Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-11 / 59. szám
LJEHB ITT-HON 1998. MAicius 11., Szikba □ VÁROSHÁZI HÍREK Híd a Bodrogon Tokaj (ÉM) - Híd építését tervezi a város a Bodrogon. Ehhez nagy segítséget jelent, hogy a közlekedési tárca 6 millió forintot biztosított a tokaji Bodrog-híd és az azt Zal- koddal összekötő mintegy hat kilométer hosszú közút engedélyezési terveinek elkészítésére. A tervek és az építési engedélyek beszerzésével a minisztérium a Miskolci Közútkezelő Kht.-t bízta meg. Az első tervelőkészítő tárgyalást ma tartják az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon. A megbeszélésen megállapítják az árvízi hídszelvény méretezésénél fontos adatokat. Az építendő híd- és útnyomvonalat még ebben a hónapban bej álja Lotz Károly miniszter is. A munkálatok előreláthatóan 2000-ben kezdődhetnek meg. A tanárok is tanulhatnak Szerencs (ÉM) - Másodjára is elindította az alapfokú számítógépes ismereteket adó tanfolyamát a pedagógusok számára az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola szerencsi konzultációs központja február végén. A januárban befejezett tanfolyam után Szerencs körzetéből huszonöt pedagógus kaphatott saját iskolájától lehetőséget arra, hogy számítógépes módszerekkel és módszereket is taníthasson. A február 21-től kezdett tanfolyamnak a Bocskai István Gimnázium és Szakközépiskola ad otthont. A központ a nemzeti alaptanterv bevezetésére készülve szeptembertől diplomát adó nyelv-, és beszédfejlesztő, környezetpedagógus, vizuális kultúra, tánc-, és drámapedagógiai szakokat indít a már működő nyelvtanári és informatikai -szakok mellett. Sátorbontás és építés Sárospatak (ÉM) - Valószínűleg két-három hónap múlva megkezdődik a város termálfürdőjének felújítása és bővítése. Az ön- kormányzati fenntartású fürdőben lecserélik majd a váltásra érett légtartósátrat, elbontják az öltözőt és a zuhanyzót, majd új „kétnemű” helyiségeket építenek a helyükbe. Javulni fog a technika is, bővítik a gépházat és korszerűsítik a medencék vízforgató-rendszerét. A költségek várhatóan ötven és száz millió forint között mozognak, amelynek 70 százalékát pályázati pénzből fedezi a város. A kivitelezéshez pályázat kiírásával keres vállalkozót az önkormányzat. Útkorszerűsítés és ünnep Sátoraljaújhely (ÉM) - Két testületi ülést is tart a város ezen a héten. Az egyiket holnap délután egy órától tartják a városházán, ahol többek között szó lesz a város útjainak korszerűsítéséről, a lakáshoz jutás helyi támogatásáról és az önkormányzati vagyon hasznosításáról. A másnap - pénteken - délelőtt tíz órától kezdődő ünnepi ülésen a városatyák és a meghívott intézményvezetők megemlékeznek az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról, és a magyar sajtó napjáról. Olaszok, vallonok és más nációk utódai Kovács József nyugdíjas pedagógusként vált helytörténésszé Fotó: Bujdos Tibor Olaszliszka (ÉM - NZ) - Kovács József nem a község szülötte, Szabolcsból került Liszkára, mégis számtalan évet szentelt a falu történetének kutatására. 1951-től kezdve 35 éven keresztül oktatta, nevelte az olaszliszkai iskolás gyermekeket, és tanítás után sokat beszélgetett a szülőkkel, nagyszülőkkel. Megragadta figyelmét, hogy az idős emberek milyen szeretettel beszélnek falujuk múltjáról, hagyományairól - ez inspirálta a kutatásra.- Nyugdíjasként, 1986 után, módszeresen kezdtem foglalkozni a helytörténettel. Kutattam a múzeumokban, a levéltárakban, gyűjtöttem a tárgyi emlékeket. Szerencsémre a református templom padlásán hét zsáknyi régi iratra bukkantam. De építettem a száj- hagyományra is - emlékezik kutató munkája éveire Kovács József. Mostanra megérett munkálkodásának gyümölcse. Ezekben a hetekben kerül nyomdába 350 oldalas kézirata. A könyvet nemsokára kezükbe vehetik a község múltja iránt érdeklődők. A régmúlttól napjainkig megismerkedhetünk Olaszliszka történetével.- A legelső település ^ Bodrog- parti magaslaton, az Őrtoronytól Vámosújfalu irányában alakult ki. Ugyancsak a környéken jött létre egy újabb telep. 1150 körül Észak-Franciaországból, Németalföldről vallonok érkeztek Liszkára. Ma is Burgundiának nevezik a község eme részét. A tatárjárás évében szörnyű csapás érte az itt élőket. A muhi csata után a tatárok szétszéledtek az országban és dúltak-gyilkoltak, lemészárolták a lakosságot, a földdel tették egyenlővé a falut, csak néhány ember maradt életben, nekik sikerült az erdőkbe menekülni. A dú- lás után IV. Béla Velencéből telepített ide olaszokat, akik Liszka Kocsord nevű részén laktak. Úgy tűnik, a régebben ideköltözött vallonok közül is maradtak életben, ők hívhatták ide az újabb vallon hullámot.- Az idegeneket a szőlőkultúra vonzotta idei- Gyepűn kívüli királyi birtok volt a liszkai határ, a szőlő pedig jó jövedelmet biztosított. Ezért az udvar érdekében állott a szőlőművelés biztosítása. Nemcsak Liszkára telepített olaszokat IV. Béla, hanem Sárospatakra is, gazdasági megfontolások alapján. Jöttek ide különböző ajkú emberek: lengyelek, németek, rutének, tótok, görögök, bolgárok a franciákon és olaszokon kívül. Vonzotta őket a szőlő.-Az olaszok a község névadói?- András király idejében találkozunk először a falu Lyska elnevezésével, majd 1245-ben Lyska Ulasi néven találjuk. Később Liska, Liszka, Olaszlisza, Liszka Olaszi néven említik. 1898-ban aztán a magyarországi helységnevek véglegesítésekor kapta az Olaszliszka nevet, így szerepel már az 1913- ban megjelent Magyarország helységnévjegyzékében is, bár máig rövidített formájában Liszkának mondja a lakosság.-Kik birtokolták Liszka határát? - IV. Béla 1248-ban a szepesi Szent Márton anyaszentegyház- nak ajándékozta Liszkát. Ettől kezdve a szepesi prépost lett a földesúr. Majd 1504-ben Perényi Imre elvette a birtokot a préposttól és a Pálos-rendi szerzeteseknek ajándékozta, azzal a kikötéssel, hogy építsenek Liszkán egy kolostort. Ezt meg is tették, sajnos már csak a romjai láthatók. 1560-ban pedig Schwendl Lázár osztrák birtokosé lett a falu, de 7 év múlva az országgyűlés visszajuttatta az előző tulajdonosnak. Innentől kezdve a szepesi prépost és a káptalan osztozott a liszkai birtokon. Ez az állapot 1921-ig tartott, amikor a Szepesség Csehszlovákiához került. A korábbi évszázadokban maguk a birtokosok is kereskedtek. Számon tartják, hogy az egri várvédő, Dobó István Ferenc fia egyszerre 300 hordó bort vitt egy lengyelországi vására a Hegyaljáról. Ezt a kereskedő kedvet azonban 1700-tól különböző vámok visszavetették. Mígnem lengyel zsidó kereskedők rá nem jöttek, hogy külföldire ezek a vámkorlátok nem vonatkoznak. Innentől került az ő kezükbe a hegyaljai borforgalmazás. A felfelé ívelő kereskedelmet derékba törte a XX. században a két világháború, mára pedig teljesen a múlté lett.- Hogyan változott a szőlőtulajdonlás és művelés?- Ma alig található olyan család, amelyik csak a szőlőből élne. Nem kedvez a szőlőfelvásárlás visszaesése sem. Már csak mellékesként tartanak szőlőt a liszkaiak az elődök nyomdokain. Szomorú, hogy az utóbbi fél században nagymértékben csökkent a lakosság létszáma is. 1941-ben még 2994-en laktak Liszkán, ma kétezer alá esett a létszám. Egy érdekes ellentmondás: ennek egyik oka, hogy az általános iskolát végzettek 60-80 százaléka továbbtanult. Volt év, amikor a gyerekek 96 százaléka jelentkezett tovább. Ez nagyon örvendetes, igen ám, de utána nem jöttek haza, a városokban találtak munkát, megélhetést. Ma 65 üres házat számolhatunk össze Olaszliszkán és 154 házban csak egy ember él. Ehhez tegyük hozzá: sokan csupán segélyből tengődnek. Úgy tűnik, hogy az olaszok, vallonok és más nációk utódai nem bírják az elődök vállalkozó hajlamát. FALURÓL FALURA E2T LÁTNI KELL! «jagfBHHB .-■> mmm Aranyszarvassal hívta templomba a férjét MEGYASZÓ Farsang 1998 - A megya- szói Mészáros Lőrinc Körzeti Általános Iskola február 28-án rendezte télbú- csúztató-tavaszváró farsangi karneválját az iskola tornatermében. A diákok farsangjának számító rendezvényen a szép számú közönség sokszor jutalmazta vastapssal a szereplők produkcióit. A nyitótáncot követő jelmezverseny (egyéni és csoportos kategóriákban) résztvevőinek zenés, táncos, mókás bemutatói élvezetes látványt nyújtottak. A győztesek - a rendezvényt önzetlenül támogatóknak köszönhetően - értékes nyereményeket vehettek át. yiss Örültek az esőnek - A Dózsa Mezőgazdasági Szövetkezet földjeire már kiszórták a szerves- és a műtrágyát és a héten már kezdték volna a borsó, lucerna, napraforgó vetését is, de „közbeszólt” a nagyon várt eső. Néhány nap múlva viszont beindulnak a vetőgépek. Istállóikban a minden napi munkákat végzik, 2830 szarvasmarhát gondoznak, közöttük 1150 tehenet. ZEMPLÉNAGÁRD Útépítést terveznek Ma fogadja el a képviselő- testület a települési önkormányzat idei költségvetését. Ebben többek között 1700 méter útépítést terveznek, továbbá felújítási és karbantartási munkálatok elvégzését. TOLCSVA Újraválasztják az egyházközségi tagokat - A római katolikus gyülekezetekben - a zsinati döntés szerint - ebben az időszakban kell újraválasztani az egyházközségi képviselő-testületi tagokat. Ez általában tizenkét főt jelent. A tolcsvai gyülekezetben most a jelöléseket végzik és úgy tervezik, hogy nagycsütörtökön teszik majd le a megválasztott tagok az esküt. TARCAL Ismétlést kérnek a vincellérek - Harminc fő vett részt Tarcalon a To- kaj-hegyaljai Borút Egyesület által megszervezett egy hónapos vincellérképző tanfolyamon. A résztvevők Sárospataktól Tokajig bezárólag érkeztek, általában hegybírók és 30-35 év közöttiek voltak. A tanfolyam befejezésekor a szervezők kérdőívek segítségével gyűjtötték össze a résztvevők véleményét. Ebből kitűnt, hogy a vincellérek a tanfolyam folytatását kérik - tudtuk meg Porkoláb Ágnes főszervezőtől. Kovácsvágás (ÉM - FL) „Az 1595. évi összeírások szerint a településnek református temploma volt. 1692-ből fatemplomáról írnak, amit 1807-ben bontottak le. Az egyházközség jelenlegi templomát 1807-15 között építette fel késő barokk stílusban 34 méter magas tornyával együtt. Az 1822-ben készült szószékkoronája országosan is páratlan szépségű. Csúcsán menekülő aranyszarvast látunk. Erről a következőt jegyezték fel az egyházközség protokollumában: „Ttts. ns. Abaúj V. megyének Mező Göntz Városában lakó öreg nemes Molnár András asztalos mester készítette életének 74. évében, szép summa pénzért (120 Rhénus forintokért). Hogy hogy került oda? Egy vágási kegyes, nemes asszony csináltatta férje vadász-szenvedélye miatt.” Férje ugyanis nem volt templomlátogató ember, s felesége állandó nógatására azt felelte: „majd fogok járni a templomba, ha ott is látok szarvast”! A község 1730. évi pecsétjén is szerepel már ez a szarvas. A templom műemlék jellegű” - olvashatjuk Várady József Tiszáninnen református templomai című könyvében. Azt már Varga Zsolt, a község jelenlegi református lelkipásztora közli, hogy templomukban van a Hegyköz egyetlen sípos orgonája. 1990-ben bevezették a központi fűtést, 1992-től két éven keresztül Gyülekezeti Krónika címmel lapot jelentettek meg. Ekkor az orgonát kitisztították, áthangolták, motorral is fölszerelték. 1995-ben kicserélték az elkorhadt haranglábakat, a következő évben körbecsa- tornázták a templomot, tavaly vízelvezető árokkal vették körül a belső algá- sodás megakadályozása érdekében. Tervezik a templom kiteknősödött terméskő aljzatának cseréjét, az ajtók felújítását és hangosító berendezés felszerelését is. Árvácskák a hidegben. Kömyezetszépítő akciót szerveztek a vámosújfalui Rákóczi utcában. Az Északerdő Rt. helybéli fafeldolgozó üzeme a formás utcai virágtartóval segítette az ötlet megvalósítását. Beültetését árvácskával kezdték, mivel az hidegtűró, majd a tulipán következik - illetve, kinek mi tetszik. Bazsa Andrásné szerint a faluszépítés, ami a fiatalokat dicséri, másütt is folytatódik majd. fotó: Bujdos Tibor i L
