Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-10 / 58. szám

LES 'Magyarország ORSZÁGBAN-VILÁGBAN 1998. Március 10.. Kiad MOZAIK O Bősről, napirend előtt. A bős-nagymarosi vízlépcső ügyéről tárgyaló magyar és szlovák kül­döttség által február 27-én aláírt dokumentum nyilvánosságra hozatalát követelte Deutsch Ta­más (Fidesz) napirend előtti felszólalásában. A fi- deszes képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormány olyan megállapodást köt Szlováki­ával, amely nem felel meg Magyarország érdekei­nek és túlzott terheket ró a társadalomra. Kovács László külügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány „semmiféle Ma­gyarország érdekeivel ellentétes egyezmény aláírá­sát nem tervezi”, február 27-én Nemcsók János csupán egy keretmegállapodás-tervezetet látott el kézjegyével. - Nemzetközi szerződést csak a kor­mányzati aláírás után lehet nyilvánosságra hozni - tette hozzá Kovács László. • Kábítószerügyi eseti bizottság. Március 31- ig az Országgyűlés elé terjeszti beszámolóját a ká­bítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében lét­rehozott parlamenti eseti bizottság. A hétfőn meg­vitatott jelentés-tervezet a törvényhozásnak java­solja: alakítson ki olyan munkaformát, amely biz­tosítja a hazai kábítószerhelyzet és kábítószerpoli­tika rendszeres parlamenti figyelemmel kísérését. M3-as: perel az érdekegyeztető fórum Gödöllő (MTI) - Kártérítési igénnyel lép fel tizen­hét érintett település polgármestere az M3-as autó­pálya díjasítása kapcsán elmaradt kormányintézke­dések miatt - határozott hétfőn gödöllői ülésén az Önkormányzati Autópálya Érdekegyeztető Fórum. A résztvevők azt kifogásolták, hogy követelésü­ket figyelmen kívül hagyva a kormány döntése sze­rint 1999. január 1-jétől díjat szednek majd az; M3- as autópályán anélkül, hogy az intézkedés hatásai­ról előzetesen megfelelő tanulmányok készülnének. A zsúfoltságból, a vele járó kényelmetlenségek­ből, a negatív környezeti hatásokból eredő károk mértéke előzetes számítások szerint 10-15 milliárd forintra rúgnak majd. Ehhez az összeghez szeret­nének jogi úton hozzájutni a települések. Észak-Magyarország Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Fiíip Gabriella Szerkesztők: Csörnök Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, FT.: 351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: Titkárság (fax is): 341 -888,341-630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700. Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Oszterman Ferenc Terjesztési és marketingvezető: Szabó Miklós A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon/fax: 341-817 Hirdetés: (tel/fax): 411 -425,412-162 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Seszták Oító Tel: (46) 412-162, (20) 589-923 Központi számaink: 341-866,412-542,412-164,341-600. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés­ellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint, negyedévre 1697, fél évre 3294, egy évre 6488 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 32 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 42 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza! ^AATESZ Ha nem kapta meg lapunkat, vagy egyéb terjesztési észrevétele van, hívja a 06-80/305-305 ős üzenetrögzítős telefonszámot! Ügyintéző: Fekete Józsefné a hívás a megyéből ingyenes! Országgyűlés: terítéken a közbiztonság Budapest (MTI) - A törvényho­zásban tegnap a közbiztonság helyzetét feltáró és elemző vita­napot rendeztek Sepsey Tamás (MDF) kezdeményezésére. Kuncze Gábor szerint nem szabad kampányszerűen kezelni a közbiz­tonság kérdését, a polgárok által áhított biztonság ugyanis csak megfontolt, jól átgondolt munkával teremthető meg. A belügyminisz­ter a közbiztonsági vitanapot meg­nyitó beszédében cáfolta, hogy rob­banásszerűen nőtt volna a bűnö­zés. Az általa ismertetett statiszti­kai adatok alapján ugyanis 1991 óta tartó stagnálásra lehet követ­keztetni. Kétségtelen tényként em­lítette viszont, hogy az elmúlt években felerősödtek a drasztikus, nagy port felverő bűncselekmé­nyek, a leszámolások, a robbantá­sok és az utcai „kivégzések”. Az el­következő időszak legfontosabb fel­adatai között a rendőrség 3 éves, 36 milliárd forintos fejlesztési programjának végigvitelét, a bűn- megelőzési tevékenység fokozását és a hatékony igazságszolgáltatás feltételeinek megteremtését nevez­te a belügyminiszter. A miniszter szorgalmazta az önkormányzatok, a civil szféra és az állampolgárok összefogását is. Fontosnak nevezte emellett, hogy a társadalom lássa: aki bűnt kö­vet el, az elnyeri büntetését, ami­nek mértéke megfelel a polgárok igazságérzetének. Szekeres Imre (MSZP) arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a bűncse­lekmények áldozatait nem vigasz­talja a javuló statisztika és az, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem tartozik a bűnügyileg legfertőzöttebb orszá­gok közé. Az MSZP-nek megvan­nak a közép- és hosszú távú elkép­zelései a bűnözés megfékezésére, az igazságszolgáltatás hatéko­nyabbá tételére. A képviselő elis­merte: ma még sokan úgy érzik, hogy a jogszabályok nem az áldo­zatot, hanem az elkövetőt védik. Ader János (Fidesz) közölte: 1997-ben az ismertté vált bűncse­lekmények száma 514 ezer volt, ezek közül 253 ezernek az elköve­tője ismeretlen maradt. Drámai volt az emelkedés a csalások, a kábítószerrel való visszaélés terü­letén. Több mint kétszeresére nőtt a szervezett bűnözés aránya. - A hatalomból most távozó kormány évek óta nem tett kellően hatha­tós intézkedéseket a bűnözési hul­lám lecsillapítására, magatartása bátorítólag hat a törvények meg­sértőire - jelentette ki végül a képviselő.- A közbiztonság összeomlott - kezdte felszólalását Torgyán Jó­zsef kisgazda frakcióvezető, aki szerint a bűncselekmények szá­mának visszaszorításához megfe­lelő hatásköröket és pénzt kell biztosítani a rendőrségnek, illetve a polgárőrségnek. A képviselő a halálbüntetés átmeneti visszaál­lítása mellett érvelt az emberölés minősített eseteiben. Tóth András (MSZP) arról be­szélt, hogy a kormány tettekben is képes volt a szervezett, gazdasági jellegű bűncselekmények ellen fel­lépni. Szerinte a KBI mintegy másfél éves működése igazolta e szervezeti egység felállításának indokoltságát. Utalt arra, hogy a KBI által feltárt, vagy megakadá­lyozott bűncselekmények kárérté­ke megközelítőleg 50 milliárd fo­rintra tehető. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) a rend­őri igazoltatások gyakorlatára utalva kijelentette: nem szabad megengedni, hogy Magyarorszá­gon a jogállam helyett rendőrál­lam alakuljon ki. Vastagh Pál igazságügy-minisz­ter a kormány jogalkotási tevé­kenységét taglalva elmondta: sze­rinte a jogalkotás követte a bűnö­zés változásait, és a Büntető tör­vénykönyv többszöri módosítása révén szigorodtak a jogszabályok. Nem értett egyet azzal a kisgazda véleménnyel, miszerint „bűnöző­barát” lenne a parlament által kedden elfogadandó új büntetőel­járási kódex. A miniszter vélemé­nye szerint jelenleg nincs lehető­ség arra Magyarországon, hogy akár ideiglenes jelleggel is visszaállítsák a halálbüntetést. Sepsey Tamás (MDF) közölte, hogy aggodalommal töltik el a kormánypárti képviselők hozzá­szólásai. A képviselő hangoztatta: az MDF rendpárti, és azt akarja, hogy az állampolgárok biztonság­ban éljenek. Raskó György (MDNP) kifejtet­te: gyorsan megtérülő ráfordítás lenne, ha a gazdasági bűncselek­mények elleni küzdelem céljaira több anyagi támogatást kapna a rendőrség. A képviselő nagyobb szigort is indokoltnak tartana ezen a területen, mivel Magyaror­szágon - a nyugati országokkal el­lentétben - még nem érvényesül az üzleti élet önszabályozó maga­tartása, ami kiközösíti a törvé­nyek ellen vétőket. A vitanap keretében a legfőbb ügyész is felszólalt a T. Házban. Györgyi Kálmán előrebocsátotta: álláspontja szerint megfelelő a bí­róságok szigora: az ítélkezési gya­korlat összhangban áll hazánk ge­opolitikai fejlettségével. Szigorúbb ítélkezési gyakorlat honos Orosz­országban, Lengyelországban, Lettországban és Romániában, a tőlünk nyugatra fekvő országok­ban azonban általában enyhébb ítéleteket szabnak ki a bíróságok. Györgyi Kálmán felhívta a figyel­met arra, hogy a szigorítás annyit jelent, hogy több embert zárnak börtönbe, a büntetés-végrehajtási intézmények azonban már ma is túlzsúfoltak. Az ilyen irányú el­mozdulásnak így komoly költség- vetési korlátái is vannak. Jelenleg egyébként az elítéltek 12 százalé­ka kerül börtönbe, ami fele az 1990-es aránynak. A legfőbb ügyész végezetül reményét fejezte ki, hogy a végszavazás előtt álló büntetőeljárási törvényjavaslat jó választ ad a kihívásokra. Koszovó-konferencia Londonban A koszovói albánokkal szimpatizálók demonstráltak a londoni konferencia helyszínén Fotó: AP London (MTI) - A dél- . szláv helyzetet felügyelő hatalmak csoportja olyan határozati javaslatot ger­jeszt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely megtil­taná a világ összes országa számára a fegyverek és az elnyomó karhatalmi fellé­pésekhez is felhasználható egyéb eszközök jugoszláviai exportját - egyebek mellett erről határozott a koszovói válság ügyében összehívott hétfői londoni külügymi­niszteri értekezlet. Az értekezleten megfo­galmazottak betartására Milosevics elnök tíznapos haladékot kapott. Ez alatt a jugoszláv elnöknek visz- sza kell vonnia Koszovó- ból a különleges szerb karhatalmi egységeket és utasítást kell adnia arra, hogy a biztonsági alakula­tok hagyjanak fel a polgá­ri lakosság elleni fellépé­sekkel. Ha a jugoszláv ál­lamfő mindezeknek eleget tesz a megadott határidő­re, akkor felülvizsgálják a hétfői londoni intézkedé­seket, ellenkező esetben azonban további megszorí­tó lépések várhatók, ame­lyek közül a Hatok londo­ni nyilatkozata a külföldi jugoszláv és szerb állami betétek befagyasztását említette konkrétan. Újabb ökológiai költségvetési terv Kisebb környezetszennyezés, nagyobb foglalkoztatás Budapest (MTI) - A kör­nyezetszennyezésre ki­vetett adókból 19 száza­lékos társadalombizto­sítási járulékcsökken­tést lehetne finanszí­rozni, s a kisebb bér­költség javítaná a fog­lalkoztatottságot - állí­tották a Levegő Munka- csoport, valamint a Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szakszervezetének ve­zetői a hétfői budapesti siy tótájékoztatójukon. A környezetvédők és a szakszervezet több éve ké­szít úgynevezett ökológiai költségvetési tervet, s azt eljuttatja a Pénzügymi­nisztériumnak. Az 1999-es költségvetéshez is készítik javaslatukat. Az 1998-ra javasolt többletbevétele­ket, illetve kiadáscsökken­tést eredményező indítvá­nyaik 540 milliárd forint­tal javították volna a költségvetés egyenlegét. Ebből szerintük csökken­teni lehetett volna a sze­mélyi jövedelemadót és tb-terheket. így például javasolták a 12 tonnánál nagyobb te­hergépjárművek és hosszabb szállítási utak esetén az úgynevezett „árutonna kilométeren­kénti” 6 forintos adót. A benzin jövedéki adóját 20 forinttal javasolták meg­emelni. Szorgalmazták azt is, hogy a gázolaj jövedéki adóját emeljék a benzin szintjére. A villamosener­gia és földgáz ipari nagy- felhasználóival külön adót fizettetnének. Szorgalmaz­ták, hogy a KTM-ben már kidolgozott levegő-, víz- és talajterhelési díjakat mi­előbb vezessék be. Az in­dítvány része a légtérhasz­nálati díj, valamint az él­vezeti cikkek jövedéki adó­jának emelése is. A hirde­tések kulturális járulékát is növelnék, és vitatják a több száz milliárd forintos budapesti metróépítés szükségességét. A Levegő Munkacsoport vendégeként Budapesten tartózkodó Kai Schlegel­milch közgazdász, a Wup- pertali Éghajlat-, Energia- és Környezetkutató Inté­zet programfelelőse sajtó- tájékoztatón elmondta, hogy az európai uniós or­szágokban jelentős ered­ményeket értek el a külön­féle ökológiai adókkal. így például Dániában a sze­métre kivetett adó azt eredményezte, hogy 12 százalékról 82 százalékra sikerült növelni az újra­hasznosítási arányt. Nor­végiában a szén-dioxid, Svédországban a nitro- génoxid-kibocsátás csök­kent számottevően az öko­lógiai adók révén. EGY MONDATB • A nemzetiségi fórum nyomatékosan kéri a kor­mányt és a parlamenti pártokat: ne halogassák to­vább a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét - mondta a magyarországi kisebbségek vezetőinek részvételével hétfőn tartott tájékoztatón Lásztity Pé- ro; a Szerb Országos Önkormányzat elnöke hangsú­lyozta: a magyarországi nemzetiségek közötti továb­bi együttműködés formáit alapvetően határozza meg, miként szavaz kedden a magyar parlament a kisebbségek országgyűlésiképviselő-választásáról szóló törvényjavaslatról. • Ükrajna stratégiai célja a belépés az európai integrációs intézmények­be, és hogy része legyen a kialakuló új biztonsági rendszernek - erősítette meg a hivatalos ukrán kül­politika egyik alapelvét Olekszandr Kuzmuk ukrán védelmi miniszter hétfőn Budapesten, miután tár­gyalásokat folytatott Keleti György honvédelmi mi­niszterrel. • A fogyatékos emberek esélyegyenlő­ségéről szóló törvény elfogadása érdekében több mint 120 ezer aláírást gyűjtött össze a Mozgáskorlá­tozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége; az íveket hétfőn adták át az Országgyűlés elnökének. Határozat a lakáshitel és a közüzemi díj adósaira Budapest (MTI) - A leg­rászorultabb családok adósságterheinek eny­hítését célzó támogatá­si rendszer részleteit két hónapon belül a kormány elé kell ter­jeszteniük az érintett tárcáknak. Egyebek mellett erről rendelke­zik a lakáshitel-, köz­üzemi díj- és lakbérhát­ralék rendezése érdeké­ben elfogadott, a Ma­gyar Közlöny ez évi 15. számában megjelent kormányhatározat. A kabinet állásfoglalása szerint a részben központi források biztosítását, rész­ben a települési önkor­mányzatok tehervállalását, illetve a hitelezők közremű­ködését igénylő támogatás­ban csak a legrászorultabb adósok részesülhetnek. A támogatás olyan csa­ládoknak lesz megítélhető, akik az átlagosnál nem nagyobb lakásban élnek; jövedelmük nem fedezi egyszerre az adósságtör­lesztést és a megélhetést, illetve lakásingatlanukon kívül nincs pénzzé tehető vagyonuk. A részletes támogatási feltételeket az önkormány­zatoknak kell kidolgozni­uk, majd rendeletben rög­zíteniük. Ez, valamint hogy a helyhatóság is részt vállaljon a támoga­tásban, alapfeltétele a központi pénzügyi forrás odaítélésének. Az önkor­mányzati tehervállalás és a központi támogatás ará­nyát az önkormányzati ér­dekképviseletek bevonásá­val április 30-ig kell meg­határozniuk a szakminisz­tériumoknak. Ugyancsak eddig az időpontig kell kidolgozni az 1994 előtt felvett la­káshitelek egyedi kezelé­sének módját, valamint a lakáshitellel terhelt ott­honok önkormányzati megvásárlásának ösztön- zőrendszerét. A kormányhatározat ér­telmében már e hónap vé­géig el kell készíteni egy olyan előterjesztést, amely meghatározza a nyugdíja­soknak nyújtandó jogi és pénzügyi segítség feltéte­leit azokban az esetekben, amikor az idősek életjára­dék fejében felajánlják la­kóingatlanaikat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents