Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-03 / 28. szám

Észak-MagtarorszAg 1998. Február 3., Kim Téli olimpiák, magyar múlt Budapest (MTI) - Február 7. és 22. között Japán­ban (Naganóban, illetve környékén) rendezik meg a XVIII. téli olimpia küzdelmeit; 68 számban le­hetséges érmekhez, helyezésekhez jutni. A magyar télisportok „ötkarikás múltjának” összegezése: A magyarok - noha nem számítottak soha (és ez így van ma is) téli olimpiai „nagyhatalomnak” - eleddig valamennyi ötkarikás rendezvényen ott voltak. Bajnoki címet nem szereztek, de két ezüst- és négy bronzérmet igen. A további pontszerző, 4., 5. és 6. helyezések alapján összesen 42 téli olimpi­ai ponttal iratkoztak Föl a nemzetek „öröklistá­jára”. A magyar dobogós helyezettek között műkorcso­lyázók, illetve jégtáncosok lelhetők föl. Mi több: a pontszerzők listáján is csak Pajor Kornél (1948,10 000 méteres táv) gyorskorcsolyázó neve tűnik fel más téli sportágak reprezentánsai részéről. Két- két bronzmedált érdemelt ki a Rotter Emília, Ki­rály Ede műkorcsolyázó-kettős (1932,1936), továb­bá a szintén műkorcsolyázásban jeleskedő testvér­pár, Nagy Marianna és Nagy László (1952,1956). Akikre a legbüszkébb a magyar téli sport, az Ké- kessy Andrea és Király Ede (műkorcsolyázó- páros/1948), továbbá a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncospár (1980). E két kettős olimpiai ezüstérmet harcolt ki. A magyarok a múltban - Lillehammerig (1994) bezárólag - öt sportágban indultak. Műkorcsolyá­zásban és jégtáncban 14 eseményen rajtoltak, a sísportokban tizenkét olimpián próbálkoztak. Gyorskorcsolyázásban kilenc rendezvényen tűnt fel magyar sportoló. A jégkorong-válogatott négy alkalommal vetélkedett, míg bobsportban a leg­utóbbi, a lillehammeri rendezvényen próbálta ki először tudását magyar jármű és személyzete. Hat pályázó 2006-ra Nagano (MTI) - Hat hivatalos házigazda-jelöltje van a 2006-os téli olimpiának - jelentette az AP amerikai hírügynökség azután, hogy vasárnap le­zárult a nevezési határidő. Csak európai városok jelezték rendezési szándékukat a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál: a svájci Sión, az olaszorszá­gi Torino, a lengyelországi Zakopane, a szlovákiai Poprád és az ausztriai Klagenfurt, továbbá a finn főváros, Helsinki és a norvégiai Lillehammer; a két utóbbi közösen nyújtott be pályázatot. A NOB 1999. szeptemberében, a dél-koreai fővá­rosban tartandó ülésén jelentik be, hogy melyik pályázó adhat otthont a 2006-os olimpiának. Cselgáncs Miskolc (ÉM) - Cselgáncsos „nagyüzem” lesz a hétvégén a Miskolci VSC Csokonai úti sporttele­pén. Február 7-én, szombaton 11 órától a Diák A, B, C fiú és leány serdülő körzeti rangsorversenyt rendezik meg, míg másnap, vasárnap 10.45-tól or­szágos ifjúsági női és férfi rangsorversenyen a Bo- nus-Eco Kupáért lépnek tatamira a judokák. Világ- és magyar csúcs Stuttgart (MTI) - Az amerikai Maurice Greene a stuttgarti fedettpályás atlétikai viadalon beállítot­ta honfitársa, Andre Cason 60 méteres világcsú­csát (6.41 mp). A női 800 méteres síkfutásban Nagy Judit 2:02.33 perccel új magyar csúcsot ért el. Varga az ötödik helyen végzett, a győzelmet pe­dig mozambiki Maria Mutola szerezte meg. A ver­seny másik magyar indulója, Tusai Brigitta az 1500 méteres síkfutásban a hatodik lett. A győztesek: Férfiak: 60 m: Maurice Greene (amerikai) 6.41 mp, 60 m gát: Allen Johnson (amerikai) 7.48 mp, 200 m: Ivan Garcia (kubai) 20.74 mp, 400 m: Rox- bert Martin (jamaicai) 46.23 mp, 800 m: Robert Chirchir (kenyai) 1:46.15 p, 1500 m: Haile Gebrse­lassie (etióp) 3:31.76 p, 3000 m: Daniel Komén (ke­nyai) 7:27.93 p, hármas: Yoelvis Quesada (kubai) 17.25 m, rúd: Danny Ecker (német) 5.80 m. Nők: 60 m: Gail Devers (amerikai) 7.09 mp, 60 m gát: Michelle Freeman (jamaicai) 7.83 mp, 200 m: Juliet Campbell (jamaicai) 23.02 mp, 400 m: Charity Opara (nigériai) 50.73 mp, 800 m: Maria Mutola (mozambiki) 1:58.83 p, 1500 m: Theresia Kiesi (osztrák) 4:06.99 perc, hármas: Rodica Mate- escu (román) 14.78 m, magas: Monica Iagar (ro­mán) 1.98 m. Légzsákok a jövőben a Forma-l-es autókon Róma (MTI) - A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) tervezi, hogy a Forma-l-es autós gyorsasági világbajnokságban bevezetik a légzsákok haszná­latát -jelentette az AFP az Olasz Autóklub maga­zinjának értesülésére hivatkozva. Amint Gabriele Cadringher, a FIA illetékes szakértője elmondta, már tanulmányozzák, miként lehetne bevezetni a biztonságot jócskán megnövelő szerkezetet. A repülés misztikuma érdekli az embereket Megyénkben hatvannyolc évvei ezelőtt alakult meg az első repülőklub Pásztor Attila Miskolc (ÉM) - A különleges dolgok mindig vonzzák, ér­deklik az embereket, a repü­lés különböző válfajait nyu­godtan nevezhetjük extrém sportoknak. Megyénkben a Borsod megyei Aeroclub „gyűjti össze” a repüléssel va­lamilyen kapcsolatban álló sportembereket. A klubról, a repülésről és a hozzájuk tarto­zó kérdésekről beszélgettünk Szabó Ferenccel, a klub elnö­kével. □ Megyénkben milyen hagyomá­nyai vannak a repülésnek? • Az első repülőklub a megyében 1934-ben alakult meg, és ahhoz képest, hogy 1901-ben a Wright- testvérek 40 másodpercig tartóz­kodtak a levegőben, elég hamar ideért a repülés. 12 tag alkotta a Bükk Aero Klubbot, amelynek a működési helye Sajókápolna mel­lett volt. A háború után az MHSZ keretei között itt, a repülőtéren folytatódott a sportrepülés. A helyszín érdekessége, hogy ezt a sportrepülőteret a Horthy-repülő- alap hozta létre. Itt képezték a magyar honvédség részére a piló­tákat. Egy elég komoly légi bázis üzemelt itt, laktanyákkal, hang­árokkal, gépekkel. Ebben az idő­ben nagyüzemben folyt a kikép­zés, a 150 fős növendékállomány sem volt ritka, ehhez képest a rendszerváltás után drasztikusan megváltozott minden, sajnos nem előnyére. Addig a legnagyobb tá­mogató az LKM volt - még a ne­vét is viselte a klub -, miután a cég tönkrement, teljesen magára maradt a klub. Ma nincs is olyan szponzora, amely úgy „isten iga­zából” viselni tudná a terheit. Csak az öngazdálkodásból és az önkormányzati támogatásból - ami idén 400 ezer forint volt - „tengetjük” itt az életünket. □ Hogyan értékeli az elnöksége alatti időszakot a sportfinanszíro­zás szempontjából? • Amit én az elmúlt négy év alatt- amióta elnöke vagyok a klubnak- keserű tapasztalatként meg tu­dok fogalmazni, az az, hogy a sportegyesületet ugyanúgy keze­lik, mint egy gazdálkodó szerveze­tet, holott a sportegyesületnek nem lehet az a célja, hogy a befek­tetett tőkével nyereséget éljen el. Ezt klubtagokkal ilyen formában nem tudja működtetni, hiszen a tagok sem tudnak vállalkozást működtetni, de az állam, a szám­viteli törvényben illetve minden egyéb rá vonatkozó jogszabályban akként kezeli. A sportszervezet, ha nyereséget termel, csak az adózott nyereség utáni maradék eredményt használhatja fel az alaptevékenységéhez, a sportra. ÁFA-t nem igényelhet vissza a sporttevékenység után - pedig például a mi sportunknál marad­va - jelentős mennyiségű benzin, és egyéb technikai költségek van­nak, így úgy tűnik, hogy nem az állam támogatja a sportot, hanem a sport valahol részt vesz állam fi­nanszírozásában. A megyében nem csak a repülőklub, más sport- egyesületek is hasonló gondokkal küzdenek. A másik dolog, hogy az állam rengeteg pénzt költ az „elkallódott” fiatalok rehabilitá­ciójára, társadalomba való „visz- szaillesztésére”, amit hogyha a megelőzésre - a sport is valahol ennek lehet egyik jelentős része - költené, sokkal elenyészőbb lenne. Ha idejében - mondjuk az óvodá­tól - elkezdődne a sportra nevelés, ingyenesen, vagy minimális egyé­ni befektetéssel, akkor ezek a ké­sőbbi devianciák ki sem alakul­hatnának. □ Mekkora a létszáma az egyesü­letnek? • Jelenleg 126 tagja van a klub­nak, ebben vannak vitorlázórepü­lők, motorosrepülők, sárkányre­pülők, modellezők, valamint szer­ves részei a klubnak az Old Timer szakosztály veterán repülősei, akik a repülésben aktívan már nem vesznek részt. □ Hogyan zajlik egy „tanfolyamos” időszak? • Több éves gyakorlat szerint az év vége felé meghirdetjük a vitor­lázórepülő, sárkányrepülő és ejtő­ernyős tanfolyamokat. Akik vál­lalják a feltételeket, azok számára megindul az oktatás. A vitorlázó- repülést alapul véve, először ter­mészetesen a repülés elméletével, alapelemeivel ismerkedik meg a növendék. Ez az elméleti tanfo­lyam közel négy hónapig tart, amit vizsga követ, ezen kell bizo­nyítania, hogy elméletben elsajá­tította a repüléshez szükséges tudnivalókat. Ebben rendkívül szigorának kell lenni, hiszen ké­sőbb a gyakorlati repülés során az elméletben megtanultakat tudnia kell alkalmazni, és ennek „fent” készséggé kell válnia. A gyakorla­ti kiképzés során oktatóval repül először a növendék, s mindig egy­re többet várnak tőle. Először megszokja azt, hogy egyáltalán milyen a levegőben lenni, majd fokozatosan elsajátítja a „botok”, a lábpedálok, a gép műszereinek használatát. Az oktató a kiképzés során folyamatosan értékeli a nö­vendéket, aki egy bizonyos idő múlva elérkezik ahhoz a ponthoz, amikor az oktató szerint olyan szinten van, hogy egyedül elen­gedhető. Ekkor következik egy el­lenőrző repülés, amikor egy má­sik oktató, aki addig még nem re­pült vele, beül mögé, és „lerepülnek” egy iskolakört. Ha ez a vizsgáztató azt mondja, hogy repülhet, a következő felszállás­nál már nem ül be hozzá senki. Hát ez nem egy „piskóta” élmény. Akik lent vannak, azok azért ag­gódnak, aki meg fent van, azért... Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy jók a kiválasztási elemek, ebből még nem volt baj. Ez az egyedül repülés az úgyne­vezett B-vizsga szint. Ezután egy­re több időt tölt a növendék a le­vegőben, egyre komolyabb felada­tok következnek, amikor már az iskolakörön kívül mást is teljesí­teni kell. Ezután eljuthat odáig, hogy az Ezüstkoszoiühoz szüksé­ges feladatokat végrehajtja. Ez a szint azt jelenti, hogy egyrészt öt órát egyhuzamban vitorlázórepül- jön itt a repülőtér fölött. A másik feladat pedig az, hogy ötven kilo­méter távot repüljön. Az erre „bejáratott” útvonalaink a Miskolc-Nyíregyháza és Miskolc-Poroszló. Ha mindez si­kerül, akkor megvan a Ezüstko­szorú, ami után lehetősége van arra, hogy egy hatóság előtt tett elméleti és gyakorlati vizsga után szakszolgálati engedélyt szerez­zen vitorlázórepülésből. Azok, akinek van ilyen vizsgájuk, nyil­vánvalóan a repülésnek egy má­sik válfaja után is elkezdenek ér­deklődni, mondjuk motoros gép­pel szeretnének repülni. Nekik sokkal könnyebb dolguk van az elsajátítás terén, mint annak, aki soha életében nem ült gépen. A motoros repülés természetesen egy egészen más kategória. A pi­lóta már nem „céltalanul” száll fel, neki el kell jutnia valahová, mert ha ezt nem teszi meg, gon­dok adódhatnak. Igen komoly szerepet kap a navigáció, és a gép kézelése és kiszolgálása is sokkal nehezebb, mint a vitorlázógépek­nél. A vitorlázógépeknél a magas­ság az, ami biztonságot ad a piló­tának, a motoros gépnél nyilván­való, hogy a gép, a motor műkö­dése ad hasonló érzést, ü Milyen ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők? • Amire itt lehetőség nyílik, az a vitorlázórepülés, a motorosrepü­lés, a gyalog- és motoros sárkány- repülés, és az ejtőernyőzés, ezek működnének, ha lenne megfelelő létszám. A leghátrányosabb hely­zetű jelen pillanatban az ejtőer­nyős szakosztály, mert nincs olyan gép - ami alkalmas ejtőer­nyős kiképzésre. A rendkívül ma­gas költségek miatt ilyen gépet nem tudunk bérelni a szakosztály részére. Egy dolgot azért szeret­nék kipróbálni újra: ha újra lehe­tőség nyílna ingyenes képzésre, hogy akkor mekkora bázist vonza- na a repülés. Az biztos, hogy a je­lenleginél jóval többen lennének. Az is tény, hogy a jelenlegi lét­szám egyértelműen a költségek­nek „köszönhető”. Egyébként aki végigcsinálja, utána az sem in­gyen, hanem térítés ellenében re­pül. □ Mennyibe kerül „alapesetben” a képzés? • Nálunk egy kezdő növendék amíg eljut a repülésig, az szerény számítások szerint is minimum' 40 ezer forintjába kerül. Ez az azért mindenki számára megfon­tolandó... A repülés misztikuma érdekli az embereket, de amikor megtudják, hogy ez mivel jár, mi­lyen anyagi vonzata van, már nem is olyan szép az egész. □ A repülés komoly gépparkot igé­nyel. • A technikában jól állunk, az eszközeink „repülőképesek”, mű­szakilag jó állapotban vannak. Budapestet leszámítva a miskolci repülőklub országosan repülőesz­közökben rendkívül jó ellátottsá- gú és színvonalú. Mindezek alap­ján úgy vélem, csak az anyagia­kon múlik az 1998-as repülési idény sikere. Nemcsak a repülés misztikus, hanem a laikusnak a repülőgép mű­szerfala is Kunszt a földközelben, szigorúan haladóknak ajánlva

Next

/
Thumbnails
Contents