Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-13 / 61. szám
H tszAK-MAGYARCRSzAe HÁTTÉR - HIRDETÉS Iff!. MAkiui 13,, Nntir ö Optimistább a lakosság Miskolc (ÉM) - 1998 februárjában tovább javultak a lakosság várakozásai - ez derül a GKI Gazdaságkutató Rt. felmérésből. A lakossági bizalmi index két év alatt mintegy 30 ponttal, idén februárban pedig 3 ponttal emelkedett. Nem változott a háztartások által érzékelt infláció mértéke, de a következő 12 hónapra már inkább számítanak mérséklődésre, mint a múlt hónapban. A lakosság továbbra is a munkanélküliek számának kis mértékű csökkenését várja. A háztartások pénzügyi helyzetüket javulónak érzik, és várakozásaik alapján a következő évben is ez lesz a jellemző. Ebben a hónapban a lakosság nem érzékelt jelentős változást anyagi viszonyaiban. Kissé javult az ország jelenlegi gazdasági pozíciójának megítélése, a következő évet illetően pedig sokkal optimistább lett a lakosság. Februárban visszaesett a háztartások vásárlási kedve, ugyanakkor a megtakarítási hajlandóság nem változott jelentősen. Februárban az ország hat régiója közül négyben emelkedett a bizalmi index értéke. A kivétel Észak-Dunántúl és a központi régió volt: az itteni várakozásokat enyhe visszaesés jellemezte. A főváros és a dél-dunántúli megyék tekinthetők az ország legoptimistább részének, a legborúlátóbbak pedig az ország keleti régiói. A középmezőnyt e hónapban egyedül az Észak-Dunántúl jelentette. Lakossági bizalmi index -30 -27 A bizalmi index értéke +100, ha mindenki javulást érzékel, s -100, ha mindenki romlásra számít. Lakossági bizalmi index 1. régió: A főváros és vonzáskörzete (Budapest, Pest megye) 2. régió: Észak-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Győr- Moson-Sopron, Vas, Veszprém megye) 3. régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye) 4. régió Délkelet-Magyarország (Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád megye) 5. régió: Kelet-Magyarország (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 6. régió: Északkelet-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves megye) Ötvenéves a Kossuth-díj Budapest (MTI - AM) - Kevés olyan rangos kitüntetésünk van, amit az elmúlt évtizedekben annyian és annyiszor bíráltak, mint éppen a Kossuth-díjat. Mert hiszen botorság lenne azt állítani, hogy eme kitüntetést a kezdetektől fogva mindig az arra legérdemesebbek kapták, mégis mind máig ez a legrangosabb állami elismerés. Otven évvel ezelőtt adták át először az oklevéllel, babérkoszorúval s természetesen pénzjutalommal is járó díjakat. A magyar országgyűlés 1948-ban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek alapgondolata 1848. március 15. centenáriumának méltó megünneplése volt - azzal is, hogy díjban részesíti a tudományos és művészeti, gazdasági téren vagy az újjáépítésben kiemelkedő alkotókat. Akkor úgy határoztak, hogy évente huszonöt húszezer forintos és ötven tízezer forintos díj osztható ki. A korabeli krónikák szerint a Magyar Kommunista Párt törvényjavaslatát a többi politikai erő is egyöntetű helyesléssel, mondhatni lelkesedéssel fogadta. A már az 50-es években is többször módosított szabályozás 1963-ban lényegesen megváltozott, ugyanis ekkor alapították az Állami Díjat. Ennek következtében a Kossuth- díjjal jutalmazhatók köre leszűkült a kulturális és művészeti tevékenységet végzőkre. A díjak adományozási rendszerét - a változtatás ellenére - számtalan bírálat érte a következő évtizedekben. Részint, mert egyre gyakrabban csak a díjazottak betöltött funkcióját honorálta. Különösen az Állami Díj tekintélye szenvedett csorbát azáltal, hogy emelkedett a megosztott díjasok száma. Emögött sokszor mesterségesen összeállított munkaközösségek álltak. Csökkentette a díj jelentőségét az is, hogy szocialista brigádoknak ítélték, így több száz szocialista brigádtag - köztük rövid munkaviszonnyal rendelkező fiatal is - Állami Díjat kapott. Á fél évszázad alatt kitüntetettek között szerencsére többségben voltak azok, akik valóban érdemeikért kapták a kitüntető címet. Csupán néhány név a sokból: Kodály Zoltán, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Gobbi Hilda, Németh László, Öveges József. 1948-ban posztumusz díjat ítéltek Bartók Bélának, Derkovits Gyulának, József Attilának. A legutóbbi - 1990-es - törvénymódosítás elsődleges célja az volt, hogy magas presztízsű, jelentős társadalmi elismerést nyújtó kitüntetésekkel jutalmazhassák a kimagaslót alkotókat. Ezért az Állami Díjat megszüntették, helyébe lépett a Széchenyi-díj. E kitüntetések adományozásának feltételeit pedig úgy határozták meg, hogy csak kivételesen magas színvonalú, példaértékű alkotás létrehozója kaphassa meg. A Köztársasági Elnöki Hivatal Kitüntetési Főosztályának vezetője, Tóth Lajos tájékoztatása szerint 1998- ban tizenhat személynek adományoznak Kossuth-díjat. A kitüntetéssel járó pénzjutalom kettőmillió-kettőszáznyolc- vanezer forint lesz. Illeték- és adómentesen. A polgárnak nem bonyolult A választási rendszerek kialakításánál általában a hagyományok döntenek Választási hirdetmény: ismét vizsgázik a rendszer Fotó: B. T. Budapest (MTI - STL) - Ismét vizsgázni fog a magyar választási rendszer: a májusi országgyűlési választások nemcsak a pártokat állítják erőpróba elé, hanem a szavazókat és a közigazgatás dolgozóit is. A hazai választási rendszer egyik legismertebb szakértőjét, Szo- boszlai György politológust a képviseleti elvek érvényesüléséről kérdeztük. □ Sokan mondják, hogy a magyar választási rendszer bonyolult, áttekinthetetlen. Valóban ez lenne az igazság? • A rendszer nem bonyolult, legalábbis nem a választópolgár számára. A voksolók számára nem okozhat gondot az a követelmény, hogy egyéni jelöltre és listára kell szavazniuk. Kétségtelen, hogy a szavazatok mandátumra váltása, tehát az egyéni kerületek, a területi és az országos listák kombinálása már komoly feladatot jelent. Ez viszont nem a szavazók gondja. Egyébként ne higgyük, hogy a magyar választási rendszer egyedülálló lenne: Írországban, vagy például a szomszédos Ausztriában még a magyarnál is komplikáltabb rendszerek működnek... □ Egyáltalán hogyan jött létre a jelenlegi választási rendszeri Aránytalanságok • A rendszerváltás sajátos terméke: az akkori politikai erők azt a célt tűzték ki, hogy olyan kiegyensúlyozott forma jöjjön létre, amely révén a kialakulóban lévő többpártrendszer szereplői kiszámítható képviselethez jutnak. Ez a követelmény, a „kiszámíthatóság” magyarázza a listás elem bekerülését. Ugyanakkor az akkori MSZMP ragaszkodott az egyéni választó- kerületek megőrzéséhez, úgy vélvén, hogy ezzel kamatoztathatja ismertségét, helyi gyökereit. A most is érvényben lévő választási rendszer tehát kompromisszum eredménye. Más kérdés, hogy az elképzelések nem igazolódtak be a valóságban, hiszen a rendszer végül aránytalan eredményeket proHirdetés-------------------------d ukált. Csak egy jellemző példa: ha az MSZMP álláspontja győz, s az 1990-es választást kizárólag egyéni választókerületekben tartják, akitor a volt kormányzópártnak - minden várakozása ellenére - csak egyetlen képviselője jutott volna be a parlamentbe, Szűrös Mátyás személyében. □ Ön azt mondja, hogy az eredmények aránytalanok voltak. Hogyan jelentkezett ez a korábbi választásokon? • Mind 1990-ben, mind 1994- ben a listás kompenzáció ellenére az egyéni választókerületek döntötték el az eredményt, márpedig ez eleve aránytalanságot ígért, hiszen a vesztesek és a győztesek között akár egy szavazat is határozhatott. Ráadásul a magyar választó hajlamos arra, hogy