Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-06 / 31. szám
fchSBS Magyarország ITT-HON 1998. Firruár 8., Péntik o MISKOLCI TÖKTÉNIT Gyerekszáj Marczin Eszter Egyetértek azokkal, akik a rágógumizást illetlen szokásnak tartják, hozzátéve - a magam mentségére -, hogy bizonyos esetekben nem látok benne semmi kivetnivalót. Hetekkel ezelőtt a villamoson éppen ennek az Amerikából átvett „divatnak" köszönhetően voltam részese egy kedves történetnek. A zsúfolt járművön sikerült kifogni egy viszonylag nyugalmas állóhelyet, mellettem egy anyuka állt, aki négy év körüli, ülő kislányát igyekezett megóvni a tülekedő utasoktól. Az apróság érdeklődve nézte a körülötte furakodó embereket, és egyszer csak találkozott a tekintetünk. Leplezetlen kíváncsisággal szemlélt, összemosolyogtunk, majd ő - látva, hogy én rágógumizom - az édesanyjához fordulva azt kérdezte: - Mama, te miért nem rágózol? Az anyuka erre - mit sem tudva a korábbi közjátékról - türelmesen elmagyarázta a gyereknek, milyen csúnya dolog az állandó rágás, hogy illetlenség, neveletlenség közösségben ezt tenni. Ahogy hallgattam a jóindulatú, nevelő szavakat, magamban azért imádkoztam, a kislány nehogy megkérdezze: - Akkor az a néni ott neveletlen? Szerencsémre nem tette. Én pedig azóta „közterületen" nem gyakorolom ezt az illetlen szokást. VILÁGOS? Aki ismeri a gyerekeket, az előtt az is világos: ha valamit egy gyerek ki akar próbálni, azt ki is próbálja. Különösen, ha tiltják. Vannak azonban tiltott gyümölcsök, amiket csak egyszer lehet kipróbálni. Azt, hogy a lámpaoszlop belsejéből kikandikáló vonzóan színes vezetékek érintése halálos lehet, a gyerek vagy' elhiszi, vagy nem. Ha nem, hát kipróbálja. A felvételünkön látható, feltárt hasú, kábelbeleit mutogató lámpából nem egy található a Szabó Lőrinc sétányon, amely éppen egy óvoda bejáratához vezet... Fotó: Farkas Maya • HÍREKET várunk! Itt-Hon mellékletünk hasábjain szeretnénk bemutatkozási, megnyilatkozási lehetőséget biztosítani a helyben működő egyesületek, civil szervezetek számára. Várjuk a nagy- közönség érdeklődésére számot tartó információikat rendezvényeikről, eseményeikről! Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége - Itt-Hon; Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Telefon: 341-600, 341-866,412-164,412-542. Végig-végig a ranglétrán A volt gépgyár, a Zsolcai kapu 3. alatt Fotó: archív Szalóczi Katalin „ígérem és fogadom, hogy nem akarok egyes kiválasztottaknak elnöke lenni, hanem az egész Kamarának. Nem válogatom, hogy ki milyen vallású. E tekintetben 43 éves miskolci működésem alatt meggyőződhetett mindenki felfogásomról” - jelentette ki Szilágyi Miklós a Miskolci Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara 1939-ben tartott rendkívüli közgyűlésén, elnöki székfoglaló beszédében. Szilágyi Miklós, a kereskedő-elnökök után az első iparos akkor még nem tudhatta, hogy elnöksége igen szűkre szabott lesz: egy miniszteri rendelet néhány hónap múltán megszüntette a kamarák önállóságát, önkormányzatát, helyükre később, 1943-tól miniszteri biztosokat neveztek ki. De mi is történt az alatt a 43 dolgos esztendő alatt, amire a kamara első iparos elnöke utalt? Szilágyi Miklós még kassai illetőségű polgárként vásárolta meg 1896- ban a Zsolcai kapuban lévő mezőgazdasági gépgyárat, Diskant Györggyel. Előbb azonban 1876 és 1885 között e városban tanulta ki a kovács és géplakatos szakmát. Felszabadulása után Budán, a Ganz-gyárban talált állását. Néhány év alatt a miskolci segédmunkásból a Ganz-turbinák egyik önálló szerelője lett. Csutkatüzelésű generátor Első termékük egy borsajtó volt, amelynek a nagy feltűnést keltő Kossuth- sajtó nevet adták, ezzel adózva az apa, Szilágyi János 1848-as emlékének. 1926-ban újabb profil-, illetve termékváltást hajtottak végre: az olaj- és gázolaj korlátozott volta miatt fa-, csutka- és barnaszén- tüzelésű generátorokat terveztek, gyártottak. Évtizedenként új gépekkel jelentek meg a hazai és a nemzetközi piacon. A néhány munkással induló gyár a 30-as években 80-90, az 1940-es években már 130-140 munkást foglalkoztatott. Szállítottak a jéggyámak, a vágóhídnak, és a Deischel-drótművek- nek is, amely Miskolcra telepítésének éppen Szilágyi Miklós volt az egyik legfőbb szorgalmazója. Nem titkoltan az a cél vezette, hogy megvalósulhasson az egyre szaporodó itteni „gyárkezdemények” termékeinek szállítását megoldó hajózás a Sajón. A gépgyár történetében az utolsó termékszériát a 30 lóerős nyersolaj-motorok és a fagáz üzemeltetésű traktorok jelentették - egészen a második világháborúig. 1944 őszén a gyár épületeit és berendezéseit csaknem teljesen felrobbantották. Ennek ellenére 49-ben már normális mederben folyt a termelés. Az államosításkor a három Szilágyi, fiú magától ajánlotta fel a gyárat, abban a reményben, hogy tovább dolgozhatnak műhelyeikben. így lett a gyár az 1949-ben alapított Bor- sodvidéki Gépgyár két telepének egyike. Egykor elismert vezetőit szélnek eresztették, méltatlan mellőzésben élték le életük hátra lévő részét. De ezt már apjuk nem - érte meg: 1945. július 2-án elhunyt. Újra adó(dó)-gondok Az említett Deisehe)-drótmű (a porosz Deischel-cég leányvállalataként) Miskolcon 1913-ban kezdte el működését a Sajó közelében, kezdetben 100 munkással. A vámkedvezmények elérése - amely ügyért Szilágyi Miklós elnöksége alatt a kamara is síkra szállt - reménytelennek látszott még évek múlva is. A gyár vas- és acélhuzalból állította elő termékeit, de ezt külfóld- ről#nem lehetett behozni, a gyengébb minőségű hazai áru viszont jóval drágább volt, mint a külföldi. A gyár termékeit alig védte behozatali vám, ezért erős volt a német és cseh konkurencia. A háború komoly károkat okozott, s a munka beindítását nehezítette, hogy - mint német érdekeltségű üzem - szovjet tulajdonba került, s évekig nem került föl a használatba visszaadott cégek listájára. A Deischel-gyár 1954-től a December 4. Drótművek néven volt ismert (Miskolc első „szabad” napjáról elnevezve), egészen a felszámolásáig. Részleges privatizációjától, 1994-től, a Drótáru és Drótkötél Kft. néven működik. Vezér- igazgatója: Schreiber György.- A drótgyár nem a mai helyzetében van a csúcson - tisztázza rögtön a vezér- igazgató, amikor cégéről kérdezem. Kiderül: fénykorát 1989- ben élte, amikor 2200 főt foglalkoztatott, és 90 ezer tonna körüli volt a termelése. A mélypontot 1993. jelentette, amikor is 900 körül volt az alkalmazotti létszám, s a termelt mennyiség 27 ezer tonnára esett vissza. Mostanra ez utóbbit majd’ 50 ezer tonnára sikerült visszatornázni.- Most mennyiben jelent gondot a piac? - tudakolom, hogy összehasonlítást tehessünk a századelővel.- Termékeink 60 százaléka külföldre megy: Skandináviától a Közel-Keletig, Délkelet-Ázsiáig vannak vásárlóink. Ami az arányt illeti, elégedettek lehetünk, a volumenen azonban lenne javítani való. A problémát az jelenti, hogy az áruink semmiféle védelmet nem élveznek. Ma már olyan nyilvánvaló technikákkal, mint a vámemelés, nem élnek az országok, inkább a minőség- védelemmel operálnak. Csakhogy erre a mi kormányunk nem igazán fogékony. Amíg mi milliókat költünk arra, hogy például a Hollandiába szánt termékeinket holland szakemberek itt helyben igen alapos minőségvizsgálatnak vessék alá, addig Magyarországra mindennemű minőségvizsgálat nélkül be lehet hozni az ottani hasonló termékeket. De ugyanez igaz a FÁK-orszá- gaira is. Ellentétes érdekvédelem- Most próbál-e tenni ez ellen a mai kamara?- Ma már oly sok érdek létezik a kamarán belül, hogy ha csak nem akar skizofrénné válni, egységes érdelcképviseletre aligha vállalkozhat. Hogy a mi példánknál maradjunk: a behozott áru minőségvizsgálata komoly korlátot jelentene a kereskedőknek, így inkább szakosztályokon belül igyekszünk védeni a szakmai érdekeket.- A régi miskolci polgárok életét tanulmányozva gyakran találkozni olyan példákkal, hogy az úgymond befutott iparosok és kereskedők támogatták a fiatal tehetségeket.- Nem egészen egy évvel ezelőtt a jelenleg nagyobbik hányadot birtokló tulajdonosunk, a Metaltrade Hungária magyar- szlovák közös vállalat 5 millió forinttal létrehozott egy, a fiatal kohászokat is támogató alapítványt, amelyben kuratóriumi tagságot vállaltam. Célunk, hogy segítségünkkel minél több ifjú szakember vehessen részt szakmai kiállításokon, konferenciákon. Ezenfelül cégünk időről időre tanulmányi szerződést is köt tehetségesnek ígérkező kohászhallgatókkal. Persze van, aki beválik a gyakorlatban, és volt már olyan is, akitől, meg kellett válnunk. O visszafizeti a „tanulópénzt”. (Cikkünk megírásában Dobrossy István Miskolc írásban és képekben című kötetére, valamint egyéb kutatási anyagára támaszkodtunk.) Schreiber György, a D&D vezérigazgatója Fotó: B. T. A nonprofít-törvényről tájékozódták Miskolc (ÉM - PTA) - Összefüggéseiben is jobban kibogozható a tavaly év végén született nonprofit-törvény paragrafusszövevénye, ha arról szakemberek adnak tájékoztatást - vonta le a következtetést az egyik miskolci egyesület elnöke, a civil szervezetek számára a napokban a fővárosban rendezett szakmai találkozón. Megközelítőleg 50 ezer civil szervezet van az országban, de hogy pontosan hány működik, az nehezen meghatározható. A jogi szabályok miatt ugyanis megszűnni sem egyszerű. Á civil szervezetek összesen mintegy 250 milliárd forinttal gazdálkodnak, amelyből az állami támogatás 7,5 millió forint. A legújabb adatok szerint országosan 70 ezer embert foglalkoztatnak, ez több mint háromszorosa például a bányászat munkaerőfel- vevő piacának.- Ä tavaly decemberben megszületett közhasznú szervezetekről szóló törvény előkészítése ötéves folyamat volt - számolt be előadásában az előzményekről Csizmár Gábor országgyűlési képviselő. - Az eredmény azonban nem lett tökéletes. Annyira nem, hogy eddig több mint háromszáz módosító indítványt nyújtottak be a törvénnyel kapcsolatban. Mégis nagy jelentősége van a szabályozásnak, mert megadta a közhasznú szervezetek definícióját, pártérdekektől függetlenítette azokat, és lehetővé tette, hogy az egyesülések ne csak pénzbeli támogatásokat fogadhassanak el. Azonban nem jelentéktelenek azok a tételek sem, amelyeken nem javított a törvény. Továbbra is ugyanolyan gond a kis szervezetek számára az adminisztráció, mint eddig. Nem jött létre olyan önigazgató szerv sem, amely szakértői hálózatával segíthetné ebben az egyesületeket. Továbbra is áttekinthetetlen maradt a kedvez- ményességi-, és a forrásrendszer. A „korrigáláshoz” legalább két évnyi folyamatos munka kell. A képviselő reményei szerint ’99-re alakulhat ki ezen a téren a teljes jogharmonizáció.- A civil szervezeteke is vonatkozik, némi áttétellel, hogy alap- feltételük az „evés”, a „lakás”, és a „dolgozás”. Ezek közül manapság a „lakás”, azaz a működési hely hiányzik a legtöbb esetben - szögezte le Fedor Vilmos, Miskolc egyik országgyűlési képviselője. E bajokat orvosolja az új törvényi szabályozás azzal, hogy kimondja: az egykori kezelői jog megszűnte miatt felszabaduló ingatlanok most a civil szervezetek rendelkezésére bocsáthatók. Medvénkben a pályázatok kiírására május-június körül lehet számítani, amelyen keresztül mintegy hatvan ingatlan találhat gazdára. A Miskolci Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, Csecskedy- né Rémiás Éva már a tagok kérdéseivel „felszerelkezve” érkezett a találkozóra.- Kapóra jöttek az itt szerzett értékes információk, mert az egyesületnek február 7-én lesz a közgyűlése, ahol már fontos a törvény kellő ismerete. Sok mindenre magunk is választ találtunk a paragrafusok értelmezéséhez, de akadtak fehér foltok is. Minket elsősorban az foglalkoztatott, hogy előnyt jelent-e, ha úgymond közhasznú szervezetté minősíttetjük magunkat. Eddig nem láttam egyértelműen az összefüggéseket, de most már úgy gondolom: hosszútávon csak előnyös lehet számunkra.
