Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-06 / 31. szám
1998. Februar 6*, Péntek Íszak-MagyarorszAg a Ruszkay András emléke Ruszkay András 1 914-ban született Göncruszkán. Pataki és debreceni tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte. Tanári tevékenysége, 1940-től mindvégig a sárospataki Alma Materhez kötődött. Volt igazgatóhelyettes, vezette a tehetségvizsgás paraszlgyerekek inter- nátusát,az Angol és a Kossuth 'Intcrnátust, tanított a Gimnáziumban és ellátta Borsod megye 42 kollégiumának szaléelügyeletét is. 1963-tól az Országos Kollégiumi Nevelési Munka- közösségnek, 1968-tól a Magyar Pedagógiai Társaság Országos Kollégiumi Nevelési Szakosztályának volt tagja. Számos szaktudományi és ismeretterjesztő írást közölt, 16 díjnyertes pályamunkát készített, aktívan részt vett Sárospatak közéletében. ■„Kiváló tanár" lett 1955-ben, 72-ben elsőként Erdélyi János-díjas, valamint a „Sárospatakért"emlékplakett ■ tulajdonosa. Bandi bácsi emlékét kegyelettel őrzik szívükben tanítványai. Ruszkay Andrást ma délután I órakor a sárospataki református temetőben kísérik utol- , só útjára. Meseláda Miskolc (ÉM) - A miskolci Csodamalom Bábszínházban február 8-án, vasárnap délelőtt 10 órára meghirdetett Az elvarázsolt egérkisasszony című előadás helyett a „Meseláda” nyílik ki a közönség előtt. Ebben az előadásban több mesét követhetnek végig a gyerekek: találkozhatnak a Didergő királlyal, Piroskával és a farkassal illetve borsószeni hercegkisasszonnyal. Hősök és példaképek Miskolc (ÉM) - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából Hősök és példaképek címmel hirdet pályázatot a miskolci Városi Könyvtár Tompa Mihály Fiókkönyvtára. Egy 1848/49-es forradalom és szabadságharc témájú regényt, elbeszélést, verset vagy filmet kell bemutatniuk a pályázóknak. A bemutatás készülhet rajzban vagy írásban is. A pályázatokat február 27-éig kell beadni a Tompa Mihály Fiókkönyvtárba (Miskolc, Gyöngyösi u. 1.). A legjobb müveket díjazzák, majd a könyvtárban kiállítást rendeznek belőlük. Lovag lett a középiskolai tanárnő Bartha Lászlónét a francia kultúra megismertetéséért tüntették ki Miskolc (ÉM - NyZ) - Bartha Lászlóné, a Herman Ottó Gimnázium nyugdíjas tanára a francia kultúra megismertetéséért megkapta a francia köz- társasági elnök által adományozott Francia Akadémia Pálma-rendjét. Paul Poudade, a francia nagykövet szerdai miskolci látogatása keretében lovaggá avatta a kitüntetettet. A Francia Akadémia Pálma-rendjét eddig főként egyetemi tanároknak, professzoroknak adományozták. Bartha Lászlóné azon kevesek közé tartozik, aki középiskolai tanárként nyerte el ezt a díjat.- Csak ösztöndíjasként nyolcszor jártam Franciaországban. Először 1961 nyarán, harmadéves egyetemista koromban mehettem volna, de a politikai helyzet úgy alakult, hogy nem utaztunk el. 1969-ben végre sikerült eljutnom, utoljára pedig 1992-ben voltam Franciaországban. Ezek az ösztöndíjak egyhónapos kinntartózkodást jelentettek. De volt olyan alkalom is, amikor én kísérhettem el Nantes-ba egy kirándulásra az országos tanulmányi versenyen eredményesen szerepelt tanulókat. Bartha Lászlóné középiskolásként a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban kezdett el ismerkedi a francia nyelvvel és a francia kultúrával. A nyelvet mindössze másfél évig, heti három órában tanulta, ezután következett viszont az egyetem. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-francia-népmíive- lés szakán már alaposabban megismerhette a francia nyelv rendszerét és történetét, a franA Pálma-rend lovagja cia irodalmat, a francia kultúrát.- Az egyetemen rengeteget foglalkoztak velünk. Akkor még csak heten voltunk egy évfolyamon, óriási élmény volt ez az időszak. Tanultunk latinul, és ez sokat segített az ófrancia szövegek tanulmányozásában. Eredetiben olvastuk a Trisztán és Izoldát, majd végig a francia irodalmat, Racine-t. Moliere-t, Voltaire-t, Stendhalt, Fotó: Vajda János később pedig Sartre-ot, Canius-t... - sorolja az ismertebb írókat a tanárnő. Sokáig tanított a Hennán Ottó Gimnázium francia tagozatos osztályaiban, rendszeresen készített fel országos tanulmányi versenyre gyerekeket, és volt olyan tanítványa is, aki megnyerte az országismereti vetélkedő országos döntőjét, olyan jól ismerte a francia földet.- Azt tapasztalom, hogy a gyerekekkel könnyű megszerettetni a francia nyelvet, mert rendkívül logikus felépítésű. Ebből a tulajdonságából következik az is, hogy akár azt is mondhatnám, hogy ez a filozófia nyelve. Nagyon hamar meg lehet tanulni társalgási szinten beszélni franciául, és ez önbizalmat ad a diákoknak. A további tanulmányozás során pedig kiderül az is, hogy mennyire kötött nyelv a francia. Aliikor kedvenc helyeiről beszélgetünk, Bartha Lászlóné hosz- szan sorolja a francia városokat. Aztán a művészetekről, a hagyományokról beszél.- „Vidám, könnyelmű nép...” - írja Babits, de inkább a francia emberek egyénisége a fontos. Amikor tanítottam még, akkor Verlaine Őszi sanzonját franciául is felolvastam a gyerekeknek. Szeretem és elég jól ismerem a francia irodalmat, de még jobban szeretem a magyar irodalmat. Gyönyörűen hangzik Verlaine költeménye, de egyenértékű vele Tóth Árpád vagy Szabó Lőrinc fordítása is - állapítja meg a Francia Akadémia „lovagja”. Majd újra a tanár szólal meg, aki szeretné, ha minél több fiatal választaná ezt a nyelvet.- Úgy érzem, mostanában a francia kultúra háttérbe szorult. Egyre kevesebben tanulnak franciául, annak ellenére, hogy viszonylag sokat tudunk ennek az országnak a történelméről, irodalmáról, művészetéről. A gyerekek angolul szeretnének tanulni, és nem is tudják, hogy az Európai Uniónak két hivatalos nyelve van: az angol - és a francia! Tárlat a vasútról Szerencs (ÉM) - Bajcsy József gyűjteményéből nyílik vasúttörténeti kiállítás ma, pénteken délután 5 órakor a szerencsi Városi Kulturális Központ Kisgalériájában. Nyelvtanároknak Miskolc (ÉM) - Az Európai Unió Socrates programjának Lingua B akciója keretében az idegen nyelvek tanárai egyéni ösztöndíj pályázatot adhatnak be. Pályázati űrlapokat személyesen lehet kérni az Avasi Gimnázium Socrates-irodájában (Miskolc, Klapka Gy. u. 2.1. em. 114. Tel.: 46/365- 970, 431-396.) A pályázatok beadási határideje: március 1. Korcsolya nélkül is jár az ötös „Meg kell venni, mert az iskolában azt mondta a tanár bácsi: kötelező" Miskolc (ÉM - Hl) - Amelyik szülő „tehetősebb", az is a szájától vonja meg a falatot, csak hogy megvegye a korcsolyát, nehogy gyermeke rossz jegyet kapjon testnevelésből - írta lapunkhoz küldött levelében egy nagymama. Az asszony felháborodásában ragadott tollat, miután unokája azzal ment haza az iskolából, hogy korcsolyát kell venniük, mert az kötelező. A levélíró elpanaszolta, hogy a korcsolyavásárlás bizony súlyosan megviselte a családi kasszát. Átlagosan tízezer, tizenháromezer forintba kerülnek a műanyag cipővel ellátott korcsolyáit, cipő nélküli változatot pedig sehol sem találtak. Bár sikerült egy leértékelésen az átlagos árnál harminc százalékkal olcsóbban megvenniük a sporteszközt, méltánytalannak tartja, hogy ilyen drága dolgot követelnek meg az iskolában. Mint írja, ha már kötelező a korcsolya, azoknak a tanároknak kellene hozzájuttatniuk a rászorulókat, akik elvárják, hogy legyen. A nagymama, bár hozzánk küldött levelét aláírta, nem szeretné, ha neve szerepelne a cikkben, nehogy unokájának kára származzon az ügyből. Bár a gyermek testnevelő tanárának nevét nem árulta el, annyit megtudtunk tőle, hogy az eset a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában történt. Fekete Zoltánné, az iskola igazgatója elmondta, valóban sokat járnak korcsolyázni a gyerekek mind testnevelésórán, mind délután, mivel a jégpálya az iskolától néhány percnyire van. De senkinek nem mondták, hogy kötelező korcsolyát vásárolni. Ez egyébként is felesleges beruházás lenne, ugyanis a most januárban beszerzett 10 párral együtt összesen 24 pár korcsolyát tudnak a tanulók rendelkezésére bocsátani. A miatt pedig, hogy valaki nem vesz gyermekének saját korcsolyát, semmiféle megkülönböztetés, megrovás nem éri a tanulót, hangsúlyozta. Négy év múlva „telt ház” a jezsuitáknál Igazgató és építésvezető együtt „építi" az iskolát Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Félidejéhez érkezett a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium abban az értelemben, hogy már működik négy évfolyam az iskolában, de ahhoz, hogy teljes legyen a létszám, hiányzik még négy...- Elkészült az épületek nyolcvan százaléka - hallottuk Nemesszeghy Ervintől, az iskola jezsuita igazgatójától.- Hiányzik még a harmadik tanulmányi épület, amelyben lesz hat tanterem, tanári, három szakelőadó szertárral, a tetőtérben pedig kisebb nyelvi termek. Ezen kívül már csak néhány raktár épül, és parkosítani kell. A most készülő tornatermet az öltözőkkel, tanmedencével talán már március 15-én birtokba vehetik az iskola diákjai. A medence nem nagy, 4x14 méteres, de ahhoz elég, hogy úszni tanulhassanak benne a gyerekek. Es nemcsak az iskola diákjai. Mert ahogy használhatják az avasi fiatalok a focipályát - ingyen bérleteket adtak ki nekik -, úgy igénybe vehetik majd az iskola más létesítményeit is. Mert az igazgató fontosnak tartja, hogy kapcsolatot építsen ki az iskola és a környezete között. A gimnáziumban jelenleg 282 gyermek tanul - tíz osztályban (az első két évfolyam háromosztályos bontásban, a többi kétosztályosban). Jövőre 360 körül alakul a diáklétszám, ha pedig „tele lesz” az iskola, 560 gyerek tanul majd itt. S mert nem teljes a diákok száma, nem lehet teljes a tanároké sem. Minden évben vesznek fel új oktatókat. Most 21 főállású és 3 óraadó tanárak van. * Az elmúlt éveket legjobban jellemző szónak az igazgató a sikertörténetet gondolja. Az iskola épül, szépül, fejlődik, és igyekszik átlagon felüli oktatást, nevelést biztosítani a diákoknak.- A más iskolában tanító kollégák és a szülők is meg szokták jegyezni, milyen fegyelmezettek itt a gyerekek. Az biztos, hogy nem káromkodnak any- nyit, mint diáktársaik, bár ez elsősorban nem az iskola, hanem a család felelőssége. Nem mondom, itt is lökdösik egymást néha, veszekednek, de hát gyerekek, ez a normális... És elég jó a tanulmányi átlag is: tavaly négyes körül mozgott. Persze ez önmagában nem igazán objektív mérce. Az azonban tény, hogy az általánosból jeles eredménnyel bekerülő diákok is visszaesnek egy kicsit az első itteni évben. De ha jó képességűek és fejlődőképesek, akkor újra fel tudják magukat tornászni. * A gazdasági helyzet már korántsem ilyen nagyszerű. Hiszen az egyházba fenntartó a működésre nagyon keveset tud adni, bár Seregély István egri érsek mindent megtesz, hogy a tervek szerint épüljön az avasi „iskolaváros”. Az államtól kapott fejkvóta pedig most még nem tartja el az iskolát. Egy teljes létszámmal működő iskolában általában a költségek 60-70 százalékát fedezi az állami támogatás. Mivel azonban itt még nem teljes a gyermeklétszám. az infrastruktúra viszont kialakult, ezért a fejkvóta alig a felét fedezi a kiadásoknak. A hiányzó összeg megszerzéséhez különféle hazai és külföldi szervezetektől kérnek segítséget.- Csak kibírjuk valahogy’, ameddig kifejlődünk... - mondta az igazgató. - Most van valami reményünk, ugyanis a miniszterelnök tavaly nyáron kötött egy konkordátumot a Szentszékkel, amelyben az szerepelt, hogy az egyházi iskolák is megkapják ugyanazt a finanszírozást, amit az önkormányzati vagy állami iskolák. Ezt ugyan először ellenezte az SZDSZ, de mégis megszavazták a Parlamentben. Reméljük, meg is kapjuk .... * Az iskolába a keresztény értékeket elfogadó családok gyermekeinek jelentkezését várják. Mérsékelt számban felvesznek nem katolikus, niás keresztény történelmi egyházakhoz tartozó diákokat is, sőt, olyanokat is, akik nincsenek megkeresztelve, de elfogadják a keresztény nevelést. Az általános iskolák negyedik osztályosainak jelentkezését várják, akiknek tanulmányi eredménye legalább négyes. A felvételi lapokat február 15-ig kell eljuttatni az iskolába. Az írásbeli felvételit február 28-án, a szóbelit március 14-én tartják.
