Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-03 / 28. szám
Észak-MagtarorszAg 1998. Február 3., Kim Téli olimpiák, magyar múlt Budapest (MTI) - Február 7. és 22. között Japánban (Naganóban, illetve környékén) rendezik meg a XVIII. téli olimpia küzdelmeit; 68 számban lehetséges érmekhez, helyezésekhez jutni. A magyar télisportok „ötkarikás múltjának” összegezése: A magyarok - noha nem számítottak soha (és ez így van ma is) téli olimpiai „nagyhatalomnak” - eleddig valamennyi ötkarikás rendezvényen ott voltak. Bajnoki címet nem szereztek, de két ezüst- és négy bronzérmet igen. A további pontszerző, 4., 5. és 6. helyezések alapján összesen 42 téli olimpiai ponttal iratkoztak Föl a nemzetek „öröklistájára”. A magyar dobogós helyezettek között műkorcsolyázók, illetve jégtáncosok lelhetők föl. Mi több: a pontszerzők listáján is csak Pajor Kornél (1948,10 000 méteres táv) gyorskorcsolyázó neve tűnik fel más téli sportágak reprezentánsai részéről. Két- két bronzmedált érdemelt ki a Rotter Emília, Király Ede műkorcsolyázó-kettős (1932,1936), továbbá a szintén műkorcsolyázásban jeleskedő testvérpár, Nagy Marianna és Nagy László (1952,1956). Akikre a legbüszkébb a magyar téli sport, az Ké- kessy Andrea és Király Ede (műkorcsolyázó- páros/1948), továbbá a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncospár (1980). E két kettős olimpiai ezüstérmet harcolt ki. A magyarok a múltban - Lillehammerig (1994) bezárólag - öt sportágban indultak. Műkorcsolyázásban és jégtáncban 14 eseményen rajtoltak, a sísportokban tizenkét olimpián próbálkoztak. Gyorskorcsolyázásban kilenc rendezvényen tűnt fel magyar sportoló. A jégkorong-válogatott négy alkalommal vetélkedett, míg bobsportban a legutóbbi, a lillehammeri rendezvényen próbálta ki először tudását magyar jármű és személyzete. Hat pályázó 2006-ra Nagano (MTI) - Hat hivatalos házigazda-jelöltje van a 2006-os téli olimpiának - jelentette az AP amerikai hírügynökség azután, hogy vasárnap lezárult a nevezési határidő. Csak európai városok jelezték rendezési szándékukat a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál: a svájci Sión, az olaszországi Torino, a lengyelországi Zakopane, a szlovákiai Poprád és az ausztriai Klagenfurt, továbbá a finn főváros, Helsinki és a norvégiai Lillehammer; a két utóbbi közösen nyújtott be pályázatot. A NOB 1999. szeptemberében, a dél-koreai fővárosban tartandó ülésén jelentik be, hogy melyik pályázó adhat otthont a 2006-os olimpiának. Cselgáncs Miskolc (ÉM) - Cselgáncsos „nagyüzem” lesz a hétvégén a Miskolci VSC Csokonai úti sporttelepén. Február 7-én, szombaton 11 órától a Diák A, B, C fiú és leány serdülő körzeti rangsorversenyt rendezik meg, míg másnap, vasárnap 10.45-tól országos ifjúsági női és férfi rangsorversenyen a Bo- nus-Eco Kupáért lépnek tatamira a judokák. Világ- és magyar csúcs Stuttgart (MTI) - Az amerikai Maurice Greene a stuttgarti fedettpályás atlétikai viadalon beállította honfitársa, Andre Cason 60 méteres világcsúcsát (6.41 mp). A női 800 méteres síkfutásban Nagy Judit 2:02.33 perccel új magyar csúcsot ért el. Varga az ötödik helyen végzett, a győzelmet pedig mozambiki Maria Mutola szerezte meg. A verseny másik magyar indulója, Tusai Brigitta az 1500 méteres síkfutásban a hatodik lett. A győztesek: Férfiak: 60 m: Maurice Greene (amerikai) 6.41 mp, 60 m gát: Allen Johnson (amerikai) 7.48 mp, 200 m: Ivan Garcia (kubai) 20.74 mp, 400 m: Rox- bert Martin (jamaicai) 46.23 mp, 800 m: Robert Chirchir (kenyai) 1:46.15 p, 1500 m: Haile Gebrselassie (etióp) 3:31.76 p, 3000 m: Daniel Komén (kenyai) 7:27.93 p, hármas: Yoelvis Quesada (kubai) 17.25 m, rúd: Danny Ecker (német) 5.80 m. Nők: 60 m: Gail Devers (amerikai) 7.09 mp, 60 m gát: Michelle Freeman (jamaicai) 7.83 mp, 200 m: Juliet Campbell (jamaicai) 23.02 mp, 400 m: Charity Opara (nigériai) 50.73 mp, 800 m: Maria Mutola (mozambiki) 1:58.83 p, 1500 m: Theresia Kiesi (osztrák) 4:06.99 perc, hármas: Rodica Mate- escu (román) 14.78 m, magas: Monica Iagar (román) 1.98 m. Légzsákok a jövőben a Forma-l-es autókon Róma (MTI) - A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) tervezi, hogy a Forma-l-es autós gyorsasági világbajnokságban bevezetik a légzsákok használatát -jelentette az AFP az Olasz Autóklub magazinjának értesülésére hivatkozva. Amint Gabriele Cadringher, a FIA illetékes szakértője elmondta, már tanulmányozzák, miként lehetne bevezetni a biztonságot jócskán megnövelő szerkezetet. A repülés misztikuma érdekli az embereket Megyénkben hatvannyolc évvei ezelőtt alakult meg az első repülőklub Pásztor Attila Miskolc (ÉM) - A különleges dolgok mindig vonzzák, érdeklik az embereket, a repülés különböző válfajait nyugodtan nevezhetjük extrém sportoknak. Megyénkben a Borsod megyei Aeroclub „gyűjti össze” a repüléssel valamilyen kapcsolatban álló sportembereket. A klubról, a repülésről és a hozzájuk tartozó kérdésekről beszélgettünk Szabó Ferenccel, a klub elnökével. □ Megyénkben milyen hagyományai vannak a repülésnek? • Az első repülőklub a megyében 1934-ben alakult meg, és ahhoz képest, hogy 1901-ben a Wright- testvérek 40 másodpercig tartózkodtak a levegőben, elég hamar ideért a repülés. 12 tag alkotta a Bükk Aero Klubbot, amelynek a működési helye Sajókápolna mellett volt. A háború után az MHSZ keretei között itt, a repülőtéren folytatódott a sportrepülés. A helyszín érdekessége, hogy ezt a sportrepülőteret a Horthy-repülő- alap hozta létre. Itt képezték a magyar honvédség részére a pilótákat. Egy elég komoly légi bázis üzemelt itt, laktanyákkal, hangárokkal, gépekkel. Ebben az időben nagyüzemben folyt a kiképzés, a 150 fős növendékállomány sem volt ritka, ehhez képest a rendszerváltás után drasztikusan megváltozott minden, sajnos nem előnyére. Addig a legnagyobb támogató az LKM volt - még a nevét is viselte a klub -, miután a cég tönkrement, teljesen magára maradt a klub. Ma nincs is olyan szponzora, amely úgy „isten igazából” viselni tudná a terheit. Csak az öngazdálkodásból és az önkormányzati támogatásból - ami idén 400 ezer forint volt - „tengetjük” itt az életünket. □ Hogyan értékeli az elnöksége alatti időszakot a sportfinanszírozás szempontjából? • Amit én az elmúlt négy év alatt- amióta elnöke vagyok a klubnak- keserű tapasztalatként meg tudok fogalmazni, az az, hogy a sportegyesületet ugyanúgy kezelik, mint egy gazdálkodó szervezetet, holott a sportegyesületnek nem lehet az a célja, hogy a befektetett tőkével nyereséget éljen el. Ezt klubtagokkal ilyen formában nem tudja működtetni, hiszen a tagok sem tudnak vállalkozást működtetni, de az állam, a számviteli törvényben illetve minden egyéb rá vonatkozó jogszabályban akként kezeli. A sportszervezet, ha nyereséget termel, csak az adózott nyereség utáni maradék eredményt használhatja fel az alaptevékenységéhez, a sportra. ÁFA-t nem igényelhet vissza a sporttevékenység után - pedig például a mi sportunknál maradva - jelentős mennyiségű benzin, és egyéb technikai költségek vannak, így úgy tűnik, hogy nem az állam támogatja a sportot, hanem a sport valahol részt vesz állam finanszírozásában. A megyében nem csak a repülőklub, más sport- egyesületek is hasonló gondokkal küzdenek. A másik dolog, hogy az állam rengeteg pénzt költ az „elkallódott” fiatalok rehabilitációjára, társadalomba való „visz- szaillesztésére”, amit hogyha a megelőzésre - a sport is valahol ennek lehet egyik jelentős része - költené, sokkal elenyészőbb lenne. Ha idejében - mondjuk az óvodától - elkezdődne a sportra nevelés, ingyenesen, vagy minimális egyéni befektetéssel, akkor ezek a későbbi devianciák ki sem alakulhatnának. □ Mekkora a létszáma az egyesületnek? • Jelenleg 126 tagja van a klubnak, ebben vannak vitorlázórepülők, motorosrepülők, sárkányrepülők, modellezők, valamint szerves részei a klubnak az Old Timer szakosztály veterán repülősei, akik a repülésben aktívan már nem vesznek részt. □ Hogyan zajlik egy „tanfolyamos” időszak? • Több éves gyakorlat szerint az év vége felé meghirdetjük a vitorlázórepülő, sárkányrepülő és ejtőernyős tanfolyamokat. Akik vállalják a feltételeket, azok számára megindul az oktatás. A vitorlázó- repülést alapul véve, először természetesen a repülés elméletével, alapelemeivel ismerkedik meg a növendék. Ez az elméleti tanfolyam közel négy hónapig tart, amit vizsga követ, ezen kell bizonyítania, hogy elméletben elsajátította a repüléshez szükséges tudnivalókat. Ebben rendkívül szigorának kell lenni, hiszen később a gyakorlati repülés során az elméletben megtanultakat tudnia kell alkalmazni, és ennek „fent” készséggé kell válnia. A gyakorlati kiképzés során oktatóval repül először a növendék, s mindig egyre többet várnak tőle. Először megszokja azt, hogy egyáltalán milyen a levegőben lenni, majd fokozatosan elsajátítja a „botok”, a lábpedálok, a gép műszereinek használatát. Az oktató a kiképzés során folyamatosan értékeli a növendéket, aki egy bizonyos idő múlva elérkezik ahhoz a ponthoz, amikor az oktató szerint olyan szinten van, hogy egyedül elengedhető. Ekkor következik egy ellenőrző repülés, amikor egy másik oktató, aki addig még nem repült vele, beül mögé, és „lerepülnek” egy iskolakört. Ha ez a vizsgáztató azt mondja, hogy repülhet, a következő felszállásnál már nem ül be hozzá senki. Hát ez nem egy „piskóta” élmény. Akik lent vannak, azok azért aggódnak, aki meg fent van, azért... Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy jók a kiválasztási elemek, ebből még nem volt baj. Ez az egyedül repülés az úgynevezett B-vizsga szint. Ezután egyre több időt tölt a növendék a levegőben, egyre komolyabb feladatok következnek, amikor már az iskolakörön kívül mást is teljesíteni kell. Ezután eljuthat odáig, hogy az Ezüstkoszoiühoz szükséges feladatokat végrehajtja. Ez a szint azt jelenti, hogy egyrészt öt órát egyhuzamban vitorlázórepül- jön itt a repülőtér fölött. A másik feladat pedig az, hogy ötven kilométer távot repüljön. Az erre „bejáratott” útvonalaink a Miskolc-Nyíregyháza és Miskolc-Poroszló. Ha mindez sikerül, akkor megvan a Ezüstkoszorú, ami után lehetősége van arra, hogy egy hatóság előtt tett elméleti és gyakorlati vizsga után szakszolgálati engedélyt szerezzen vitorlázórepülésből. Azok, akinek van ilyen vizsgájuk, nyilvánvalóan a repülésnek egy másik válfaja után is elkezdenek érdeklődni, mondjuk motoros géppel szeretnének repülni. Nekik sokkal könnyebb dolguk van az elsajátítás terén, mint annak, aki soha életében nem ült gépen. A motoros repülés természetesen egy egészen más kategória. A pilóta már nem „céltalanul” száll fel, neki el kell jutnia valahová, mert ha ezt nem teszi meg, gondok adódhatnak. Igen komoly szerepet kap a navigáció, és a gép kézelése és kiszolgálása is sokkal nehezebb, mint a vitorlázógépeknél. A vitorlázógépeknél a magasság az, ami biztonságot ad a pilótának, a motoros gépnél nyilvánvaló, hogy a gép, a motor működése ad hasonló érzést, ü Milyen ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők? • Amire itt lehetőség nyílik, az a vitorlázórepülés, a motorosrepülés, a gyalog- és motoros sárkány- repülés, és az ejtőernyőzés, ezek működnének, ha lenne megfelelő létszám. A leghátrányosabb helyzetű jelen pillanatban az ejtőernyős szakosztály, mert nincs olyan gép - ami alkalmas ejtőernyős kiképzésre. A rendkívül magas költségek miatt ilyen gépet nem tudunk bérelni a szakosztály részére. Egy dolgot azért szeretnék kipróbálni újra: ha újra lehetőség nyílna ingyenes képzésre, hogy akkor mekkora bázist vonza- na a repülés. Az biztos, hogy a jelenleginél jóval többen lennének. Az is tény, hogy a jelenlegi létszám egyértelműen a költségeknek „köszönhető”. Egyébként aki végigcsinálja, utána az sem ingyen, hanem térítés ellenében repül. □ Mennyibe kerül „alapesetben” a képzés? • Nálunk egy kezdő növendék amíg eljut a repülésig, az szerény számítások szerint is minimum' 40 ezer forintjába kerül. Ez az azért mindenki számára megfontolandó... A repülés misztikuma érdekli az embereket, de amikor megtudják, hogy ez mivel jár, milyen anyagi vonzata van, már nem is olyan szép az egész. □ A repülés komoly gépparkot igényel. • A technikában jól állunk, az eszközeink „repülőképesek”, műszakilag jó állapotban vannak. Budapestet leszámítva a miskolci repülőklub országosan repülőeszközökben rendkívül jó ellátottsá- gú és színvonalú. Mindezek alapján úgy vélem, csak az anyagiakon múlik az 1998-as repülési idény sikere. Nemcsak a repülés misztikus, hanem a laikusnak a repülőgép műszerfala is Kunszt a földközelben, szigorúan haladóknak ajánlva
