Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-05 / 30. szám

1998. FibruAr 5v Csütörtök MKGYEI KÖRKÉP Ésxak-MaryarorsiAr 9 A hivatal őrködik a költségvetések felett Miskolc (ÉM - BAL) - A megyei közigazgatási hivatal minden évben megvizsgálja a három és fél száz települési, illetve mintegy száz ki­sebbségi önkormányzat költségvetési rende­letét (utóbbiaknál határozatát). Gyakran ta­lálnak kiigazítanivalót, ám a hibák rendsze­rint „csak” formaiak: a törvényi előírások szerinti hiányosságok, felületességek. Erről is szó volt azon a szakmai napon, amelyet a közigazgatási hivatal önkormányzati tiszt­ségviselők számára rendezett tegnap. Az önkormányzatok költségvetése meghatározó je­lentőségű a település további működésében: az egész évi gazdálkodás menetét eldönti, az intézmé­nyek működtetésétől a szociális rendszeren keresz­tül a beruházásokig. A polgármesteri hivataloknak február 15-ig kell a költségvetésük tervezetét ki­dolgozniuk, majd egy hónapon belül a helyi képvi­selő-testülettel elfogadtatniuk. Ez utóbbi a kisebb településeken általában könnyen megy, a nagyobb városokban viszont gyakran csak több lépcsőben sikerül összeegyeztetni a frakcióérdekeket. A 355 (plusz a megyei) önkormányzat büdzséről szóló ugyanennyi rendeletét aztán a megyei közigazga­tási hivatal vizsgálja meg a törvényességi ellenőr­zés végett - tájékoztatott Zabb László, a hivatal fő­tanácsosa, aki erről a témáiéi tartott tegnap elő­adást a megye jegyzői számára rendezett szakmai napon.- Nem szeretünk észrevételeket írni - mondta kérdésünkre a törvényességi és ellenőrzési főosz­tály munkatársa, utalva arra, hogy a kifogásolt rendeletekkel (minden ötödik ilyen) kapcsolatban a hivatal ajánlásokat küld az önkormányzatoknak, a hiba kijavítására hívva fel azokat. Utóbbiak a felszólításnak rendszerint eleget tesznek; eddig még a hivatalnak nem kellett az Alkotmánybíró­sághoz fordulnia a törvényesség helyreállíttatása érdekében. - Inkább arra törekszünk, hogy a pol­gármesteri hivatalok illetékeseinek már előre fel­hívjuk a figyelmét a gyakori szabálytalanságokra, vagy éppen ilyen szakmai napon tájékoztatjuk őket a jogszabályi változásokról, hogy megelőzzük a hibásan elkészített költségvetési rendeletek elfo­gadtatását. Az önkormányzatok a büdzsé kialakításakor sokszor „elfelejtenek” valamit: kihagynak, vagy összevonnak olyat, amit (az önkormányzat, az ál­lamháztartási, vagy az állami költségvetési tör­vény szerint) nem volna szabad. Példaként Zabb László a személyi jellegű kiadásokat említi: jellem­ző, hogy ezt a tételt csak összevontan közük a költ­ségvetésekben - részletezve kellene; hasonló a helyzet a bevétel rovattal, amelyben elengedhetet­len a források felsorolása. Gyakori még a gördülő tervezés (két évre előre ki kell jelölni a sarokponto­kat) hiánya. Összeségében - tette hozzá a tanácsos - a vizsgált rendeletek megfelelnek a kívánalmak­nak, ám részleteikben is meg kell. A kisebbségi önkormányzatok esetében legin­kább a határidők betartásával van baj, ráadásul az ő költségvetésük összefüggésben áll a „nagy” önkormányzatéval. Sokszor arra kell felhívni az elnök figyelmét, hogy segélyezésre nem használ­hatja ezt a pénzt. Hogy számszakilag mit tartal­maznak - „stimmelnek-e” - ezek a költségvetések, azzal viszont a közigazgatási hivatal nem foglal­kozik - mutatott rá Zabb László, elismerve, hogy ez pótlandó hiányossága a mai közigazgatási gya­korlatnak. közérdekű hírek • Fogadóóra, találkozó a nyugdíjasokkal. Az izsófalvai művelődési házban ma délután 5-kor, majd a rudolftelepi általános iskolában este 7-kor tart fogadóórát az érdeklődők számára Vargáné Kerékgyártó Ildikó, a körzet parlamenti képviselő­je. A rendezvényeken részt vesz Bazsányi