Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-28 / 50. szám
Észak-Magyarország ORSZÁGBAN-VILÁGBAN 1998. Február 28., Szombat Jog az otthonszüléshez Budapest (MTI) - A kismamáknak alkotmányos joguk az otthonszülést választani, amennyiben az nem veszélyezteti a magzat élethez, testi épséghez való jogát, ha a szülőnő kezelőorvosa beleegyezését adja, és levezeti a szülést - közölte Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. A helyettes ombudsman egy állampolgári beadvány nyomán indított vizsgálatot, amelynek során megállapította: annak eldöntésében, hogy egy nő szülhet-e otthon, két egyenrangú alkotmányos jog, az illető önrendelkezési joga és a születendő gyermek élethez, testi épséghez való joga egyforma súllyal esik latba. Polt Péter a kezdeményezésére összehívott, az egészségügy finanszírozásáról rendezett konzultáción feltárt problémákat összegezve rámutatott: az egészségügyi intézmények nem kapják meg a működésükhöz szükséges forrásokat, támogatásuk nem fedezi a tényleges költségeket. A betegek még mindig sok esetben kiszolgáltatottak, nem tuc(ják, mi vár rájuk az ellátás során. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese e problémákról tájékoztatva az egészségügyi jogszabályok kiszámíthatóságát, a jogbiztonság alkotmányos követelményét, a járulékfizetéshez igazodó ellátást kéri számon az Országgyűlésen és a kormányon - mondta Polt Péter. Mandátumért indul a Nemzetiségi Fórum Budapest (MTI) - A Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyarországon élő kisebbségek Nemzetiségi Fórum elnevezésű választási szövetségét - közölte Kerner Lőrinc, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, aki a megalakult szövetség elnöki tisztét is betölti. A kisebbségi szövetség elnöke hangsúlyozta: az országgyűlési képviselő-választásokon csaknem valamennyi megyében állítanak egyéni jelölteket. „Nem a Magyarországon élő nemzetiségek akartak mindenáron választási szövetséget létrehozni. Erre a kisebbségi törvény körüli huzavona kényszerítette őket” - fogalmazott a fórum elnöke. Észak-Magyarország Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Fiíip Gabriella Szerkesztők: Csörnök Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-ZsiIinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: Titkárság (fax is): 341-888,341-630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700. Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Oszterman Ferenc Terjesztési és marketingvezető: Szabó Miklós A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon/fax: 341-817 Hirdetés: (tel/fax): 411 -425,412-162 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Seszták Ottó Tel: (46) 412-162, (20) 589-923 Központi számaink: 341-866, 412-542,412-164,341-600. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztésellenőrzési Szövetség (MATESZ). r f\z előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint, negyedévre 1697, fél évre 3294, egy évre 6488 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 32 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 42 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Ha nem kapta meg lapunkat, vagy egyéb terjesztési észrevétele van, hívja a 06-80/305-305 ös üzenetrögzítős telefonszámoti Ügyintéző: HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Fekete Józsefné Bős: kész a keretmegállapodás Nemcsók: Eleget tettünk a kormányok elvárásainak Pozsony (MTI) - A vízlépcső-vitában tárgyaló magyar és a szlovák tárgyalódelegáció kompromisszumos megoldásra jutott pénteken Pozsonyban a hágai döntés végrehajtásáról. Sikerült megállapodniuk a keretegyezmény szövegében, a dunakiliti és a du- nacsúni objektumok közös üzemeltetésében, és abban, hogy a felek nem támasztanak egymással szemben kártérítési követelést. A tervezet a delegációk elsőként kormányuk elé terjesztenek. Az erről szóló jegyzőkönyvet a 11. forduló eredményeire váró újságírók előtt írták alá. „Eleget tettünk kormányaink elvárásának, ami azt jelenti, hogy február végéig sikerült előkészítenünk egy olyan keretmegállapodást, amely alkalmas lehet arra, hogy az egyeztetett elvek alapján kidolgozzunk egy - az 1977-es államközi szerződésen alapuló, és a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét szem előtt tartó - módosított, vagy új államközi szerződést” - vezette be a pénteken Pozsonyban létrejött kompromisszumot Nemcsók János. A magyar küldöttségvezető szerint a létrejött keretmegállapodás „a kölcsönös jóhiszeműség, a kölcsönös kompromisszumkészség, a realizmus, és a józan ész diadala”. „Talán nem vagyok szerénytelen, ha azt is elmondom, hogy a pénteki megállapodást a magyar küldöttség következetes és állhatatos magatartásának győzelmeként, eredményeként is értékelem” - fogalmazott