Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

A közelgő választások arra is figyelmeztetnek., bogy> lassan befejezi munkáján a jelenlegi kormány. Itt az ideje tehát, bogy mérlegre tegyük a koalíciós pártok ígéreteit és eredményeit. Tizenöt, közérdeklődésre számot tartó témát választottunk ki az 1994-ben megfogalmazott kormányprogramból, s ezen témákról készítettünk összeállítást, amelyek mindegyüké négy egységből áll. Az egyik az adott témát meghatározó, kormányprogramból vett idézet; a másik az ebhez csatlakozó, a szerkesztőség által készített magyarázó, értelmező, elemző anyag - ami alkalmanként állhat szakértői véleményből, a témához kapcsolódó statisztikai, informatív adatok megjelenítéséből, vagy a kettő kombinációjából. A harmadik és a negyedik egység elkészítését a politikai élet szereplőire bíztuk: valamennyi téma kom­mentálására felkértünk. egy-egy kormányoldali és ellenzéki pártot - a megadott terjedelmen belül teljes egészében rájuk, bízva a megközelítés, az elemzés, az értékelés módját. A számvetésen, mérlegkészítésen túl az Észak-Magyarország feladatának, tartja azt is, hogy a maga le­hetőségei szerint segítse olvasóit abban, hogy minél alaposabb információk, birtokában dönthessenek, a szavazófülkében: kire szeretnék bízni az ország sorsának, alakítását a következő négy esztendőben. KORMÁNYMÉRLEG Mai témánk: közoktatás, NAT, költségvetési támogatás Minden területen csökkent a közoktatás teljesítménye A ’80-as évekhez viszonyítva a közoktatás teljesítménye min­den területen csökkent - derül ki a Magyar Tudományos Aka­démia megbízásából a közel­múltban készült kutatásból. Gazsó Ferenc egyetemi tanár, a kutatás vezetője foglalta össze a felmérés megállapí­tásait.- A ’70-es években más országok oktatási rendszerével összevetve bi­zonyos tudásszférákban kiemelke­dő eredményeket ért el a magyar oktatás. A kérdés az volt, vajon megórizte-e versenyképességét. A vizsgálati eredmények azt bizonyít­ják, a magyar közoktatás teljesít­ménye minden területen, minden iskolatípusban csökkent. Ennek hátterében elsősorban az úgyneve­zett ráfordításcsökkenés áll. Ez töb­bek között a pedagógusok reálbér- csökkenését, az az áldozatvállalási készségük hanyatlását eredmé­nyezte. A piacgazdaságban nehéz fenntartani azt a gyakorlatot, hogy valaki akkor is a lehető legjobban dolgozzon, ha nem honorálják. Települési különbségek- A másik ok az, hogy számos vál­tozás történt az oktatási rendszer­ben. 1993-ban megalkották az ok­tatási törvényt, három év múlva módosították, csökkentették az óraszámokat, majd újra emelték, hogy csak néhány példát említsek. Ezek a folyamatok destabilizálták az iskolát. Ezen túlmenően meg­változott a finanszírozás rendszere is. Az állam meghatározott támo­gatást nyújt az iskolafenntartók­nak, de nem vállal magára ellátási felelősséget. Az önkormányzato­kon múlik, mennyi támogatást ad­nak oktatási intézményeiknek. így a települési különbségek behatol­tak az oktatásba, az egyes iskolák teljesítménye radikálisan differen­ciálódott. Különösen a falusi isko­lákban következett be nagyfokú színvonalesés. A csoportösszevo­násokkal veszélybe került a hátrá­nyos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatása. Mennyi a középiskolás?- Az európai átlaghoz képest elma­radt a középiskolák kiterjesztése (expanziója). Bár a középiskolába járók aránya megnövekedett, szá­muk jelentősen nem változott. Ko­rábban ugyanis magasabb volt a gyermeklétszám, többen jártak szakmunkásképzőbe. A demográfi­ai hullám levonultával a szakmun­kásképzőben tanulók száma csök­kent, ez eredményezte a középisko­lába járók arányának növekedését. Látványosabb expanzió következett be a felsőoktatásban, a hallgatók száma mintegy megduplázódott. A fizetőképes esélye- Ugyanakkor erőforrásokat von­tak ki a területről. Ez problémákat okozott az ellátottságban, és töb­bek között az idegennyelv-oktatás visszafejlesztéséhez vezetett. Az, hogy az intézmények minden terü­letre több hallgatót vettek fel, ké­sőbb bizonyos területeken az elhe­lyezkedésnél komoly feszültségeket okozhat. Vizsgáltuk azt is, a külön­böző társadalmi rétegek egyenlő eséllyel haladhatnak-e át az iskola- rendszeren. A felsőoktatásban, bár minden 100 hallgató közül 40 első generációs értelmiségi, a kurrens területeken (jog, közgazdaságtan) arányuk jóval kisebb. Az elitgim­náziumhoz is sok pénzre van szük­ség, az egyetemre való bekerülés­hez különórák, előkészítők kelle­nek. A költségtérítéses egyetemi képzés diszkriminatív jellegű. A kevesebb tudással jelentkező, de fizetni képes hallgató nagyobb eséllyel indul. Az oktatás költségvetési támogatásának reálértéke* Kiemelés a kormányprogramból Az oktatás demokratizálása, a tanszabadság kiterjesztése cs különösen a tanítás szabadságának biztosítása érdekében a kormány, szükségesnek tartja az oktatás irányítási rendsze­rének - a közoktatási törvény módosítása útján történő - gyökeres átalakítását; Távol tartja magát a közvetlen tartal­mi szabályozástól, a pedagógiai folyamatok közvetlen ellen­őrzésétől. Ehelyett a közoktatásban zajló folyamatok elemzé­sét és értékelését, a stratégiai tervezést, a fejlesztési és fel­zárkóztatási programok indítását, a feltételteremtést, a jogi szabályozást és a törvényességi felügyelet ellátását tekinti feladatának. Az iskolafenntartóknak nyújtott normatív költ­ségvetési hozzájárulás útján részt vállal az oktatás anyagi ellátásában. A szakmapolitikai döntések meghozatalának jo­gát megosztja a tudományos műhelyek, a szakmai és érdek- . képviseleti szervezetek delegálási jogára épülő, nagyfokú au­tonómiát élvező testületekkel. A Nemzeti alaptanterv köve­telményeinek kidolgozását és legitimálását is e szakmai tes­tületek kezébe kívánja adni. Széles körű szakmai konzultá­ció után elfogadja, később pedig - a közoktatási törvény mó­dosításával.egyidejűleg -jóváhagyásra a parlament elé ter­jeszti a Nemzeti alaptanterv alapelveit. A kormány fokozatosan kidolgozza, működteti és fejleszti a vizsgarendszert, különös tekintettel a kétszintű érettségire és a minden középiskolában lehetőségként kötelezően bizto­sítandó alapműveltségi vizsgára. A követelményrendszer szigorítása - felfogása szerint - szükségtelenné teszi a ke- rettanterveket. A kormány eltökélt szándéka, hogy'a kormányzati ciklus közepéig megállítja az oktatásra szánt költségvetési támo­gatás reálértékének csökkenését, az államháztartási re­form végrehajtásával párhuzamosan pedig megkezdi an­nak fokozatos növelését. 1980 1990 1994 1995 1996 ÓVODA Gyermekszám 29 595 29 282 30229 30 015 29 696 Intézményszám 321 376 387 383 381 ÁLTALÁNOS ISKOLA '' ■ v VT Tanulószám 96 857 88 566 80 427 79848 79 486 Intézményszám 379 .361 390 383 374 GYÓOYPEDAöÖfilAI INT. .....-f. $ $ ; ' T anulószám 2122 3602 3351 3501 3539 Intézményszám 27 67 71 66 68 SZAKISKOLA * w*' Tanulószám 423 852 1755 1415 1179 Intézményszám 4 7 22 19 19 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ Tanulószám 13 349 16630 12644 12047 11 178 Intézményszám 22 20 20 21 22 KÖZÉPISKOLA WSPim Tanulószám 17431 21 046 24 692 26 344 27482 Intézményszám 40 45 56 58 59 Forrás: a KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyei statisztikai évkönyve Tóth István Szabad Demokraták Szövet­sége, képviselőjelölt a 11. sz. választókerületben 1994-től az oktatási kormányzat véget vetett a spontán moderni­zációnak, amennyiben felvállalta a tartalmi reform irányítását és központi finanszírozását. A NAT elkészítésével, az oktatási ciklu­sok meghatározásával, az alap­vizsga és a kétszintű érettségi követelményeinek kidolgozásá­val koordinálhatóvá és áttekint­hetővé tette a reformfolyamatot. A közoktatásihoz hasonló nagy rendszerek már említett tehetetlenségének jele az, hogy miközben a pedagógusok többsé­ge egyetértett azzal, hogy egy nemzeti alaptanterv formájában megvalósuló tartalmi moderni­záció már elodázhatatlan, an­nak konkrét formájára és beve- | zetésének módjára különféle el­képzelések fogalmazódtak meg. Nem lehet arra várni, hogy egy közoktatási reformfolyamat minden részletével mindenki egyetértsen, mert akkor soha­sem jön el az az időpont, amikor a változtatások el is kezdhetők. És nem lehet várni azért sem, mert minden elvesztegetett év azt jelenti, hogy az épp most is­kolába járó gyerekek tízezrei maradnak ki a fejlesztésekből. A NAT elfogadásával nem­csak egy minden magyar gye­rekre érvényes közös minimum lépett életbe, hanem megindul­hatott az ehhez igazodó pedagó­giai programok, tantervek és tankönyvek készítése is. Az ala­pozás négy évről hat évre eme­lése egyrészt lehetőséget terem­tett az óvoda és az iskola közötti emberibb átmenetre, másrészt az alapkészségek jobh és sietség nélküli elsajátíttatására. 1997-ben a pedagógusok többsége már támogatta az ok­tatási kormányzat törekvéseit, egyetértett a NAT bevezetésé­vel, és nekilátott az ehhez szük­séges pedagógiai programok és helyi tantervek elkészítéséhez. A tartalmi modernizációval párhuzamosan elkezdődött a pe­dagógusok felkészítése a NAT bevezetésére, valamint az ehhez szükséges taneszközök kidolgo­zása és a szakmai szolgáltatások megszervezése is. A törvénymó­dosítás megteremtette a pedagó­gus-továbbképzés jogszabályi keretét, amely egyrészt kötelező­vé teszi a szakmai önépítést, másrészt anyagilag díjazza is azt, a tárcának pedig a költség­vetési alkuban sikerült elérnie^ hogy legyen pénz is erre. Az 1996-os törvénymódosítás rögzítette az állami felelősség- vállalás mértékét a közoktatás­ban, és ezzel a normatívák ügyét sikerült kivonni az éven­te ismétlődő költségvetési al­kukból. Ugyanakkor a normatí­vák jelentős emelésére került sor, és megtörtént a normatí­vák évfolyamok szerinti át­strukturálása. Bevezetésre ke­rült egy sor kiegészítő normatí­va, amely egyrészt az oktatáspo­litika céljának megvalósulását igyekezett segíteni, másrészt az iskolákban is jelentkező szociális problémákat próbálta enyhíteni. Ily módon 1997-re tovább nőtt a közoktatás költségvetési támo­gatása (28,8 százalékkal), és 1998-ra előreláthatóan 13,7 szá­zalékkal fog emelkedni. Az oktatáspolitikai célú ki­egészítő normatívák között a leglényegesebbek: a nemzeti, et­nikai kisebbségekhez tartozók támogatása, a két tanítási nyel­vű oktatás támogatása, az in­tézményfenntartó társulások, a kistelepülések támogatása és az úgynevezett bejáró normatíva. A közalkalmazotti és önkor­mányzati rendszerbe ágyazott bérezés mindig komoly akadá­lya volt annak, hogy a tárca több pénzt juttasson a pedagó­gusoknak, ezért ezt más módon próbálta elérni. Legjelentősebb az a mozgó bérként funkcionáló minőségi pótlék, amelyet 1998- ra sikerült a parlamenttel elfo­gadtatni. I Osztroha Bertalan Független Kisgazdapárt, országgyűlési képviselőjelölt a 10. sz. választókerületben Magyarország Európa mértani középpontjában fekvő olyan or­szág, amelynek termőföldjei és éghajlata kitűnő, földmíves, szőlőmíves társadalma, vala­mint agrárértelmisége maga­san képzett. Országunk a mezőgazdasági termelésre és a hozzá kapcsoló­dó élelmiszer-, ill. feldolgozó- ipar részére világviszonylatban is kiemelkedően jó lehetősége­ket teremthet. Hazánk nemcsak a nyugat kapuja, hanem a keleté is. Igaz, nincsenek jelentős természeti kincseink, de van egy kiemelke­dően jó képességű népe, amely kimeríthetetlen szellemi kincs­tárat jelent. Szellemi értékeinket csak mi herdálhatjuk el. de nem foszt­hat meg minket a „rablódiktá­tum” tőle. Felbecsülhetetlen ér­téket jelent számunkra a ma­gyar szellem. „Hová tűnt régi dicsőségünk” nosztalgiázhatunk, hiszen a je­lenlegi szociálliberális kormány még az elveszthetetlennek lát­szó bázisunkat is képes idegen érdekeknek alárendelni, intel­lektuális utánpótlásunkat meg­szüntetni! A jövő piaca kizáró­lag a magasan képzett és állan­dóan tanuló, magát továbbkép­ző lakosság által létrehozható, magas szellemiséget tartalmazó áruktól várható. Magyarorszá­gon mindenekelőtt az oktatás tömegbázisát és színvonalát kell rövid, közép és hosszú tá­von biztosítani és a kutatási bá­zisokat növelni. Jelenleg éppen az ellenkezője folyik. Az oktatás tömegbázisát csökkentik! Elsorvasztják a ta­nyasi és a kistelepülések iskolá­it, mind nyíltabban hangoztat­ják, hogy csak 100 fő feletti is­kolákat szabad fenntartani. Ez az FKGP, pártunk nézeteivel szöges ellentétben van, hiszen pont azon vidéki bázis, a kiste­lepülések ellehetetlenítése, szétverése megy végbe, aminek nemzetmegtartó ereje kell, hogy legyen! Számunkra közben „meg­szülték” a NAT-ot, ahol az anyagi eszközöket megvonják az önkormányzatoktól, illetve az oktatási intézményektől. Az alapvető változtatások miatt legfeljebb az első hat osztály el­végzésére lesz lehetősége az is­koláskorú gyermekeknek, a vá­rosokban ezt 16 éves korig kép­zelik el a kidolgozott osztály­rendszerek ismeretében. Ezen felül olyan tandíjat vezettek be, ill. kívánnak bevezetni, amely- lyel a diákok tömegeit meg­fosztják a, továbbtanulás remé­nyétől is. így kívánja biztosítani a jelenlegi kormány azoknak a gazdasági céloknak a megvaló­sítását, mely célul tűzte ki, hogy Európát a bérmunkások tömegével látja el Magyarorszá­gon keresztül, tehát a Magyar Nemzetnek csupán kiszolgáló szerepet akar biztosítani. A magyar nemzeti tanterv­nek nevezett (NAT) gyalázatos változtatás legalább 100 évvel fogja visszavetni a magyar köz­oktatást!- Azonnal el kell törölni a tandíjat!- Élő kell segíteni a népfőis­kolák, a szabadegyetemek ala­pítását!- Létre kell hozni a mezőgaz­daságban dolgozók „téli” to­vábbképzését! Az oktatás igazi reformját nem szabad tovább halogatni, mert szembe kell fordulni a nemtelen szándékkal, és meg kell kezdeni a nemzettudat fel­élesztését és a magyarság felvi­rágoztatását! Felhívom figyelmüket, hogy a magyarság végórája ne követ­kezhessen he, lépjenek fel a ma­gyarságtudat elfojtóival szemben!

Next

/
Thumbnails
Contents