Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

1998. MAtcius 16., Hitrö MEGYEI KÖRKÉP Észak-Ma«yakorszAo 9 Bicikli-osztály Nyikes Zita A világháború után, de még az ötvenes években is, az akkor bejáró középiskolások a marhaszállító vagonokból kialakított fapados kocsikban utaztak reggel Miskolcra. Amikor aztán manapság mesélni kezdik a középisko­lás éveket a nagyszülőkorú nénik és bácsik, felemlegetik ezeket a kocsikat, ezeket a boci- pulmannokat. A kocsiban volt egy kályha is, hol fűtött, hol nem, de az egészen biztos, hogy a bocipulmann - a meleg mellett vagy ellenére - nem volt igazi Pulmann-kocsi. Hi­szen a Pulmann vasútépítőről elnevezett ko­csiról ezt lehet olvasni: hosszú, kényelmesen berendezett, jól rugózott, három tengelyes, forgózsámolyon nyugvó vasúti személykocsi. A fapados vasúti kocsik eltűntek. Viszont a középiskolák a városban maradlak, így bejá­ró diákok mindig vannak. A zempléni régiót tekintve, legmesszebbről talán Szerencsről utaznak nap mint nap a középiskolások Mis­kolcra. Míg a vonat beér, legalább hat tele­pülés „gyerekeit" szedi össze, de a diákok mellett mások is utaznak, így a három-négy kocsit tartalmazó szerelvények rövidek és ál­talában túlontúl zsúfoltak is. A helyzet vi­szont akkor válik igazán nevetségessé, ami­kor a kocsicsapat egyik kocsijának fele - az, ahol le lehet ülni - bicikli-tároló. Nos, mit te­gyen a fáradt és még álmos tizenévest1! „Más különvonattal jár, mi meg legtöbbször a bicikli-osztályon utazunk..." - mondta az egyikük, bár most elégedett lehetett, hiszen az első osztályra szóló bérletével ott „dőzsölt" a sárgacsíkos kocsi egyik bordóhu­zatos ülésén. Aztán folytatta: „De nem éri meg az első osztályú bérlet. Legközelebb a bicikli-osztályra veszem!" - erősítette meg a jólhangzó és leleményes elnevezést. Vajon milyen lesz majd, amikor a bicikli­osztály kedves utasai nagyszülő korukban mesélni kezdik: „Ülés nem volt benne, az ablakok mellett pedig egyenletes távolságban lógtak az akasztók. Akkor ez divatos kocsifé­le volt, és kihasználatlan. Mi pedig gyakran utaztunk ott, mert máshol nem volt hely. Képzelhetitek, az embernek olyan érzése volt, mintha a húsfeldolgozó egyik termében lenne..." KÖZÉRDEKŰ HÍREK • Agrárfórum Edelényben. Szakmai fórumra várják az érdeklődőket március 17-én délután 2-re Edelénybe, a Rendezvények Házába. A program vendége Solymosi József országgyűlési képviselő,' az Agrárszövetség országos elnöke. • Jegyzői fogadóóra Miskolcon. Fogadóórát tart Miskolc jegyzője, Szádeczki Zoltán szerdán délután 2-től 5-ig a városházán (Miskolc, Városház tér 8. szám). Előzőleg 20 ember jelentkezhet be az ugyancsak a városházán lévő jegyzői titkárságon ma délután 1 és 3 óra között. • Folytatódó eboltás. Folytatódik az ebek ve­szettség elleni kötelező védőoltása Miskolcon. A jó­szágok 500 forintért kapják meg a vakcinát a kö­vetkező helyen és időben: hétfő: Szarkahegy u. 96. sz. (du. 2-től 4-ig), kedd: Feszty Á. u. 13. sz. (du. 2-től 4-ig), szerda: Dráva u. 1. sz. (de. 9-től 12-ig), Göröm- böly, Szolártsik tér 6. sz. (du. 2-től 4-ig), csütörtök: József u. 30. sz. (de 9-től. 12-ig), Szent- györgy u. *. sz. (du. 2-tól 4-ig), péntek: Szarkahegy u. 96. sz. (de. 9-től 12-ig). • Véradónaptár. A következő cégek, települések biztosítják a héten a betegellátáshoz szükséges vért: hétfő: Felsőzsolca, miskolci munkaügyi központ, kedd: Bódvaszilas, Bodroghalom, Diósgyőri Me­legalakítógyár Kft., Sajószentpéteri Üveggyár Rt., ózdi EKISZ Fairway, szerda: Sajólád, Csokvaomány, Diósgyőri Meleg­alakítógyár Kft., csütörtök: Bükkaranyos, Legyesbénye, Diósgyőri Szerszámgépgyár Kft., péntek: Krasznokvajda, Diósgyőri Szerszámgép- gyár Kft. • Fidesz: kampánynyitó. Önkormányzatok a pol­gárok szolgálatában, vagy a hatalom béklyójában címmel tartja kampánynyitó rendezvényét a Fi­desz - Magyar Polgári Párt Mezőkövesden a kö­zösségi házban március 17-én, kedden délután 6- kor. A meghívott előadók sorában van a párt több politikusa, így Várhegyi Attila, a Fidesz országos választmányának elnöke is. Ülősztrájkkal az autóút ellen? Lakossági tiltakozó akció lett a tájékoztatónak szánt fórumból Kazincbarcikán Itt épülne a vita tárgya, az út Fotó: Bujdos Tibor Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Ha az idén nem is, előbb-utóbb minden­képpen össze kell kötni a kazincbarcikai Áfész- székház mögötti parko­lót és rakodóterületet a Fő tér, Jószerencsét és a Mátyás király út felé vezető szakaszával, ál­lítja a polgármester. A 20-30 méternyi össze­kötő rész megépítése el­len a téren lakók a megnövekedő forga­lom, nyugalmuk veszé­lyeztetése miatt tilta­koztak. A fórumot ösz- szehívó önkormányzati képviselő visszautasít­ja, hogy országgyűlési képviselőjelölti kam­pány-megmozdulásnak szánta az eseményt A megépítendő útszakasz­ra 3 millió forintot különít el a város idei költségveté­se. A polgármesteri hiva­tal műszaki osztálya sze­rint azért volna fontos a jelenlegi két zsákutca összekötése és az átmenő forgalom engedélyezése, mert az Áfész-székház környékén kevés a parko­lóhely, ami rendezvények­kor, vagy az iparcikk áru­házhoz érkező nagyobb járművek rakodásakor, megfordulásakor állandó problémát jelent. Az egy­irányú átmenő forgalom és néhány további parkoló­hely kialakítása oldaná a közlekedési feszültséget. Nem így a Fő tér páros házsorában lakókét, akik nyugodtnak mondott éle­tüket máris veszélyeztetve látják. A város általános rende­zési tervét (ÁRT) úgy fo­gadta el az önkormányzat, hogy előtte lakossági fóru­mokat hívott össze a hiva­tal műszaki vezetése. Eze­ken rendszerint 2-3 lakó jelent meg, így ellenvetés nélkül beterveztetett en­nek a rövidke összekötő út­nak a megépítése is. A költségvetés tárgyalása­kor, az idei beruházások között tűnt csak fel Gonda Ferencné önkormányzati képviselőnek is ez az el­képzelés. Elmondása sze­rint már bizottsági ülésen rákérdezett erre a tételre, később nem is szavazta meg a büdzsét. Viszont la­kossági fórumot hívott ösz- sze, meghívókat ragasztott ki a lépcsőházakra, helyi­séget bérelt, s szólt a mű­szaki osztály vezetőjének is, aki viszont a polgármes­terrel együtt az adott idő­pontban egy másik lakos­sági fórumra volt hivatalos. Viszont egy előző napi fóru­mon, amit egy másik Fő té­ri képviselő hívott össze ugyanez ügyben, részletes tájékoztatást adtak a meg­jelenteknek. Király Bálint polgármester szerint, ami­kor elmondta az érveket az építés mellett, nem volt til­takozás, vagy számottevő ellenvélemény. Ehhez képest a másnapi összejövetelen: „parázs hangulatú lakossági fóru­mot tartottak... Gonda Fe­rencné, országgyűlési kép­viselőjelölt vezetésével. A környéken lakók sajnál­ták, hogy a hivataltól sen­ki sem jelent meg, ugyan­akkor hallani sem akar­nak arról, hogy ez az autó­út megépüljön, hiszen pi­henőövezetről, parkról van szó, ahol kisgyermekek játszanak nap mint nap. Ha pedig ezt az utat átad­nák, megnőne a zaj, a ben­zingőz, illetőleg a gyereke­ket sem lehetne egyedül a térre engedni. A fórum résztvevői úgy döntöttek, hogy ha kell, ülősztrájkkal is megakadályozzák ezt.” - írja a helyi lap. Gondáné mint a Fő té­ren lakó - nem egyéni - önkormányzati képviselő járt el, ennek semmi köze az országgyűlési képvise­lő-jelöltségéhez. De ha úgy volna, akkor sem követett el semmi törvénytelensé­get - mondja -, csak meg­tette, ami tőle telt. Egyál­talán nem ért egyet a be­ruházással. Elégedetlen a helyi önkormányzati kép­viselővel, és ezt az aláírás- gyűjtéskor, mint lakó ki­nyilvánítja majd. Szó sem volt „tiltakozó nagygyűlés­ről”, ahogy egyesek titulál­ják a fórumot, ó, a hivatal­tól kapott tervrajzokkal együtt tájékoztatót tartott. A lakók döntöttek úgy, hogy aláírást gyűjtenek, egyikük még ülósztrájkot is emlegetett. A jubileumi park egy részét már így is eladta a városvezetés, az­zal bármi történhet, de az Áfész-épületben tartott lagzikból is elegük van az itt élőknek. Gonda Ferenc­né szerint nem indok, hogy kell a parkoló a ren­dezvényekre érkezőknek, ugyanis néhány perc séta csak innen a városháza mögötti óriásparkoló.- A jubileumi parkot az út nem szelné ketté, ahogy egyesek állítják - jelentet­te ki Király Bálint. - A park és az Áfész melletti beépítetlen terület között épülne, ahová egyébként a tervek szerint valamilyen intézmény települ előbb- utóbb. Korábban eldőlt, hogy a katolikus templom nem itt lesz, de szóba ke­rült már több megkeresés: szálloda, sót, pénzintéze­tek közös székháza is, amelyeknek a megközelít­hetőséget szintén biztosí­tani kell. Mindenesetre, ha az aláírások megérkez­nek, az önkormányzat nyilván újratárgyalja a kérdést és eldönti, hogy az itteni lakók egy részének vélt sérelméről, vagy a vá­ros fejlődéséről van-e szó. Az ÖNHIKI: nem szégyen, hanem járandóság Az önkormányzati forráshiány egyidős magával az önkormányzati törvénnyel Miskolc (ÉM - PT, SZK)- Idén eddig 116 bor- sod-abaúj-zempléni ön- kormányzat igényelt összességében 454 mil­lió 177 ezer forint támo­gatást a központi költ­ségvetésből. Az önhibá­jukon kívül bfúba jutott önkormányzatok meg­segítésére - az úgyneve­zett ÖNHIKI-pályáza- ton - ebben az évben 6 milliárd 700 millió fo­rintot osztanak szét az igénylők között. A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok szá­mára az önkormányzati törvény életbe lépése óta, 1990-től minden évben le­hetőséget biztosítanak kiegészítő támogatásra. Megyénk 365 települési önkormányzata közül rendszeresen több mint 200 él e lehetőséggel (or­szágosan csaknem 1000 önkormányzat bizonyul önhibáján kívül forráshiá­nyosnak). Tamásné Fenyik Máriá­tól, a Belügyminisztérium megyei Területi Államház­tartási Közigazgatási és Információs Szolgálatának (TÁKISZ) irodavezetőjétől tudjuk: azok az önkor­mányzatok, amelyek janu­ár 31-ig elfogadták ez évi költségvetésüket a tavalyi ÖNHIKI-s támogatás összegének felét igényel­hették február 6-ig. E le­hetőséggel 13 kisebb ön- kormányzat élt Borsod- Abaúj-Zemplénben; össze­sen 38 millió 606 ezer fo­rintot kértek. A második körben azok igényelhettek ÖNHIKI-előleget, akik február 28-ig elfogadták a ’98-as költségvetésüket. Március 5-ig 103 önkor­mányzat folyamodott 421 miihó 377 ezer forintért. Hogy kinek mekkora esélye van, ez attól is függ, hogy a forráshiányos ön- kormányzatok mit tettek saját források feltárása és a kiadások csökkentése ér­dekében. Saját forrás lehet a helyi adóztatás vagy a vagyonhasznosításból származó