Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-03 / 28. szám

Íszak-MaoyahoksxAq EJ :»'*s Jó (esz Bujdos Attiia Jó nekünk. És még jobb lesz. Erről Horn Gyula beszélt tegnap a képviselőházban. A parlament utolsó ülésszakának első napján a kormányfő számba vette mindazokat az eredményeket, amelyeket kabinetje vezeté­sével ért el az ország. Fontos tényként emle­gette, hogy kitörtünk az adósságcsapdából. Megteremtődtek ugyanakkor a tartós és dina­mikus növekedés feltételei. /\ miniszterelnök mondandóját az ellenzék szónokai derekas igyekezettel próbálták ízekre szedni és részben cáfolni. Élsősorban arra az ellentmondásra hívták fel a figyelmet, amely az úgynevezett makrogazdasági muta­tók növekedése és az emberek életszínvonal­ra vonatkozó tapasztalata között feszül. A polémiát a szabaddemokrata felszólaló aztán egy olyan egyfelvonásos bohózathoz hason­lította, amelyben az előre megírt szerepe szerint mindenki mondja a magáét, s amely bohózaton a közönség már nem képes ne­vetni. A publikum ugyanis tudja - s a közvé­leménykutatások szerint ennek hangot is ad -, hogy az életkörülményeink - ha lassan, kis lépésekkel is, de - javulnak. Inkább a törvényhozáshoz, vagy a vészesen közelgő választáshoz van köze a tegnapi parlamenti nyitánynak!' Aligha kétséges: ez már kampány a javából. Ha ana gondolunk, hogy a képviselőháznak még 28 törvényt kell megalkotnia, csak sajnálhatjuk a politikai vi­tára fordított időt. De tegyük hozzá: nem el­fecsérelt idő ez. A parlament igenis alkalmas terep az ilyen fajta pengeváltásokra. A kor­mánynak mérleget kell vonnia saját tevé­kenységéről, s a kisebbségnek lehetőséget kell kapnia, hogy a bírálat tükrében mutassa meg: milyennek látja ezt a tevékenységet. Az ellenzék e jogának elismerése azért is fontos, mert a választáson eleve hendikeppel indul (nem versenyezhet a kormányzati pozíció­ban lévők lehetőségeivel). Ezt a hátrányt csak fokozza a kormányfő ál­tal választott taktika. Pártja hétvégi rendezvé­nyén negligálta a képviselőházi kisebbséget, mondván: a szocialista politikának nincs al­ternatívája, a jobboldalnak pedig nincs prog­ramja, nincsenek szakemberei. A tegnapi ülésszak fordulatait nyomon követők között biztosan lesz, akit a felszólalók és mondan­dójuk ennek ellenkezőjéről győzött meg. Mint ahogy olyanok is akadnak majd, akik szerint a szokásától eltérően sziporkázó Horn Gyula lemosta a színről az ellenzékét: Utóbbiak talán nem felejtik el az MSZP-s Gál Zoltán ugyancsak hétvégi szavait. A házel­nök arra intette a szocialistákat: a választást még nem nyerték meg. Miskolci kórházak: a kormány nem javasolja Berente területet ajánl Miskolc, Budapest (EM - SZK) - Az 1998. évi új címzett támogatásra benyújtott és a kor­mány által elfogadni ajánlott pályázatok kö­zött nem szerepel a miskolci kórházak re­konstrukciója. Az elutasításra a kormány kétféle indokkal tesz ja­vaslatot: vagy a jogszabá­lyi feltételeknek nem tesz eleget a pályázat, vagy a költségvetés nem teszi le­hetővé a támogatást. A megyei kórház esetében a sebészeti tömbrekonstruk- ció-befejezésén túl megva­lósításra benyújtott (895 milliós) pályázatot az előb­bi; a megyei fenntartású Szent Ferenc Kórház (105 milliós) közmű- kazánház- és gépészeti rekonstrukci­óját az utóbbi indokkal nem támogatják. A mis­kolci önkormányzat két kórházának felújítására benyújtott (4 milliárd 330 millió forintos) pályázat mellett szintén az szere­pel: nem felel meg a jog­szabályi feltételeknek ­minderről Koleszár Lajos országgyűlési képviselő, az egyik érintett miskolci kórház (a Semmelweis) igazgató-főorvosa tájékoz­tatott. A miskolci kórházigaz­gató kiegészítésképp el­mondta lapunknak: a Népjóléti Minisztérium­mal történt legutóbbi egyeztető megbeszélésen, melyen többek között Ko­bold Tamás polgármester és Tompa Sándor képvise­lő is részt vett, elhangzott: Kökény Mihály miniszter támogatandónak ítéli a két kórház rekonstrukciós igényét, de a pályázaton csak azon igényeket tud­ják támogatni, amely ter­vei előre elkészítettek, en­gedélyezettek, s amelyek­hez kész költségvetési ter­vet csatoltak. Mindez hi­ányzott a miskolci önkor­mányzat által beadott pá­lyázatból. Ugyanakkor ígéretet kaptak arra, hogy a hiányosságok pótlására biztosítják az anyagi fede­zetet. Koleszár Lajos ma­gánvéleményeként hozzá­tette: gondot lát az előké­szítésben, hiszen most a politikai erők figyelmét el­sősorban a választások kö­tik le, s az sem biztos, hogy az eztán felálló ön- kormányzat legfontosabb dolga lesz a két kórház szakmai és szervezeti in­tegrációjának kidolgozása, egy minden szempontól el­fogadható pályázat kidol­gozása. Lyócsa János, a Diós­győri Kórház igazgató-fő­orvosa a kormány javasla­tával kapcsolatban kifej­tette: sajnálatosnak tartja, hogy a rászorultság elvén működő támogatásból - szubjektív okok miatt - ki­maradt a kétségbevonha- tatlanul rekonstrukcióra szoruló, egymástól 7 kilo­méterre fekvő két miskolci kórház. Hozzátette: még mindig nem tudja elkép­zelni, hogyan működne a gyakorlatban közös igaz­gatás alatt a két intéz­mény. „Sajnálom az eddigi hiábavaló összevonási cir­kuszt, és a kórházak egyes osztályain méltatlan kö­rülmények között lévő be­tegeket.” Kazincbarcika (ÉM ­SZN) - Uj szándéknyilat­kozatot juttatott el a Be­rente önállóvá válását elő­készítő bizottság a Belügy­minisztérium önkormány­zati gazdasági főosztályá­hoz. Eszerint a község tör­ténelmi területéből annyit kívánna átadni a város ön- kormányzatának, amennyi az ottani cégek, vállalkozá­sok iparűzési adóbevétele révén kiegyenlítheti a le­válás esetén felmerülő bar- cikai forráshiányt, mintegy 70 millió forintot. A november 20-án kelt szándéknyilatkozatot a BM kísérőlevéllel együtt küldte el Kazincbarcika polgár- mesterének, kérve, hogy a képviselő-testület vitassa meg a felvetést. Király Bá­lint a tegnapi sajtótájékoz­tatón egyebek között el­mondta: bár az előkészítő bizottság a jelek szerint nem kíván párbeszédet folytatni az önkormányzat­tal, január 14-i válaszleve­lében jelezte a berentei megbízottaknak, hogy a testület január 30-án tár­gyalja a szándéknyilatko­zatot. Ennek ellenére a bi­zottság tagjai nem voltak jelen az ülésen, s eddig még nem válaszoltak a pol­gármester további kérdé­seire sem: van-e konkrét el­képzelése a berentei bizott­ságnak a terület nagysá­gát, elhelyezkedését illető­en (a törvény ugyanis előír­ja, hogy az új település elő­készítő bizottságának kell erre vonatkozó javaslatot tenni), továbbá létezik-e dokumentáció arról a falu­gyűlésről, amelyen a beren­tei lakosság megváltoztatta korábbi állásfoglalását (hogy tudniillik a község eredeti területéből semmit sem hajlandó átengedni). Torgyán diákok előtt. Szerdán délután előbb Miskolcra, majd Ózdra látogat Torgyán József - je­lentette be tegnap Osztroha Bertalan, az FKGP me­gyei elnöke. A kisgazda-vezető a megyeszékhelyre azért érkezik, hogy miskolci középiskolások meghí­vására délután 2-tól a 40. Számú Általános Iskolá­ban diákok előtt pártja ifjúságpolitikájáról beszél­jen. Ózdon pedig délután 6 órától nagygyűlésen szó­nokol Torgvan József a Bükk Művelődési Házban. Veszteséges, de versenyképes az üveggyár Miskolc (ÉM - KI) - Az elmúlt két évben meg­erősödött a miskolci üveggyár piaci helyze­te, s kapacitásának há­romnegyed részét az export teszi ki. A miskolci üveggyár két éves szünet után, 1996 de­cemberében kezdte meg is­mét működését, s a szintén hengereltüveg-profilú oros­házi gyár bezárása óta egyedül állnak a hazai pia­con. Az elmúlt évet ugyan 60 millió forintos veszte­séggel zárták, ám a ma­gánszemélyekből álló tulaj­donosi kör mégis bizakodó - tudtuk meg Simon Lász­ló igazgatótól, a 130 főt foglalkoztató Miskolci Épí­tészeti Üreggyár Kft. igaz­gatójától. Évi 1,2 millió négyzetméter, napi 45 ton­na kapacitással tavaly 500 millió forint értéket ter­melt a gyár, amelynek há­romnegyed része elsősor­ban Olaszországba illetve Németországba irányuló export volt, s jelenleg is tárgyalások folynak szaúd- arábiai partnereikkel. A gyárat megtekintő Ko­bold Tamás polgármesteri minőségében - egyben a Megyei Területfejlesztési Tanács tagjaként - el­mondta: tavaly pályázat útján a tanács 104 millió forintos támogatásában ré­szesült az üveggyár, s to­vábbi fejlesztésekre is si­kerrel pályázhat a jövőben. Kobold Tamás a kemencénél. Támogatást ígért. Fotó: Vajda János „Erőszakkal” nem lesz égetőmű Miskolc (ÉM - BAL) - Égetőmű épülne a Fo­noda utcában - a közel eső települések lakossá­gát azonban nyugtala­nítja a hír. A megyei közgyűlés határo­zata értelmében az önkor­mányzat saját cége, a Bor- sodkomm Kft. egy regioná­lis ártalmatlanító megvaló­sításának lehetőségeit vizs­gálja. A mai gyakorlat sze­rint - amint arról nemrégi­ben lapunk beszámolt - az egészségügyben keletkező veszélyes hulladékot (az in- jekcióstúktől a törlőrongyo­kig) a kórházak maguk ár­talmatlanítják. Többnyire égetéssel, a környezetvédel­mi előírásoknak jól-rosszul megfelelve. Az új terv célja, hogy a megye kórházainak, orvosi rendelőinek hulladé­kát összegyűjtse, és egy központi helyen, korszerű és ellenőrizhető körülmé­nyek között ártalmatlanít­sa. A kivitelezés koordiná­lására a Borsodkomm ka­pott megbízást: a cég szak­embereitől származott az az információ, hogy egy, a miskolci Fonoda utcában felépítendő égetőműben gondolkodnak.- A megye gyógyító in­tézményeiben évi hatszáz tonna veszélyes hulladék képződik, ennek a fele Miskolcon - tájékoztatott a kft. ügyvezető igazgató­ja, Menyhért József. - Szükségesnek látszott a veszélyes hulladék kezelé­sére regionális célú, köz­ponti megoldást keresni. Többféle megoldás létezik, mi egyelőre égetőmű meg­jelöléssel adtunk be hatás- tanulmányt a környezet- védelmi hatósághoz, ha ar­ra engedélyt adnak, akkor más technológiával bizto­san nem lenne gond. Ha nem lesz meg a Fo­noda utcai helyszínre az engedély, más, Miskolchoz közeli helyet keresnek. Utána (márciusban) pá­lyázatot írnak ki a techno­lógiára: a nyertes cég rendszerét állítják üzem­be; annak működtetése ugyancsak a Borsodkomm dolga lesz.- A közgyűlés határoza­Érzelmi tiltakozás Égetőmű - kevés szó van, amivel jobban meg lehet „ijeszteni” az embereket. Hogy hol és hány esetben terveztek égetőépítést az országban, a környezet- védelmi minisztérium erről nem rendelkezik nyil­vántartással; így arról sem, mikor, hol akadályoz­ta meg a beruházást éppen egy lakossági tiltako­zás. Évente átlag két-három eset van, amely - a média segítségével -, úgymond, nagy port ver fel. Ugyanennyi, amelyik nem, hanem csendben meg­valósul, és mindenki megnyugvására gond nélkül működik. A tiltakozás ritkán táplálkozik észérvek­ből, inkább érzelmi alapú, sokszor így is meggátol­ja, de legalábbis késlelteti cgy-egy égetőmű meg­építését. A minisztérium álláspontja szerint a de­monstratív tiltakozás ma már indokolatlan - szemben az elózó évtizedek gyakorlatával ~, ma már ugyanis más a jogszabályi környezet, a tör­vény szerint a hatóságoknak a döntésekbe a lakos­ságot is be kell bevonniuk. tábari az „ártalmatlanítás” kifejezés, nem pedig az „égetés” szerepel - figyel­meztetett Sója Szabolcs, a megyei képviselő-testület egészségügyet felügyelő alelnöke. - Tény, hogy