Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-17 / 64. szám

IEEE . Március 17., Kidd aktuAlis­MII»« □ Bizonyítvány Buidos Attila Nem kiállította, csupán magyarázta a saját bi­zonyítványát tegnapi, utolsó ülésén a magyar tör­vényhozás. Ez nem olyan nagy baj, ennél többre aligha vállalkozhatott volna a Tisztelt Ház. Hi­szen ahogy mondani szokták: a képviselők mun­káját a választók minősítik, amikor - legközelebb májusban - az urnák elé járulnak. Persze ez sem ilyen egyszerű, a voksokban az Országgyűlésben nyújtott teljesítményeknek szóló osztályzatok melleit számos tényező szerepet játszik még. De ebbe most talán ne menjünk bele. Nézzük inkább: milyennek látja magát a most leköszönő Országgyűlés. A tegnap megszólalók­nak nem sikerült tovább árnyalniuk azt, ahogyan a közönség képzeli a parlament önképét. A több­ség szónokai értelemszerűen elégedettek az ered­ményekkel. Ezeket az ellenzék sem vitatja, de nem mulasztotta el megint egyszer a politikai arénára odafigyelőkkel tudatni: lehetne jobb is, ha ugyan. Ha például figyelembe vették volna az ellenzék érveit. Mármost ezzel kapcsolatban több dolog is elmondható. Az egyiket el is mond­ta a bírálatban jeleskedő frakció vezetőjének a belügyminiszter: az illető ellenzéki párt egyetlen olyan javaslatot sem támogatott, amelynek az or­szág a kedvezőbb helyzetét köszönheti. Tudjuk, hogy a közélettel foglalkozók jelentős része szívesebben venné a közjó érdekében a harmonikusabb együttműködést a hatalom és ellenzéke között. De ez nem az a parlament volt, amelyiknek - a mindkét oldalról megmu­tatkozó készség ellenére - ebben sikerült volna szakítania az előző parlament haladó hagyo­mányaival. Eltelt újabb négy év, és a magyar polgárok demokrácia-képe a néhai miniszterel­nök mondása nyomán tovább rögzülhetett: nem az ellenzék kapott felhatalmazást a kor­mányzásra a szavazóktól („tetszettek volna megnyerni a választást" - mutatott rá egykor Antall lózsef, és milyen igaza volt). Hogy jó ez, vagy sémi Ma talán csak a kávé- zaccból jövendőt mondók tudhatják rá a vá­laszt: tarthatnánk-e előrébb, az MSZP-SZDSZ többséghez fogható parlamenti háttérrel lehe­tett volna eredményesebb a kormányzás, vagy dehogy. A többség számára ez utóbb derül majd ki, amikor az új törvényhozási többség megmondja az országnak: szükséges-e az irányváltás, vagy ellenkezőleg. PRO RÉGIÓ-DÍJ. a területfejlesztés érdekében kifejtett kimagasló tevékenységének elismeréséül - március 15-e alkalmából - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Pro Régió Díjban ré­szesítette Bihall Tamást, a Borsod-Abaúj-Zcmplén megyei Területfejlesztési Tanács alelnökét, a Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, aki több éven át eredményesen szolgálta a térség gaz­dasági fejlesztését, több nemzetközi projekttel együttműködve alapozta meg Borsod, Heves és Nógrád megye üzleti információs rendszerének ki­alakítását, meghatározó szerepe volt a térség kül- kapcsolatainak élénkülésében, valamint együtt­működést épített ki a térség érdekképviseleti szer­veivel, önkormányzataival. A díjat Bihall Tamás tegnap vette át a Magyar Állami Operaházban. Keresik az inkubátor helyét Szükséges, de nem elégséges feltétel a nem kívánt gyermekek megmentéséhez Miskolc (ÉM - SZK) - Még ebben a hónapban elhelyezik azt az inku­bátort a miskolci Sem­melweis Kórházban, amely esélyt jelenthet minden - saját csalásá­ban - nem kívánt újszü­löttnek az élethez. Valószínűleg a személybe­járati porta, esetleg az át­alakított bőrgyógyászat épületének bejárata mel­lett, nyitott, mégis őrzött helyen lesz az az inkubá­tor, ahová bármely anya elhelyezheti újszülöttjét, csecsemőjét, ha úgy érzi, valamely okból örökre meg kíván válni tőle. Az erre alkalmas helyiséget még ebben a hónapban kiala­kítják - tájékoztatott Ko- leszár Lajos kórházigazga­tó főorvos. Maga az inkubátor - amely nem a legkorsze­rűbb ugyan, vagyis min­dennapos használatra már nem alkalmas, ugyanak­kor készenléti célra megfe­lelő - még szintén némi átalakításra szorul. El kell látni egy olyan automata jelzőrendszerrel, amely egy, vagy esetleg két gyer­mek behelyezésénél azon­nal riasztja az egészség- ügyi dolgozókat. Az inkubátor elsősorban az újszülöttek számára szükséges hőmérsékletről gondoskodik - tudtuk meg az igazgatótól, aki azt is elmondta: a tárgyi feltétel biztosítása szükséges, de korántsem elégséges a megoldáshoz. Szerinte az inkubátor inkább csak jel­kép. Emellett például ki kell dolgozni a módszert, amelynek segítségével minden vészhelyzetben lé­vő anyához eljut a gondo­zószolgálat (hiszen az ilyen anyák kétharmad ré­sze titkolja a terhességét), ugyanebben a körben is­mertté kell tenni az inku­bátor lehetőségét, ki kell alakítani az eleve tudott örökbefogadás rendszerét, a jelenleginél több, úgyne­vezett krízisanyamentő- szolgálatot kell működtet­ni (ahová szülés előtt be­költözhetnek az anyák), s rugalmasabbá kell tenni az ismeretlen szülők gyer­mekének örökbefogadását (ami jelenleg bonyolultabb az ismert szülők gyerme­kének örökbefogadásánál). Koleszár Lajos emlékez­tetett arra, fél évvel ez­előtt a kérdésben illetékes szakemberek egészség- ügyiek, gyámügyesek, jogá­szok - tanácskoztak e té­máiul, azonban akkor kór­házának szülészet-nőgyó­gyászati ósztálya még nem mutatott fogadókészséget, mostanra viszont igen. Újszülött-gyilkosságok: a motívum ismeretlen Miskolc (ÉM - PT) - 12 esetben kö­vettek el 1990 óta megyénkben új­szülött-gyilkosságot. Az elkövetők személyére négy esetben derült fény. Egyet nyomozás során találtak meg, három nőre pedig bejelentés alapján bukkantak rá - tudtuk meg a megyei rendőr-főkapitányságon. A bírósági akták arról tanúskodnak, hogy a gyermekük gyilkosává váló nók nem tudnak magyarázatot adni tettük elkövetésére. Életkoruk sem jellemző, hi­szen 18 éves középiskolás lány éppúgy előfordult közöttük, mint 39 eves asz­szony. Az 1995-ben egy középiskolás ál­tal elkövetett eset végére a mai napig nem került pont, mert még a Legfelsőbb Bíróság döntésére várnak, a védő ugyan­is fellebbezett. Az 1991 és 1993 közötti másik három esetben egy közös vonás is­merhető fel: valamennyi elkövető alul­képzett: az egyik nő hat általánosig ju­tott, egy másik speciális tanrendű intéz­ményben fejezte be az általános iskolát, míg a harmadik nyolc általánost végzett. Ä bíróság minden körülményt figye- . lembe véve 2-3 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte az újszülött­jüket megölő nőket. Kossuthos gála. Gá­laműsort adtak a mis­kolci Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagó­giai Szakközépiskola tanulói az 1848/49-es forradalom és szabad- sághare 150. évforduló­ja tiszteletére tegnap a Miskolci Nemzeti Szín­házban. Két színpadi darab mellett előadtak egy összeállítást is, amelyben az iskolában oktatott művészeti ágakból adnak ízelítőt a tanulók. Fotó: Vajda MDF: jelöltek, program, kötődés Miskolc (ÉM - BAL) - Tegnap a Magyar De­mokrata Fórum megyei választmánya is bemu­tatta országgyűlési kép­viselőjelöltjeinek me­gyei listáját. Lehóczki István mezőkö­vesdi polgármester, az or­szágos elnökség tagja a lis­tavezető. A 33 nevet tar­talmazó lista első helyein a párt többi egyéni képvi­selőjelöltje áll, így Halmai István városi elnök, a Fi­desszel közösen indítandó Gonda Ferencné, majd Vá- radi József, Gyurkó Péter, Tóth Béla. Az első tízben egy további MDF-Fidesz közös jelölt található, Hör- csik Richárd. Erre utalva Kis Péter megyei elnök a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: a két politikai szervezet közötti megegye­zés függvényében oszla­nak majd meg a közös je­löltekre adott szavazatok a pártlisták között. Mint ismert, három jelölt indulása - azaz megfelelő számú kopogtatócédula összegyűjtése - szükséges ahhoz, hogy' egy' párt me­gyei listát állíthasson. Kis Péter szavaiból kiderült: ez utóbbi az MDF minimális célja. Lehóczki István kifej­tette: mindnyájan bíznak a sikerben, ami a jelenlegi kormány leváltásában tel­jesedne ki. „Vannak jó je­löltjeink, jó programunk, és elkötelezettségünk a me­gye iránt” - tette hozzá a listavezető. Halmai István, a miskolci MDF-szervezet vezetője azt tartotta fontos­nak megjegyezni, hogy el­képzeléseik szerint „ismét törvényes rendnek kell uralkodnia ebben az or­szágban, és a tisztességes munkának vissza kell nyernie a becsületét”. Drága a választási malac Miskolc (ÉM - FL) - Az FM hivatal megyei ille­tékese szerint Borsod- Abaúj-Zemplénben egé­szen tavaly november közepéig a sertésállo­mány csökkenését re­gisztrálták. Legújabb, konkrét információink szerint a helyzet, ahogy’ országosan, nálunk is fordulni látszik. A borsodsziráki Szirák- Farm Kft.-ben „kötött” ál­latlétszámmal dolgoznak, 800 kocával és azok szapo­rulataival foglalkoznak. Ta­valy a sertésférőhelyek bő­vítésére pályáztak, az idén újabb, intenzívebb fajták beállításához szeretnének központi támogatást sze­rezni. Szalay Pál, a kft. ügyvezető igazgatója el­mondta azt is, hogy különö­sen a kistenyésztők köré­ben tapasztalható a sertés- tartási kedv növekedése. Ezt bizonyítja, hogy a vásá­rokon akár 12 000-14 000 forintot is elkérnek egyet­len választási malacért. A szentistváni mezőgaz­dasági szövetkezet elnöke, Koncz Gy'örgy szerint a vi­lágpiacon konjunktúra van a sertéstenyésztést illetően.- „Bentragadt” hazánk­ban a tavalyi takarmány­minőségű búza és a sör gyártására alkalmatlan, csak takarmányként fel­használható árpa; igen magas, átlagosan 285 Ft/kg az élősertés felvásár­lási ára; hatalmas vágóhídi és feldolgozó kapacitással rendelkezünk; a nyuigati kergemarhakór, a sertés- pestis, a baromfivész után tovább nő az egészséges magyar sertés iránt a vi­lágpiaci kereslet... Szóval a sertéstartás jól jövedelme­ző lett. Ezért keresünk tő­keerős befektetőket, akik­kel együttműködve 2000 db anyakocát helyezünk el a telepünkön és évente 40 ezer darab hízót értékesí­tünk - mondta az elnök. KITÜNTETTÉK március 15-e alkalmából Mucsi Józsefet. A Magyar Vöröskereszt borsod-abaúj- zempléni szervezetének vezetője a Magyar Köztár­saság ezüst érdemkeresztjének polgári tagozatát vehette át szombaton a Népjóléti Minisztériumban. Tiszta vizet a sörösüvegbe! Csak a szárazságnak Miskolc (ÉM - PT) - A Mis­kolc ivóvízellátásának egy részét is biztosító nyílt karsztvízbázis bármikor szennyeződhet. Nincs ele­gendő ember ahhoz, hogy a leginkább a Bükkben talál­ható teljes vízgyűjtő terüle­tet állandóan ellenőrizhes­sék - jelentette ki Markó Istvánné, az Észak-magyar­országi Környezetvédelmi Felügyelőség (ÉKF) vízvé­delmi osztályvezetője. A la­punknak nyilatkozó más szakemberek szavaiból ki­rajzolódik a lehetséges te­rápia: a tudat határozza meg a „lét”. Répáshuta mellett, egy idősza­kos víznyelőben szabályos dög­temetőre bukkantak a napok­ban. A rendőrség intézkedése nyomán harminc-negyven nej­lonzsákra való szarvas és őz- maradványt hoztak a felszínre a Debreceni Búvárklub tagjai a köszönhető, hogy a hasadék mélyéről. A mélybe ve­zető víznyelő „dögszúrójére” ta­lálva joggal vethető fel a kér­dés: veszélyben van-e, vagy volt-e Miskolc ivóvízkészlete? Csökkenthetők, vágj' megaka- dályozhatók-e a jövőben a ha­sonló események? Pónya Ferenc, az ÉKF felszín alatti vizes csoportjának mun­katársa szerint Répáshutánál történt ugyan veszélyeztetés, de valószínűleg nem fertőződhetett a mélyben lévő ivóvíz. A vízmin­tavételi helyeken semmilyen hatást nem mutattak ki a vizs­gálati eredmények. „Óriási sze­rencse” - állítja a szakember -, hogy „az utóbbi hónapok csapa­dékszegény időjárása miatt ez az időszakos víznyelő nem mű­ködött”: nem volt mit elnyelnie. Mindenesetre klóros, hipós víz­zel alaposan kitisztították. A törzshálózaton lévő felszín alatti és feletti mintavételi he­lyek jelentik a garanciát arra, hogy bármilyen szennyeződés dögtetemek nem kárc esetén közbeavatkozhassanak a szakemberek - véli Markó Istvánné. Az ÉKF nemcsak a saját vízmintáit, hanem a szol­gáltatókét és felhasználókét is folyamatosan elemzi. A répás- hutai eset is bizonyítja, hogy je­lentős szemléletváltásra lenne szükség az emberek körében. Az orvvadászok csak azzal tö­rődtek, hogy eltüntessék a rap- sickodás maradványait. Eszük­be sem jutott, hogy egyik tör­vénytelen cselekedetük után még nagyobb „merényletet” kö­vethetnek el, mert a dögökkel veszélybe sodorhatnák az ivó- vízkészletet. Azt a vizet, amit maguk is elfogyasztanak. Mar­kóné szerint csak akkor lehet esély a jövőben hasonló cseleke­detek megelőzésére, ha az ál­lampolgárok nyitott szemmel járnak, és észreveszik a környe­zetre veszélyt hozók mesterke­déseit. Az ÉKF-nek ugyanis nincs elég embere ahhoz, hogy növelje az ellenőrzések számat. flották Miskolc vízét A Bükki Nemzeti Park munka­társai jelen vannak az erdők­ben, mégsem lehetnek ott min­den fatörzs és víznyelő mellett. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság (Évízig) víz­gazdálkodási osztályvezetője, Tóth Erika szerint is lehetetlen a többszáz négyzetkilométernyi nyílt karsztvízbázist ellenőrzés aiatt tartani. Kijelölik a védő­idomot (jól körbehatárolható földrajzi terület), és meghatá­rozzák a potenciális veszélyfor­rásokat. Ä vízminta-észlelőknél legalább havonta egyszer meg­jelennek a munkatársak, de az Évízig elsősorban a vízmennyi­ség mérésével foglalkozik. A polgári védelem akár át is állíttathatná a bocsi sörgyárat ivóvíz palackozásra. Erre azon­ban csak minősített vészhely­zetben (például földrengéskor) keríthetnének sort - szögezte le Csibi Károly, megyei polgárvé­delmi parancsnok. Szerveze­tüknek ugyanis ilyenkor bizto­sítania kell az ivóvizet, s az em­berek általános higiéniai köve­telményeinek megteremtéséhez szükséges folyadékot. A miskol­ci vízrendszer átmosásához, fertőtlenítéséhez adott esetben legalább két napra lenne szük­ség. A parancsnok is osztja a cikkünkben már megszólalta- tottak véleményét: a bükki karsztvíz totális védelmét gya­korlatilag nem lehet megoldani. A fúrt kutak, a víztározók és víztisztítók felügyelete azonban már most is megoldott. Csibi Károly álláspontja szerint, ha a szabotázsok ellen (ennek való­színűsége nagj'on csekély béke­időben) nehéz is védekezni, de kellő társadalmi tudatformálás­sal a jövő évezredben is meg­őrizhető a Miskolc különleges adottságából fakadó karsztvíz- készlet. Jeleznék a bajt Miskolc (ÉM) - Vojtilla László a Miskolci Vízmű Rt. (Mivíz) igazgatója szerint pánikra nincs okuk a miskolciaknak. A víznyelőbe dobált állati maradványokra egyébként sem a Mi­víz víznyerő területén bukkantak. A tiszta és iható vízhez ju­tásnak megfelelő garanciális elemei vannak - állítja az igaz­gató. Rendszeresen ellenőrzik a víznyerő helyeket, mintát vesznek, és biztonságképpen folj’amatosan, de alig észreve­hetően klórozzák is a folyadékot. A szennyezés egj'ébként sem egyik pillanatról a másikra jelenik meg a vízben. Kémi­ai és biológiai folyamatok jelzik, ha baj van. A folyamatos elemzések rögtön megmutathatnák a szennyezőanyag létét, mielőtt az az egészségre veszélyes értéket elérhetné a rend­szerben. A csíraszám, a baktérium és más biológiai vizsgala­tok egyértelműen előre jeleznék a problémát. Vojtilla László szerint, ha az ember tudatosan vigyáz a környezetére, a ter­mészetben társra lel, hiszen a karsztvíz egyfajta öntisztító fo­lyamaton megy keresztül a hegy gyomrában. Az egyensúlyt nem más, csak a felelőtlen ember veszélyeztetheti.

Next

/
Thumbnails
Contents