Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-10 / 58. szám

1998. MAftClus 10., Kidd SPORT Észak «Magyarország Miskolc (ÉM - BCS) - Sorozatunkban a Diós­győri FC NB I-es labdarúgócsapatának az 1997/98-as idényben lejátszott bajnoki mér­kőzései után, a szakmai munka felelősének egyénekre lebontott értékelését adjuk közre. A szombaton lejátszott találkozó után Tornyi Barnabás szakmai igazgató a következőket mondta el pályára lépett játékosairól: Diósgyőri FC - Tiszakécskei FC-Eurobusz 4-0 Rácz: - Meggyőződésem, hogy az NB I-ben egyet­len egyszer sem, de biztos, hogy pályafutása során sem volt sok olyan sok mérkőzése, ahol ennyire nem tették próbára. Gondolom nagyon örül csapat­társai teljesítményének. Téger: - Nagy örömömre magabiztos volt, gyors labdavezetéseivel segítette a támadójátékunkat, taktikánknak megfelelően. Egy ízben remekül sze­relt, gólhelyzetben. Földvári: - Elsősorban a támadójátéka dominált, több alkalommal jól adott be, egyszer életveszélyes lövést zúdított a bal felső sarok irányába. Farkas A.: - Teljesen levetkőzte a „tiszakécskei gátlását”. A második félidőben játszott jobban, amikor már szerelései is magabiztosabbak voltak. A góljához külön gratulálok! Kovács T.: - Ugyanolyan magas szinte végezte a feladatát, mint Földvári, csak ő a másik oldalon. Varga S.: - Az ő teljesítménye mindig azon múlik, hogy betöréseivel hány alkálommal teszi próbára az ellenfél védelmét. Ezek számával nem voltam elégedetlen, de ha ezt megszorozza még kettővel, akkor lesz kimagasló a produkciója. Kiser: - A rá jellemző szereléseket hozta, a labdá­kat is biztosan játszotta meg, azonban három-négy alkalommal meleg helyzetet teremtett. Búzás: - Igazolta beállítását. Pontrúgása után Ja­kab először még csak a kapufát találta, majd az el­ső gólunk előtt nagyon jó passzt adott ismételten Jakabnak. A 11-est biztosan értékesítette és a má­sodik Kulcsár gól előtt ritkaság számba menő ívelt átadással, s ezen kívül több jó megoldással vétette magát észre. Főszereplő volt! Kákóczki: - Lendületes volt, vállalkozó kedvű, bea­dásaiból több gólt is szerezhettek volna csapattársai. Jakab: - Az első gólban óriási érdemeket szerzett, szép megmozdulása volt a kapufa előtti jelenet. Az összjátékban és a védekezésben is jó teljesítményt nyújtott, sajnos 1-0-nál kihagyott egy helyzetet. Kulcsár: - Akik látták a mérkőzést, azoknak nem kell elsorolnom, azt a minimum hat klasszis meg­oldást, ami miatt a mérkőzés hőse és a mezőny legjobbja lett. Turóczi, Buliga, Kotula: - A csereként pályára lépett játékosok közül Turóczi gólpassz szögletével, a másik kétjátékos pedig egy-egy ziccerével jelez­te, hogy tudják folytatni azt, amit a kezdőjátéko­sok megkezdték. TOTÓSAROK, 11. HÉT I. Videoton (12.) - Siófok (14.) 1 A hazaiakra nagyon ráférne már a győzelem. K. Zalaegerszeg (10.) — Diósgyőr (6.) 12 Vidéki fellegvárak csatájában. 1L Hamburg (16:) - VfB Stuttgart (4.) ■ X2 Kicsit döcögnek Lisztesék, de nem akarnak leszakadni az élmezőnytől. ________________________________ 4 . Münchengladbach (15.) - Bremen (8.) 1 A „muzsikusok" nem tudják megtörni a hazaiak lendü­letét, A bőrnadrágosoknak „nem akarják" tovább növelni a 'Lautern előnyét. ___________________________ Tovább menetel a vendéglátó. Mindkét csapatnak nagyon kellenek a pontok. Az Inter után a hazaiak sem jelentenek akadályt a //Sajtosoknak". ________ Az iksz csak az esetleges „borulás" kedvéért. A fővárosiak bekebelezik a három pontot. A vendének nem mondtak le a feljutásról. A rangadón bármi megtörténhet. Egyenlő erők küzdelmében a hazai környezet dönthet. totónyeremények TOTÓ: A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a 10. heti totónyeremények a jövedelemadó levonása után a következők: 13 plusz egy találatos szelvény 1 darab, nyereménye 11 664 985 forint. 13 talála­tos szelvény 6 darab, nyereményük egyenként 1 196 409 forint. 12 találatos szelvény 289 darab, nyereményük egyenként 10 902 forint. All talála­tos szelvényekre egyenként 912 forintot, a 10 talá- latos szelvényekre egyenként 235 forintot fizetnek. GÓLTOTÓ: 4 találatos nem volt. A következő hét­re átvitt nettó nyereményösszeg 782 318 forint. 3 találatos 6 darab, nyereményük egyenként 70 733 forint. A közölt adatok nem véglegesek. Örömben és pezsgőben úszó Vasút Rájátszás a női röplabda Extraligáért, 4. forduló: Miskolci VSC - BVSC 3:0 Miskolc (ÉM - BG) - Ahogy azt várni lehetett, hazai pályán sem okozott gondot a BVSC le­győzése a már extraligás Mis­kolci VSC-nek a női röplabda­bajnokság rájátszásának 4. fordulójában. A Kubikban már „megszokott” 3:0-hoz ezúttal 49 perc kellett. Miskolci VSC - BVSC 3:0 (10, 10,0) Miskolc, 300 néző. Vezette: Szalay, Ortner. MVSC: TÓTH CS., Bazan, Sike, GERGELYFI, Dobos, Puskás. Csere: PALLÓS, Szurkos, Kapos­vári, Juhász. Edző: Kőhalmi Ri- chárd és Búza Attila. BVSC: Fidel, Gudmann, Lombos- né, Kalbli, Erdélyi, BRECHER. Játékosedző: Brecher Zsuzsa. Nagyon érződött a meccsen a tét­nélküliség. Az első szett maga volt a tömény happy-játék, mindkét oldalon többet nevetgéltek mint játszottak a röpisek. Tóth és Ger- gelyfi a szélen, Sike középen, Pus­kás pedig a mezőnyben villogott, a túloldalon pedig Brecher rtartotta csapatában a lelket. A második szettben a vasutasok csak Erdé­lyire voltak hajlandóak nyitni, a túloldalon pedig belelkesedtek a vendégek. Hazai részről a fiatal sor - Kaposvári, Szurkos. Dobos - volt dicsérhető, Pallós pedig nyi­tásban és mezőnyben remekelt. A harmadik játszmában végre meg­rázták magukat a hazaiak. Ha kellett, akkor követő támadások­kal zilálták szét az ellenfél blokk­ját, ha pedig erre mái- ráálltak a BVSC-sek, akkor a bebújó figurát választották. A mindössze nyolc percig tartó szettben a BVSC-sek teljesen partnerré váltak a karne­váli hangulathoz, és a lefújás után át is adták a terepet a miskolci Egy Gergelyfi-bomba a sok közül szurkolóknak. A rajongók pedig nem kérették magukat. Valahon­nan pillanatok alatt előkerült egy láda pezsgő, amelynek több mint a fele a lányokon, másik fele a já­tékosok és a drukkerek gyomrá­ban landolt. Fotó: Bujdos Tibor KŐHALMI Richárd: - Köszö­nöm a lányoknak és a szurkolók­nak, hogy bejutottunk az Extra­ligába. Most csakis ez volt a fontos. BRECHER Zsuzsa: - Tőlünk ennyire telt. Tornyi Barnabás mint szövetségi kapitány? Miskolc (ÉM - BCS) - A Diósgyőri FC NB I-es labdarúgócsapatának szakmai igazgatóját, Tornyi Barnabást az MLSZ elnöke, Kovács Attila meginterjúvolta, melynek során a diós­győriek trénerét arról faggatta, hogy ameny- nyiben úgy adódna el- vállalná-e - ha igen, mi­lyen feltételekkel - a szövetségi kapitányi posztot a magyar labda­rúgó-válogatott mellett. Mint ismert a szombaton lejátszott és 4-0-ás hazai győzelemmel végződött Di­ósgyőri FC - Tiszakécskei FC-Eurobusz NB I-es baj­noki labdarúgó-mérkőzé­sen jelen volt a Magyar Labdarúgó Szövetség két hete hivatalban lévő elnö­ke, Kovács Attila is. A ma­gyar labdarúgás „első em­berével” készült írásunkat tegnapi számunkban ol­vashatták, azonban arra a kérdésre, hogy „Minek kö­szönhető, hogy első vidéki útja Diósgyőrbe vezetett?” az elnök nem adott teljes feleletet, hiszen jövetelé­nek egyik okát elhallgatta. Minderre hétfőn délelőtt derült fény, s mint kide­rült Kovács Attila elsősor­ban Tornyi Barnabás mi­att érkezett szombaton Di­ósgyőrbe. • A mérkőzés után kb. ne­gyedórát beszélgettem