Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-27 / 49. szám

i y w^mm ‘Magyarország HÁTTÉR 1998. Firruár 27., Péntek □ _____________________________________ Ü gyvédi fegyelmi vétség: tíz évre kizárva Budapest (MTI) - Az ügyvédekről szóló, ked­den elfogadott törvény széles körű szakmai konszenzuson alapul - jelentette ki Avarke- szi Dezső, az Igazságügyi Minisztérium poli­tikai államtitkára csütörtökön. A csaknem 95 százalékos parlamenti támogatást élvező, ez év július 1-jén hatályba lépő új jogsza­bály kapcsán elmondta: 1991 óta, azaz attól kez­dődően, hogy az ügyvéddé válást alanyi jogként szabályozták - 1800-ról 7200-ra - emelkedett az ügyvédi pályát választók száma. Nézete szerint nem tagadható azonban, hogy bekerültek az ügy­védi karba a hivatásra nem eléggé felkészült sze­mélyek is. A törvény továbbra is elismeri az ügyvéddé vá­lás alanyi jogát. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ügyvédi hivatást választó a törvényben foglalt feltételeknek megfelel, akkor az ügyvédi kamará­ba fel kell venni. Az újonnan megfogalmazott felté­telek nem változtatnak a szakmai és működési kö­vetelményeken sem, viszont erősítik az etikai elvá­rásokat. A törvény szerint nem vehető fel az ügyvédi ka­marába az, aki életmódja, vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbi­zalomra érdemtelen. Etikai szempontú szigorítást jelent az is, hogy akit az ügyvédi kamarából fe­gyelmi vétség miatt zártak tó, az nem vehető fel újra csak, akkor ha a határozat jogerőre emelkedé­se óta 10 év eltelt. A jelentkezők oldaláról az eset­leges megalapozatlan döntések ellen védelmet nyújt az, hogy a törvény az ügyvédi kamara hatá­rozata ellen bírói utat enged. Avarkeszi Dezső a kirendelt ügyvédekről szólva elmondta, hogy róluk a kamara jegyzéket vezet, amelyet a hatóságok rendelkezésére bocsát. A ki­rendelt ügyvédi jegyzék összeállításánál a kamara az egyenlőség elvét alkalmazza. Hangsúlyozta, hogy a közeljövőben a kirendelt védői díjakat mintegy 50 százalékkal kellene emelni. Az új szabályok sorában említette, hogy az ügy­védi kamara az ügyvédi irodákról névjegyzéket ve­zet és a listára azt veszik fel, aki teljesíti a tör­vényben meghatározott feltételeket. Utalt arra, a gyakorlat igényelte az alkalmazott ügyvéd kategó­riájának bevezetését. Az alkalmazott ügyvéd nem kamarai tag, és tevékenységét más ügyvéddel vagy irodával fennálló munkaviszonyban végzi. Ha egy országgal nemzetközi szerződés jön létre e tárgyban, akkor bizonyos feltételek fennállása esetén a külföldiek is felvehetők lesznek az ügyvé­di kamarába. A törvény ezen nemzetközi megálla­podások létrejötte előtt is lehetővé teszi az úgyne­vezett külföldi jogi tanácsadók működését. Az ilyen, külföldön ügyvédi bejegyzést nyert személy tevékenységét magyar ügyvéddel, ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végzi. Összezárták az atomernyőt Moszkva (MTI) - Moszkva felett februárban szép csendben összecsukódott az „atomer­nyő” - az orosz hadsereg különösebb kam­pány nélkül visszatért a főváros légterének „hagyományos” rakétákkal való védelméhez. Az orosz -fővárost és körzetét védő rakétaelhárító rendszer működését még most is titkosan kezelik, s talán ezért is cikkezett korábban arról a moszk­vai sajtó, hogy súlyos gondok vannak az „atomer­nyővel”. A dolgokat Igor Szergejev