jövedelem; ki­adáscsökkentésre tett in­tézkedés például az intéz­mények társulásos mű­ködtetése, a körjegyzőség, hatósági feladatok társulá­sos ellátása. Ha ezek mel­lett sem képes az önkor­mányzat kötelező felada­tainak ellátására, vala­mint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykö­telezettség teljesítésére és azok idén esedékes kama­tainak fizetésére, akkor indulhat az ÖNHIKl-pá- lyázaton. Az igényt a TÁ- KISZ-hoz lehet benyújta­ni, április 30-ig, illetve szeptember 30-ig. A TÁKISZ-ok a jelzett határidőt követő 30 napon belül - az igényjogosultság felülvizsgálata után - to­vábbítják az igényeket a Pénzügyminisztériumho z. E tárca minisztere a bel­ügyminiszterrel közösen dönt a támogatás odaítélé­séről, amit a Magyar Köz­lönyben tesznek közzé, évente kétszer. A közzété­tel hónapjáig időarányo­san járó támogatás egy összegben, a többi havi ütemezésben történik. Tamásné Fenyik Mária elmondta: megyénk önkor­mányzatai közül mindig 200-on felüli a pályázó, s csak ritka, mindig indo­kolt esetben utasítottak még el igénylőt. Megyénk „előkelő” részesedése ép­pen társadalmi, gazdasági elmaradottságának tudha­tó be. Az irodavezető sze­rint amennyiben az önkor­mányzat megfelel az ÖN- HIKI-s szabályozás felté­telrendszerének, nem zár­ható ki a támogatási rend­szerből, ebből adódóan nem válhat működéskép­telenné. Ugyanakkor ha a működési forrásai terhére vállal felhalmozási célokat szolgáló kötelezettséget, saját magát kizárhatja a rendszerből, és emiatt mű­ködésképtelenné is válhat. Az irodavezetőnek azt a kérdést is feltettük: vajon miért nem emelik meg azon önkormányzatok fi­nanszírozásának összegét, amelyek kötelező feladata­ik ellátásának forrását rendszeresen csak a pótló­lagos támogatás révén ké­pesek megszerezni. Ta­másné válasza szerint eh­hez törvénymódosításra és az önkormányzatol finan­szírozását szabályozó rendszer módosítására lenne szükség. A Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályának vezetője, Móré László elmondta, ilyenfajta módosításokat nem terveznek, hiszen az úgynevezett normatív fi­nanszírozási rendszer (azaz a norma alapján az önkormányzatoknak jutta­tott állami pénzelosztás) bevált. De egyfolytában tö­rekszenek arra, hogy több­féle jogcímen is kiegészít­sék a helyi önkormányza­tok normatív támogatását. A főosztályvezető hangsú­lyozta: a normatív finan­szírozási rendszer szük­ségszerű velejárója a for­ráshiány, hiszen az állam- háztartás nem tudja fel­vállalni a társadalmilag- gazdaságilag fejletlenebb régiók szükségleteihez iga­zított túlfinanszírozást. Azt azonban az Önkor­mányzatok Európai Char­tája is kimondja, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő - forráshi­ányos - településeknek jár a kiegészítő támogatás. Tehát az ÖNHIKI nem szégyen, hanem járandó­ság. Ami esetenként azt eredményezheti, hogy a költségvetésben ÖNHIKI- re előirányzott összeget a tartalékalap terhére ki kell egészíteni - tette hoz­zá Móré László. , V . ■ Az ÖNHIKI-böl való B.-A-Z. megyei részesedés »rszagosan megyénkben a megye elhasznál! . teljesített részesedi 1993 900 000 184 551 20,5 1994 3 101 785 . 450 783- 14,5 ' 1995 6 367 774 1 217 270 19,1 19% 4 407 956 945 273 21,4 1997 5 991 175 1 190 045 19,9 Megjegyzés: megyénk települési önkormányzatai közül 236 leg­alább egyszer részesült az ONHIKI-bő! 1393 óta , Forrás: Pénzügyminisztérium s\n '• VN '■ ■■ * -V ' T-_ .....

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents