Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-10 / 58. szám
*§ Észak-MagyarorszAg ITTHON 1998. MArcius 10.r Kidd városházi hírek Együttműködés és barátság Kazincbarcika (ÉM) Együttműködési és Barátsági Szerződést írnak alá Kazincbarcika és a bajorországi Burg- kirchen a.d. Alz vezetői a két település önkormányzatainak döntése alapján, ünnepélyes keretek között március 14-én. A két település 7 évvel ezelőtt kezdődött és példásan fejlődő partnerségét kívánják e gesztussal hivatalos formába önteni. A szerződés szerint a felek kötelezik magukat, hogy a Burgkir- chen a.d. Alz és Kazincbarcika között fennálló baráti kapcsolatokat elmélyítik, a társadalmi, kulturális együttműködést és különösen a diákcserét támogatják, az európai összetartás érzését erősítik. Megszavazták a hozzájárulást Szendrő (ÉM) - A város kép- viselő-testülete vállalta, hogy lakosonként 40 forint egyszeri befizetésével támogatja a Semmelweis Kórház Egészségügyi Szűrőállomása kezdeményezését a mozgó tüdőszűrő rendszer fejlesztésére. A szűrőállomás két használt autóbuszt vásárolna, amelyeket korszerű kabinröntgennel szerelne fel, ehhez azonban a megye valamennyi, tüdőgondozóval nem rendelkező községe és kisvárosa anyagi támogatására van szükség. A legutóbbi szendrői önkormányzati ülésen Dely László háziorvos javasolta a városatyáknak a hozzájárulást, szerinte ugyanis a mobil és rugalmas szűrési lehetőség az egyetlen megoldás a betegségek időbeli felismerésére. Jégfarsang. Kazincbarcika öt óvodája tartott jó hangulatú közös jégfarsangot a múlt héten, péntek délután a városi műjégpályán. A jelmezekbe öltözött apróságok korcsolyás felvonulásának célja elsősorban valóban a tavaszvárás volt, S az évente rendezett hagyományos ovis jégfarsangoktól annyiban különbözött, hogy ez alkalommal kizárólag korcsolyával lehetett a jelmezbemutatón részt venni. Fotó: Szathmáry-Király Ádámné Az év emberei Péteren Sajószentpéter (ÉM) - A „Miértünk” Sajószentpé- terért Kulturális és Sportcélú alapítvány kuratóriuma az idén is díjazta az 1997. év legsikeresebb embereit, a hagyományoknak megfelelően különböző kategóriákban. Az eüsmeréseket a február 28-án rendezett farsangi bálon adta át a kuratórium elnöke, Heidrich László. Az év ifjúsági sportolóinak járó díjakat Gyuricskó Andreának, a 2. Számú Általános Iskola 8. osztályos, atlétájának és Sári Ádám- nak, a Kossuth Lajos Általános Iskola 5. osztályos karatékájának ítélték. A Sajószentpéter Kultúrájáért díjat Paszternák Vivien, a Móra Ferenc Általános Iskola 8. osztályos tanulója vehette át. Az év csapata a Hunyadi Mátyás Általános Iskola polgári védelmi csapata, Sajószentpéter rendőre Recskó József törzszászlós, az év vállalkozója pedig Kádas István, a Pgrka-Coop Kft. ügyvezető igazgatója lett. Iskolai tanuszoda: luxus vagy sem? Drága a rendszeres úszásóra, de a haszna nem mérhető anyagiakban Edelény (ÉM - SZN) - A város legnagyobb tanulólétszámmal működő általános iskoláját valószínűleg több dolog miatt irigyelhetik más megyei iskolák, de egy valamiért bizonyosan: 1994 óta tökéletesen kihasznált, nagy gonddal üzemeltetett tanuszodájuk van. Az idén már nem csupán a város valamennyi általános iskolai osztálya, de a két óvoda egy-egy speciális csoportja is rendszeresen látogatja a „szabólőrinces” medencét. Úgy tartják, a ’90-es évek elején az edelényi rendszerváltás az oktatásban tökéletesen sikerült: több mint 100 millió forintot költött az önkormányzat e célra. Új iskola, két tornaterem épült, gázkorszerűsítésen ment keresztül valamennyi intézmény, s amikor az alapvető feltételrendszer megvolt, akkor jöhetett a „luxus” az akkori 1. számú iskolában, amely azóta Szabó Lőrinc nevét vette fel.- Hogy mennyire luxus egy tanuszoda, az persze relatív - véli Nagy Attila igazgató, aki négy éve még városvezetőként bábáskodhatott az oktatási intézmények fejlesztésénél. - A térségben, ahol egy-egy iskolában olykor a szükséges mennyiségű tábla, kréta is hiányzik, lehet, hogy az, általánosságban viszont - főként egy 12 ezres városban - természetesnek kellene lennie, mint ahogyan az ember nem csak zsíroskenyeret eszik, hanem néha rántott húst is. Lassan 2000-et írunk, s a magyar gyerekek zöme nem tanulhat meg úszni. Számunkra azonban nem kétséges, hogy ennek a létesítménynek csak pozitív hozadéka van, akár az életmód, akár a testedzés, akár az egészséges versenyszellem vonatkozásában. Ha csak annyit érünk el a heti egy uszodai tanórával, hogy a gyerekeink adott helyzetben megfelelő vízbiztonsággal rendelkeznek, már megérte a ráfordítás. Amely 1994-ben éppen 12 millió forint volt. Korábban ugyanitt egy amolyan „kacsaúsztató” volt, tisztítóberendezés nélkül. Ezt a város úgy újította fel - ha már beruház, hát legyen alapos -, hogy valamennyi iskolának biztosíthassa az úszásoktatás feltételeit. A német vízforgató berendezés korszerű, a fűtés és a vízmelegítés automatikus, van hajszárító rendszer és zuhanyozási lehetőség. A tanuszodai vízmélység 90-től 110 centiméterig változik, de diákok számára versenyzésre is kiválóan alkalmas. Úszásra ragyogó, veszély azonban nem alakulhat ki ilyen vízmélységnél. Ma már két óvodát is szívesen látnak, az egyik gerincdeformitással rendelkező gyerekeket, a másik asztmatikus betegségben szenvedő apróságokat próbál heti két alkalommal itt „kezelni”. Ennél többre azért nincs mód, mert már tökéletesen kihasznált a medence minden időpontban.- Az úszás azon sportok egyike, amelyek a leginkább hozzájárulnak a teljes testi épséghez, az egészségmegőrzéshez - tartja az iskolavezető, akinek intézményében minden osztály számára a heti három testnevelés órából egy tornatermi, egy uszodai és egy szabadtéri jellegű. A legutóbbi itteni iskolaversenyen, ahol öt általános diákjai vettek részt, a győztes eredmények 60 százalékát a házigazdák tették zsebre. - Ha egy tanévben egy gyerek 37 órát van vízben, ennyi idő alatt akkor is megtanul úszni, ha még életében nem látott vizet. Több év alatt pedig megtaláljuk, kineveljük a tehetségeket a diáksportkörben. Az iskola 740 tanulójának szülei egy-két kivétellel szívesen veszik ezt a lehetőséget. Egy ilyen létesítmény fenntartása bizony nem olcsó mulatság: az évi 1,5 millió forintból, amit a fenntartásra költenek, 800 ezer az import víztisztítószer ára. Ennek eredményeként az ÁNTSZ havi mérései három és fél év alatt egyetlen ízben mutattak ki - akkor is határértéken belüli mennyiségű - baktériumot. Az egymilliárdos költségvetésű városban talán másutt is jó helye lenne ennek a másfél millió forintnak, de az itt élő 1400 gyermek egészségéért nem ár - véli Nagy Attila. Mert ami haszna van, az nem mérhető anyagiakban. FALURÓL FALURA EZT LÁTNI KELL! „Vár volt, ha kellett” a péteri nagytemplom MÁLY1NKA 48-as kopjafát állítanak- Az önkormányzat emléktábláját és Szelekovszky Sándor orvos-fafaragó kopjafáját avatják a március 15-i forradalom jubileumi évfordulója alkalmából szombaton délelőtt 10 órakor a helyi általános iskola előtti téren. Az ünnepi műsort a iskola tanulói szolgáltatják, akik már előzetesen kokárdákat készítenek és osztanak a község lakosságának, invitálva az embereket az eseményre. ALSÓSZUHA Nem jött be a 13 - 13 főre pályáztak, ám sajnos csak 6 fős foglalkoztatási lehetőséghez jutottak Alsószu- hán, ahol 3 jövedelempótló támogatásban részesülő és 3 pályakezdő munkanélküli helyezkedhetett el így március 1-jétől az önkormányzat közhasznú alkalmazottjaként. Kiss István polgármester tájékoztatása szerint feladatuk elsősorban a község belterületén lévő csapadékárkok, közterületek takarítása, rendben tartása, valamint a konyhanövényeket adó óvodakert művelése és a temető gondozása. SZÖGLIGET Égi csatornákra várnak- A község idei költségvetését közel 9 millió forintos forráshiány jellemzi, így az önkormányzatnak pályázati támogatáshoz kell folyamodnia minden lehetséges területen. Jelenleg az ORTT-hez beadott pályázatuk áll elbírálás alatt, amelynek segítségével a falu kábeltévé hálózatát szeretnék kiépíteni. A nagyon rossz vételi lehetőségek miatt ugyanis Szögliget lakossága csak az MTVl-et tudja biztonsággal fogni. A kábeltelevízió kiépítése vételi helyenként 29 ezer forintba kerülne, de ha az ORTT a pályázatot kedvezően bírálja el, mindössze 8 ezer forintba kerül lakásonként a beszerelés. NAGYBARCA Idősnapi, nőnapi mulatság - Hosszú szünet után tavaly ismét estet rendezett a helyi önkormányzat az idős embereknek, s akkor Szatmári István polgármester ígéretet tett, hogy ezután minden évben vendégül látják és megajándékozzák a falu nyugdíjas lakosságát. Az idei rendezvényt szombaton tartották nagy sikerrel: a helyi iskolások műsora és ci- teramuzsika köszöntötte az időseket, akik közül a hölgyek nőnapi meglepetésben is részesültek, s a vendéglátáson kívül minden meghívott 2000 forintos utalványt vehetett át. RUDOLFTELEP Az egészséges életért - A 840 lelkes településen január 20. óta működik a Szabadidő és Életmód Klub. A szervezet 12 taggal alakult. Új életstílus kialakítását, a jó közérzet és egészségszint biztosítását tűzték ki célul - jelezte Boza Józseíné. Az idei hat program közül már volt szépségápolási előadás, legközelebb a Nyuszilutás keretében mindenki együtt mozoghat április 10-én. HANGÁCS Nőnapi báy - Szombaton rendezték 50 házaspár részvételével a hagyományos nőnapi bált. A hangácsi művelődési házban vacsora és gazdag program várta a bálozókat, az ügyességi játékok és a tombola díjainak, ajándékainak beszerzéséhez a helyi vállalkozók nyújtottak segítséget - számolt be az eseményről a rendezőség nevében Hronyecz Pálné. Sajószentpéter (ÉM - SZN) - A sajószentpéte- riek református nagytemploma a régió egyik legrégibb, majdnem 250 éve változtatás nélkül megmaradt műemléke, amelyben egyébként már 1555 óta folyamatosan működik a református egyház. Valószínűleg azért is tartották mindig nagy becsben ezt az épületet, mert sokáig a magyarországi reformáció egyik fellegvára volt. Horváth Barnabás református esperes az írásos emlékekre és a néphagyományokra támaszkodva mesélte el, hogy a templom a XV. században, későgótikus stílusban épült, eredetileg a katolikus egyház számára. A reformáció idején azonban az egész település protestánssá lett, olyannyira, hogy az első református prédikátor, Thúiy Farkas Pál úrvacsoratan egyeztetésre el is utazott a német nyelvterületen szolgáló Melanchton Fülöp reformátorhoz, s így a kezdetektől „két szín alatt” (kenyérrel és borral) végezték Péteren az úrvacsora osztást. Mint minden templomot, 1752-ben ezt is elérte végzete: a tűzvész az egész jelenlegi Béke teret elpusztította, s három évi szünet után állították helyre, akkor már a kornak megfelelően kazettás mennyezettel, amely észak-magyarországi me- daljonos stílusban készült. A szószék egészen különleges kézimunka: egy ülőhelyet is beépítettek az éppen szolgáló lelkipásztor számára. A templom jellegzetessége az is, hogy nemcsak kívülről tartják tám- pillérek a falakat, hanem belülről is ezt a megoldást alkalmazták az újjáépítők éppen azért, hogy megvédjék a templomot az újabb pusztulástól. A karzat homlokzatát ismeretlen naiv festő díszítette, az édenkerti Paradicsomot, vagy a 42. zsoltár szomjú- hozó szarvasát jelenítve meg. A templom orgonája nemrégiben múlt 100 éves, az épületbelső mintegy 600 fő befogadására alkalmas, amolyan erődtemplomnak is mondták. Boldizsár Iván jellemezte így: „vár volt, ha kellett”. A HORGÁSCTÁRS emlékébe. Közkedvelt a varbói tó a sporthorgászok körében. Csapatszellemüket jellemzi, hogy egyik, balesetben elhunyt társuk emlékére a vízparton kopjafát állítottak. Főhajtással, virággal emlékeznek a fiatalon elment barátra, s nemcsak az emlékhelyet, de a tó egész környékét társadalmi munkában gondozzák. Fotó: Vajda János Tökéletesen kihasznált a tanuszoda Fotó: Bujdos Tibor