védelmi minisz­ter tette a helyére, az orosz hadsereg napján kije­lentve, hogy Moszkva légterét immár nem védik atomrakétákkal - s a jövőben sem kívánják itt új­ra hadrendbe állítani e nukleáris fegyvereket. A Moszkvát védő rakétaelhárító rakétarendszer még az ötvenes években kezdett kiépülni, azzal a ^ céllal, hogy megvédje az amerikai interkontinentá­lis rakéták csapásaitól a szovjet párt- és állami ve­zetést, a fegyveres erők parancsnoki állásait, vala­mint az ország egyik legfontosabb ipari körzetét. A kazahsztáni lőtéren 1961. március 4-én próbálták tó sikerrel a világ első rakétaelhárító rakétáját, a B-1000 jelzésű fegyvert, amelyről Nyitóta Hruscsov diadalittasan így nyilatkozott: „rakétáinkkal most már akár a legyet is szemen találhatjuk”. A szovjet hadiiparnak azonban ez sem volt elegendő: azzal a javaslattal állt elő, hogy nukleáris robbanótöltetet is helyezzenek el a légvédelmi fegyvereken. Julij Haritonov akadémikus vezérletével az Arzamasz- 16-ban (a mai Szárovban) lévő nukleáris központ­ban tó is fejlesztették a különleges robbanótöltetet. Ezek az atomtöltetek sohasem kerültek fel a lég­védelem rakétáira, csak az indítóállások közelében tárolták azokat. Ennek ellenére még a szovjet szak­értők is óvtak esetleges bevetésüktől, mert úgy vél­ték, hogy a légtéri robbanás végzetes károkat okoz­na, egész kerületek néptelednének el. Az orosz hadászati rakétacsapatoknál így is ma­rad még elég nukleáris robbanótöltet: a 736 hadá- szatirakéta-indítóálláshoz összesen 5630 darab. A START-2 szerződés megvalósításával - amennyi­ben azt a moszkvai törvényhozás is ratifikálja - 4-4,5 ezerre csökken e töltetek száma, és az orosz­amerikai helsinki csúcson született elképzelések nyomán még alacsonyabb szintre, 2-2,5 ezer da­rabra is korlátozódhat a nukleáris arzenál. Kinek mennyi a tartaléka? Közvélemény-kutatás a pártok támogatottságáról - a koalíciós elképzelésekről Göncz Árpád május 10-re kitűzte a parlamenti választások első fordulóját, és ezzel kezdetét vette a választási kampány. A közvélemény rea­gált az eseményre: 63 százalékra növekedett azok aránya, akik biztosra ígérik választási részvételüket. Ez nagyjából megegyezik a ’94-es választások előtt 3 hónappal készült felméré­sekben regisztrált szavazókedvvel. Abban vi­szont nagyon különbözik a mostani helyzet az előző választások előttitől, hogy most nincs le- váltós hangulatban az ország, derül ki a Marke­ting Centrum legutóbbi felméréséből, amely a Világgazdaság és a Magyar Narancs megbízásá­ból készült. Az előző választások előtt kétszer annyi „biztos sza­vazó” kívánt valamelyik ellenzéki pártra voksolni, mint az akkori kormány­pártokra. Még akkor is, ha a kisgazdapártok híveit is a Boross-kormány támo­gatói közé soroljuk, pedig Torgyán József akkoriban már csaknem olyan élesen bírálta az MDF-kormányt, mint most az MSZP— SZDSZ-koalíciót. Jelenleg viszont azok vannak több­ségben, akik a kormány­pártokat, elsősorban az MSZP-t támogatják. A megkérdezettek emlékei szerint ’94 májusában 30 százalékos volt a nagyob­bik kormánypárt támoga­tottsága, jelenleg pedig a polgárok 27 százaléka szándékozik az MSZP-re szavazni. Ez úgy jön össze, hogy a szocialisták ’94-es támogatóik kétharmadát ismét maguk felé tudták fordítani. Ez a választók pontosan ötödét jelenti. A választók további 7 száza­léka ’94-ben nem az MSZP-t támogatta, de most ezt tervezi. Közülük 3 százalék azok aránya, akiknek az előző választá­sok időszakában nem volt kedvence, és 4 százalék azoké, akik ’94-ben vala­melyik másik pártot tá­mogatták. Tipikusan olyan pártot, amelyik az­tán nem jutott be a parla­mentbe (Agrárszövetség, Köztársaságpárt, MSZDP, NDSZ). Néhányan a ki­sebbik koalíciós partnertől álltak át a nagyobb párt­hoz, de az SZDSZ azért valamivel több szavazót tudott elcsábítani az MSZP-tól, mint ahányat ebbe az irányba veszített. A jelenlegi ellenzéki pár­tok ’94-es táborából vi­szont alig került át szava­zó a jelenlegi kormánypár­tok táborába, miközben a ' Fidesz támogatottsága most jóval nagyobb, mint az előző választások ide­A pártok támogatottsága a lakosság körében □ a „biztos”pártválasztók körében 50 jén volt. Egészen mosta­náig az FKGP támogatott­sága is jelentősen megha­ladta a ’94-es szintet, má­ra viszont már nem. Az FKGP tavaly áprilisban - a mezőgazdasági kister­melők útelzárásai után - volt utoljára a csúcson. Akkor a megkérdezettek 18 százalék akart Torgyán József pártjára szavazni, míg most csak 8 százalé­kuk. A Fidesz-MPP lakossági támogatottsága tavaly jú­nius és október között te­tőzött 21-22 százalékos szintem Jelenleg a meg­kérdezettek 18 százaléka szándékozik Orbán Viktor pártjára szavazni. Ez azért nem tér el drámaian a 22 százalékos maxi­mumtól, és végül is a kö­vetkezőket mondhatjuk a pártról: 1. egyértelműen a Fidesz-MPP a vezető el­lenzéki párt, 2. támoga­tottságuk viszont tetőzött, sőt inkább hanyatlik, mint növekszik, 3. híveik szavazókedve elmarad a többi nagy párt híveinek választási aktivitásától. Ez utóbbi azt eredménye­zi, hogy a választási kam­pány startja után a „biztos pártválasztók” körében egyenesen behozhatatlan- nak látszik az MSZP elő­nye. Még akkor is, ha a 2. fordulóban a Fidesz mint a legerősebb ellenzéki párt szinte hiánytalanul be fogja gyűjteni a kor­mányváltást kívánók vok- sait. Ez a támogatás azon­ban csak azokban a körze­tekben lesz egyéni mandá­tumra váltható, ahol az MSZP jelöltje nem szerez 15-20 százalékos előnyt az 1. fordulóban, illetve csak a második vagy a harma­dik helyen jut tovább. A mostani felmérés szerint viszont az egyéni választó- kerületek többségében nem ez lesz a helyzet. Rá­adásul az MSZP most több listás mandátumra „biztos” szavazó = 63 % számíthat, mint ’94-ben. Annál is inkább, mert egy­re valószínűbbnek látszik, hogy ’98. májusa után csak négy pártnak lesz parlamenti frakciója, ami viszont azt jelenti, hogy összességében viszonylag sok ellenzéki szavazat egyszerűen el fog veszni. Magyarán, ha nem törté­nik a kampány finisében alapvető átrendeződés a pártok támogatottságá­ban, akkor az MSZP na­gyobb abszolút többséghez juthat, mint ’94-ben. Akár még kétharmadoshoz is. A Fideszen kívül ebben még az SZDSZ akadályoz­hatja meg a szocialistá­kat. A szabaddemokraták az eddigi választási kam­pányokban mindig jól haj­ráztak, és ’94 februárjá­ban sem volt lényegesen nagyobb a támogatottsá­guk, mint jelenleg. Ugyan­akkor az előző választások előtti hónapokban havon­ta 8-10 százalékkal növe­kedett Kuncze Gábor is­mertsége, és 2-4 ponttal a népszerűsége is. Mindez viszont jó hatással volt az SZDSZ támogatottságára, és végül is ’94-ben csak­nem ugyanannyian sza­vaztak a pártra, mint ’90- ben, amikor elvileg még győzelmi esélyeik is vol­tak. Az viszont nagy kér­dés, hogy most is vannak- e tartalékai a szabad de­mokratáknak. Ha vannak, akkor az azt eredményez­heti, hogy a folytonosság­ra szavazók voksaiból Mely pártoknál tartja elképzelhetőnek, hogy rá szavazzon ’98-ban, és melyek azok a pártok, amelyekre semmiképpen sem szavazna? esetleg választaná semmiképpen sem választaná Fidesz MSZP SZDSZ Munkáspárt MIÉP származó mandátumok sem kerülnek maradékta­lanul az MSZP-hez. ’94 februárjában az ak­kori közvélemény-kutatá­sokból már elég pontosan kirajzolódott a májusi vá­lasztások eredménye. A kampány csak a már jól látható trendeket erősítet­te fel. Ennek lényege az volt, hogy a Fidesz fokoza­tosan teret vesztett, első­sorban az MSZP, másod­sorban pedig az SZDSZ miatt. Orbán Viktor ké­sőbb a „varsói gyorssal” magyarázta a történteket, pedig sokkal inkább a vá­lasztók széles tömegének koalíciós elképzelésével fordult szembe a Fidesz. A polgárok többsége le akar­ta váltani az MDF-kor- mányt, mégpedig az akkor egyértelműen ellenzéki­nek számító pártokkal, azaz a Fidesszel, az MSZP-vel és az SZDSZ- szel. Az MSZP támoga­tottsága pedig éppen ak­kor kezdett látványosan növekedni, amikor ez a szándék összeütközésbe került a Fidesz nyilatko­zataival és gesztusaival. Mindennek fényében ér­demes megvizsgálni, hogy most milyen koalíciós el­képzelések élnek a polgá­rok fejében. Az ellenzéki bázisú kormányzati lehe­tőségeknek pontosan ugyanannyi híve van, mint a kormánypárti bázi- súaknak, ugyanakkor a kormányoldalon van ki­kristályosodott elképzelés, az ellenzéki oldalon vi­szont nincs. A folytonos­ságra szavazók döntő többsége a jelenlegi koalí­ció folytatását kívánja, amely megvalósulásának van is esélye, ha az MSZP mégsem szerez jelentős abszolút többséget. A je­lenlegi felmérések szerint ellenzéki oldalon csak egy­féle kormányzati felállás megvalósulásának van legalább minimális esélye: a Fidesz-MPP és az FKGP együttműködésének. Ezt azonban csak a kormány- váltásra szavazók kiseb­bik hányada szeretné. En­nek viszont könnyen az le­het a következménye, hogy a kampány során, amikor az emberek tör­vényszerűen elgondolkoz­nak azon, hogy milyen kormányt is szeretnének, és kinek is a vezetésével, akkor még megosztottab- bá válik az ellenzéki tá­bor, ez pedig az összes el­lenzéki párt támogatottsá­gára rossz hatással lehet. Főleg azért, mert elked­vetlenednek a támogatóik. Marián Béla A Marketing Centrum. Országon Piackutató Intézet Közvéle­mény-kutató Üzletágának munkatársai 1908. február 6. és 10. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen, az ország 100 pontján. A mintavéte­li ixmtok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanak­kor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1906-as mikrocc.nzusának felhasználásá­val matematikai módszerrel - úgynevezett többszcinpontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a vá­laszadók számától és a válaszok szóródásától függően álta­lában 3-5 százalék. 60 50 40 30 20 10 0 10 20 30 40 50 60 Melyiket látná a legszívesebben a következő kormányzati lehetőségek közül? nem tudja­--------- FKGP egyedül F idesz egyedül Fidesz- FKGP koalíció Fidesz- MDF koalíció MSZP> SZDSZ koalíció egyedül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents