Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-05 / 30. szám
1998. Fibruár 5., Csütörtök A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Észak-Magyarország KOMMENTÁR ' ; " Binder kapitány Méhes László Amikor egy megegyezés a hivatalos formula szerint „körvonalazódni látszik", s a tárgyaló felek a határidők közeledtével egyre többet hallgatnak el az alakuló üzletről, az ügylet külső megfigyelői annál érdekesebb részleteket tárnak a nyilvánosság elé. így volt ez, amidőn a diósgyőri kohászatra egykor még csak kacsintgató kassai Kelet-szlovákiai Vasmű körüli bizonytalanságokról és botrányokról érkeztek híradások, s nincs ez másként most sem, amikor a bősi vízerőmű beruházóiról érkeznek érdeklődésre ugyancsak számot tartó információk - Pozsonyból. A Slovensky Profit szerdai száma nem mást állít a Dunaszaurusz megépítésében magára oroszlánrészt vállaló szlovák Vízgazdálkodási Beruházó Vállalatról, minthogy az „adósságok iszapjában ül". A Julius Binder vezette cég kötelezettségeit a bankok felé a gazdasági hetilap 18 milliárd koronára becsüli, s a nagy mű - mint azt a magyar és a szlovák fél között hétről hétre folytatódó egyezkedés bizonyítja - még korántsincs kész. Az alkotók tehát nem pihenhetnek, ezért - úgy tudni - újabb 100 millió dolláros hitelt készítenek elő, amelyet a bősi és a zsolnai vízműre költenek majd. Csakhogy tavaly például egy 60 millió dolláros japán gyorshitel törlesztésével maradt el az erőmű- beruházó, amely ezzel a nagyvonalúságával majdhogy megingatta egész Szlovákia hitel- képességét a külföld előtt. Minthogy ezt az amúgy sem tőkeerős szomszédunk aligha engedheti meg magának, a kormánysegítség elkerülhetetlen volt. „Binder kapitány igen veszélyes zátonyok felé hajózik" - teszi hozzá epésen a Slovensky Profit, megkérdőjelezve az - egy tőkeerős országnak is büszkeségére váló - eddig 27 mil- liárdba kerülő „dunai monumentum" létjogosultságát - amely még nincs is kifizetve. Jóslatuk szerint ugyanis, ha a megtermelt villamos energiából a magyar félnek egyetlen kilowattnyi sem jutna, Szlovákiában akkor is kétszeresére kellene emelni a villamos energia árát, hogy a vízi erőművek üzemeltetési költségeit fedezni tudják. Az, hogy északi szomszédunknál emelkedik-e, s ha igen, milyen mértékben az áram ára, nem kell, hogy érdekeljen bennünket. Az viszont alighanem igen, hogy miként is lehet drága az olcsó vízi erő. Eladott öregtó: horgászok a pácban Papp Tímea, Puskár Tibor Miskolc, Budapest, Kazincbarcika (ÉM) - Állítólag ötvenezer forintért adták el a Mályi melletti Öreg-Nyéki tavat. A horgászszövetség beadványban kérte a megyei főügyészséget az üzlet felülvizsgálatára, mert szerintük a tó sokkal többet ér. Folytatás az 1. oldalról. A környékbeliek úgy tudják: 50 ezer forint volt a vételár. Ezt mindenki gyanúsnak tartja, de nem tudják mire vélni a dolgot. Bodnár Ferenc viszont azt mondja: nincs ebben semmi suskus.- Bárki megszerezhette volna ezt. Olvastam azt a pályázatot, amelyben eladásra hirdették meg a felszámolás alatt álló kavicsbánya tulajdonát képező tavacskát. Megvettem: 1996-ban, nyílt eljárással. A tavat körülölelő területet már 1994-ben megvásároltam. Az nem igaz, hogy ötvenezer volt a tó: sok százezer forintom fekszik ebben az üzletben - állítja. Hogy pontosan mennyi volt a vételár, azt azonban nem árulja el. A tóval kapcsolatos terve nem titok:- Kempinget és olyan paradicsomot szeretnék itt teremteni, ahol nemcsak horgászni, de halat fogni is lehet. Ma még nem tudni, megakaszthatja-e bármi e terv valóra váltását. Az Észak-magyarországi Horgászegyesület mindenesetre a megyei főügyészségnél az adásvétel felülvizsgálatát kezdeményezte. A főügyészség munkatársa, Nagy Miklós egyelőre nem tud érdemKuskóné Jósvai Anita: A helyiek attól tartanak, hogy az új gazda csak hitelfedezetként fogja használni a területet Fotó: Bujdos T. ben nyilatkozni az ügyről: tanulmányozzák a beadványt. S hogy mi szerepel a beadványban? Erről Czikray Zoltán, az említett horgászegyesület alelnöke úgy nyilatkozik: álláspontjuk szerint az eladott ingatlan értéke jóval nagyobb az azért kifizetett összegnél. Állítja: ’94-ben a kérdéses szárazföldi ingatlanokat 250 ezer forintért adták el. Az 1996 márciusában módosított szerződés szerint, amelyben az adásvétel tárgyává tették az említett tavat is, 300 ezer forintra módosították a teljes vételi árat. A kettő különbsége: 50 ezer forint - ennyit fizettek a tóért. Álláspontjuk alapján a jó erkölcs is sérült, mivel tízezer horgászt megfosztottak sportolási lehetőségétől. Bodnár Ferenc viszont azt tartja sérelmesnek, hogy noha övé a tó és a bejegyzett halászati jog, az egyesület ezt nem tartja tiszteletben: horgászjegyeket adott ki az öregtóra is.- Engem senki sem keresett, hogy tisztázzuk a helyzetet, jóllehet magam is tagja vagyok az egyesületnek, s ha bizonyítani tudják, hogy haltelepítéssel mennyit fektettek be a tóba, hajlandó lennék tárgyalni a kártérítésről is - így Béres Ferenc. Az egyesület alelnökének válasza: azért nem húzták ki a horgászjegyről e tó nevét, mert a törvény szerint 1999. január 1-jéig a privatizált vizeken is megmarad az egyesület halászati joga. Az ügy végkimenetele még nem ismert. Az azonban tény, hogy nemcsak az észak-magyarországi horgászok léptek ebben az ügyben. A Magyar Országos Horgász Szövetség a Földművelésügyi Minisztériumot jelentette fel a Fővárosi Búóságon a Mályi külterületén található bányató halászati jogának elvételéért. A szaktárca illetékese szerint az FM nem is tehetett mást: a hozzájuk eljuttatott tulajdoni lap alapján automatikusan a tó jelenlegi tulajdonosának jegyezte be a halászati jog gyakorlását. A tulajdonváltás ugyanis még a halászati törvény hatályba lépése előtt történt. A minisztérium csupán az 1997. augusztus 26-a utáni tóprivatizációs ügyekben érvényesíttethetné azt a passzust, mely szerint a halászati jogot a kavicsbányáknál nem lehet megszüntetni. A halászati jog ugyanis: forgalom-. képtelen. Pintér Károly főosztályvezető amúgy úgy tudja: több mint húsz hasonló ügyben folyik bírósági eljárás, és ebből tíz alkalommal az elsőfokú bírói döntés az új tulajdonosnak adott igazat A mályi polgármestertől, Zelei Zoltántól megtudtuk: bár a tó közigazgatásilag egyelőre az ő területükhöz tartozik, tulajdonjogilag a régi kavicsbányáé. Az ingatlan eladásáról a polgármester akkor értesült, amikor a tó eladásával megbízott felszámoló biztosok megkeresték két évvel ezelőtt. • Két busz is balesetbe keveredett tegnap Miskolcon. A Soltész-Nagy Kálmán utcában délelőtt fél 10-kor közlekedő jármű kanyarodás közben koccant neki egy Lada oldalának. A 32-es járat pedig a Király utcán fékezett hirtelen sávváltás során: ezenközben egyik utasa, egy 58 éves ittas férfi elesett. Komolyabb személyi sérülés és anyagi kár egyik esetben sem keletkezett Ha elcsattan a rendőrpofon... A megyében nem jellemző a „kicsikart" vallomás Miskolc (EM - PT) - A kényszervallatás bűn- cselekmény. Ilyen jogcímen tavaly két esetben négy rendőrt marasztalt el a bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén- ben, de a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették - tájékoztatott Kozma Imre, a B.-A.-Z. megyei ügyészségi nyomozóhivatal vezetője. A szakértővel a most napvilágot látott budapesti ügy kapcsán beszélgettünk. Mint ismert: kényszervallatással gyanúsítják a Budapesti Rendőr-főkapitányság több munkatársát. Ezzel összefüggésben komoly személycserék történtek tegnap a BRFK-n. Kozma Imrét arról kérdeztük: mit jelent a kényszervallatás, s hogy gyakori bűncselekménynek számít-e? • Kényszervallatásról akkor beszélhetünk, ha vallomás kicsikarása érdekében alkalmaznak fizikai kényszert, vagy lelki nyomást. Az elkövetőt öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. Ha azonban nem vallomástétellel kapcsolatban csattanna el egy pofon, akkor hivatalos eljárás körében történő bántalmazásról lehet szó, ami a jogi megítélést tekintve enyhébb, vét- ségi kategóriába sorolható. □ Kényszervallatással vagy bántalmazással kapcsolatban tesznek több feljelentést? • Kényszervallatás gyanúja miatt tavaly tizenkétszer, bántalmazás miatt pedig harmincegy alkalommal tettek feljelentést. Az esetek döntő többségében azonban alaptalan vádaskodással állunk szemben, ezért már a nyomozást sem kell elrendelnünk. A bántalmazás és kényszer- vallatás bizonyítása egyébként nem könnyű feladat, mert többnyire nincsenek tanúk, és az események zárt térben történnek. Vannak, akik a bilincs hagyta nyomot, vagy a jogszerűen végrehajtott fizikai kényszer alkalmazását, gumibot- illetve gázspray használatát is bántalmazásnak vélik. (A kényszer alkalmazásával a rendőrségi törvényben és szolgálati szabályzatban meghatározott esetekben lehet élni, amikor valaki a rendőrre támad.) Sok esetben csupán az orvosi látleletekre hagyatkozhat vizsgálata során az ügyészség. Előfordult olyan eset is, amikor egy korábban megtörtént bordaseriilést akartak a rendőr nyakába varrni. A röntgenfelvétel alapján azonban egyértelművé vált, hogy a sérülés régen keletkezett... □ Mi történik a feljelentővel, ha állítása alaptalannak bizonyul? • A hamis vád állítása ugyancsak súlyos bűncselekmény. Ezért az igaztalan vádlóval szemben is vizsgálat indulhat. □ Hogyan jut az ügyészség tudomására egy-egy bán- talmazásos, vagy kényszer- vallatási ügy? • A sértettek többnyire az ügyészséghez fordulnak, de volt már olyan is, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Irodán (NEKI) keresztül fordultak hozzánk jogorvoslatért. ű Amennyiben bebizonyosodik valamelyik rendőrről, hogy törvénytelenül bántalmazott valakit, a szakmájában maradhat-e? • Ha a kényszervallatás bűncselekményét követné el, akkor álláspontom szerint nem. Arról azonban nincs tudomásom, hogy ezért valaha is rendőrt elbocsátottak volna megyénkben. Tavaly két eset kapcsán bizonyosodott be, hogy a rendőrök jogtalanul ütöttek. Ezért a vétkeseket a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Tudomásom szerint a rendőrök szolgálati viszonya nem szűnt meg... Torgyán: Traktorgyárat Ózdra A kisgazda elnök tudatosnak tartja a borsodi kohászat elsorvasztását Ózd (ÉM - BAL) - A gazdaság önös érdekből végzett tönkretétele, ami az elmúlt évtizedben Ózdon történt - jelentette ki Torgyán József az észak-borsodi iparvárosban tegnap este tartott kisgazda-nagygyűlést megelőzően. A szokottnál némileg kisebb érdeklődés kísérte Torgyán József országjárásnak újabb állomáshelyén a kisgazda-elnök előadását. Az ózdi Bükk Művelődési Házban a Független Kisgazdapárt elnöke a nagygyűlés előtt sajtótájékoztatón beszélt a meglátogatott települést, illetve a vidéket érintő elgondolásairól. Az ózdi ipar és gazdaság tönkretétele az ellenzéki politikus szerint önös érdekből, tudatos megfontolás alapján történt Torgyán József úgy vélte, a válságba jutott kohászat megújításának lettek volna célravezetőbb módjai. Utalt pártja azon régi tervére, hogy a mezőgazdaság szükségleteit szem előtt tartva felfejlesszék a hazai munkagép-, illetve traktorgyártást; utóbbi központjául Óz- dot tartották volna megfelelőnek. Az FKGP különleges gazdasági övezetek létrehozását szorgalmazza: az egyiket ebben a régióban. A kisgazdák politikájának alapelve, hogy Ózd éppúgy az ország része, mint Budapest: „a politikusoknak nemcsak új metró- szárny építésén kellene gondolkodniuk” - illusztrálta a tételt Torgyán József. Mint mondta, esetleges választási győzelmük után hozzálátnának gazdasági programjuk megvalósításához: egy gazdasági csúcsminisztériumot állítanának fel, továbbá egy „vidékfejlesztési” minisztériumot, integrálva a földművelési Lelkesen fogadták a fórumon a pártelnököt Fotó: V. J. és a területfejlesztési tárcát, az élelmiszeripart, az energia- és vízügyet. Egy kérdésre válaszolva elmondta: a párt-népszerűségi mutatók csalnak - a közvéleménykutató eszközök részben a közvélemény befolyásolását szolgálják. A szocialista pártot tartja ő is a legerősebbnek (30 százalék közeli támogatottsággal), ám másodiknak saját pártját, a felmérésekben jelzett 17 százaléknál több potenciális szavazóval. „Sokan nem merik ma még bevallani, hogy a Kisgazda- párt szimpatizánsai, félnek, hogy emiatt elvesztik a munkahelyüket” - tette hozzá magyarázatképpen. Az unió, és a mi szemetünk Szili Katalin államtitkár az EU-csatlakozás előnyeiről Miskolcon Miskolc (ÉM-SZK)- Az integrációs törekvések és a területfejlesztés összefüggéseiről tartott tájékoztatót Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára - Fedor Vilmos (MSZP) országgyűlési képviselő meghívására Miskolcon, a Médiacentrumban. Szili Katalin államtitkár az unió által tavaly készített országvélemény tükrében ismertette a hazai környezetvédelem és területfejlesztés helyzetét. Az eredmények között említette a területfejlesztési törvény megalkotását, az ennek alapján létrejött intézményrendszert, melyeken keresztül a területfejlesztésre szánt alapok elérhetővé váltak. Az államtitkár ismertette: 1998-ban 9 milliárd forintot szántak kiegyenlítésre, és 5,5 milliárdot célelőirányzatra. A pályázatok kiírása ezúttal - az államtitkár ígérete szerint - február végéig megtörténik, s mint mondta, továbbra is elsődleges szempont a munkahelyteremtést. A környezetvédelem terén is elégedett az eredményekkel Szili Katalin. Elsődlegesen azzal, hogy sikerült a régen elavult környezetvédelmi törvényt egy újjal felváltani, amely már harmonizál az uniós követelményekkel. Elmondta, az országvélemény két hiányosságra hívta fel a figyelmet: a hulladékgazdálkodás és a kémiai biztonság jogi szabályozatlanságára. Szili Katalin szerint még e kormányzati ciklusban feltétlenül sort kell keríteni e hiátus pótlására. Az államtitkár ecsetelte: a 3216 magyar településnek 2700 kommunális hulladéklerakója van, amelyek 30 százaléka ráadásul nem felel meg az előú-ásoknak. Egy felvetésre válaszolva elmondta: a baj az, hogy azzal mindenki egyetért, szükség van korszerű hulladék megsemmisítőre, ugyanakkor alig akad olyan, aki azt is szívesen venné, ha a saját településén épülne meg a hulladékégető. „Pedig a keletkező szemét valamennyiünk szemete, a mi szemetünk.” Az államtitkár a beszélgetés után ellátogatott Szirmabesenyőre, a felújításban elakadt kastélyhoz, valamint Felsőzsolcára, a Sajó-hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület- és Területfejlesztési Társulásához.
