Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-10 / 58. szám

1998. MArcius 10., Kidd Íszak-MadyarorszAd A mesélő és moralizáló költő Fecske Csaba 50 éves Pap János „Mintha valamiféle igazolást keresnék, hogy a távo­zás majd éppolyan öntudatlan lesz és spontán, mint az érkezés” - írja önéletrajzi jegyzetében, ami­kor élete delén a költő még egyenlő súlyossággal te­kint a múltra és jövőre. így jelenik meg versben, az alkotás örömteli fo­lyamatában „igazolást” keresvén, de emberi, hús­vér mivoltában is, ha kezet fogunk, ha szót váltunk a zajos utcai forga tagban. Fecske Csaba írásainak van hitele előttünk, nem­csak a mű autonóm értékelésekor, hanem az alkotó, teremtő ember esendőségének, bukdácsolásainak titkolódzás nélküli felismerésekor is. Megható és erőt adó az a magatartás, az az életfelfogás, amely sokszínű munkásságán átsugárzik. A „Tragédia” madáchi megoldása vált lényévé, melyet ki is fejez ebben a nagy és egyetlen, soha meg nem. ismételhető élet-játszmában, felemeli fejét és pöröl: „Ez övön aluli ütés volt / részedről, Uram!” (Játszma) Be azt is tudja, hogy az igazi küzdelemben a sikerélmény, az erkölcsi felemelkedés nem maradhat el. Versben, mesében, prózában felnőttnek és gyer­meknek egyaránt van mondanivalója. Úgy szól ér­telmünkhöz, úgy hatol be érzelemvilágunkba, hogy az élet teljességét igyekszik felfedeztetni velünk, se­gít a látásban, hogy ne idegenként járjunk-keljünk a, számunkra csak egyszer rendeltetett boldogságos és gyötrelmes világban. Hogy ezt elérje, a megismeréshez nagyobb oda­adást igénylő verseken kívül elég egy kis karcolat, egy parkban látott tragikus pillanat leírása. A bol­dogan, önfeledten lubickoló galambra úgy csap rá halálos karmokkal a macska, mint ahogy a szeren­csétlen, kiszolgáltatott kisemberek sokaságát őrli fel a rossz irányba elinduló, deformálódó társada­lom önhitt, kiváltságos elitje. (Halálos fürdő.) Nyílt, őszinte tekintetéből sugárzik ránk életfilo­zófiája: „Dolgozom, tehát élek. Elek és reményke­dem. Halálig van remény. Vásáry Tamás kitüntetése Vásáry Tamás zongoraművészt, karmestert a magyar zenekultúra fejlesztése és külföldi ter­jesztése érdekében végzett munkássága elisme­réseként Göncz Árpád a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem személyes elismerésben ré­szesítette. Az államfő tegnap a Parlament Nán­dorfehérvári-termében nyújtotta át a kitünte­tést. Fotó: MTI-Soós Lajos A Mecénás Alap pályázata Miskolc (ÉM) - Miskolc Megyei Jogú Város Ön- kormányzata közművelődési pályázatot hirdet a Mecénás Alapból igénybe vehető egyszeri, vissza nem térítendő támogatás elnyerésére. A céltámo­gatásokra rendelkezésre álló összeg 7 millió forint. A pályázat célja: a közművelődési intézmények, művészeti alkotóműhelyek, az állampolgárok mű­velődő közösségei, a civil szervezetek támogatásán keresztül Miskolc kulturális életének segítése. A Pályázatban részt vehetnek a város közigazgatási határain belül működő közművelődési és művésze­ti intézmények, kulturális és művészeti egyesüle­tek, körök, klubok, társaságok, magánszemélyek. A pályázat témakörei: 1. Közművelődési és mű­vészeti rendezvények támogatása. 2. Művelődési és művészeti alkotó kisközösségek, civilszerveze­tek támogatása. 3. Közművelődési, irodalmi, mű­vészeti és helytörténeti kiadványok támogatása. Pályázati adatlap és befizetési csekk személyesen szerezhető be a Miskolc Megyei Jogú Város Polgár- mesteri Hivatalának Közoktatási és Közművelődé­si Osztályán (Városház tér 8. I. udvar II. emelet, titkárság vagy a 215. sz. szoba.) Nevezési díjak: 30 000 Ft igényig 500 Ft, 100 000 Ft igényig 600 v t, 100 000 igény felett 800 Ft. A befizetést igazoló szelvény másolatát csatolni kell a pályázathoz. A Pályázat benyújtási határideje: 1998. március 31. A támogatások odaítéléséről a közgyűlés kultu­rális és sport bizottsága dönt. Azok a pályázók, akik az 1997-es Mecénás Alapból nyert támogatás 'elhasználásával 1997. december 31-ig nem szá­moltak el, 1998-ban nem részesülhetnek pályázati támogatásban. A vaudeville századvégi újraélesztése Georges Feydeau Osztrigás Midijét mutatták be a Miskolci Nemzeti Színházban Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - „Kész, a vaude­ville halott!” - jelentette ki Francis Sarcey, a múlt század végének rettegett kritikusa. De színre lépett Georges Fey­deau, és sikerült az újraélesz­tés. Most, az újabb századvé­gen a Miskolci Nemzeti Szín­házban tettek kísérletet arra, hogy ismét életre keltsék az egykor oly’ népszerű műfajt. Ismét jót nevettünk... (Időn­ként zavarunkban.) La Dame de chez Maxim’s Béldi Izidor fordításában Osztrigás Mici lett. Aztán igazított rajta Heltai Jenő, Schwajda György, majd át­dolgozta Szekér András, de az el­nevezés maradt. Azóta sem tudni Miciról, hogy miért Osztrigás. De már mindegy is, így vonult be a színháztörténetbe a Feydeau-da- rab, így ismeri mindenki a törté­netet. Bár elmesélni talán senki sem tudná, hiszen oly’ szövevé­nyes, annyi félreértéssel, véletlen­nel bonyolított, hogy lelőnénk minden poént, ha elkezdenénk re­konstruálni az eseményeket. Csak színpadon, csak megfelelő környe­zetben, és színészi játékkal kelt­hető életre a komédia. A Miskolci Nemzeti Színházban Schlanger András - mint vendég- állította színpadra a vaudeville- királyként tisztelt Georges Fey­deau darabját. A jellegzetes hely­színekről és jelmezekről Juhász Katalin - ugyancsak mint vendég- gondoskodott. Rendkívül látvá­nyosak, és a műfajnak megfelelő­en kicsit túlzóak, hivalkodóak a toalettek. Valamennyi szerephez megtalálták a megfelelő színészt is. (Úgy általában.) A legtöbb po­én „bejön”. Nevet a közönség. Mindenképpen dicséretet érdemel a színészek játéka, hiszen - bár könnyed szórakoztatásnak tűnik a játék - egy rossz mozdulattal, egy elvétett tekintettel tönkre te­Horváth Zsuzsa a megcsalt feleség, és Major Melinda Osztrigás Mici szerepében Fotó: Dobos Klára hetik a komikus helyzetet. Ugyanígy a mondatokba rejtett humor is semmivé lesz, ha valaki­nek megbotlik a nyelve. (Időnként megbotlik.) Olyan szereplőket sikerült kivá­lasztani, akik fogékonyak a komé- diázásra. Horváth Zsuzsának meg sem kell szólalnia ahhoz, hogy magára vonja a néző figyelmét. Nem mintha bohóckodna, „mindössze” annyit tesz, hogy a lehető legkomolyabban eljátssza a hóbortos feleség szerepét. Ugyan­így oda kell figyelni Dézsy Szabó Gábor „furcsa fejű” Petyponjára, vagy az akrobatikus magánszá­mokat is bemutató Puskás Tiva­dar Mongicourt doktorára. A fő­szerep persze Osztrigás Micié. Major Melindának el kell játsza­nia a férfiakat meghódítani, az os­toba feleségek eszén túljárni ké­pes kokottot. A szerepének megfe­lelően kedves, bájos és kellően ra­vasz is. Viszont a második felvo­násban, amikor „társaságba” ke­rül, kislányos alkata miatt már nehezebben tudja elhitetni, hogy ő lenne az a párizsi hölgy, akit maj­molnának a vidéki asszonyságok. Bár ez az egyetlen szerep, amely lehetőséget ad arra, hogy igazi, hús-vér embert formáljon meg a színész, és ezt a lehetőséget igyek­szik is kihasználni Major Melinda. A legtöbb esetben a műfaj - a vá­sári stílus jellemzőit őrző vaudeville - sajátosságaiból követ­kezően inkább csak karikatúra- szérűén elrajzolt figurákat látunk. Ahogy Petypon doktor altató­széke, ugyanúgy Feydeau mester „humorgépezete” is jól működik. Persze, kipróbált szerkezet ez. A francia szerző valóban mindent tudott a nevettetés mesterségéről. Bál- lúába tartja a mondás, hogy a nevetés öl, ennek a darabnak ma már veszélytelenek a poénjai. Ugyan kinek jutna eszébe az elő­adás láttán, hogy milyen nevetsé­gesek is a vidéki kispolgárok, akik mindenáron hasonlítani akarnak a fővárosiakhoz?! Az viszont talán sokakban megfogalmazódik, hogy - ha már fontosnak tartották az újraélesztést - a térbeli-időbeli tá­volság ellenére sem kellett volna „korszerűsíteni” a darabot. Mert ha nem is a világirodalom klasszikusai között tartják szá­mon Georges Feydeau-t, ha az Osztrigás Mici nem is érettségi té­tel, mégis csak ízléstelen ilyen szövegekkel belerondítani az elő­adásba, hogy a’szondja: Asszony lesz a lányból, ha végigmegyek rajtad én... Péteri kossuthosok Igaz magyarságért Miskolc (ÉM - Hl) - Első alkalommal ad át Igaz magyarságért-emléklapot és emlékgyűrűt a Mis­kolci Bölcsész Egyesület (MBE). Gyöngyösi Gábor publicista, a MBE tanára, Berecz József szociográ- fus, a MBE tanára és Ágh József mérnök, a Duna- ferr-Somogyország Alapítvány elnöke, vezérigaz­gatója veszi át kitüntetését a március 12-én, csü­törtökön délelőtt 11 órakor az egyesület oktatási épületének nagytermében kezdődő ünnepségen Az egyesület hagyományteremtő szándékkal hozta létre az Igaz m agy ars ágé rt - d íj at. Azokat a barátaikat szeretnék vele jutalmazni, akik írásaik­ban, életművükben a legnehezebb időszakokban is a magyarság ügyét szolgálták és szolgálják. Míg a díszdoktori cím odaítélésével a tudományos tevé­kenységet ismerik el, addig a március 15. tisztele­tére adományozandó Igaz magyarságért-kitünte- téssel az emberi magatartás előtt hajtanak fejet, mondta Gyárfás Ágnes, az egyesület elnöke. Ki tud többet Petőfiről? Sajószentpéter (ÉM - NyZ) - A sajószentpéteri Kossuth Lajos Általá­nos Iskolában tíz évvel ezelőtt is nagy ünnep­séget rendeztek, akkor tartották az iskolanév­adót. Az idei, március 12-én kezdődő ünnepsé­geken viszont a tíz év­vel ezelőtti névadáson kívül az iskola fennállá­sának 60. évfordulójára is emlékeznek. Az ezredforduló idején fő­ként egyházi iskolákban tanulhattak a sajószentpé­teri gyerekek. 1937 előtt már működött az állami elemi népiskola, 1938-ban pedig elnevezték 1. Számú Állami Népiskolának. Ez az első állami népiskola volt a mai Kossuth Lajos Általános Iskola őse.- 1938-ban még hatosz­tályos, az 1939/40-es tanév­ben pedig már nyolcosztá­lyos volt az iskolánk. A má­sodik világháború idején német katonai kórház mű­ködött az épületben.Ké- sőbb, a ’60-as években újjá­épült az iskolaudvaron lévő földszintes épület, amely­ben korábban vájáriskola működött, a következő fon­tos események az 1982/83- as tanévben történtek. Ek­kor épültek ugyanis az új tantermek, és ennek követ­keztében kezdhettünk ál­landó jelleggel délelőtt ta­nítani - vázolta fel az el­múlt hatvan év eseményeit Üveges Gézáné, az iskola igazgatója. A jubileumi ünnepsége­ket viszont nemcsak az 1938-tól eltelt hatvan év indokolja. Tíz évvel eze­lőtt, éppen március 12-én vette fel ugyanis az iskola Kossuth Lajos nevét. A mostani ünnepség tehát kettős jubileum. Március 12-én, csütörtökön délelőtt kezdődnek a szaktárgyi vetélkedők. Pénteken dél­után 4 órától közel kétórás ünnepi gálát tartanak a Petőfi Sándor Művelődési Házban, melyen az iskola tanulói mutatják be, hogy mit tudnak. Szombaton délután jubileumi emlék­műsor lesz, majd Alvári Dóra rajztanár kiállításá­nak megnyitóján vehet­nek részt az ünneplők. Va­sárnap, március 15-én pe­dig az 1848/49-es esemé­nyeket elevenítik fel a ta­nulók.- Az 1987/88-as tanév­ben indult el nálunk az angol tagozatos képzés. ’90-től elkezdtünk máso­dik idegen nyelvet is taní­tani, így alakult ki a nyelv­oktató profilunk. Ezt meg­tartva a helyi tanterv el­készítésekor a szabadon választott órákból a leg­többet az angolórákra szántunk - jellemzi az is­kola arculatát az igazgató. Jelenleg tizenhat tante­remben összesen 315 gye­rek tanul a sajószentpéteri Kossuthban, de korábban - az igazgatónő emlékeze­te szerint - 450-en is jár­tak hozzájuk. Az ünnepsé­gekre viszont közel négy­ezer diákot várnak, akik a hatvan év alatt az egykori 1. Számú Általános Iskolá­ból, a, majdani Kossuth Lajos Általános Iskolában tanultak Ildikó-napozás Ormosbánya, Szuhogy (ÉM) - Ildikó-napi műsort rendez az MSZP ormosbá­nyai és mdabányai szerve­zete ma, kedden délután 3 órától az ormosbányai Mű­velődési Házban. A közön­séget Pécsi Ildikó, Détár Enikő, Pálos Zsuzsa szín­művészek szórakoztatják. A művészek holnap, szer­dán délelőtt 10 órától a szuhogyi iskolában rend­hagyó irodalomórát tarta­nak. A programok házi­asszonyai: Vargáné Kerék­gyártó Ildikó és Gyárfás Il­dikó országgyűlési képvi­selők. Sárospatak (ÉM - DBI) - Petőfi élete és mun­kássága címmel a Ma­gyarok Világszövetsé­gének (MVSZ) Zemplén Tagozata és a sárospa­taki Árpád Vezér Gim­názium irodalmi vetél­kedőt szervezett a költő születésének 175., vala­mint az 1848/49-es ma­gyar forradalom és sza­badságharc kitörésé­nek 150. évfordulója tiszteletére. Az 'Árpád Vezér Gimnázi­um (AVG) március 5-én megrendezett verseny előtt rövid műsört adtak a ren­dező iskola diákjai. A versenyző sárospata­ki, sátoraljaújhelyi és szerencsi középiskolás csoportok előbb feladatla­pot töltöttek ki, melyen Petőfi életére és munkás­ságára vonatkozó kérdé­sekre válaszoltak. Ez­után minden csoportból egy-egy diák Petőfi-költe- ményt szavalt, és megze­nésített Petőfi-verset énekelt el. Majd villám­kérdések következtek, melyek a leglényegesebb versismereti, életrajzi adatokat és a korabeli irodalmi, politikai fogal­mak ismeretét tudakol­ták a résztvevőktől. Vé­gül a csoportoknak rövid esszét kellett rögtönözni­ük a republikanizmus, a radikalizmus, a naciona­lizmus (patriotizmus), a romantika, a népiesség, a realizmus és Petőfi kap­csolatáról. A Magyarok Világszö­vetségének Zemplén Tago­zata Dobay Béla gimnázi­umi tanárt kérte fel a ve­télkedő megszervezésére. A zsűri munkájában Tóth Tamás, az ÁVG igazgató- helyettese, Fehér József, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum igazgató­ja, Végsőné Fazekas Aran­ka, a sátoraljaújhelyi Jó­kai Mór Általános Iskola tanára vett részt. A zsűri elnöke Dobay Béla volt, A rendezvényen az MVSZ-t Cseh Botond orvos, a Zemplén Tagozat vezetője képviselte. 1. helyezést ért el az ÁVG I. számú csapata (Já­szai Anita, Rajna Ivett, Szécsi Zsanett); 2. helyre került az ÁVG II. számú csapata (Branáczki Rená­ta, Dávid Nóra, Schellen­berger Viktória); a Szeren­csi Szakmunkásképző és Szakközépiskola résztve­vői pedig (Kovács István, Juhász Dénes, Kotosz Ida) harmadikok lettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents