Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-12 / 60. szám
A közelgő választások arra is figyelmeztetnek., bogy> lassan befejezi munkáján a jelenlegi kormány. Itt az ideje tehát, bogy mérlegre tegyük a koalíciós pártok ígéreteit és eredményeit. Tizenöt, közérdeklődésre számot tartó témát választottunk ki az 1994-ben megfogalmazott kormányprogramból, s ezen témákról készítettünk összeállítást, amelyek mindegyüké négy egységből áll. Az egyik az adott témát meghatározó, kormányprogramból vett idézet; a másik az ebhez csatlakozó, a szerkesztőség által készített magyarázó, értelmező, elemző anyag - ami alkalmanként állhat szakértői véleményből, a témához kapcsolódó statisztikai, informatív adatok megjelenítéséből, vagy a kettő kombinációjából. A harmadik és a negyedik egység elkészítését a politikai élet szereplőire bíztuk: valamennyi téma kommentálására felkértünk. egy-egy kormányoldali és ellenzéki pártot - a megadott terjedelmen belül teljes egészében rájuk, bízva a megközelítés, az elemzés, az értékelés módját. A számvetésen, mérlegkészítésen túl az Észak-Magyarország feladatának, tartja azt is, hogy a maga lehetőségei szerint segítse olvasóit abban, hogy minél alaposabb információk, birtokában dönthessenek, a szavazófülkében: kire szeretnék bízni az ország sorsának, alakítását a következő négy esztendőben. KORMÁNYMÉRLEG Mai témánk: közoktatás, NAT, költségvetési támogatás Minden területen csökkent a közoktatás teljesítménye A ’80-as évekhez viszonyítva a közoktatás teljesítménye minden területen csökkent - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a közelmúltban készült kutatásból. Gazsó Ferenc egyetemi tanár, a kutatás vezetője foglalta össze a felmérés megállapításait.- A ’70-es években más országok oktatási rendszerével összevetve bizonyos tudásszférákban kiemelkedő eredményeket ért el a magyar oktatás. A kérdés az volt, vajon megórizte-e versenyképességét. A vizsgálati eredmények azt bizonyítják, a magyar közoktatás teljesítménye minden területen, minden iskolatípusban csökkent. Ennek hátterében elsősorban az úgynevezett ráfordításcsökkenés áll. Ez többek között a pedagógusok reálbér- csökkenését, az az áldozatvállalási készségük hanyatlását eredményezte. A piacgazdaságban nehéz fenntartani azt a gyakorlatot, hogy valaki akkor is a lehető legjobban dolgozzon, ha nem honorálják. Települési különbségek- A másik ok az, hogy számos változás történt az oktatási rendszerben. 1993-ban megalkották az oktatási törvényt, három év múlva módosították, csökkentették az óraszámokat, majd újra emelték, hogy csak néhány példát említsek. Ezek a folyamatok destabilizálták az iskolát. Ezen túlmenően megváltozott a finanszírozás rendszere is. Az állam meghatározott támogatást nyújt az iskolafenntartóknak, de nem vállal magára ellátási felelősséget. Az önkormányzatokon múlik, mennyi támogatást adnak oktatási intézményeiknek. így a települési különbségek behatoltak az oktatásba, az egyes iskolák teljesítménye radikálisan differenciálódott. Különösen a falusi iskolákban következett be nagyfokú színvonalesés. A csoportösszevonásokkal veszélybe került a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatása. Mennyi a középiskolás?- Az európai átlaghoz képest elmaradt a középiskolák kiterjesztése (expanziója). Bár a középiskolába járók aránya megnövekedett, számuk jelentősen nem változott. Korábban ugyanis magasabb volt a gyermeklétszám, többen jártak szakmunkásképzőbe. A demográfiai hullám levonultával a szakmunkásképzőben tanulók száma csökkent, ez eredményezte a középiskolába járók arányának növekedését. Látványosabb expanzió következett be a felsőoktatásban, a hallgatók száma mintegy megduplázódott. A fizetőképes esélye- Ugyanakkor erőforrásokat vontak ki a területről. Ez problémákat okozott az ellátottságban, és többek között az idegennyelv-oktatás visszafejlesztéséhez vezetett. Az, hogy az intézmények minden területre több hallgatót vettek fel, később bizonyos területeken az elhelyezkedésnél komoly feszültségeket okozhat. Vizsgáltuk azt is, a különböző társadalmi rétegek egyenlő eséllyel haladhatnak-e át az iskola- rendszeren. A felsőoktatásban, bár minden 100 hallgató közül 40 első generációs értelmiségi, a kurrens területeken (jog, közgazdaságtan) arányuk jóval kisebb. Az elitgimnáziumhoz is sok pénzre van szükség, az egyetemre való bekerüléshez különórák, előkészítők kellenek. A költségtérítéses egyetemi képzés diszkriminatív jellegű. A kevesebb tudással jelentkező, de fizetni képes hallgató nagyobb eséllyel indul. Az oktatás költségvetési támogatásának reálértéke* Kiemelés a kormányprogramból Az oktatás demokratizálása, a tanszabadság kiterjesztése cs különösen a tanítás szabadságának biztosítása érdekében a kormány, szükségesnek tartja az oktatás irányítási rendszerének - a közoktatási törvény módosítása útján történő - gyökeres átalakítását; Távol tartja magát a közvetlen tartalmi szabályozástól, a pedagógiai folyamatok közvetlen ellenőrzésétől. Ehelyett a közoktatásban zajló folyamatok elemzését és értékelését, a stratégiai tervezést, a fejlesztési és felzárkóztatási programok indítását, a feltételteremtést, a jogi szabályozást és a törvényességi felügyelet ellátását tekinti feladatának. Az iskolafenntartóknak nyújtott normatív költségvetési hozzájárulás útján részt vállal az oktatás anyagi ellátásában. A szakmapolitikai döntések meghozatalának jogát megosztja a tudományos műhelyek, a szakmai és érdek- . képviseleti szervezetek delegálási jogára épülő, nagyfokú autonómiát élvező testületekkel. A Nemzeti alaptanterv követelményeinek kidolgozását és legitimálását is e szakmai testületek kezébe kívánja adni. Széles körű szakmai konzultáció után elfogadja, később pedig - a közoktatási törvény módosításával.egyidejűleg -jóváhagyásra a parlament elé terjeszti a Nemzeti alaptanterv alapelveit. A kormány fokozatosan kidolgozza, működteti és fejleszti a vizsgarendszert, különös tekintettel a kétszintű érettségire és a minden középiskolában lehetőségként kötelezően biztosítandó alapműveltségi vizsgára. A követelményrendszer szigorítása - felfogása szerint - szükségtelenné teszi a ke- rettanterveket. A kormány eltökélt szándéka, hogy'a kormányzati ciklus közepéig megállítja az oktatásra szánt költségvetési támogatás reálértékének csökkenését, az államháztartási reform végrehajtásával párhuzamosan pedig megkezdi annak fokozatos növelését. 1980 1990 1994 1995 1996 ÓVODA Gyermekszám 29 595 29 282 30229 30 015 29 696 Intézményszám 321 376 387 383 381 ÁLTALÁNOS ISKOLA '' ■ v VT Tanulószám 96 857 88 566 80 427 79848 79 486 Intézményszám 379 .361 390 383 374 GYÓOYPEDAöÖfilAI INT. .....-f. $ $ ; ' T anulószám 2122 3602 3351 3501 3539 Intézményszám 27 67 71 66 68 SZAKISKOLA * w*' Tanulószám 423 852 1755 1415 1179 Intézményszám 4 7 22 19 19 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ Tanulószám 13 349 16630 12644 12047 11 178 Intézményszám 22 20 20 21 22 KÖZÉPISKOLA WSPim Tanulószám 17431 21 046 24 692 26 344 27482 Intézményszám 40 45 56 58 59 Forrás: a KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyei statisztikai évkönyve Tóth István Szabad Demokraták Szövetsége, képviselőjelölt a 11. sz. választókerületben 1994-től az oktatási kormányzat véget vetett a spontán modernizációnak, amennyiben felvállalta a tartalmi reform irányítását és központi finanszírozását. A NAT elkészítésével, az oktatási ciklusok meghatározásával, az alapvizsga és a kétszintű érettségi követelményeinek kidolgozásával koordinálhatóvá és áttekinthetővé tette a reformfolyamatot. A közoktatásihoz hasonló nagy rendszerek már említett tehetetlenségének jele az, hogy miközben a pedagógusok többsége egyetértett azzal, hogy egy nemzeti alaptanterv formájában megvalósuló tartalmi modernizáció már elodázhatatlan, annak konkrét formájára és beve- | zetésének módjára különféle elképzelések fogalmazódtak meg. Nem lehet arra várni, hogy egy közoktatási reformfolyamat minden részletével mindenki egyetértsen, mert akkor sohasem jön el az az időpont, amikor a változtatások el is kezdhetők. És nem lehet várni azért sem, mert minden elvesztegetett év azt jelenti, hogy az épp most iskolába járó gyerekek tízezrei maradnak ki a fejlesztésekből. A NAT elfogadásával nemcsak egy minden magyar gyerekre érvényes közös minimum lépett életbe, hanem megindulhatott az ehhez igazodó pedagógiai programok, tantervek és tankönyvek készítése is. Az alapozás négy évről hat évre emelése egyrészt lehetőséget teremtett az óvoda és az iskola közötti emberibb átmenetre, másrészt az alapkészségek jobh és sietség nélküli elsajátíttatására. 1997-ben a pedagógusok többsége már támogatta az oktatási kormányzat törekvéseit, egyetértett a NAT bevezetésével, és nekilátott az ehhez szükséges pedagógiai programok és helyi tantervek elkészítéséhez. A tartalmi modernizációval párhuzamosan elkezdődött a pedagógusok felkészítése a NAT bevezetésére, valamint az ehhez szükséges taneszközök kidolgozása és a szakmai szolgáltatások megszervezése is. A törvénymódosítás megteremtette a pedagógus-továbbképzés jogszabályi keretét, amely egyrészt kötelezővé teszi a szakmai önépítést, másrészt anyagilag díjazza is azt, a tárcának pedig a költségvetési alkuban sikerült elérnie^ hogy legyen pénz is erre. Az 1996-os törvénymódosítás rögzítette az állami felelősség- vállalás mértékét a közoktatásban, és ezzel a normatívák ügyét sikerült kivonni az évente ismétlődő költségvetési alkukból. Ugyanakkor a normatívák jelentős emelésére került sor, és megtörtént a normatívák évfolyamok szerinti átstrukturálása. Bevezetésre került egy sor kiegészítő normatíva, amely egyrészt az oktatáspolitika céljának megvalósulását igyekezett segíteni, másrészt az iskolákban is jelentkező szociális problémákat próbálta enyhíteni. Ily módon 1997-re tovább nőtt a közoktatás költségvetési támogatása (28,8 százalékkal), és 1998-ra előreláthatóan 13,7 százalékkal fog emelkedni. Az oktatáspolitikai célú kiegészítő normatívák között a leglényegesebbek: a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozók támogatása, a két tanítási nyelvű oktatás támogatása, az intézményfenntartó társulások, a kistelepülések támogatása és az úgynevezett bejáró normatíva. A közalkalmazotti és önkormányzati rendszerbe ágyazott bérezés mindig komoly akadálya volt annak, hogy a tárca több pénzt juttasson a pedagógusoknak, ezért ezt más módon próbálta elérni. Legjelentősebb az a mozgó bérként funkcionáló minőségi pótlék, amelyet 1998- ra sikerült a parlamenttel elfogadtatni. I Osztroha Bertalan Független Kisgazdapárt, országgyűlési képviselőjelölt a 10. sz. választókerületben Magyarország Európa mértani középpontjában fekvő olyan ország, amelynek termőföldjei és éghajlata kitűnő, földmíves, szőlőmíves társadalma, valamint agrárértelmisége magasan képzett. Országunk a mezőgazdasági termelésre és a hozzá kapcsolódó élelmiszer-, ill. feldolgozó- ipar részére világviszonylatban is kiemelkedően jó lehetőségeket teremthet. Hazánk nemcsak a nyugat kapuja, hanem a keleté is. Igaz, nincsenek jelentős természeti kincseink, de van egy kiemelkedően jó képességű népe, amely kimeríthetetlen szellemi kincstárat jelent. Szellemi értékeinket csak mi herdálhatjuk el. de nem foszthat meg minket a „rablódiktátum” tőle. Felbecsülhetetlen értéket jelent számunkra a magyar szellem. „Hová tűnt régi dicsőségünk” nosztalgiázhatunk, hiszen a jelenlegi szociálliberális kormány még az elveszthetetlennek látszó bázisunkat is képes idegen érdekeknek alárendelni, intellektuális utánpótlásunkat megszüntetni! A jövő piaca kizárólag a magasan képzett és állandóan tanuló, magát továbbképző lakosság által létrehozható, magas szellemiséget tartalmazó áruktól várható. Magyarországon mindenekelőtt az oktatás tömegbázisát és színvonalát kell rövid, közép és hosszú távon biztosítani és a kutatási bázisokat növelni. Jelenleg éppen az ellenkezője folyik. Az oktatás tömegbázisát csökkentik! Elsorvasztják a tanyasi és a kistelepülések iskoláit, mind nyíltabban hangoztatják, hogy csak 100 fő feletti iskolákat szabad fenntartani. Ez az FKGP, pártunk nézeteivel szöges ellentétben van, hiszen pont azon vidéki bázis, a kistelepülések ellehetetlenítése, szétverése megy végbe, aminek nemzetmegtartó ereje kell, hogy legyen! Számunkra közben „megszülték” a NAT-ot, ahol az anyagi eszközöket megvonják az önkormányzatoktól, illetve az oktatási intézményektől. Az alapvető változtatások miatt legfeljebb az első hat osztály elvégzésére lesz lehetősége az iskoláskorú gyermekeknek, a városokban ezt 16 éves korig képzelik el a kidolgozott osztályrendszerek ismeretében. Ezen felül olyan tandíjat vezettek be, ill. kívánnak bevezetni, amely- lyel a diákok tömegeit megfosztják a, továbbtanulás reményétől is. így kívánja biztosítani a jelenlegi kormány azoknak a gazdasági céloknak a megvalósítását, mely célul tűzte ki, hogy Európát a bérmunkások tömegével látja el Magyarországon keresztül, tehát a Magyar Nemzetnek csupán kiszolgáló szerepet akar biztosítani. A magyar nemzeti tantervnek nevezett (NAT) gyalázatos változtatás legalább 100 évvel fogja visszavetni a magyar közoktatást!- Azonnal el kell törölni a tandíjat!- Élő kell segíteni a népfőiskolák, a szabadegyetemek alapítását!- Létre kell hozni a mezőgazdaságban dolgozók „téli” továbbképzését! Az oktatás igazi reformját nem szabad tovább halogatni, mert szembe kell fordulni a nemtelen szándékkal, és meg kell kezdeni a nemzettudat felélesztését és a magyarság felvirágoztatását! Felhívom figyelmüket, hogy a magyarság végórája ne következhessen he, lépjenek fel a magyarságtudat elfojtóival szemben!
