Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-25 / 47. szám

199fr. FirkuAr 25t, $ukda KULTÚRA • ifhfy •Má«YAR0RSZÁ6 A legjobb „közepesek” félévzáró koncertje Miskolc (ÉM - DK) - Ez a pálya arról szól, hogy a pódiumon megmutassa magát a ze­nész, akár kicsi, akár nagy - mondta Lenkey Csaba, a miskolci Bartók Béla Zeneművésze­ti Szakközépiskola igazgatója, amikor arról beszélt, hogy csütörtökön este 6-tól a Bartók- teremben a legjobb növendékeik bemutat­koznak a városnak. Az iskola szakmai programjában szerepel, hogy minél több bemutatkozási lehetőséget teremtsen növendékeinek, felkészítse őket a szereplésre. Erre minden lehetőséget kihasználnak. Rendszeresen tartanak az iskolákban hangszerbemutatókat, szí­nesítik muzsikájukkal a különféle társadalmi ese­ményeket, szerepelnek nyugdíjasklubokban. Most a hagyományos diáknapok egyik rendezvé­nyeként taiják a csütörtök esti koncertet, ahol 14 ze­nedarabot hallhat a közönség szűk másfél óra alatt. Bemutatkozik valamennyi - az iskolában tanulható - hangszercsoport, és énekes produkció is lesz.- Ezek a gyerekek persze még nem művészek - mondta az igazgató a félévi vizsgán kiválasztott legjobbakra de az ő szintjükön biztosan profi produkciót hallhat tőlük a közönség. A műsorban sok olyan darab szerepel, amelyet szívesen játsza­nak a nagy művészek is. A koncert időszerűségét az is adja, hogy március 2-án és 3-án tartják a felvételi vizsgákat az iskolá­ban. Az igazgató reméli, eljönnek a felvételiző gye­rekek szüleikkel, és láthatják, meddig juthatnak el az itt tanulók. Ugyan a felvételi lapokat már rég le kellett adni, és ezek száma is azt mutatja, sokkal többen felvételiznek az iskolába, mint amennyi di­ákot fel tudnak venni, de lehetőségük van azoknak is a próbálkozásra, akik csak a közelmúltban hatá­rozták el, hogy zenészek szeretnének lenni. A túljelentkezés abból is adódik, hogy az iskola három megyét szolgál ki. A gyerekek 70 százaléka más településről érkezik Miskolcra. De több ha­sonló intézményre nincs szükség, hiszen napjából annyian tudnak elhelyezkedni a középfokú zenei képesítéssel, ahányan itt végeznek. Ráadásul elég drága is ez az iskolatípus: az egyéni oktatás (itt 200 növendékre 64 tanár jut, máshol 1000-re ugyanennyi) és a magas hangszerárak miatt. A szakközépiskola minden diákja ingyen használja a hangszereket. Ezt félévzáró a hangversenyt szeretnék hagyo­mánnyá termi, minden évben ilyenkor megrendez­ni. Az igazgató tart ugyan attól, hogy a zenei ér­deklődésű városlakók szívesebben hallgatják a „kész” művészeket, de reméli, vannak azért sokan, akik kíváncsiak arra is, honnan jön, „miből lesz” a kész művész... Mátyás mesemondói Mátyás-napon-az iskolanévadó, tiszteletére rendez­tek kulturális vetélkedőt a miskolci Hunyadi Má- . tyás Általános Iskolában. A vers- és prózamondók versenyén több mint száz - különböző általános is­kolában tanuló - kisdiák vett reszt. Fotó: Farkas M. Koncert a kápolnáért Monok (ÉM) - Hangversenyt rendez a monoki Andrássy-kastély kápolnájának felújításáért az A Capella Alapítvány és Monok önkormányzata feb­ruár 27-én, pénteken este fél 6-tól a monoki And­rássy-kastély lovagtermében. A műsorban többek között Bach-, Albinoni-, Schubert-, Ravel-Csaj- kovszkij-műveket ad eló Maros Éva (hárfa) és Gei­ger György (trombita). Maros Éva a budapesti konzervatóriumban Roh- mann Henrik, a Zeneakadémián Lubik Hédi tanít­ványa volt. A diploma megszerzése után 1974-től a Magyar Rádió zenekarának szólóhárfása. Geiger György Soroksáron él. Zenei tanulmá­nyait Budapesten, a Zeneakadémián végezte, köz­ben első trombitása volt az Állami Operaháznak. 1968-tól a rádiózenekar szólótrombitása, 1979-től a Zeneművészeti Főiskola docense. A monoki hangverseny helyszínére térítésmentesen külön- busz indul Miskolcról pénteken délután fél 5-kor, az ITC-székház (Mindszent tér 1.) parkolójából. Déryné - egyelőre - nem tér vissza Miskolcra Elmarad a két Kossuth-díjas művésznővel tervezett Déryné-bemutató Déryné ebben az évadban már nem elevenedik meg a Miskolci Nemzeti Színházban. (Saár Erzsébet szobra a művészbejárónál.) Fotó: Bujdos Tibor Ftlip Gabriella Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház művészbejá­rójánál - Saár Erzsébet szob­rászművésznek köszönhetően- Déryné fogadja a látogató­kat. Egyelőre csak itt talál­kozhatunk a legendás miskol­ci színművésszel, pedig úgy tervezték, hogy az idén bemu­tatják azt a színpadi művet, melyet egy helyi szerző, Kár­páti Béla írt Déryné életrajza alapján.- Déryné életrajza miskolci kötő­déseinek köszönhetően is foglal­koztatott. A nap vége című szín­művemet arra a 20 évre alapoz­tam, melyekről eddig nem írt sen­ki, tulajdonképpen titok volt a színháztörténet számára is. Saját kutatásaim alapján dolgoztam fel a két testvér,Róza és Zsani, az egykori sztár és a féltehetség kö­zött kialakult konfliktust. Szeret­tem volna, ha a Miskolci Nemzeti Színházban játsszák először a drámát, de úgy látszik - hiába je­lentették be hivatalosan is a be­mutatót -, a premier elmarad - mondja a szerző, Kárpáti Béla. - Már korábban is felajánlottam a darabot a színháznak. Úgy gondo­lom, méltó megemlékezés lett vol­na, ha 1993-ban, Déryné születé­sének 200. évfordulóján műsorra tűzik. Az igazgató elutasított, mondván, hogy elsősorban közvet­len munkatársaikkal, a rendezők­kel egyeztet, az ő javaslataik alap­ján alakítják ki a műsortervet. így kerestem meg Gvökössy Zsoltot, aki azt mondta, szívesen megren­dezi, ha műsorra tűzik. A színház fennállásának 175., Déryné ha­lálának 125. évfordulója ismét jó alkalmat adott a bemutatóra. A tervek szerint március 27-én lett volna a premier, de a művészek olyan későn kapták meg a szerző­dést a színháztól, és olyan feltéte­lekkel, hogy nem írhatták alá.- Már körülbelül három hete próbáltunk, amikor megjött a szerződés, január 12-i keltezéssel, és január 26-i postabélyegzővel - állítja Gvökössy Zsolt rendező.- Szóban már minden lényeges kérdést megbeszéltünk, sikerült a Tábori Nórát és Máthé Erzsit fog­lalkoztató színházakkal egyeztet­nünk. Márciusra és áprilisra 10 előadást tudtunk kitűzni - mond­ja Kerékgyártó László, a színház műsorszerkesztője.- A szerződésile foglalt feltéte­lek eltértek a szóbeli megegye­zéstől?- Az én esetemben olyan jelen­téktelen az eltérés, hogy szót sem érdemel - mondja a rendező -, vi­szont a művésznők 15 előadást kértek a színháztól, és erre nem adott garanciát a szerződés.- Előadásonként - a szóbeli megállapodásnak megfelelően - igen jelentős összeget kaptak vol­na a művésznők. Az elő­adásszámról meg csak annyit: a szerződésben az áll, hogy a szín­ház kinyilvánítja azt a szándékát, hogy december 31-ig legalább 15 alkalommal műsorra tűzi a dara­bot. Ebből már 10 estét sikerült egyeztetni a művésznők anya­színházaival. Már csak ezért sem értem, hogy miért nem látnak ga­ranciát a 15 előadásra - fogalmaz Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főren­dezője. Felvetődik a kérdés: miért nem a miskolci társulat tagjai kapták meg a szerepeket? De az is vá­laszra vár: miért nem Miskolcon próbáltak a színészek? A színház miért utasította el korábban a da­rabot, és az idén miért tűzte még­is műsorra?- Korábban is olvastam már Kárpáti Béla írását, de nem érez­tem, hogy ezt be kellene mutat­nunk. Tulajdonképpen párbeszé­des formában írt epika - állítja Ungar Júlia, a Miskolci Nemzeti Színház dramaturgja. - Hogy mégis műsorra tűztük, ennek az egyik oka az idei kettős évforduló, a másik pedig, hogy a rendezőnek sikerült megnyernie a szerepekre ezt a két népszerű művésznőt. Úgy tudom, a rendező és a színé­szek szabad kezet kaptak, és át­alakíthatták a szövegkönyvet, a saját ízlésüknek megfelelően for­málhatták a párbeszédeket.- Megegyezésünk szerint a pró­bákat Budapesten tartották volna- folytatja Kerékgyártó László mi pedig március 20-tól teljesen szabaddá tettük a kamaraszínhá­zat a miskolci ossz- és főpróbákra. Felajánlottuk a művészeknek azt is, hogy ezt megelőzőleg, is jöjje­nek le, nézzék meg a helyszínt, is­merkedjenek a környezettel, a társulattal... Úgy terveztük, hogy a színházi világnapon tartjuk a Déryné-bemutatót, de ebből már nem lesz premier.- Még lehet - csatlakozik mun­katársához az igazgató. - Eddig, amit megígértünk, teljesítettük. Máskor is - más színházakban is- elfordult már, hogy megválto­zott az eredetileg kiadott műsor­terv. Például tavalyra ígértük a Revizort, de akkor elmaradt, vi­szont az idén mégis bemutattuk. Ugyanígy elképzelhető, hogy a Déryné-dráma is műsorra kerül még. Hogy mikor és kikkel tart­juk a premiert, ezt nem lehet tud­ni. De az biztos, hogy az előadá­sok számát előre senki sem tudja garantálni. Egyetemi hallgatók északról, fegyelem tőlünk Újabb szállal kötődik a Zrínyi Ilona Gimnázium a tamperei testvériskolához A héten a Zrínyi Ilona Gimnáziummal ismerkedtek a finn egyetemisták. Képünkön jobbra Kovácsné Szegedi Ildikó, a gimnázium igazgatója Fotó: F. M. Miskolc (ÉM - NyZ) - Tanulmányi hétre érke­zett a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumba ti­zenhét tamperei egye­temista. A finn tanárje­löltek matematika-, fizi­ka-, kémia- és angolórá­kat látogatnak, ismer­kednek a magyar okta­tás rendszerével, szer­kezetével, a tanítás módszereivel, és ta­pasztalatokat gyűjte­nek leendő munkájuk­hoz.- Tetszik maga az iskola épülete is, és a tanítás módja is - mondja az egyik finn fiatalember, aki négy napon keresztül hospitál a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban. Amikor pedig hazai és az itteni tapasztalatai alap­ján a különbség megfogal­mazására keljük, ezt mondja: - Magasabb az oktatás színvonala, a gye­rekek érdeklődnek, izga­tottak és fegyelmezetteb­bek. Most éppen matema­tikaórán voltam, és meg­lepődtem, hogy a gyere­kek fejben számolnak. Nálunk egytől tízig szá­molnak csak fejben, utána mindenki előveszi a szá­mológépét. A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium körülbelül tíz évvel ezelőtt került kap­csolatba az egyik tamperei középiskolával. Azóta ez az ismeretség együttmű­ködéssé alakult, amely fo­lyamatosan bővül, és válik egyre sokoldalúbbá. Elő­ször csak a hagyományos diákcsere keretében talál­koztak az itteni és az otta­ni gyerekek, majd a nem­zetközi hírű Zrínyi-kórus kiutazott a Tamperei Nemzetközi Kórusfeszti­válra, így kialakult a zenei kapcsolat is.- Tavaly mái- tanárok is utaztak. Égy angol szakos és egy ének szakos kollé­gám járt Tamperében, és mi is fogadtunk két finn tanárt - idézi fel a közel­múlt eseményeit Titkos Sándorné igazgatóhelyet­tes. - Ez persze nemcsak az utazó tanároknak jó, hanem a diákoknak is, hi­szen a külföldi tanár egé­szen más alapokra épített módszerekkel közelít hoz­zájuk. A gyerekek nagyon élvezték például a finn énektanár munkáját, mert Öli a zörejekre épülő zenei technikát mutatta be a gyerekeknek, azt, hogy a papírcsörgetés is lehet harmonikus hangzás. Homródiné Engi Zsuzsa viszont Kodály-módszer szerint tanított finn fiata­lokat. A tamperei testvér-kö­zépiskola gyakorlóiskolája a Tamperei Egyetemnek, így formálódott az újabb lehetőség. A matematika, kémia, fizika és angol sza­kos harmad-, negyed- és ötödéves egyetemisták Magyarországon is megné­zik, hogyan működik az is­kola, milyenek az angol­órák, és a hogyan tanítha­tók a reáliák. A nyelvi ne­hézségek miatt az iskola tanárai igyekeznek inkább feladatokat végeztetni a diákokkal, bár úgy tapasz­talják, hogy a gyerekek lelkesen tolmácsolnak. A helyzet pedig nem isme­retlen, hiszen már tavaly is jártak náluk finn tanár­jelöltek.- Már az első napon is azt tapasztalatuk, hogy a magyar iskolában más a tanár és a diák közötti vi­szony. Úgy látjuk, hogy Magyarországon a tiszte­leten és a fegyelmen ala­pul a tanítás - mondja a szószólóként kijelölt fiatal­ember. - Nálunk viszont nehéz leime ezt megvalósí­tani. hiszen más elméleti alapokra épül a tanítás gyakorlata.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents