Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-09 / 57. szám
I iii -;, Äp '< Ésxak-MagyarorsiAs Emm Felelősség Görömbölyi László Hl a miniszterelnök közelmúltbeli kijelentésének hinni lehet, olyasmiről vitatkoznak ma a képviselők a parlamentben, ami nincs is - nevezetesen: a közbiztonságról. Horn Gyula nagy vihart kiváltó kijelentése - miszerint: ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság - a Fenyő-gyilkosság után hangzott el, s talán az ennek nyomán gerjedt közéleti szópárbaj is hozzájárult ahhoz, hogy ma több órán át erről a kérdéskörről mondják el véleményüket a honatyák. Nem könnyű ma Magyarországon okosnak lenni ebben a témakörben - legyen szó akár a miniszterelnökről, akár a belügyminiszterről vagy a rendőrség vezetőiről, akár közrendőrről vagy a biztonságérzet hiányától szenvedő állampolgárról. A jelek azt mutatják ugyanis, hogy túl súlyos a helyzet ahhoz, hogy mondjuk egy parlamenti vitanap tanulságai gyors eredményeket hozhatnának. Ha nehezen vesszük is tudomásul, alapvetően igaz az állítás: a diktatúra eszközeit nélkülöző, úgynevezett nyílt társadalmakban számolni kell a bűnözés növekedésével. A módszerek és az eszközök terén folytonos verseny zajlik világszerte a bűnözők és a rendőrség között - hol az egyik, hol a másik fél tesz szert némi előnyre. Nálunk talán éppen az a legnagyobb baj, hogy ebben a versenyfutásban mintha egyre jobban lemaradna a hazai rendőrség... Ez pedig - elismerve persze, hogy a bűnüldözésnek, a bűnmegelőzésnek számos összetevője van - elsősorban pénzkérdés. A belügyminiszter tizenkétmilliárdot kér a rendőrségnek, a kormány alig több mint kettőt lát lehetségesnek - a szakadék akkora, hogy az nem magyarázható a „kicsit többet kérek a kelleténél, hogy megkapjam a szükségeset" elmélettel. Ha valóban arról van szó, hogy a terület első számú felelőse ennyire eltúlozza a kalkulációt, s ilymódon próbál mentséget találni az eredménytelenségre (vagy legyünk árnyasabbak: a nem kielégítő eredményességre), akkor logikus a kérdés: miért van még mindig a tárca élén, miért azok vezetik a rendőrséget,-akik vezetik? Ha vi- - szont a kormány túlságosan szűkmarkú - akkor a kormánynak kell vállalnia az ezzel járó társadalmi felelősséget is. Meglepne, ha a mai parlamenti vita megmutatná: van harmadik eset is. • Kerékpárost gázolt egy ittas, rendszám nélküli MZ-vel közlekedő sajópálfalai motoros tegnap Sajóvámos belterületén: miután egy kanyarban áttért a menetirány szerinti bal oldalra, összeütközött egy szabályosan közlekedő kerékpáros hölggyel, áld járműve csomagtartóján gyermekét szállította. Az ütközés következtében a gyerek lerepült, és nyolc napon túl gyógyuló koponya- és végtagtörést szenvedett - kaptuk az információt a városi rendőrkapitányság ügyeletesétől. Százezreket érő tilos virágok a piacon Védett erdei növényeket sem szedni, sem pedig árulni nem szabad(na) Eger, Miskolc (ÉM - KI) - Védett növények árusítását ellenőrizték a hétvégén a Bükki Nemzeti Park és a Piacfelügyelőség munkatársai a miskolci Búza téren. A tilosban járók - többségük nyugdíjas és munkanélküli - azzal érveltek az ellenőrzés során, nem tudták, hogy amit árulnak, védett növény...- Magyarország is aláírta a veszélyeztetett növény- és állatfajok kereskedelmére vonatkozó nemzetközi egyezményt. Ez a növények esetében annyit jelent, hogy azokat a nemzeti parkokon és a tájvédelmi körzeteken kívül is tilos leszedni, árusítani pedig akkor sem szabad, ha saját kertből származnak. Növényőrökkel- Ünnepek előtt - s ilyen a hétvégi nőnap is - sokan gyűjtik a védett növényeket, és azokat a piacokon árusítják - számol be a tapasztalatokról Szíttá Tamás, a Bükki Nemzeti Park élővilágvédelmi osztályvezetője.- A természetvédelmi őrök rendszeresen ellenőrző körutakat tesznek a Bükki Nemzeti Parkban - mondja Szitta Tamás. Majd hozzáteszi: a rajtakapottak azzal védekeznek, nem tudták, hogy védett növényt szedtek. Ez azonban nem mentő körülmény. A hatósági személyként intézkedő természetvédelmi őrök helyszíni bírságként - a természetvédelmi és tájvédelmi területeken, de a piacokon egyaránt - maximálisan 2000 forintot szabhatnak ki, ennek azonban csekély elrettentő ereje van. Amennyiben feljelentésre is sor kerül, a bíróság a növény eszmei értékét, valamint a leszedett mennyiséget is figyelembe véve mérlegeli a büntetés nagyságát. Nőnap bírságokkal- Tudja, hogy amit árul, védett növény - kérdezi a természetvédelmi őr a hóvirágok mellett a ké- keslilás virágcsokrokra mutatva.- Békaszem, mifelénk így nevezik - válaszol ijedten a fiatal lány. - Azt nem tudtam, hogy védett, mert mindenfelé nyílik.- A tavaszi csillagvirágnak kétezer forint az eszmei értéke szálanként - mondja a természetvédelmi őr, a piacfelügyelők pedig felírják a lány nevét, címét és figyelmeztetik: ha legközelebb védett növény árusításán kapják, kétezer forintos helyszíni bírságot kell fizetnie. Egy idős néni azzal védekezik, hogy ó most vette a csillagvirágokat reggel egy embertől, akinél volt vagy két kosárnyi belőle. Adatait szintén felírják, és a figyelmeztetés sem marad el: „Ha mégegyszer...” Két férfitól, akik „nagyobb” tételben kínáltáík a csillagvirágokat, elkobozzák az árut.- A kertemben szedtem - hangzik egy középkorú nő válasza a „honnan” kérdésre. A természet- védelmi őr pedig mutatja, hogy az ízléses virágkompozíciókban kövér daravirágra, apró nősziromra és borsos vaíjúhájra talált.- Ezeknek az eszmei értéke tíz-, öt- és kétezer forint. Akkor sem szabad őket árulnia, ha a kertjéből vannak. A kétezer forint bírság fizetéséhez az asszony kölcsön kér a szomszéd árustól, az ellenőrök pedig elpakoltatják vele a virágokat. Szegény kereset Amíg a szemléről a piacfelügyelőség épülete felé tartunk, a nemzeti park munkatársa elmondja, hogy a korai tavaszodás ellenére még kevés védett növény volt a piacon, ám az elkövetkezendő hetekben a leány- és a fehérkökörcsin (eszmei értékük tízezer forint), a sárga virágú téltemetó, a rózsaszínű farkasboroszlán és a pirosló hunyor is feltűnhet.- Általában - mondják a piac- felügyelők - szegények, nyugdíjasok és munkanélküliek árulják a védett virágokat, s nem a rosszhiszeműség, inkább a kényszer viszi rá őket, hiszen pár száz forintnál többet nem kereshetnek vele. SAJTÓBÁL. Újságíróbálra hívta a megyei média képviselőit, valamint a társasági élet e formája iránt érdeklődőket a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szombat estére, a Hotel Ju- nóba. A MÚOSZ az idén először a főváros mellett néhány vidéki városban - így ezen a hétvégén Miskolcon - is megrendezte a sajtóbált, nem titkoltan a hagyományteremtés szándékával. Az est vendegeit a bál védnökeként Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte, majd (kis képünkön) Wisingcr István, a MÚOSZ elnöke hivatalosan is megnyitotta a bált, amelyet megtisztelt jelenlétével Miskolc polgármestere, Kobold Tamás is. Fotó: Farkas Maya Forintmilliókat szereztek A szövetségi ténykedés nem „tűzoltómunka" Izsófalva (ÉM - SZK) - Több éy után tavaly végre sikerült társadalmi elismertséget kivívnia a B.-A.-Z. Megyei Tűzoltó Szövetségnek, amely 1994- től sikeres pályázatai révén több mint 20 millió forintos központi támogatást tudott szerezni, s az önkormányzatok ehhez körülbelül még ugyanennyit tettek hozzá - emelte ki eddigi eredményeiket taglalva a szövetség elnöke, Proczner Vilmos a szombati, Izsófal- ván tartott választmányi ülésen. „A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Tűzoltó Szövetség 1993-ban alakult, igaz, nem elsőként az országban, de nem is utolsóként. Régóta forgattuk a fejünkben: a tűz és az ipari katasztrófa ellen sokkal hatásosabban lehet szembeszállni, ha núndazok, akik ezt elhivatottságuknak érzik, összefognak” - tájékoztatott az előzményekről Proczner Vilmos, akit a kezdet kezdetén elnökéül választott a szövetség. Jelenleg a megye 103 önkéntes egyesületéből 47 tagja a szövetségnek, ezen túlmenően tagja 18 munkahelyi tűzoltóság, valamint a megye összes hivatásos tűzoltósága. A 47 önkéntes egyesületnek - mint az elnök elmondta - csak a fele van olyan helyzetben, hogy rádiós kapcsolattal azonnal riasztható, s csupán 5-6-nak van komolyabb oltófelszerelése. A tavalyi év egyik sikere az al2 és fél millió forintot érő tűzoltóautó volt, amit a gönczi egyesület kapott a szövetség tavalyi pályázata révén. A másik nagy eredménynek az elnök azt tartja, hogy a tűzoltószövetség kivívta társadalmi elismertségét, ami abban is megmutatkozik, hogy a megyei közgyűlés megalapította a Megye Tűzbiztonságáért kitüntető díjat (ami évente 3 személynek adható). Az idei feladatok közül a szövetség elnöke az tűzoltó-utánpótlással való foglalkozást emelte ki elsőként. Diák-ifjúsági tűzoltótáborokkal, versenyekkel szeretnék elérni, hogy mind több fiatal kapjon kedvet ehhez a munkához. A másik előttük álló feladatot az önkéntesekkel való kapcsolattartást segítő rádióhálózat fejlesztése jelenti, amelyhez az idén is minden pályázati lehetőséget kihasználnak. Az összefogásra nagyobb szükség van mint eddig, amit nemcsak a közelmúlt egymást érő tűzesetei példáznak, de a központi költség- vetési számok is: míg tavaly országosan 400 miihó forint jutott országosan a tűzoltószövetségeknek, addig az idén már csak 75 miihó. Ásványbörze, avagy a Földnek biztos, hogy kincsek Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem tizenhatodik nemzetközi ásványfesztiválja. Háromszáz asztalon a Föld kincsei. A csillogó-villogó dísz- és ékkövekből készült csecsebecsék maguktól értetődőn kínálják magukat a Megvételre. De hogy miért válik valaki kőzetek, ásványok gyűjtőjévé, s hogy miféle örömöt jelent a lakásban felhalmozott efféle gyűjtemény, az már inkább kíváncsivá tesz. A díszaula egyik kiemelt helyén másutt nem látható érdekességek hívják fel magukra a figyelmet: szobai ásvány-térplaszti- kák, -bútordarabok, szobai szökőkút, forgó márványgömbbel. Üveglap alá zárt csiszolt gyémántok. Pálinkás László meg se próbálja leplezni, hogy nem örül a kíváncsiskodásomnak. Élő őskövület- Milliók vannak itt kipakolva, nagyon oda kell figyelnem. Az enyém volt az első privát ásványbolt az országban, Budapesten. Oskövületnek számítok a szakmában. Két diplomám van: egy földrajz tanári és egy drágakő-szakértői. Most már ebből élek.- Ha örököltem volna egy csomó pénzt, és arra kérném, adjon tanácsot, érdemes-e ásványba fektetnem? - provokálom.- Aligha biztatnám. Az ásvány annak érték, akinek ez a hobbija, vagy aki nagyon szereti a természetet. A drágakő, az persze más. De inkább kérdezze ottvazt a férfit: EncsyGyörgyöt. O egy igazi gyűjtő. És biztosjobban ráér. „Igazgyűjtő” A tállyai Encsy György csak szétnézni jött feleségével, tényleg szívesen elegyedik szóba.- Én 1947-ben kerültem a mádi, mád környéki bányához, ami az unokatestvérem tulajdonában volt. Ekkor kezdtem gyűjteni a bányászkodás során előkerült kövületeket: megkövesedett növényi, állati részeket. Volt közöttük 6-7 mázsás is, alig bírtuk elszállítani. Először csak mintegy 10 kilométeres körzetből gyűjtöttem, de aztán kiteijesztettem a gyűjtést a teljes Tokaji-hegységre. Az évek során egy egész Ids múzeumot alakítottam ki, amit gyakran felkeresnek, hiszen ennek a területnek ilyen kereszt- metszete sehol másutt nem látható. Életem során lett volna lehetőségem, hogy máshonnan is gyűjtsék, hiszen az ország valamennyi érc- és ásványbányáját megjártam, de megmaradtam ennél. Időközben a csiszolást is kitanultam, s a fiam, aki hosszabb időt töltött Líbiában, egy modem gyémántszer- , számhoz is hozzájuttatott. De egyre kevesebb időt töltök csiszolással, amit mások most kezdenek felkapni, engem a tényleges gyűjtés jobban vonz. Sajnos az ember fél elárulni, ha egy új lelőhelyre bukkan, mert ha kiteszik a „védett terület” táblát, azzal szinte biztosan csak azt érik el, hogy a hozzá nem értők kapzsiságból elhordják, amit csak lehet. Ásványból élet A Ludvig házaspár nem szétnézni jött. Árulnak. Nem hobbiból.- Csaknem 15 ezer példányos gyűjteményem volt. Geológus voltam, Erdélyben. A fél Magyarország hozzám járt át ásványért - meséli Ludvig Elemér. Néhány éve átjöttünk Magyarországra. Azóta abból élünk, hogy eladjuk, amit 39 esztendő alatt gyűjtöttem. Gondolhatja, milyen fájó szívvel.- Melyik a legértékesebb itt, az asztalon?- Nem csak az asztalon, szerintem itt, az egész teremben: ez a kalcitképződmény. A kereszthegyi bányából (Nagybányáról) való ritkaság. Ezt a múzeumnak ajándékoztam, igaz, kaptam érte 45 ezer forintot, de hát ez csak a jelképes értéke.- Megéri pénzt fektetni az ásványba? - firtatom nála is.- Nemigen. És nem is lehet kiszámolni, hogy az ásvány értéke hogyan változik idővel. Az erdélyi ásványokkal már tele a világ. Még Amerikában is találkoztam vele. Azonban ma már bezárt az erdélyi bányák 70 százaléka, most próbálják őket privatizálni. Hallottam, van aki nem is azért akar bányát vásárolni, hogy valódi termelést folytasson, hanem csak azért, hogy jól eladható ásványok után kutasson. Átfog(hat)óbb Az ásványfesztivál megnyitója előtt a nyitóbeszédet tartó Kovács Ferenc akadémikust, az egyetem bányamérnöki karának dékánját messziről követem, de nem sikerül vásárláson „rajtacsípnem”.- Lehetőségem lett volna rá, hogy ásványgyűjtésre adjam a fejem, de éppen, mert megsejtettem, milyen nagy ez a világ, a föld felett is, nem még a föld alatt, reménytelennek tűnt átfogni egy gyűjteményben. Azt pedig, hogy egy-egy darabot vegyek, akár ajándékba, dísztárgyként, valamiképpen méltatlannak érzem a föld kincséhez. Különösen, ha arra gondolok, hogy idővel valamelyik fiók mélyére kerülhet. így aztán maradok a hobbimnál: ezer darabos korsó- gyűjteményem gyarapításánál. Börzén a Föld kincsei. Az ásvány leginkább annak érték, akinek ez a hobbija. Fotó: Farkas Maya