a második fordulóban már a várható győztesre szavaz, azaz a jelenlegi rendszer eleve jutalmazza a győztes pártot. így fordulhatott elő, hogy egy-egy pártnak az országos szavazatok 30-35 százalékának birtokában már komoly esélye volt a mandátumok abszolút többségének megszerzésére. □ Gyakran szembeállítják egymással a tisztán listás, illetve a kizárólag egyéni választókörzetekre épülő rendszereket, mondván: míg az előbbi a politikai erők reális képviseletét nyújtja, addig a második - a kétségtelen aránytalansága ellenére - hatékonyabban biztosítja a kormá- nyozhatóságot, szilárd kormánytöbbség létrejöttét. Mi erről az Ón véleménye ? Magas a küszöb • Az egyes országok választási rendszereinek kialakításánál általában nem ilyen szempontok, hanem a történelmi hagyományok döntöttek. A tisztán egyéni rendszer általában az angolszász országokat jellemzi, míg Európa szárazföldi részein - mindenekelőtt a munkásmozgalom küzdelmeinek hatására, az arányos képviselethez való jog követelése miatt - már a század elején a listás rendszerek váltak uralkodóvá. Ez az alapszabály később fellazult. Például Németországban a II. világháború után úgy látták, hogy az úgynevezett weimari köztársaság parlamenti rendszerének gyengeségét, s ezzel Hitler hatalomraju- tását többek között a korabeli listás rendszer, s ezzel a parlamenti pártok túlzott szétaprózottsága tette lehetővé. Tévedés, ha a kormányozhatóságot az egyéni választókerületekkel kapcsoljuk össze. Ez csak okozat, nem pedig ok. □ Mi az, amit Ön kifogásol a magyar választási rendszerben, amin javítani kellene? • Mindenekelőtt ide sorolnám a parlamenti bekerüléshez szükséges küszöbérték létét, ez kifejezetten rombolja a képviseleti elvet. A választási küszöb persze más országokban is létezik (eredetileg azért vezették be, hogy ily módon kiszoruljanak a parlamentből a szélsőséges pártok), csakhogy ezt a célt nem választójogi eszközökkel, az arányos képviselet elvének feladásával kellene elérni. Ráadásul a magyar rendszer amúgy is nagyon szelektív, a nagy pártoknak kedvez, azaz mindenféle küszöb nélkül is kiiktatná a kis pártokat. Gondoljunk csak bele, hogy már az egyéni képviselőjelöltek indulásához is 750 úgynevezett kopogtatócédulára van szükség, míg az országos lista létrehozásának lehetősége a megyei listák számától függ. Egyébként nyilvánvaló, hogy az egyéni körzetekben a kis pártok képviselői nem győzhetnek, ezekben legfeljebb egy-egy ismert, független személyiség küzdhet siker reményében a nagy pártok képviselőivel. A kompenzációra szánt megyei listákon pedig kevés a megszerezhető mandátum. Maradna az országos lista, de a magas, 5 százalékos magyarországi küszöbérték miatt a kis pártoknak itt sincs esélyük a mandátumszerzésre. Pedig nem befolyásolnák komolyabban a parlamenti erőviszonyokat: küszöbérték nélkül például a Munkáspárt 1994-ben legalább három, a Köztársaság Párt, az Agrárszövetség és a MIÉP pedig 2-2 mandátumhoz jutott volna. baleNo A Suzuki Baleno külön kategória. Nemcsak a belőle sugárzó erő és elegancia miatt. Nemcsak azért, mert a Baleno Sedannak és Wagonnak már a látványa is rabul ejt, és nem is csak az 1.6 és 1.8 literes, akár 121 lóerős motorok miatt. Nemcsak azért, mert a mi autónk e közeli rokona is az elismert Suzuki minőség és megbízhatóság megtestesítője, vagy mert a Baleno Wagon 1377 literessé alakítható csomagterével egy luxusautónak ’ álcázott teherautó. A Balenók különlegességét növeli a kétoldali légzsák*és a Suzuki egyedülálló, számítógép-vezéríéi aktívfelíüggesztési rendszere, az S: (Suzuki Suspension Control |y< mellyel az autó rugózását vezetési stílusához és az útviszonyokhoz igazíthatja:-' Mindez most elképesztően jó áron érhető"ütök"'“ —• Persze csak a márkakereskedőknél. BALENO. Más kategória. $ SUZUKI
