Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-21 / 17. szám
1998c JanuAr 2U, Ssiröa Észak-Magyarország L, ___________________________________ K özművelődési nap Tiszaújváros (ÉM) - Közművelődési fóramot tart Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter január ‘23-án, pénteken délelőtt 11 órától a ti- szaszederkényi Vásárhelyi Pál Általános Művelődési Központban. A rendezvény témája a nemrégiben elfogadott kulturális törvény lesz. A fórumra a házigazdák a megye valamennyi közművelődési, könyvtári, levéltári, múzeumi szakemberét szeretettel várják. Ugyanezen a napon délután 2 órakor nyitja meg a miniszter tiszaújváros felújított, kibővített könyvtárát. Ezt követően délután fél 5-kor adják át a közönségnek a Szüléink, nagyszülejük játékai című kiállítást, és éltkor nyílik meg a város polgárai előtt is a könyvtár. A következő rendezvény helyszíne már a Derko- vits Gyula Művelődési Központ lesz, ahol délután 4 órától oktatási fórumon találkozhatnak az érdeklődők Magyar Bálint miniszterrel. Dalos-táncos ünnep Forró (ÉM) - Az idősek tiszteletére rendeznek szórakoztató műsort .január 23-án, pénteken délután 3 órától a forrói művelődési házban. Az operett* és nótagálán fellép Molnár- Anna, Ötvös Éva, Vass László, kísér: Szakszón Csaba. Ezt követően a helyi Hemád-völgyi néptáncegyüttes műsorát láthatja a közönség. Fiatalos vígjáték a Kamarában A közösen rajongó lányok (Deczki Klára, Kovács Vanda, Ramocsa Emese, Láng Zsuzsa) és az egyénileg rajongó boltosnő (Horváth Zsuzsa). Felvételünk a tegnapi próbán készült. Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - „Az operettnek mindent elhisz a közönség! Elhiszi, hogy egy csapat fiatal lány megátalkodotton és reménytelenül rajong egyetlen lírai tenorért, hogy a fűszeres segéd nem tudja megkülönböztetni a kulimászt és a szilvalekvárt, hogy a naiva sza- lámis zsemlyével és hatvannégy fillérrel a táskájában Velencébe utazik, és hogy a habos .sütemény a legföldöntúlibb gyönyörűség a világon. Mindent elhisz, azért, mert az operett a játék és mese elemeiből tevődik össze... Igen kérem, ez valóban hihető, egyszerű és őszinte. Az operett a legőszintébb drámai műfaj. Nem akar többet, mint a játék: felvidítani, mulattatni és megnyugtatni” - írta ifj. Ambrózy Ágoston, a Színházi Elet kritikusa Eisemann Mihály: Fiatalság - bolondság című zenés vígjátékának bemutatója után. Akkor, 1940-ben Kiss Manyi énekelte, hogy „Jaj, de jó a habos sütemény!”... Most, 1998-ban, Miskolcon Kovács Vanda játssza a sü- tiért (is) rajongó Babszit, Bán Sándor, a sztár pedig Dézsy Szabó Gábor lesz. A további szerepeket Puskás Tivadar, Deczki Klára, Láng Zsuzsa, Ramocsa Emese, Pásztor Edina, Várkonyi Szilvia, Horváth Zsuzsa, Kardos Róbert, Masa Attila, Szitás Barbara. Molnár Erik, Homonai István, Lukács Gábor és Reiter Zoltán játsszák. A Tóth Miklós által rendezett előadás premierje pénteken este 7 órakor kezdődik a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Kiállítás a kultúra napján Encs (ÉM) - Jószay Zsolt szobrászművész alkotásaiból nyűik kiállítás az encsi Városi Galériában január 22-én, csütörtökön délután 4 órakor. A tárlatot Csáki Imre, a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Humánszolgálati Főosztályának vezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón közreműködnek: Homoki János és Buchala István zenetanárok, valamint Orosz Tímea, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola tanulója. A tárlatnyitó után délután 5 órakor a magyar kultúra napja alkalmából műsor kezdődik a Ka- zinczy-iskola aulájában. A műsorban közreműködnek: néptánc-, zongora-, furulya-, hegedű tanszakos hallgatók, énekkari csoportok, vers- és mesemondó tanulók, illetve az iskola művésztanárai. Hazatérő irodalmár Edelény (ÉM) - író-olvasó találkozó lesz - a Hazatérők című sorozat keretében - január 23-án, pénteken este fél 6-tól az edelényi Városi Könyvtár nagyolvasójában. A magyar kultúra napja alkalmából Jánosi Zoltán, Nyíregyházán élő és tanító irodalomtörténésszel, költővel találkozhatnak az érdeklődők. Jánosi Zoltán 1954-ben született Miskolcon. Sátoraljaújhelyen érettségizett, majd a nyíregyházi főiskolán és a debreceni egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanára. A ’70-es évek közepén versekkel tűnt fel. 1982-ben megnyerte a Magyar Nemzet novellapályázatát. 1984-ben Életveszély rímmel jelent meg novelláskötete. A ’80-as évek közepétől érdeklődése az irodalomelmélet felé fordult, kritikákat, tanulmányokat közölt. A Nagy Lászlóról írt monográfiáját, amely világirodalmi és magyar líratörténeti horizontba helyezi az életművet, 1996-ban a Magyar írószövetség Arany János Alapítványa tanulmány kategóriában „Az év köny- ve”-dijjal jutalmazta. A bécsi vámpír után jön a pesti Halál Kamarás Máté Bécsből jár Pestre, hogy az osztrák császárnénak udvarolhasson Kamarás Mátét elsősorban a Barbárok című rockoperának köszönhetően ismeri a miskolci közönség, de láthattuk a Ki mit tud? televíziós döntőjében is Fotó: Végh Csaba Filip Gabriella Budapest (ÉM) - Kamarás Mátét miskolci színészként szoktuk emlegetni, bár az utóbbi négy hónapban mindössze egyetlen délutánt töltött szülővárosában. Bécsbe köti a szerződése, ahol a Raimund Theaterben tavaly október óta a Polanski által rendezett Vámpírok bálja című darabban Alfred, a professzor segédjének a szerepét játssza, most viszont a Fővárosi Operett Színházban próbál, ahol szombaton az Elisabeth című musicalben a Halál szerepében mutatkozik be. Sylveszter Lévay és Michael Kunze Elisabeth című musicalje Erzsébet királynő történetét dolgozza fel, teljesen más szemlélettel, más hangvétellel, mint a korábbi Sissy-fil- mek, -regények. Ebben a darabban Sissy gyilkosa. Luigi Lucheni meséli el a császárné életét, valamint az Elisabeth, Ferenc József és a Halál közötti képzeletbeli szerelmi háromszög konfliktusait. □ Hogy talált Önre ez a szerep, mivel magyarázza a budapesti meghívást? • A Fővárosi Operett Színháznak szüksége volt olyan színészre, aki Németh Attilával felváltva játszhatja a Halál szerepét, de azt hiszem, én lettem volna az utolsó, aki az eszükbejut... □ Mert?! 9 Mert Bécsbe köt a szerződésem. Nagyon nehéz az egyeztetés. Ráadásul az utazgatás miatt is magasabb a gázsim, mint egy- egy itthon játszó színésznek. így ezt a szereplehetőséget is elsősorban a menedzseremnek, dr. Simon Editnek köszönhetem. Ö volt az, aki felhívta a színház figyelmet rám, és ő az, aki intézi a két színház közötti egyeztetéseket is. □ Saját menedzsere van? Ezt talán kevés Önhöz hasonló fiatal színész mondhatja el! • Nálunk felkapják a fejüket az emberek, ha azt halljak: valakinek menedzsere van. Itthon még egy kis pejoratív íz is tapad a szóhoz, de Nyugaton teljesen természetes, hogy a színész menedzserrel dolgozik. Ha nincs menedzserem, nem jutottam volna be a bécsi színházba sem, és most is neki köszönhetem, hogy újabb meghallgatásokra készülünk. □ Mi lesz a következő szerep? 9 Erről még nem szívesen beszélnék. □ De ez sem itthon lesz? 9 Nem. □ Elindult a nemzetközi karrier? • Legalábbis sikerült fellépnem az első lépcsőfokra... □ Mennyire fogadták el a bécsiek? 9 Úgy érzem, a társulat tagjai megkedveltek, elfogadtak. De a közönség is szeret. Bár nem főszerepet játszom, mégis sokan megjegyeztek. Mindig kapok virágot, és időnként egy- egy kabala is felrepül a színpadra. □ Sokat kell dolgozni a sikerért? 9 Nem akarok panaszkodni, de eléggé igénybe vesz a bécsi színház. Egy-egy előadás tulajdonképpen háromórás sho\v-t jelent. Van olyan hét, hogy hét- nvolc előadásunk is van. így most egy kicsit nehéz lesz ez a budapesti vendégszereplés, de örülök a lehetőségnek, és igyekszem minél jobban megfelelni a feladatnak □ Itthon, Miskolcon mikor láthatjuk? 9 Ezt egyelőre nem tudom. Minden időmet leköti a két szerep. Aztán a meghallgatások. Most készülünk egy CD-felvétel- re is. De semmiképpen sem akarok elszakadni Miskolctól. Minél hamarabb szeretnék egy otthoni musicalestet... Beethovennél ért be végleg a vastaps Hauser Adrienne, Kocsis Zoltán és a miskolci szimfonikusok estje Kocsis Zoltán és Hauser Adrienne a miskolci szimfonikusok élén Fotó: D. K. Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Debussy Egy faun délutánja, Chopin f-moll zongora- versenye (Hauser Adrienne közreműködésével) és Beethoven III. (Eroica) szimfóniája hangzott el a Népszerű Zenei Estek hangversenysorozat keretében hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban a Kocsis Zoltán vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában. Műsort szerkeszteni többféleképpen lehet, például úgy, hogy „süssön” belőle a szervezők szándéka, vagy úgy, hogy találja ki a rendezőelvet a befogadó. A hétfői koncertre talán az utóbbi volt az igaz, rögtön legalább két megfejtést kínálva. Lehetett volna a cím: Francia est. Debussy esetében ezt nem kell magyarázni, mivel francia volt. Chopinről majdnem ugyanezt mondhatjuk, hiszen ö meglehetősen rövidre szabott élete mintegy felét gall földön töltötte. Beethovennel egy kicsit nehezebb a helyzet, de róla köztudomású, hogy III. szimfóniáját eredetileg Bonaparte Napóleon dicsőítésére kezdte komponálni, egészen addig, amíg hírét nem vette, hogy a „csodatüzér” császárrá koronáztatta magát. De lehetett volna az összefoglaló cím: Fordított időutazás, a francia impresszionizmustól a romantikán át a bécsi klasszicizmusig. Ha már választani kellene, az utóbbi a szimpati- kusabb, hacsak nincs még ezernyi más lehetséges megoldás. Debussy Egy faun délutánja című müve az az alkotás, amelyből az „átlagos” koncertlátogató csak a pánsípot helyettesítő fuvolán megszólaló fő- témát szereti igazán hallgatni. A francia mester alkotása befogadói szempontból is „nehéz" darab, nem elég csak hallgatni, végig feszülten oda kell figyelni a legapróbb jelzésekre is, minden egyes hangot külön-külön és összhatásában a szürkeállományba engedni. Ez az aprólékosságra és egészben láttatásra irányuló törekvés Kocsis Zoltán vezénylésében is érezhető volt Igazán kár, hogy a karmester a számára meglehetősen szokatlan akusztikájú teremben nem találta el a kellő dinamikai arányokat a hangszercsoportok között, ettől kissé „darabossá” vált az előadás. Ezt igyekezett ellensúlyozni az aprólékosan minden hangot megformázó dirigálási stílus, amely - a tudósító érzése szerint - nem csak a nézőterén kelthetett némi zavart. Chopin f-moll zongoraversenyének megszólaltatásakor Hauser Adrienne személyében egy ragyogó tehetséggel megáldott művészt ismerhetett meg a publikum. A szólista keze alatt Chopin inkább álmodozo ifjúvá vált, mint szenvedélyesen lángoló fiatalemberré, és éppen ez volt az, ami élmennyé varázsolta a darabot. Ebben az előadásban sokkal inkább kidomborodott a majdan a zongora poétájaként emlegetett komponista zsenialitása, sokkal líraibb, emberkö- zelibb volt a vártnál lágyabb, simuléko- nyabb, olykor gálánsán elnagyolt billen- téstechnikával megszólaltatott kompozíció, amelyben csak egy-két apró ritmikai bukfenc volt felfedezhető. Beethoven III. szimfóniája a szokottnál sodróbb lendülettel indult, hogy ezzel a mindent elsöprő szenvedéllyel is záruljon. A végig partitúra nélkül vezénylő Kocsis Zoltán kitűnő érzékkel fogta egybe a zenekart, javarészt már „csak” rá kellett dirigálnia a zenészekre, Íriszen ő is megérezhette, a miskolci szimfonikusok nemcsak értik és érzik, tudják is a Mestert. Nem volt a megszólaltatásnak olyan apró momentuma, amely nem lett volna tökéletesen a helyén, a zenészek és dirigensük csodalatos összhangban muzsikálták végig a többszörös vastapsot méltán kiváltó Beethoven-remekeL