a magyar államtitkár. „En a magyar nemzeti érdekeket szintén megfelelő keménységgel képviseltem” - mondta Nemcsók és hangsúlyozta, hogy olyan magyar nemzeti érdeket tartott szem előtt, amely mögött 1989 óta először állt olyan magyar kormányzat, amelyik „felvállalta a két országot terhelő feladat megoldását és nem úgy döntött, hogy a problémát görgeti maga előtt.” A TERVEZET - amelyet a delegációk elsőként kormányuk elé terjesztenek - foglalkozik a dunacsúni és a dunakiliti duzzasztóművek közös üzemeltetésével, a nullszaldós elszámolással, a magyarországi szakaszon - több variációs helyszínnel - építendő vízi erőművel, az elszámolási, kármegosztási, hajózási, illetve környezetvédelmi kérdésekkel. Taba Lajos, a magyar delegáció helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint - megállapodtak abban, hogy a dunacsúni duzzasztómű továbbra is használható lesz energiatermelésre, illetve sikerül feltölteni a dunakiliti tározóteret a tengerszint feletti 128 méterre. Ez úgy lehetséges, hogy az Öreg-Duna mentén a dunakiliti tározótérben egy újabb töltést építenek. így érhető el, hogy a dunacsúni tározótérben lóvó tengerszint feletti 131 méterről kellő eséssel jusson a víz az Öreg-Duna medrébe, és így a csűrd létesítményt használhassák energiatermelésre. Lényeges része a keretmegállapodásnak, hogy megfelelő garanciákat kötnek ki a felek a környezetvédelmi elválások tejesítése érdekébea Kisebbségi nyelvek chartája Budapest (MTI) - Vasárnap lép életbe Magyarországon és a kontinens több más államában a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. A charta kidolgozása a Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciájának kezdeményezésére az 1980-as évek elején kezdődött meg. Az Európa Tanács keretén belül született megállapodást 18 ország írta alá, és 7 állam (köztük Magyarország) ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. Vélemények a pozsonyi egyezményről • A Duna Kör elnökségi tagja, Vargha János szerint a kormánynak nem volt felhatalmazása a parlamenttől, koalíciós partnerétől és a lakosságtól előzetes keretmegállapodás-tervezet aláírására. Véleménye szerint a terv teljesen ellentétes a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletével, mely szerint ami eddig nem épült meg azt nem kell felépíteni. •Örülni kell annak, hogy a megállapodás nyomán a Szigetköz vízproblémája megoldódik - véli az MDNP részéről Barsiné Pataky Etelka, a párt parlamenti frakciójának vezető-helyettese. Azt viszont nem tartja helyesnek, hogy a jelenlegi kormány úgy vállal sok százmilliárd forintos kötelezettséget, hogy nem tudni: ki és miből fogja azt kifizetni. • A Reális Zöldek Klub üdvözli a keretmegálla- podás-tervezet aláírását - mondta Juhos László elnök. Ugyanakkor elégedetlenek azzal, hogy a keretmegállapodás-tervezet szerint a „Duna kulcsa” átkerül Dunakilitiből Dunacsúnra, ott határozzák meg, mennyi víz jusson az Öreg-Duna medrébe és mennyi a hősi üzemvízcsatomába. • Az MDF külügyi kabinetjének vezetője, Csóti György szerint amennyiben a kisebbik koalíciós párt érvényesíti vétójogát - amit a szabaddemokraták a szerdai vitanapon megerősítettek - a kormány nem adhat felhatalmazást a miniszterelnöknek a keretmegállapodás aláírására. • Az MSZP és Horn Gyula kormánya folytatja azt a politikai ámokfutást, amelytől semmilyen józan érv, sem pedig a polgárok tiltakozása nem tudja eltéríteni - hangoztatta Áder János, a Fidesz alel- nöke. Ezért a polgárok nevében felszólította az SZDSZ-t, éljen vétójogával és akadályozza meg a keretmegállapodás aláírását. • Magyarország nem köthet végleges megállapodást a Dunáról az összes várható következmény ismerete nélkül - nyilatkozta Kuncze Gábor az SZDSZ pártelnöke. Hangsúlyozta: egyelőre egy jegyzőkönyvről van szó, amelyet a kormánynak kell jóváhagynia. Kuncze Gábor elmondása szerint a jövő heti kormányülés után derül ki, hogy összehívják-e azt a koalíciós egyeztetést, amelyet azután a kormányülés után kezdeményezett, amelyen a szabaddemokrata miniszterek elutasították a magyar tárgyalódelegáció felhatalmazását a keretmegállapodás kidolgozására. • Az FKGP a többi ellenzéki párttal együtt azt vallja, hogy a Horn-kormánynak nincs joga olyan keretmegállapodást kötni a szlovákokkal, amely gúzsba köti a következő kormány kezét - hangoztatta Torgyán József, a kisgazdák elnöke. Mint mondta: olyan tartós rendezést szeretne az ügyben, amely messzemenően figyelembe veszi az alapvető magyar érdekeket. Szívsebészeti pénzek Zalaegerszeg (MTI) - Kormányzati elöntés alapján márciustól átlagosan 50 százalékkal nő a nyitott szívműtétek, s a betegség- csoport gyógykezelésének finanszírozása - jelentette be Kökény Mihály népjóléti miniszter pénteken. Eszerint 400-450 ezerrel szemben legalább 700-800 ezer forintot térítenek meg műtétenként, de változatlan esetszám mellett. Csernobil-per: elmarasztalt munkaadó Budapest (MTI) - Első ízben született Magyar- országon olyan jogerős bírósági döntés, amely megállapítja egy cég felelősségét munkavállalója haláláért a csernobili tragédiával ösz- szefüggésben. A másodfokon eljáró bíróság - orvosszakértói véleményekre hivatkozva - megváltoztatta a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnak azt á döntését, amely szerint nem volt közvetlen összefüggés a csernobili atomerőmű 1986 áprilisi katasztrófája és a Volán Tefu munkavállalója, Szabadszállási Kálmán 1992 márciusi halála között. A határozat indokolásaként elhangzott: nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a teljes egészében aggálytalan, ellentmondás nélküli orvosszakértői véleményeket, amelyek szerint Szabadszállási Kálmán halálát sugárfertőzés, illetve annak következményei okozták Az első fokú eljárás során ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett a Sugárbiológiai Intézet szakértője, majd az úgynevezett felülvéleményt adó Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottsága. Ezek a szakvélemények kizártnak tekintették az elhunyt ukrajnai tartózkodása és halála között az okozati összefüggést. Az utóbbi szakvélemény azonban szinte szó szerint megegyezik azzal, amelyet a Sugárbiológiai Intézet részéről Sztanyik B. László készített. (Az ügy korábbi szakaszában a felperesek jogi képviselője arra hivatkozott, hogy nem taríják elfogulatlannak az említett szakembert, mert 1986- ban tagja volt az atomkatasztrófa hatását vizsgáló és „következményeit palástolni próbáló” bizottságnak. A Fővárosi Bíróság rámutatott: a Sugárbiológiai Intézet szakértője sohasem látta sem életében, sem halála után Szabad- szállási Kálmánt, ezért szakvéleményt nem adhatott. Számos, más szakértő viszont az elhunyt személyes vizsgálata alapján foglalt állást az ügyben és a boncjegyzőkönyv is alátámasztja véleményüket. Hazánk és az EU-csatlakozás A vegyesbizottság előtt Göncz Árpád (képünkön Orbán Viktorral) elmondta: hazánk nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elvágja kapcsolatait keleti szomszédaival Fotó: MTI Budapest (MTI) - A nemzeti kisebbségek problémái mellett a szlovák-magyar, illetve a román-magyar viszony, a földtulajdon kérdése, valamint az Országgyűlésnek az EU-csatlakozási tárgyalásokban való ellenőrző szerepe került terítékre az Európai Unió-Magyar- ország Társulási Parlamenti Bizottság kilencedik, budapesti ülésén - mondta el Orbán Viktor, a vegyesbizottság társelnöke a Parlamentben, az esemény zárónapján. Az Európai Parlament és a Magyar Országgyűlés képviselőinek megbeszéléseiről nyilatkozatot és ajánlást fogadtak el a résztvevők. A dokumentum üdvözb, hogy a csatlakozás ügyét Magyarországon továbbra is konszenzus övezi. Ugyanakkor megállapítja: ennek fennmaradásához feltétlenül szükséges, hogy az Országgyűlés mielőbb jóváhagyja a csatlakozási tárgyalások irányelveit. A nyilatkozat szerint rögzíteni kell a magyar törvényhozás jogát arra, hogy folyamatosan kapjon érdemi tájékoztatást a tárgyalások előrehaladásáról. Horn Gyula ezzel a kérdéssel kapcsolatban a vegyesbizottság tagjaival folytatott megbeszélésein kifejtette: fontosnak tartja, hogy a tárgyalások során egyetértés alakuljon ki a mindenkori kormány és az ellenzék között Magyar- ország alapvető törekvéseiről. Orbán Viktor, a testület társelnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem alakult ki egyetértés a kormánypárti és az ellenzéki honatyák között a parlamenti kontroll ügyében. Az ellenzéki pártok képviselői ugyanis kifogásolják, hogy csupán a szakbizottságok hallgatják meg a külügyminisztert a tárgyalások megkezdése előtt és a csatlakozási irányelvekről nem hoz határozatot a Ház. A zárónyilatkozat megjegyzi, hogy az uniós állampolgárok mezőgazdasági földtulajdon szerzésének korlátozása Magyarországon csak addig az időpontig maradhat, érvényben, amit a Magyarország EU- csatlakozásáról szóló egyezmény megjelöl. A miniszterelnök elmondta, hogy a kormányzat a szomszéd országokban élő magyarsággal szemben kivételes elbírálást kíván alkalmazni a határátlépéskor, ez azonban véleménye szerint nem fogja veszélyeztetni az ellenőrzés megerősítését. Claude Desama, a EU-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság társelnöke a sajtótájékoztatón nem kívánta értékelni Horn Gyula kijelentését a magyar kormány javaslatának részletes ismerete nélkül. Hozzátette ugyanakkor: Jiz Európai Parlament megérti a magyar kormány szándékát a határon túl élő magyarsággal való kapcsolatok ápolására, de ügyelni kell arra, hogy az esetleges határátlépési kedvezményekkel csak a jogosultak élhessenek.”