az MLSZ elnökével - mondta Tornyi Barnabás, a DFC szakmai igazgatója. - A té­ma a szövetségi kapitány személye volt, s ennek kap­csán az én nevem is szóba került. Kovács Attila el­mondta, hogy szívesen lát­na engem ezen a poszton, s ezt követően kifejtettem a megtisztelő felkéréssel kapcsolatos álláspontomat. □Azaz? • Elmondtam, hogy en­gem szerződés köt a DFC- hez, amelyet tavaly nyá­ron egy plusz egy éves idő­tartamra írtunk alá a klub elnökével, Kövy Zoltánnal. Elmondtam továbbá, hogy a magyar válogatottnak jelenleg nincs olyan prog­ramja, ha úgy tetszik fela­data, ami miatt érdemes lenne csapot-papot hátra­hagyni, a DFC-vel meg­kezdett munkát megtörni. Aztán azt is az elnök tudo­mására hoztam, hogy amíg a futball szakmai testület, az edző bizottság nem javasol erre a titulus­ra, addig semmilyen irá­nyú felkérést nem fogad­hatok el. □ Ha igazak a hírek, akkor Ön is kapott szavazatot az edzőbizottságtól a jelölésre, de mégsem került a négyek közé, a Gellei, Bicskei, Csank és Mezey féle „társaságba”. • Én is úgy tudom, hogy kaptam voksot, de mivel csak négy főt jelöltek a posztra ebbe nem kerül­tem be. Az más kérdés, hogy azóta már kiderült, hogy szinte mindenki a szakmai igazgatós plusz szövetségi kapitányos va­riációt tartja a legéletké­pesebbnek. Márpedig ha ez így van, akkor a szö­vetségi kapitányi posztra csak a Gellei lehet a be­futó. □ És mi lenne, ha másodál­lásban is kapitánykodhat- na” akkor sem vállalná? • Diósgyőr messze van Budapesttől és amit az előzőekben megfogalmaz­tam az a „másodállásos” kapitányságra is igaz. Az ülővívás az más, de az arany az arany Szekeres Pál vívó a sport által kapott ismertséget és emberi hitelességet Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Magyarország a nemzetközi megítéltetésben vívó nagyha­talomnak számit, annak ellené­re, hogy a legutóbbi olimpián, Atlantában például nem csillo­gott a legfényesebben kardozó- ink, tőrözőink érme. A jubileu­mi éra hivatalos és hagyomá­nyos eseménye után egy-két héttel azonban mégis arany medalionnal a nyakában tért haza egy magyar vívó, Szeke­res Pál, aki kerekes székben ülve „verekedte” ki a paralim­pia bajnoki címét. A múlt hé­ten Putnokon és Kazincbarci­kán járt a nagyszerű ember és sportember, akkor adott inter­jút munkatársunknak az aka­dályokról, a civilségről és a „csodabogárságról”. □ Van-e, lehet-e még magasabb cél ön előtt az után, amit Atlantában már sikerült elérnie? • A sportoló, ha már nem éhes a győzelemre, ha már nem akar bi­zonyítani, akkor kezd el foglalkoz­ni azzal a gondolattal, hogy abba­hagyja. Nekem még vannak célja­im, nagyon szeretek versenyezni, szüksége van rám a csapatnak. Azt hiszem, kevesen tudják - vi­szont óriási öröm nekem -, hogy ma már egy kitűnő csapatunk is van, a legutóbbi Európa-bajnoksá- gon harmadikok lettünk. Nyilván­való, hogy mostanában - az idén 34 éves leszek - más ambícióim is a felszínre törnek, nem csak a sport. A balesetem után a profiból amatőr státuszba kerültem. Ezt most nem az eredményekre ér­tem, hiszen a magyar vívók sze­rencsére nagyon eredményesek, függetlenül attól, hogy a sportból élnek, vagy tanulnak, csak arra célzok, hnev nekem már nem ez a Szekeres Pál Fotó: Sz.K.Á. megélhetésem. Egyszerűen sok egyéb dolog is elkezdett érdekeim, éppen amiatt, hogy járok-kelek én is az utcán, látom, hogy a fogyaté­kos embernek mennyivel nehezebb dolga van, mint az egészségesnek. Nem csak a fogyatékosságából ki­folyólag, hanem a szemlélet, az egészséges embertársaink hozzáál­lása miatt. Nagyon jó lenne, ha ez a „csodabogárság” megszűnne, ezért is kezdtem el politizálni. □ Mit csinál civilként, amikor ép­pen nem sportol? • Dolgozom egy gyógyászati se­gédeszközöket és rehabilitációs termékeket gyártó részvénytársa­ságnál. Én vagyok a marketing menedzser, tehát a reklám, kiállí­tás, sajtóhirdetések tartoznak hozzám és az állapotomból adódó­an a termékfejlesztésbe is bele­szólhatok, nem mint műszaki em­ber, hanem mint gyakorló felhasz­náló. □ Ehhez a munkához, ligy gondo­lom, kell eey ruuty adna mobilitás... • Kerekes székkel remekül közle- kedek, tudok autót vezetni, azon­ban vannak akadályok, amelyek más embereknek is nehézséget okoznak, nekem pedig egyenesen leküzdhetetlenek: a lépcsősorok, szűk átjárók valóban nagyon gátol­nak bennünket. De bárcsak ez len­ne az összes akadály! Talán végre eljutunk arra a szintre, hogy az egészséges, tenni tudó embertársa­ink is felfogják és elfogadjak: a fo­gyatékos akkor tud hasznos tagja lenni a társadalomnak, ha van egy esélyegyenlőséget biztosító tör­vény. Akkor ezek az akadályok le fognak omlani, és előbb-utóbb megszűnnek az előítéletek is. □ A vívósportban a jelek szerint már leomlottak a gátak. Mi a kü­lönbség az ülővívás és a hagyomá­nyos vívás között? • Az ülővívásnak speciális szabá­lyai vannak, éppen a kerekes szék miatt, noha az alaptechnika azo­nos. Ugyanazok az edzők, tehát egy trénernek nem okoz gondot, mint ahogyan a versenyzőnek sem, hogy ülve sportoljon. Kicsit taktikailag más: nyilvánvalóan közelebb vagyunk egymáshoz, gyorsabban esnek a találatok, sokkal inkább reflexre épülő akci­ósorok vannak, mint az egészsé­geseknél. Bármelyik vívó, aki ed­dig leült velem edzeni, vagy egy mérkőzésre, ezt mondta, tehát nyugodtan állíthatom, hogy ez ví­vás a javából, annak ellenére, hogy egy picit speciális a helyzet. Biztosan sokan látták már televí­ziós közvetítésen, amikor beszorít­ja egy versenyző az ellenfelét a pást végébe és egész közelről, kis távolságból küzdenek. No, hát ez az a vívás. Itt nem lehet összetett akciókat csinálni, mert az ellenfél azt felismerve egyből átveszi a tá­madást. Hamar meenecsételődik a sorsa annak, aki nagyon variál. Tehát gyorsabb, de ugyanúgy él­vezhető. Esztétikailag sajnos ke­vesebbet nyújt, de tudom, hogy nagyon szívesen leülnek az egész­ségesek is így vívni. □ Hogyan érezte magát az arany­érem után? A sajtó szerint hasonló­an nagy volt a fogadtatás, mint az ép olimpikonjaink hazatérésekor. # Mivel ez paralimpia, para-olim- pia volt, nem ugyanazok az embe­rek örültek és szurkoltak nekünk, kicsit kevesebben is, de sokkal-sok- kal lelkesebben. Ez volt az első iga­zán számottevő fogyatékos sport- esemény a magyar sportolók vo­natkozásában. ezért is fantaszti­kus élmény, kimondhatatlanul fel­emelő. Komoly állami elismerése­ket kaptunk, első ízben fordult elő, hogy pénzjutalmat is, de úgy gon­dolom, hogy ez csak a kezdet, és mostantól a helyzet csak javulhat. Nekem élnem kell a lehetőséggel, amit a sors adott. Hogy mozgássé­rült lettem, az egy tragédia, mint ahogy mindenki számára az. Ami utána jött, az viszont már sokak szerint egy sikertörténet. Én azt remélem, hogy pozitív példa, s azt mondom, hogy örülni kell az élet­nek, azonnal ki kell tűzni az újabb és újabb célt, ami minden gondola­tot, energiát, erőt leköt. De hogy az én életem így alakult, abban nem csak én vagyok benne, hanem még nagyon sok ember. Az ő bizalmuk­kal és hitükkel felvértezve, azt hi­szem, nem szabad megállnom a sportnál, illetve a sport által ka­pott ismertséget és hitelességet fel kell használnom más területeken is. ahol a fogyatékosok hátrányt szenvednek. Be kell bizonyítanom, hogy én is, mint sok más fogyaté­kos társam, igenis tudunk egyen­rangúak lenni, ám ehhez bizonyos feltételek szükségesek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents