Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-27 / 49. szám

TVK-Moí együttműködés Budapest (ÉM) - A Mol Rt. és a TVK Rt. a hosszú távú együttműködés szellemében tegnap .szándék- nyilatkozatot írt alá a mindkét cégnél meglévő sza­bad rendelkezésű propilén hasznosítására. A szándéknyilatkozatban foglaltak szerint a fe­lek megvizsgálják egy 50-50 százalék tulajdoni há­nyadú termelő és kereskedelmi vegyesvállalat ala­pításának lehetőségét. Kedvező eredmény esetén a létrehozandó vállalat bázisát a TVK Rt. telephe­lyén, Tiszaújvárosban felépítendő minimum 140 kt/év kapacitású polipropilén gyár képezné. Ez a termelőüzem mintegy 23 milliárd forintos beruhá­zással, a tervek szerint 1999 végére készül el. A versenyképesség erősítése és a kapacitások optimális kihasználása érdekében a TVK Rt. meg­lévő polipropilén üzemeinek hasznosítása a ve­gyes vállalat hatáskörébe kerül át. A vegyes vállalat a szándéknyilatkozatban foglalt részletes vizsgálatok elvégzése után jönne létre. A felek szándéka, hogy további közös fejlesztése­ket is megvizsgálnak és kedvező feltételek esetén azok megvalósításában is együttműködnek. Budapest (MTI) - A kereskedést tegnap egy fél­órás áramszünet szakította félbe, emiatt ennyivel később zárt a piac. Elénk volt a részvényforgalom, meghaladta a 17 milliárd forintot, az állampapí­rokkal pedig 2,2 milliárd forint értékben keresked­tek. A legnagyobb árfolyamértékben a Mól, Matáv, a TVK, az OTP, valamint a Richter papírjai keltek el. Az azonnali piac összforgalma több mint 19,7 milliárd forintot tett ki. Rekordot döntött a kárpót­lási jegy árfolyama: 1100 forintot értek ajegyek. Kárpótlási jegy Tőzsde Index febr. 26.: 8170,31 -69,65 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. február 26. VALUTA DEVIZA VÉTEL Eladás Középáré. 334,89 353.05 342,77 Angol font 335,30 352,32 343,81 334,22 351.36 342,79 134,80 145,28 139,69 Ausztrál dollár 1 35,69 144,07 139,88 135,51 143,90 139,71 540,76 579,78 557,48 Belga frank* 542,04 575,12 • 558,58 540,80 574,25 557,52 29,10 31,37 30,16 Dán korona 29,32 31,12 30,22 29,26 31,07 30,16 36,54 39,38 37,87 Finn márka 36.82 39,08 37,95 36,74 39,01 37,88 33,27 35,67 34,30 Francia frank 33,34 35,38 34,36 33,36 35,24 34,30 98,97 106,11 102,03 Holland forint 99,17 105,23 102,20 99,23 104,85 102,04 156,81 169,00 162,50 Japán yen* 157,89 1 67,69 162,79 I 57,63 167,38 162,51 141,84 152,86 146,98 Kanadai dollár 142,97 151,51 147,24 142,58 151,40 146,99 112,33 118,42 114,97 Német márka 112,35 118,03 11.5,19 112,38 11 7,85 1 14,97 26,49 28,55 27,45 Norvég korona 26,69 28,33 27.51 26,63 28,27 27,45 113,03 121,19 116,53 Olasz líra** 113,26 120,18 116,72 113,50 119,56 116,53 15,95 1 6,82 16,33 Osztrák schilling 15,95 16,67 16,36 15,92 16,74 16,3.3 106,66 119,01 112,27 Portugál escudo 109,17 115,81 112,49 108,91 115,65 1 12,28 1 30,90 141,08 135,65 Spanyol peseta* 131,86 1 39,90 135,88 131,59 139,7.3 1 35,66 1 38,99 146,53 142,26 Svájci frank 138,28 146,74 142,51 138,57 143,97 142,27 24,95 26,88 25,85 Svéd korona 25,12 26,66 25,89 25,08 26,63 25,85 203,95 215,01 208,75 USA dollár 203,92 214,34 209,13 203,55 213,98 208,76 219,10 236,13 227,05 'ECU 220,72 234,20 227,46 220,26 233,89 227,07 A megadott számok egy egységben értendők, forintban ■: 100 egység, 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Piaci „krumplibaroméíer” Veszteséges volt a burgonyatermesztés, de az ár elfogadható Faragó Lajos Felsődobsza, Miskolc, Sajópüspöki (ÉM) Egyes előrejelzések sze­rint kevésnek bizonyul a magyar krumpli, nem tart ki az új megjelené­séig a tavalyi termés. A következő két-három hónapban országosan további áremelkedést jó­solnak. Megyénkben, konkrétan Miskolcon, a Búza téri piacon ezt sem az eladók sem a vevők nem akarják elhinni. A tavalyi, a korábbi évitől jelentősen kisebb burgo­nyatermés elég lett volna a 800-900 ezer tonnás ha­zai fogyasztásra, ha a készleteket megfelelő he­lyen tárolják. Állami tá­mogatás hiányában vi­szont a termelők többsége Romániában értékesítette a termést még februárban is. Mindezek következté­ben márciusban, április­ban további burgonyaár­emelkedés várható - állít­ja a Burgonya Termékta­nács országos elnöke. A nagykereskedelmi cégek az elmúlt napokban már Angliából és Ausztriából is importáltak burgonyát és 40-70 forint közötti áron Nem lesz gond az ellátással árulják. Miskolcon, a Búza téri piacon ettől olcsóbban, 40-60 forintért lehet venni krumplit, a (hálós)zsák- számra árusítottat kilón­ként 48 forintért adják. Bak István, a miskolci piacfelügyelőség osztályve­zetője nem hiszi, hogy me­gyénkben a következő hó­napokban gond lenne a burgonyaellátással. Aki megtehette, ősszel bespaj­Fotó: Farkas Maya zolt és még tart a készlet. A termelők elvermelték a burgonyájukat és készle­tüket most kezdik piacra dobni. Jelenleg bőséges a felhozatal, piacszerte lát­ható a nagy kínálat. A baj inkább az, hogy kevés a vevő, nincs kereslet, mert lapos a vásárlók pénztár­cája - mondta Bak István. Szűcs István felsődob- szai őstermelő 50 forintért méri a krumplit a Búza té­ri piacon. Véleménye sze­rint az ár még tovább csökkenhet, ha majd min­den gazdálkodó megbontja a tárolóhelyét és piacra dobja a tavalyi termést. Amennyiben ezt figyelmen kívül hagyva még külföld­ről is hoznak be burgo­nyát, akkor még olcsóbb lehet a krumpli - állítja az őstermelő. A sajópüspöki Sajóvöl- gye Mezőgazdasági Álta­lános Szövetkezet a me­gye egyik legnagyobb krumplitermelője. Szép- laky László elnök azt sze­retné, ha a tavaszi „bur­gonyaharcban” a termelők és a fogyasztók egyaránt jól járnának. Két évvel ezelőtt 7-8, tavaly 18-20 forintért vették meg ósz- szel kilogrammonként a krumplijukat. A vermeket február közepén bontot­ták fel. Először 40, napja­inkban pedig 45 forintos nettó áron értékesítik a burgonyát. Költségeik visszatérülését remélik a kicsit emelkedő vételárak­tól. - Ha ez a felvásárlási ár 40-45 forint között ma­radna, akkor a szövetke­zet és a vevők is megtalál­nák a számításukat - nyi­latkozta. Közgazdászok találkozója Békéscsaba (MTI) - Az oktatás és a gazdasági nö­vekedés összefüggéseiről hallanak előadássorozatot a fiatal közgazdászok idei országos találkozójának a résztvevői; a neves szak­emberek értekezéseit vár­hatóan 350 egyetemista közgazdászjelölt és pálya­kezdő közgazdász hallhat­ja majd a Békéscsabán március 6-8. között meg­rendezendő tanácskozáson - mondták el a szervezők csütörtökön a békési me­gyeszékhelyen tartott saj­tótájékoztatójukon. A fiatal közgazdászok és közgazdászjelöltek hosszú ideig Szirákon megtartott évenkénti országos tanács­kozásából kinőtt vándor­gyűlést először tavaly ren­dezték meg Pécsett, ahol a gazdaság és erkölcs tárgy­körében hangzottak el elő­adások. A Magyar Közgaz­dasági Társaság megyei szervezete által rendezen­dő találkozónak a Rózsa Ferenc Gimnázium és a Körös Főiskola ad helyet. ® Január végén az év elejénél 3,5 ezerrel több, összesen 775 ezer gazda­sági szervezet működött az országban; 91 százalé­kuk vállalkozás, 7 százalé­kuk nonprofit, 2 százalé­kuk költségvetési szerve­zetként volt bejegyezve. Biztosítások fedezet nélkül Megbízhatatlan üzletkötők voltak és lesznek Miskolc (ÉM - KI) - Bor- sod-Abaúj-ZempIén me­gyében is előfordultak és előfordulnak esetek, amikor egyes biztosító- társaságok üzletkötői fiktív szerződéseket kötnek. Ezek száma azonban elenyésző, ké­tes üzletükkel hamar le is buknak. Tettük kö­vetkezménye pedig: el­bocsátás. A tapasztalatok szerint - az országos sajtóban meg­jelent esetek számához ké­pest - Borsod megyében alig fordulnak elő fiktív biztosítási szerződésköté­sek - állítják egybehangzó­an a biztosítási szakma képviselői. Olyan üzletkö­tők azért mindig akadnak, akik megpróbálják ezt a nagyobb teljesítmény, a na­gyobb jutalék reményében. Az N-Alexander Biztosí­tásközvetítő és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, Nagy Sándor szerint kis­stílű emberek megpróbál­koznak ezzel, de szerződé­seikről néhány hónap alatt kiderül, nincs mögöt­tük valós tartalom.- Miskolcon nagyon szűk az a réteg, amely megengedheti magának, hogy több ezer forintos élet- biztosítást kössön. Előfor­dult mégis, hogy olyan kör­nyékről hozott az üzletkötő egy házaspártól két, nyolce­zer forintos havidíjról szóló szerződést, ahol már egy­két ezer forint is számít. Utánajárva az esetnek, ki­derült, hogy a házaspár nem is tudott a biztosítás­ról. Munkatársunkat azon­nal el is bocsátottuk. Feketelisták ugyan nin­csenek, hiszen ezekkel szemben adatvédelmi kifo­gások merültek fel, de a társaságok egymás közötti információcseréje folytán tudják, hogy ki azok, akik­kel nem lehet - és szabad - együttműködni. A bizto­sítók elemi és közös érde­ke, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő, hiszen ez­zel a biztosítási szakma te­kintélyét rontják, egyben üzleti kárt is okoznak.- Néhány eset tavaly nyáron előfordult, melyet a belső ellenőrzésünk igen rövid idő alatt feltárt. Akit emiatt „elcsíptünk”, azt el is bocsátottuk, a fiktív szerződések után kifizetett jutalékokat pedig vissza­fizettettük - mondja Gál Zoltán, a Hungária Bizto­sító területi igazgatója. A Magyarországon közel egy éve működő holland ABN Ambro biztosító mis­kolci fiókvezetője szerint feketelistákra nem is len­ne szükség, ha megfelelő képzettségű és felkészült­ségű szakemberek foglal­koznak az üzletkötők kivá­lasztásával.- Hat-nyolc hét is elte­lik, amíg az életrajzok, a korábbi munkahelyek ajánlásait beszerezzük, a szakmai beszélgetéseket lefolytatjuk, a környezet- tanulmányokat elvégez­zük és a jelentkezők beke­rülnek a rendszerünkbe - mondja Dorsánszky Eme­se. - Üzletkötőinket, aki­ket mi tanácsadóknak ne­vezünk, folyamatosan el­lenőrizzük. Amikor egy szerződés megköttetett a központ felhívja az ügyfe­let, és a tanácsadó munká­ja felől is érdeklődik. Én mint fiókvezető a szemé­lyes találkozások révén szintén ellenőrzőm mun­katársainkat, és egyben meggyőződöm arról is, hogy az ügyfél valóban rendelkezik-e a szükséges anyagi háttérrel. A mi rendszerünkben tehát ilyen esetek teljességgel kizártak. A sütőipar és a feketegazdaság Eger (MTI) - A sütőipar­ban kialakult árver­seny miatt az ágazat­ban ma már 30 százalé­kos a feketegazdaság aránya, ami egyre in­kább csőddel fenyegeti a tisztességes vállalko­zókat - jelentette ki Werli József, a Sütőipa­ri Egyesület elnöke csü­törtökön Egerben. A Heves megyei pékek ta­nácskozása után tartott sajtótájékoztatóján el­mondta: miközben az utóbbi 15 évben folyama­tosan csökkent a sütőipari termékek fogyasztása, az ágazatban a privatizáció nyomán létrejött 1400 vál­lalkozás mintegy 1600 ter­melőüzemet működtet or­szágszerte. Mindez oda vezetett, hogy a vállalkozások haszna minimálisra csök­kent, a pékek egyre ala­csonyabb áron kénytele­nek értékesíteni terméke­iket, hiszen új piacot csak a versenytársak kiütésé­vel tudnak szerezni. Eb­ben a helyzetben egyre in­kább azok tudnak csak talpon maradni, akik el­lenőrizetlen eredetű anyagok felhasználásával dolgoznak, alkalmazottai­kat pedig feketén foglal­koztatják. Az egyesület éppen ezért együtt kíván működ­ni a jövőben a Magyar Pé­kek Ipartestületével, hogy közösen vegyék fel a har­cot azok ellen, akik feke­tén termelnek, de elkép­zelhetőnek tartják a rend­védelmi szervek bevonását is a tisztességtelen vállal­kozások elleni harcba - mondta Werli József. Két konferencia a privatizációról Salgótarján, Tiszaújvá- ros, Kazincbarcika (ÉM) - A privatizáció és térségi kihatásai két város példáján keresz­tül - ez a címe annak a konferenciának, ame­lyet az ÁPV Rt. és a Rá­kóczi Bank Rt. megbí­zásából a salgótarjáni székhelyű Közép-ma­gyarországi Regionális Fejlesztési Kft. rendez a két, privatizációs szempontból példaérté­kű borsodi iparváros­ban, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán. Az első eseményre ma dél­előtt 10 órától várják az érdeklődőket a tiszaújvá- rosi Hotel Phőnixben, a folytatásban pedig, két hét múlva a barcikai vá­rosháza nagyterme ad ott­hont a találkozónak. A két konferencia regio­nális jellegű, két térségre osztja a megyét. E térsé­gek polgármestereit, ka­marai, pénzintézeti, köz- igazgatási szakembereit, országgyűlési képviselőit és jelentős vállalkozóit váiják az előadásokra. Az ÁPV Rt. éves rendezvény­tervében szereplő konfe­renciák sikertörténeteket mutatnak be olyan válla­latok, települések példá­ján keresztül, ahol haté­kony privatizációs tevé­kenység folyt, folyik. A mai, tiszaújvárosi összejövetelen a privati­záció hatásairól és ered­ményeiről tart előadást Csiba Judit, a privatizáci­ót felügyelő miniszter, a privatizációs folyamatok területfejlesztésre gyako­rolt hatásáról Gyárfás Il­dikó, a megyei területfej­lesztési tanács elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank térségi fejlesztési tevé­kenységéről Huszty And­rás, az MFB Rt. “vezér- igazgatója. Várhegyi Mik­lós, a TVK Rt. elnök-ve­zérigazgatója a nagyvál­lalat szemszögéből ismer­teti a privatizáció tapasz­talatait, Koscsó Lajos al­polgármester, országgyű­lési képviselő pedig a nagyvállalat és a város privatizáció utáni kapcso­latrendszerérői beszél. Szaktanácsadók fóruma Keszthely (MTI) - A tanácsadói hálózat működé­sének fejlesztéséről rendezett fórumot csütörtökön a keszthelyi agrártudományi egyetemen a Dunán­túli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége. Kedvezőnek értékelték, hogy a hálózat szakem­berei immár az agrárkamarák kebelében működ­hetnek, de éppen ebből a helyzetből fakadtak az észrevételeik is. Mindenekelőtt sürgették a megyei agrárkamarák információs rendszerének össze­kapcsolását, és az ezekre való tanácsadói rácsatla­kozás feltételeinek megteremtését. Hasonló hozzá­férhetőséget kértek az agráregyetemek, mezőgaz­dasági tanintézetek adatbázisait illetően is. Hang­súlyozták, hogy csak ilyen feltételek mellett lesz­nek képesek naprakész, hatékonyabb szolgáltatást nyújtani a gazdaságoknak, kistermelőknek. Á fórumon indítványozták: korszerűsítsék a szaktanácsadókat is érintő pályáztatásokat: javas­latként hangzott el, hogy több mezőgazdasági szakmában - így a méhészetben, a lótenyésztés­ben - vezessék be a mesterképzést.

Next

/
Thumbnails
Contents