a szóba jöhető módszerek közül az égetés a legin­kább kiforrott, bejáratott. Ám egyre gyakrabban tá­madják is, hiszen mára megszigorodtak a környe­zetvédelmi előírások. Égetés - a szó hallatán „robbannak” az érintett la­kossági csoportok. A terve­zett telephelyhez közeli Szirmán a minapi híradás nyomán máris aláírás- gyűjtés indult. Mint a til­takozó akció szervezője, Béres Pál elmondta: elké­pesztőnek találják, hogy lakóhelyük mellett még egy égető épüljön; a „túloldalra”, mint ismert, a cementgyár tervez gumi- égetőt. Száznál több ellen­ző aláírás gyűlt már össze, a héten az íveket elküldik a szakhatósághoz. Az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi Felügyelő­ségtől egyelőre még nem sokat lehet megtudni: a Borsodkomm hatástanul­mányának elbírálása fo­lyamatban van, egy hóna­pon belül kiderül, enge­délyt kap-e a Fonoda utcai égetési?) terve. Nagy Árpád - korábban környezetvédelmi minisz­tériumi - szakértő kérdé­sünkre elmondta: ma már több eltérő technológia is rendelkezésre áll, nem csak az égetés. Nyugaton egyre inkább terjednek a s sterilizáló - gőzzel, mikro­hullámmal ártalmatlanító- berendezések, amelyek kömyezetbarátabbak, s ha esetenként drágább beru­házást igényelnek is, lé­nyegesen kisebbek és ol­csóbban üzemeltethetők. Ezek nem szolgáltatnak hőenergiát, de a végter­mék sem füst és korom: olyan őrlemény, amely új­rahasznosítható (például térburkolat-a'dalékként).- A kiírandó pályázaton bármely technológiát kíná­ló cég nyerhet - nyomaté­kosította Menyhért József.- Ha az égetés ellen tilta­kozik a lakosság, erőszak­kal nem valósítjuk meg. A cél a probléma megoldása, és nem a nyereség - ezért is nem engedi az önkor­mányzat, hogy a ver­senyszférába kerüljön a tevékenység -, és nem is a lakosság hergelése. EFOTT - a megyehatáron Tokaj (HBN, ÉM - Hl) - Tokaj és Rakamaz lesz a helyszíne az idén az Egyetemisták és Főis­kolások Országos Tu­risztikai Találkozójá­nak (EFOTT) július 22. és 26. között. Többek között azért ésett a választás épp e két tele­pülésre, mert a két szom­szédos megyében, illetve az ugyancsak közeli Haj- dú-Biharban összesen 50 000 diák tanul a felső­oktatási intézményekben - mondta Petkes Szabolcs, a rendezvény egyik szer­vezője. Az idei EFOTT-on be­mutatkozási lehetőséget kapnának öntevékeny cso­portok: egyetemi színpa­dok. képzőművészeti alko­tócsoportok is. A rendez­vényre most az egyetemis­ták és a főiskolások mel­lett a felsőbb éves középis­kolásokat is várják. A programokban a sport hangsúlyos helyet kap. A résztvevők a tervek sze­rint végigszurkolhatnak egy DVSC-Diósgyór fut­ballmeccset és focizhatnak az EFOTT-on fellépő zene­karok tagjai ellen - mond­ta Hamvas László, a ren­dezvény szervezőjének, a Hajdúsági Hallgatói Ön- kormányzatok Kulturális Egyesületének (HAHA) el­nöke. A szervezés jogát a HA­HA a Hallgatói Önkor­mányzatok országos kon­ferenciája által kürt pályá­zatán nyerte. Helyszínnek olyan települést kerestek, amely vízparton fekszik, alkalmas több ezer ember elhelyezésére, megfelelő infrastrukturális felsze­reltséggel bír, és könnyen megközelíthető. Tokaj és Rakamaz, illetve a két te­lepülés közti Tisza-part megfelel a kritériumok­nak, a városok polgármes­terei is támogatják a ter­vet - kaptuk a tájékozta­tást Petkes Szabolcs szer­vezőtől. Az EFOTT-ra az ötna­pos bérlet elővételben 2800 forintért, a helyszí­nen 3700 forintért váltha­tó. A napijegy ára még nem alakult ki. Debrecen­ben és Miskolcon a jegye­ket árusító hallgatói ön- kormányzatok lemondtak jutalékukról, így e két vá­rosban a bérlet csak 2500 forintba kerül. A rendezők plakátokon tudatják majd, ha elkezdődik a bér­letárusítás, tette hozzá Petkes Szabolcs.

Next

/
Thumbnails
Contents