzió, akár gyógyszálló vagy étterem abban a fürdő és a város is megtalálhatja a számítása­it. De mindenekelőtt a vá­ros lakói örülhetnének az Annának.

Next

/
Thumbnails
Contents