György- né, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsé­ge megyei képviseletének vezetője is. A két politi­kus az említett településen élő nyugdíjasokkal is találkozik. • Munkavédelmi tanácsadás. Munkavédelmi tanácsadást tartanak február 9-én, hétfőn délután 2 órától Miskolcon, a Corvin utca 9. szám alatti politikai centrumban. • Közmeghallgatás a dusnoki művelődési házban. Közmeghallgatást tart pénteken délután 5 órától a dusnoki közösségi házban a sajószentpé- teri önkormányzat képviselő-testülete. A település előtt álló pénzügyi-gazdasági feladatok tervezésé­hez váiják a helyiek véleményét. • Dorottya-bál. Dorottya-bált rendeznek a lilla­füredi Palotaszállóban pénteken este 7 órától a Polgárok Miskolcért és a Nemzetért Egyesület szervezésében. A díszvendég: Ernest Buday, kas­sai főpolgármester-helyettes. Jegyek igényelhetők a (46) 314-603-as telefonszámon, illetve Miskolcon az Erzsébet téri kegytárgyboltban. • Nők a listán és a tagozatban. Az MSZP terü­leti listáján szereplő hölgyeket látják vendégül pénteken délután 3-tól a miskolci Corvin utca 9. szám alatti Szegfű-klubban a Baloldali Nőtagozat tagjai. A rendezvényen a szocialisták választási programjáról lesz szó. Az összefogás csökkenti az árat A vízórák cseréje kötelező, ám olcsóbb, ha a lakóközösség együtt végezteti A vizóracserével, -hitelesítéssel foglalkozó jelentősebb vállalkozók Miskolcon egy vízórára vonatkoztatott ár egy kiszálfással cserélt darabszám Miskolci Vízmű Rt. 2 800 Ft + áfa 2- 5 2 600 Ft + áfa 5-10 2 400 Ft + áfa 10-30 2 300 Ft + áfa 30 felett Mihalik Györqy 2 000 Ft 100 alatt vállalkozó T 825 Ft 100 felett Dúrbák Ottó 2 500 Ft 10 alatt vállalkozó 2 200 Ft 10-50 2 000 Ft 50 felett Gergely és. 2 400 Ft 10 alatt Társa Bt. 2 100 Ft 10 felett Megjegyzés: a vízmű árainál figyelembe veendő áfa 25 százalékos, a többi vál­lalkozónál jelölt érték viszont bruttó összegként értendő. A feltüntetett számok mindegyike egyetlen - hideg, illetve meleg - vízórára vonatkozik, a legtöbb, két vízórával felszerelt lakás esetében tehát az ár kétszeresével kell számolni. Miskolc (ÉM - BAL) - Ezekben a hónapokban válik esedékes­sé a lakótelepi lakások túlnyo­mó részében a vízóracsere: ezeket a berendezéseket közel hat éve, 1991-92-ben szerelték fel. Az emberek nem igazán értik: az egyszer megvásárolt mérőeszközökkel mi a baj, mi­ért kell azokat most újrahite­lesíteni, és főleg miért kell ezért újra több ezer forintot fi­zetniük. A vízórák kötelező hi­telesítését kísérő kérdésekre kértünk választ a szolgáltató, a Miskolci Vízmű Rt. osztály- vezetőjétől, Menner Pétertől. □ Miért van szükség a vízórák cse­réjére? • Az 1991-es mérésügyi törvény szerint csak hiteles műszerrel vé­gezhető joghatással járó mérés. A vízszolgáltatás esetében a jogi kö­vetkezmény a díjfizetés. A víz­órákra az előírás 4, illetve 6 év, az utóbbi vonatkozik a többlakásos házakban használt mellékmérők­re. Ha ezeket csak a költségmeg­osztásra használnák - azaz a la­kóközösség egyben fizetné a szám­lát, s aztán egymás közt elintéz­nék a részleteket -, akkor korlát­lan idejű volna a mérő hitelessé­ge; ma nem ez a gyakorlat, a víz­mű háztartásonként számláz. Ak­kor viszont hatévenként újrahite­lesítést kell végezni. Ezt tehát nem a szolgáltató találta ki. □ Miből áll ez a hitelesítés? • Egy mérési eljárásról van szó: előírt terheléseken vizsgálják a mérőt, hogy jól, a hibahatáron be­lül mér-e. A helyszínen nem lehet ezt a vizsgálatot elvégezni, csak laboratóriumban, ezért kell az órákat leszerelni és elvinni. □ Akkor azonban egy másik, hasz­nált műszert tesznek a helyébe. Miért? • A legegyszerűbb módja a műve­letnek, ha azonnal egy ' másik, már újrahitelesített mérőt szerel­nek be az előző helyébe: így nem marad napokig mérés - tehát víz­szolgáltatás - nélkül a lakás, az egyszeri kiszállás révén pedig a fogyasztóra háruló költségek is alacsonyabbak. □ Egyáltalán: miért kell fizetnie ezért a fogyasztónak? • Mert a mellékméró az ő tulajdo­nában van (kivéve a családi há­zakban: az bekötési mérő, és a vízműé), nem úgy, mint az áram- szolgáltató, vagy a gázművek ese­tében. Azért viszont nem kell ag­gódnia, mert egy másikat kap vi­ssza: a felújított és visszaszerelt vízóra mérőképessége, a műszaki paraméterei azonosak az új óráé­val. Az ellenőrzés során bizonyos finom, gyorsan kopó alkatrészeit automatikusan ki is cserélik. Egy­szerűen arról van szó, hogy ezzel a cserével olcsóbb, praktikusabb az egész művelet, a fogyasztónak nem kell egy új készülék árát fe­deznie, s nem kell a régi felújítá­sára sem várnia. □ Ki végzi a cserét, illetve a hitele­sítést? • Bárki, akinek erre jogosítvá­nya van: több vállalkozó, köztük az egyik a Mi víz. A fogyasztó, il­letve a lakóközösség szabadon választhat. □ Milyen szempontok alapján? • Az árat mindegyik cég eltérően tudja kalkulálni, bár nagy különb­ségek nincsenek. Ha velünk vé­gezteti valaki a cserét, akkor ab­ban már benne van egy füst alatt a plomba utólagos felhelyezése, il­letve a csere dokumentálása is, amit a szolgáltatónak feltétlenül meg kell tennie. Ha más vállalko­zó végzi a munkát, a plombázás a lakásszövetkezet feladata. Ezek általában tisztában is vannak a teendőikkel; amúgy is célszerű, ha a lakóközösség egységesen - és nem ki-ki egyénileg - vág bele a cserébe. Az árak általában 2000 forint körüliek-felettiek, éppen a vízműé talán a legdrágább: alap­vetően a darabszámtól függ, tehat hogy egy kiszállással hány készü­lék cseréje végezhető el. Maga a laboratóriumi hitelesítés díja ugyanis elenyésző részt (150 fo­rint) képvisel a költségekben. A nagyobb tétel - a felújítás mellett - a kiszállás és a szerelés. Minél többen fogtak össze, annál ol­csóbb. Legjobb a közös képviselő utján érdeklődni, hogy ki mennyiért csinálja. □ Mi lesz azzal, aki nem tesz ele­get az előírásnak? • Most moratóriumi időszak van: júniusig a vízmű kész a ré­gi, a hat éven túljutott órák állá­sa alapján számlázni. Aki addig nem hitelesítteti újra, azt törlik a nyilvántartásból, s attól kezd­ve a fogyasztását a főmérőnél mérik - azaz ahol a vízvezeték eléri az épületet -, és a lakókö­zösségnek számlázzák. Utóbbi­nak már csak ezért is érdeke, hogy egységesen, szervezetten elvégeztesse minden tagjánál a kötelező vízóracserét Biztonságos állomások Pályáztatják a szippantást Miskolc (ÉM - BAL) - Közel tízezer háztartás működik szennyvízcsa­torna híján a megye- székhelyen, ezek az ott­honok tehát a folyé­kony kommunális hul­ladék szervezett elszál­lítására szorulnak. A „szippantós” szolgálta­tás újabban közszolgál­tatásnak minősül, emi­att az önkormányzat pályázatot ír ki az ellá­tására. Miskolcon egy évben mint­egy 820 ezer köbméter olyan folyékony kommu­nális hulladék képződik - a mért vízfogyasztás ada­taiból számolva -, amelyet az ezzel foglalkozó cégek­nek kell elszállítaniuk és a kijelölt ürítóhelyeken elhe­lyezniük. Jelenleg két ilyen ürítőhely működik a Miskolci Vízmű Rt. kezelé­sében, de a város további­ak kialakítását tervezi. Mindehhez anyagilag már az a vállalkozó is hozzá fog járulni, amelyik a közszol­gáltatás elvégzésére ha­marosan kiírandó pályáza­tot megnyeri, s attól fogva a feladatot kizárólagos jog­gal és kötelezettségekkel ellátja. A nyertes pályázóval az önkormányzat tíz évre köt majd szerződést. A szolgál­tatást a cég az önkor­mányzat által megállapí­tott (ma még nem ismert) díjért végzi, amelyet a szolgáltatást igénybe vevő - csatorna híján arra köte­lezett -, folyékony hulladé­kot kibocsátó háztartások fizetnek meg. A szippan­tás mai gyakorlata nem el­lenőrizhető: ez a legfőbb érv a szabályozás bevezeté­se mellett. A jövőben össze lehet majd vetni a vízmű által az adott portára ki­számlázott ivóvíz, illetve az onnan elszállított szennyvíz mennyiségét (a rendelet 20 százalékos megengedett veszteséget tartalmaz). így megakadá­lyozható lesz, hogy a folyé­kony hulladék - környe­zetvédelmi szempontból veszélyt okozva - máshova jusson, mint az erre kije­lölt gyűjtőhelyek. Megjegy­zendő, hogy a 10 ezer ház­tartás közül hétezer rá­csatlakozhatna a szenny­vízhálózatra - ha az ezek­ben a háztartásokban élők akarnák, illetve tudnák állni ennek a költségeit. Jelenleg két-három cég, és további négy-öt vállal­kozó működik a piacon; a tarifájuk 400-500 forint köbméterenként. Ha a szolgáltatás szervezetté válik, az önkormányzat 20 százalékos központi támo­gatásra számíthat, ami ár­csökkenést is eredményez­het - tájékoztatott Haran­gozó Gyula, a városháza vízügyi referense. Amint meglesz a kijelölt közszolgáltató, az érintett lakosok kötelesek lesznek azzal szerződést kötni, utóbbi pedig köteles lesz három napon belül a ható­sági árért elszállítani a háztartásban keletkező szennyvizet. Miskolc (ÉM-BAL)-Nő a MÁV kárára elköve­tett bűncselekmények száma. A társaság és a rendőrség együttműkö­désének köszönhetően ugyanakkor mind töb­bet derítenek fel, vagy éppen akadályoznak meg. Megnőtt az utóbbi időben a MÁV sérelmére elkövetett bűncselekmények száma az egész országban. A vas­úttársaságot károsító tör­vénysértések közel fele a közlekedés, illetve az uta­zóközönség élet- és va­gyonbiztonságát is veszé­lyezteti. Ha az utóbbi szá­mokban nem is fejezhető ki, az anyagi veszteség igen: a miskolci MAV-igaz- gatóság területén tavaly előfordult több mint ezer bűnesetből (ezek fele érin­tette a közlekedésbiztonsá­got) 40 millió forint kára származott a cégnek. Mindez a területi igazgató­ság és a megyei rendőrka­pitányság vezetőinek a na­pokban tartott értékelő megbeszélésén hangzott el. Hogy nőtt a feltárt cse­lekmények száma, a vasút­társaság és a rendőrség kö­zös fellépésének is betud­ható. Évek óta,él az együtt­működés a MÁV és az Or­szágos Rendőr-főkapitány­ság, illetve a miskolci ki- rendeltség, valamint a (Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves) megyei bűnüldöző hatóság között. A rendőr­ség ennek értelmében nagy létszámmal képviselteti magát a személyvonato­kon, a pályaudvarokon, fo­lyamatosan ellenőriznek és igazoltatnak. Kiemelt fi­gyelmet kapnak a közút és a vasút szintbeli kereszte­ződései: így érhető tetten a fénysorompók, jelzöberen­Ellenőrzés a miskolci Ti­száin. Az egész ország­ban a megyénkbeli vas­útállomásokon a legjobb a közbiztonság. Ebben vélhetően szerepe van a miskolci vasúti rend­őrőrsnek is. Fotó: V.). dézések rongálása, a vona­tok megdobálása. A tavalyi évről készült jelentés szerint a borsodi pályaudvarok közbiztonsá­ga az országos átlag felet­ti. A MÁV területi igazga­tósága 1997-ben 31 rend­őrt jutalmazott meg (13 eset kapcsán), összesen 242 ezer forint értékben. A jövőre vonatkozó ter­vekben a két fél az alábbi feladatokat jelölte meg: be kell vonni a helyi polgárőr- szervezeteket a járőrözés­be; a vasút segítse a rend­őröket a lopott holmik fel­ismerésében; készítsen speciális térképet a leglé­nyegesebb vasúti műtár­gyakról, objektumokról; a helyi kapitányságok a vas­utasok és polgárőrök bevo­násával szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végezzenek a veszélyes csomópontok­nál, sorompóknál. Munkában a szippantós kocsi. Pályázaton keresik a szolgáltatót, aki elszállíthatja Miskolcon a folyékony kommunális hulladékot. Fotó: Vajda lános

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents