Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-17 / 64. szám

1998. MArcius 17., Kidd MEGYEI KÖRKÉP K ' ßP V H. , ' v> A >' Í\> N*\ , .p • " */ p| Gazdát cserélt a magyar feszület és a bajor oroszlán Kazincbarcika (ÉM - SZN) - A márciusi ünne­pi rendezvények záróaktusaként aláírt part­nervárosi együttműködési szerződés csak hi­vatalossá tette az évek óta tartó szakmai-ba­ráti kapcsolatot Kazincbarcika és a bajoror­szági Burgkirchen között. Király Bálint, Kazincbarcika polgármestere és Jo­sef Rapp, Burgkirchen a.d. Alz első embere vasár­napi lapzártánk idején, a március 15-i ünnepi ren­dezvények befejező ceremóniájaként írta alá a két település közötti társadalmi, kulturális, sport és if­júsági együttműködési szerződést. A politikai rendszerváltás első éveiben, még 1991-ben alakult ki a városok baráti kapcsolata, valamilyen oknál fogva azonban akkor nem szüle­tett meg a hivatalos megállapodás. Ezt pótolták most a felek, hangoztatva, hogy nemcsak a minta­szerű nemzetközi együttműködés alapja lesz a do­kumentum, hanem a kibővített kapcsolat része­ként az Európai Unió támogatására is pályázhat­nak az úgynevezett Socrates oktatási programon belül. Mivel legalább három ország települési in­tézményei vehetnek részt ebben, a bajor városka francia partnertelepülését, Kazincbarcika pedig hasonló lengyel kapcsolatát vonhatná be az együttműködésbe, amelynek eredményeként a fia­talok kulturális és csereüdültetési lehetőségeit pél­daértékűen és hatékonyan kihasználhatnák. Hogy elsősorban a diákokra koncentrál a megállapodás, már a jövőbe mutat, ám nem zárja ki a szakmai­társadalmi tapasztalatcseréket, delegációkat, mint ahogyan az elmúlt hét évben is számos területen hospitáltak bajor és magyar szakemberek a part­nertelepüléseken. A barcikai városvezetők azt sem tartják kizártnak, hogy további nemzetiségű part­nervárosokat is „szőlőfurtszerűen” felfűzhetnének az együttműködési programra. Az ünnepi eseményen a magyar fél Bolacsek László ötvösművész Magyar feszület című - a 13 aradi vértanút egy kereszten ábrázoló - alkotását nyújtotta át, míg a burgkircheni delegáció a tele­pülésüket ábrázoló táj festmény mellett egy porce­lán „bajor oroszlánt” hozott Kazincbarcikára. kampányhír • MDF: gyűjtőhelyek. A Magyar Demokrata Fó­rum országgyűlési képviselő-jelöltjei kérik a válasz­tópolgárokat, hogy ajánlószelvényeiket vagy a me­gyei MDF-iroda (Miskolc, Széchenyi utca 30. I. emelet) címére, vagy az alábbi címekre juttassák el: 1. választókörzet: Gyurkó Péter, Miskolc, Széche­nyi u. 62., 2. vk.: Halmai István, Miskolc, Bársony János u. 3., 4. vk.: Szabó Gyula, Miskolc, Széche­nyi u. 30., 5. vk.: Hanyiszkó Pál, Ózd, Vasvár u. 52., 7. vk.: Gonda Ferencné, Kazincbarcika, Fő tér 29. (este), vagy Rákóczi tér 4. (délután), 8. vk.: Ur- bán László, Edelény, Borsodi u. 4., 10. vk.: Hörcsik Richárd, Sárospatak, Rákóczi u. 13. vagy Sátoral­jaújhely, Rákóczi u. 10., 12. vk.: Tóth Albert, Tisza- lúc, Alkotmány u. 46., 13. vk.: Lehóczki István, Ernőd, Kossuth u. 2/3. Ezer alá csökkent a pisztolyok száma A tények szerint az önvédelmi fegyverek bevonása aligha javítaná a közbiztonságot Bevont fegyverek és lőszerek a megyei rendőr-főkapitányságon Fotó: Puskár Tibor Miskolc (ÉM - PT) - A rendőrség' jogalkalma­zó, ezért nem bocsát­kozhat olyan polémi­ákba: befolyásolná-e a közbiztonságot, ha be­vonnák az önvédelmi célú maroklőfegyvere­ket. Az viszont tény: a Borsod-Abaúj-Zemp- lénben történt fegyve­res bűncselekménye­ket nem az engedéllyel tartott fegyverekkel követik el - nyilatkoz­ta lapunknak Kiss Atti­la, a megyei rendőr-fő­kapitányság igazgatás- rendészeti osztályveze­tője. A polgároknál lévő fegy­verek nyilvántartásával, ellenőrzésével és engedé­lyezésével, illetve bevoná­sával is foglalkozó szak­értőt azért kérdeztük, mert a közbiztonság javí­tása érdekében megteen­dő lépések számbavétele­kor a parlamentben el­hangzott: szükség volna az önvédelmi lőfegyverek bevonására.- Az elmúlt évben 9100 golyós maroklőfegyvert tartottunk nyilván Borsod- Abaúj-Zemplénben. Az azt megelőző évben 11 000 da­rabot. A teljes megyei pisz­tolyállományból kifejezett önvédelmi célú fegyver­ként 1996-ban 1008-at, ta­valy már csak 976-ot re­gisztráltunk. Tehát e terü­leten is csökkenés követ­kezett be. A fegyverviselés szabá­lyait rögzítő kormányren­delet kimondja: az or­szággyűlési képviselők, polgármesterek, vagy a fegyveres testületek tag­jai indoklás nélkül jut­hatnak maroklőfegyver­hez, ha megfelelnek a fegyvertartási követelmé­nyeknek. Más esetben az igénylőnek alapos indok­kal kell alátámasztania kérelmét. Ma tíz alatt van azon pisztolyok szá­ma, amelyek kiadását személyes indokokkal tá­masztottak alá. (Ilyen le­het például az ékszerke­reskedő, vagy a fegyver- boltos kérelme.)- A jogi személyiségű őr­ző-védő társaságok is tart­hatnak maroklőfegyvert, ha megfelelnek a szigorú követelményeknek. 1997- ben 56 ilyen cégnél 380 darab pisztolyt tartottunk nyilván. Álláspontunk sze­rint azonban a személy- és vagyonvédelem hatékony­sága nem a náluk lévő fegyverek számától függ. Ezért a részükről érkező kérelmek elbírálásánál igyekszünk minimalizálni az engedélyek kiadását. Az igazgatásrendészeti osztályvezetőtől azt is megtudtuk: rendszeresen ellenőrzik a fegyvertartás körülményeinek betartá­sát. Olyan már előfordult, hogy azért vonták meg valakitől a fegyvertartási engedélyt, mert az enge­délyezett fegyverhez nem illő lőszert találtak a pisztoly mellett. Azonban tény: önvédelmi maroklő­fegyverrel rablást, gyil­kosságot, súlyos bűncse­lekményt nem követtek el megyénkben. Ha pisztolyt használtak is valamely bűncselekmény elköveté­sénél a rendőr-főkapi­tányság működési terüle­tén, az csak a bűnözőknél lévő engedély nélkül tar­tott fegyver volt... A fegyvertárolás körülményei Miskolc (ÉM - PT) - A fegyvertárolásra vonatkozó előírásokat egy 1996-ban kiadott kormányrendelet határozza meg. Ez előnja: tilos szabadon tárolni, vagy akár díszként a falon tartani - akár hatástala­nított - lőfegyvert is. A lőszert és a fegyvert elkülöní­tett lemezszekrényben, széfben, esetleg íegyverszo- bában szabad elhelyezni. Azt a lemezkazettát, ami­ben fegyvert, vagy lőszert tárolnak, rögzíteni kell - szekrényhez, falhoz, padozathoz. Ha pedig a fegyver­tulajdonos fegyverszobát alakít ki, azt megfelelő rá­csozatta], és riasztóberendezéssel szükséges védeni. Tavaszi nagytakarítás Miskolcon Miskolc (ÉM) - Itt az ideje a tavaszi nagytakarítás­nak. amelyet a városi önkormányzat közüzemi válla­latai bevonásával, közhasznú munkások és jövede­lempótló támogatásban részesülők foglalkoztatásá­val, valamint a lakosság közreműködésével végeztet, Kobold Tamás miskolci polgármester közleményben kéri a megyeszékhely lakóinak segítségét, A köztisztasági rendelet- előírásainak megfelelően a hivatal vezetője felhívja a hétvégi telkek, kiskertes területek, avasi pincék tulajdonosainak figyelmét, hogy - közös összefogással is - vegyék igénybe a (kö­telező) szemétszállítási szolgáltatást, mert az elmúlt években igen sok lett a kerítések mellett (képünkön'!, erdők szélén, patakokban és partjaikon, utak mellett hagyott, szemét. A folyamatos elszállítást a város közpénzekből nem győzi. Külön figyelmet kér a pol­gármester a lakótelepek tisztaságát illetően. „Ne csak jól, de szépen is akaijunk élni" - fejezi be felhí­vását Kobold Tamás. Fotó: Bujdos Tibor Arányok és aránytalanságok - „kőbe vésve” A péteri Samu István a megye legalulfizetettebb polgármesterének tartja magát Sajószentpéter (ÉM - SZN) - Tavalya utolsó ülésén a város képviselő-testülete arról döntött, hogy az 1997. évi képviselői tiszteletdíjakat 10 százalékkal megemeli. Ennek révén a képviselők javadalmazá­sa visszaállt az 1996-os szintre - akkor ugyanis 10 százalékos csökkentés mellett voksoltak. A polgár- mester illetményének emelésére vonatkozó javas­latot a városatyák leszavazták, bére gyakorlatilag 1995 óta nem változott. Samu István a megye leg­alulfizetettebb városvezetőjének tartja magát, aki ráadásul egy személyben egyéni képviselő is, s al­polgármester nélkül dolgozik. Sajószentpéteren 1990- ben az önkormányzati képviselők nem kértek tiszteletdíjat, s az első vá­lasztási ciklus későbbi éve­iben is csupán alacsony összegű költségtérítést kaptak. A jelenlegi testü­let első összejövetelén megszavazta a törvény ál­tal adható képviselői tisz­teletdíjakat, illetve a pol­gármester fizetését. Samu Istvánnak gyakorlatilag három éve változatlan a fi­zetése, s ezt egyfelől jogo­san sérelmezi, másrészt azonban a grémium véle­ménye az, hogy a kialakult helyzetet a településvezető saját magának köszönheti. Geregúr József, az ön- kormányzat jogi bizottsá­gának elnöke a szervezeti és működési szabályzat ér­telmében a polgármester akadályoztatása esetén a testületi ülések összehívó­ja és levezetője, azaz a vá­ros első emberének helyet­tese. Elmondása szerint a testület úgy ítélte meg, hogy a polgármester nem megfelelően végzi a mun­káját, személyes kapcso­latrendszere rossz, aminek elsősorban agresszivitása, gyakorta minősíthetetlen megnyilvánulása az oka. A bizottsági elnök hozzátet­te, a béremelés elmaradá­sát ugyanakkor a város költségvetési helyzetével is joggal indokolhatnák a képviselők, akiknek gya­korlatilag szintén nem vál­tozott a tiszteletdíjuk 1996-hoz képest, hiszen most csak a korábbi csök­kentés mértékével emel­ték meg önkormányzati „fizetésüket”. Samu István úgy érzi, két diplomája és képessé­gei megvannak ahhoz, hogy eredményesen végez­ze a munkáját, s minthogy nyolcadik éve teszi ezt, a környék polgármesterei is gyakran fordulnak hozzá tanácsért. Soha nem törő­dött azzal, hogy a nyolc­órás munkaidején túl, esetleg szabadsága terhére mennyit dolgozik a város érdekében. S hangsúlyoz­za: tisztességes tevékeny­ségét soha nem fogja befo­lyásolni anyagi helyzete. Ugyanakkor biztos abban, hogy ha felvállalt volna né­hány olyan szűk kört érin­tő érdeket, «amivel moráli­san nem tudott egyetérte­ni, most nem fognák a vi­selkedésére a péteri dön­téshozatali mechanizmus­ban meglévő feszültsége­ket, s nem volna semmiféle probléma az aránytalan jö- vedelmezés miatt. A pol­gármester megítélése sze­rint a képviselők visszaél­nek politikai hatalmukkal akkor, amikor „kőbe vésik” a törvény szerint adható tiszteletdíjat, amit termé­szetes járandóságnak te­kintenek. Ó egy péteri vá­rosrész egyéni képviselője is egyben, amiért - éppen polgármesterségére való hivatkozással - semmit nem kap és alpolgármester sem segíti munkáját. Geregúr József ezzel kapcsolatban megjegyezte: Samu István négy éven át nem tudott olyan alpolgár­mesterre javaslatot tenni, akinek a személyét a tes­tület megszavazta volna. Való igaz, két javasolt sze­mély nem kapott elegendő voksot, egy harmadik vi­szont nem vállalta el a fel­adatot. Ez persze nem bm folyásolja a járandóság összegét. A testület érvé­nyes döntésével kapcsolat­ban a polgármesternek legfeljebb véleménye lehet. Játék a számokkal Sajószentpéter (ÉM) - A polgármesteri havi fize­tés jelenleg bruttó 115 ezer forint, míg a bizottsági tag képviselők apanázsa 43 ezer 437 forint, a bizott­sági elnököké 52 ezer 124 forint. A bérek és díjak vitájában Sajószentpéteren fel­merült néhány érdekes arányosság. Legyen ez egy kis játék a számokkal. A törvény szerint ugyanis a tízezer-százezer lakosú települések polgármesterei­nek illetménye a miniszteri járandóság 50-80 száza­léka lehet. Ä péteri lélekszámot arányszerúen ala­pul véve Samu István fizetése - közel 52 százalék - éppen megfelel ennek a fajta számításnak. S mi a helyzet a képviselői tiszteletdíjakkal? Erre is készült egy számítás, mely szerint - amennyiben a polgármester illetményének 0-25 százaléka adha­tó, a városatyák alap-tiszteletdija (bizottsági tagság, vagy elnökség nélkül) a népességarányossági metó­dust követve Sajószentpéteren nem érné el a 2000 forintot. Ez az összeg most 28 ezer 958 forint. Az apanázs ugyanis teljesen törvényesen lehet az ad­ható minimum és az adható maximum is. közérdekű hírek • A tokaji És az integráció. A tokaji bor szerepe az európai integrációban címmel rendeznek szak­mai beszélgetést Tokaj-Hegyalja aktuális gondjai­ról ma délután 6-kor Sátoraljaújhelyen, a Tokaj Kereskedőház Rt. tanácstermében (Mártírok útja 17. sz.). A rendezvény vendége egyebek között Or­bán Viktor, a törvényhozás európai integrációs ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője. • Ingyenjogtanácsok. Ingyenes jogtanácsadást tart ma délután 3 és 6 óra között Miskolcon a Ke­resztény Szakszervezetek megyei Szövetsége a Szakszervezetek Házában (Mindszent tér 3.). Sor­számot már délután 2 órától kérhetnek az érdeklő­dők a helyszínen. • Citromfa: politikusok az egyetemen. Boross Péter (MDF), Pusztai Erzsébet (MDNP) és Toller László (MSZP) lesz a vendége a Miskolci Egyete­men működő Citromfa Politikai Műhely következő rendezvényének. Az érdeklődők szerdán délután 5- kor hallgathatják meg a politikusok aktuális ügyekről vallott véleményét az egyetem díszaulá­jában. ® Fórum az északi tehermentesítőről. Az észa­ki tehermentesítő út helyzetéről, az ezzel kapcsola­tos elképzelésekről szervez fórumot a körzet ön- kormányzati képviselője, Simon Gábor. A rendez­vény szerdán délután fél 5-kor lesz a miskolci Zol­tán utcában, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolá­ban. A rendezvény vendége egyebek között Újvári Andor miskolci főépítész. • Tanácskozás a cigányság élethelyzetének JAVÍTÁSÁRÓL. Megyei tanácskozást rendeznek a ci­gányság élethelyzetének javításával összefüggő kormányprogram kapcsán szerdán délelőtt 10 órá­tól a szendrői polgármesteri hivatal dísztermében. A helyi közélet ismert szereplői mellett az országos cigány kisebbségi önkormányzat tagjaként Aradi Pál és Horváth Viktor is kifejti a véleményét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents