Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-14 / 38. szám
c Művészi hitvallását tekintve is 1956-ot tartja élete fordulópontjának az idén 70. születésnapját ünneplő Sinko- vits Imre. A Nemzeti Színház örökös tagja azokban az időkben ugyancsak exponálta magát, hiszen ő volt az, aki a Petőfi-szobor talapzatánál október 23-án elszavalta a Nemzeti dalt. nOMBROVSZKY APÁM ^ Ekkor kristályosodott ki bennem az 'a gondolat, hogy a színészet nem pusztán magasabb rendű játék. Magyar- országon a színészetet az hozta létre, hogy tiltakozásra teremtett alkalmat egy idegen hatalom, egy ránk erőltetett idegen kultúra, egy idegen nyelv ellen. 1956-ban a forradalom segített abban, hogy felfedezzem a magam életében a párhuzamot. Hogy akkor a bolsevik kultúrával, a bolsevik hatalommal, az álinternacionalizmussal szemben kell társaimmal megvédenem az egyetemes magyar kultúrát, a nyelvet, a gondolkodást, a nemzet önbecsülését. Innentől fogva volt bennem másfajta késztetés, tudatos gyakorlása a hivatásomnak. •0 Harmincévi szünet után a nyolcvanas években ön ott van Monoron. Lakitelken - ismét köze! kerül a politikához. t/ Megint összeverődött a csapat. Formálódott a nemzet öntudatra ébredését szolgáló erő. így kerültem Csoori Sándor mellett az MDF köreihez. Az 1990-es választásokra a magam eszközeivel: megfelelő versek kiválasztásáSinkovits Imre val, elmondásával odaálltam az MDF választási kampányát segíteni. Úgy láttam: ők képviselték azokat az értékeket, amelyeket annak előtte színpadon egy-egy mondattal szolgáltam. A Mózesben például külön hangsúlyt kapott az a mondat, hogy „A hit s a hűség tarthatja csak fenn nemzetünket”. A közönség 22 éven át értette, hogy mire gondolok. •> Sok színész - különböző oldalakon - politikai szerepekre is vállalkozott. ✓ A választási győzelem után jött a sok felkérés, ajánlat. De megmondtam: most már a politikusok következnek! Eddig segítettem, megyek vissza oda, amihez én értek, ami az én kötelességem. így szakadtam el a politikától. •fr A minap a Magyar Kultúra Napján egy MDF-es rendezvényen hallatta ismét a hangját... }/ Jóllehet, valóban az MDF volt a rendezője az eseménynek, de a lényeg az, hogy a magyar kultúrát, Kölcsey Ferencet ünnepeltük! A közönség reagálása pedig azt bizonyította, hogy sajnos, az óhajtások, a vágyak mit sem változtak a rendszerváltozás, vagy inkább hogy is mondjam: rendszerválság óta. Komolyan mondja, hogy válság...? ^ Kivívtuk a szabóságot, a történelem megadta számunkra a lehetőséget, de abból szabadosságot sikerült formálnunk. Kivívtuk önállóságunkat, függetlenségünket, de közben a pénz hatalmának vagyunk a rabszolgái. Ácsingózó külföldi politikai szándékok kereszttüzébe kerültünk, miközben megint nem saját sorsunk önzetlen szolgálata áll a középpontban. Engem ez keserít. Mintha a szalámipolitika ismétlődését látnám abban is, hogy az ellenzéki pártok képtelenek az összefogásra. Művészként hogy érzi magát? Két-három éve hallottam öntől azt a mondatot, hogy legfeljebb Barba papa szinkronhangjaként tud megszólalni a televízióban... Akkoriban a jelenlegi kormánypártok emblémái voltak a vágószobák ajtaján. Azóta javult a helyzet, igaz, elsősorban a Duna Televízióban. Ott időnként előfordulok. De nincs okom panaszra, Ablonczy László Nemzeti Színházában jól érzem magam, s komoly szerepeim vannak. CD-lemezem jelent meg... •> CD ? ✓ Magánkiadó adta ki, hazafias verseket mondok rajta. Ezer példányban villámgyorsan elfogyott. Mikor Sütő Andrásnak mondtam, hogy már nincs is több, ő felkiáltott: „Na látod Imrus, több a magyar, mint amennyi látszik!” Szóval velem nincs probléma. De nem tudom személy szerint sem jól érezni magamat, amikor a környezetemnek rossz a közérzete. József Attila mondja a hazáról: „közös ihlet”. Érdemes ezen elgondolkodni. Most milyen közös ihlet hat át minket? •> Azt hittem, közvetlen környezete ross: közérzetére gondol! Az egész cirkusz ezzel az új Nemzeti Színházzal kutyakomédia. Még nem áll az épület, de már van igazgató. Ilyen nem fordult elő 1837 óta! 1999-ben jár Ablonczy Lászlónak, a mostani Nemzeti Színház igazgatójának a mandátuma. O nem is akar •O Csalódott? Nem magam iatt. Azt hiszem, sikerült felvázolnom, hogy ma is rengeteg a munkám. Tizenpályázni, mert mint mondta: neki ez a nyolc esztendő elég volt. De mi akkor már nem Nemzetiként fogunk működni, mert a Magyar Színház nevet talál-. ták ki nekünk, aminek az igazgatója isten tudja, ki lesz. S közben az új Nemzetinek lesz egy félkész épülete, meg egy igazgatója... Mire ez a sietség? Én a magam részéről úgy vélem, hogy ha megérem az Erzsébet téri színház felépülését - noha „örökös tagnak” mondanak -. annak akkor sem leszek tagja. Maradok én inkább ezekkel a szegénylegényekkel. Szégyen, hogy egy vagy két párt a választások előtti koncként kezel minket! valahány évig például a filmgyár közelében sem voltam. Tavaly viszont a Honfoglalásban és a Retúrban is jó szerepet kaptam. Palásthy Gyuri célzott rá, hogy tervez még filmeket, s a remény csillaga lebeg előttünk. S itt van ez a mai Nemzeti! Ebben a társulatban azokkal a fiatalokkal lépek fel. akik a szemem láttára lettek stúdiósokból növendékek, s egyre jobb színészek. Szemem láttára gyarapodnak tehetségben, hűségben, szolgálatban. Nekem az igazi családom után ez a másik, S köztük boldog vagyok. Fotó: Nagy Gábor Tájok, múzeumok rejtett fényben Tárd Mezőkövesdtől nyolc kilométerre északra található Tárd, ez a ma 1600 lelket számláló település, amelyet a harmincas években Szabó Zoltán A tardi helyzet című klasszikus szociográfiája fedezett fel az ország számára. Az a megdöbbentő nyomor, ami akkor a községet jellemezte, idővel megszűnt; hogy mire jutottak a tardiak fél évszázad alatt, azt a 80-as évek elején megjelent Az üstökös tetejű tájház ^ munkából, Vaczt Tamás A tardi helyzet című könyvéből ismerheti meg a mai olvasó. Tárd határa természetvédelmi terület, ahol ritka képződmények, madárfészkek és növények találhatók. A matyósághoz sorolt településen muzeológiai szempontból érdekes látnivalót kínálnak a Béke úti tájházak. Az egyik a 18-19. század fordulóján, a másik az 1910-es években épült. A berendezések a századelő lakáskultúráját, bútorzatát, konyhai eszközkészletét mutatják be, de nagy hangsúly esik a Tardon jellegzetes szőtteskultúra történetére is. A rendszeres rendezvények révén a tardiak látványos körülmények között ismertetik meg a látogatókat a népszokásokkal, elsősorban a lakodalommal. A helyi keresztszemes hímzések és a színes szőttesek szép darabjait Gál Kálmánnénak, a népművészet mesterének házában tekinthetik meg az érdeklődők. Cím: 3416 Tárd, Béke u. 55-57. Tel: (49) 332-028 Nyitva: IV. l.-X. 31., 11-18 óra között. XI.l.-III. 1. között bejelentésre. Megjelenik kéthetenként Kiadja az Inform Stúdió Piaci Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen, Pf. 72. Telefon: (52) 410-587; Fax: (52) 417-985. E-mail: turi@nplsz.iscomp.bu Alighogy véget ér a Hortobágyi Alkotótábor 19. kurzusa - március idusán zárul a pusztai képzőművésztanya egy hónapos együttmunkálkodása -, a tábor vezetője. Égerházi Imre festőművész Franciaország északkeleti régiójába indul, hogy egy hónap alatt hatalmas, 6x4 méteres pannóképet készítsen. A Debrecenben élő alkotó Vervins város felkérésére festi e nturáliát a május 2-ai nemzeti ünnepre, IV. Henrik király II. Fülöp spanyol uralkodóval kötött 1598-as békeszerződésének 400. évfordulójára. A mester hajdúhadházi alkotóházában nyár óta egyfajta képi „háború és béke” tervei készültek. A napokban érkezett a visszajelzés: az önkormányzat képviselő testületé az ősz végén jóváhagyott művészeti vázlatok után a - rendkívül anyagigényes - kép költségvetését is elfogadta. (Maga a tábla több mázsát nyom, s színenként jó néhány kiló festéket használ a művész, akinek alkotótechnikájára egyébként is jellemző, részéről is méltósággal megkötött szerződést „kép(ek) a képben" módon formálja alkotássá a festő. A kompozíció közepén külön 2,40x2 méteres mezőben helyezkednek cl a békeszerződést aláírók. E részt nyolc kisebb képi egység fogja körbe, amelyen többek közölt csalajelenctek szerepelnek: Vervins korabeli látképe látható, s a Párizsba be- és kivonulás megjelenítése is szerepel - utalva arra, hogy a szerződés első tárgyalása Vervinsben zajlott, s végül Párizsban, a Notre Dame-ban írták alá a dokumentumot. A kompozíció csúcsán Vervins címere ékeskedik az 1598-as évszámmal. Miért tettem idézőjelbe a címben az „ecsettel” szót? Azért, mert a művész - keleti régiónkban, mondhatni, egyedülálló technikával - spachtlival (késszerű lemezzel) - festi különleges atmoszférájú munkáit, s csak bizonyos (vonalszerű) képi elemek felvitelére használ ecsetet... Égerhá/.i Imrét jól ismerik ama francia vidéken: a Vervinshez közeli Saint-Michel művésztelepének az idei nyáron már hetedik kurzusát nyitó Európai Művészek Alkotótáborának törzstagja és egyben tiszteletbeli elnöke ő. Munkáját a városházán nagyszabású nemzeti ünnepségen avatják fel. Arany Lajos A képen: Részlet Égerházi Imre pannóképének vázlatából Reprodukció: Horváth Katalin hogy szinte hígító nélkül dolgozik.) A munka méretére és a befektetendő energiamennyiségre egyaránt utal, hogy az egyik leggyakoribb képparaméterrel - 60x80 cm - számolva e pannókészítés olyan lesz, mintha ötven festményt készítene cl. A hetvenlvarmadik évében járó, ám fiatalos kedvű művész alaposan tanulmányozta a 16. század (francia) történelmét, a ruházatot, a viselkedésformákat, a szokásokat, az etikettet. E hatalmas ismeretanyag általa jellemzőnek, fontosnak gondolt részét foglalta kompozícióba. A nemcsak a győztes Henrik, hanem a vesztes spanyolok Kitekintő Francia béke - magyar „ecsettel”
