Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-09 / 7. szám
1998. JAMttáR 9», Nniik A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Nagyhatalom Szabó Nóra Kezdetben volt az első svéd, majd az első magyar Csákberényben, s jóformán egy-két év alatt tizennyolc teleház létesült kis hazánk még kisebb településein. Az idén számuk már harminc fölé emelkedik. Mondhatni: egyéb fontos dolgok mellett ebben is nagyhatalom, modell lettünk, az idén itt rendezik a téma világtalálkozóját. Nekünk magyaroknak az informatika egyenesen a kisujjunkban van. Vagy lesz. A tájékozódás lehetősége pedig maga a tudás. Egyetlen régióbeli szomszédos államban sem ismerték fel a számítógépes információáramlás jelentőségét úgy, mint nálunk, bizonygatják a fővárosi szakemberek. Fogalmuk sem lehet tehát, milyen fantasztikus érzés A. Béla hangonyi, évek óta munkanélküli, többgyermekes családapa számára, hogy részese lehet a magyar vidék modernizációs programjának, s némi ellenszolgáltatásért beszélgethet a nagyvilággal. Erről az élményről persze A. Bélának sem lesz még jó darabig fogalma, mert egészen más dolgokra kell beosztania a család kevéske jövedelmét. Tényleg remek dolog a szociális teleház program, nem beszélve a mi Sulinetünk- ről, amire a britek is csak szájtátós elismerésüket fejezhették ki: ez igen, itt aztán letett valamit a kormány minden egyes hivatalával egyetemben a vidék felzárkóztatásának asztalára. S micsoda szerencse, hogy itt a USAID! Nélküle ugyanis egy kistelepülési önkormányzat sohasem rendelkezhetne egy hellyel, ahol az ember a mindennapi információt a kor lassan alapvető berendezéseinek segítségével megkaphatja. Soknak ugyanis nemhogy számítógépekre és modern informatikai eszközökre, de járdára, szennyvízvezetékre sem futja. /\ világ teleházai a legkietlenebb zugokba viszik el azonnal a földkerekség híreit, a legkülönbözőbb adatokat. Kedves hasonlat yolt a hangonyi megnyitón: Norvégiában egy jéghegyre, Ausztráliában egy szavanna kengurufarmjára néznek a teleház ablakai. Nálunk általában egy kisebbfajta, nem igazán „világvégi", civilizált település főutcáidra. Legalább annyi sikerélményünk legyen, hogy jól informáltak vagyunk, ha már a magyar kormány nincs olyan nagy hatalom, hogy a vidék alapinfrastrukturális felzárkóztatását legalább európaihoz közeli szinten meggyorsítsa. Keresik a csőfórókat Miskolc (ÉM) - Ismeretlen tetteseket keres a rendőrség: a nyomozás környezetkárosítás és más bűncselekmények miatt folyik utánuk. Tavaly szeptemberben megfúrták a Mól Rt. olajvezetékének Szajol és Tiszaújváros közötti szakaszát Szentistván „magasságában”. Akkor a rendőrök megtalálták azt a házilag készített acélrudak amit az elkövetők a vezeték átfúrásához használtak. Az eset során nagy mennyiségű gázolaj és vegyipari benzin került a talajba, jelentős környezetszennyezést okozva. Ugyancsak ismeretlen azoknak a kiléte, akik december közepén a Tiszaújvárostól Százhalombatta felé irányuló távvezetéket fúrták meg a Mezőcsát és Gelej közötti szakaszon. A nyomozók itt egy 6-8 milliméter átmérőjű fúró használatára utaló jeleket találtak. Mintegy 60 köbméter vegyipari benzin jutott a talajba, így a szennyezés ezúttal is jelentős. Mindkét ügyben a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya nyomoz az egyelőre ismeretlen tettesek ellen. Munkájukat segítheti, hogy a főkapitány 50-50 ezer, míg a károsult olajkereskedelmi cég 500-500 ezer forint jutalmat tűzött ki a nyomravezető(k)nek. Kérik, hogy aki a fenti bűnesetekkel kapcsolatban érdemleges információkkal rendelkezik, hívja a megyei főkapitányság gazdaságvédelmi osztályát a (06-46/)340-400-as telefonszámon, vagy az ügyeletet a 340-004-es számon - avagy értesítse bármely rendőri szervet. Feketemunkának éhbér a vége A hazatoloncoltak után újabb munkavállalókat csábítanak Izraelbe Miskolc (ÉM - FL) - A munka- nélküliség által kiváltképpen sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a tényleg dolgozni akarók a legkisebb szalmaszálba is belekapaszkodnak, ha munkalehetőségről van szó. Akár a legbizonytalanabba is. Ez történt legutóbb, amikor Izraelbe csábítottak miskolci és a város környékén élő szakmunkásokat, akik közül nyolcat az ottani hatóságok hazatoloncoltak. Mindezek ellenére a munkakereskedők újabb „balekokat” toboroznak, és kecsegtetik őket továbbra is majdhogynem a Kánaánnal.- Vasbetonszerelőként dolgoztam Izraelben tavaly nyártól december 17-ig - kezdi történetét egy miskolci honfitársunk. - Itthon munkanélküli voltam, így Németországban húztam le két évet. Amikor ez letelt, nem tudtam visszamenni. Izraelbe egy közvetítő által kerültem ki, aki azt mondta, hogy rendben lesz minden, a repülőtéren majd rendezzük a „témát”, hogy hivatalos legyen a .játék”. A közvetítő négy-öt dollár órabért ígért és azt, hogy mi, magyarok a többi külfölditől, az araboktól, románoktól külön leszünk, együtt élünk és dolgozunk. Építőipari szakmában dolgozókról volt szó. Tizenketten mentünk ki - a többiek között volt festő és más szakmunkás -, de végeredményben a szakmában senki nem dolgozott. Egyet közülünk rögtön visszafordítottak valamilyen oknál fogva. Az ígéret földje- Izraelben rendkívül pocsék lakás- és munkakörülmények fogadtak. Lakhelyünkön a takarítással kellett kezdeni, hypóval meg más vegyszerekkel, mert szemét, csótány volt mindenfelé. Ráadásul az időjárás is nagyon meleg volt. Éppen nyár közepén érkeztünk, negyven fok körül volt a meleg, amihez nem voltunk hozzászokva. Később nem is egy munkahelyen, nem is együtt voltunk, hanem kettesével, hármasával szétszórták a munkásokat a különböző emberkereskedők között.- Mennyi időt töltött Izraelben?- Egy hét hí ján hat hónapot, de kegyetlen a mérleg. Megtapasztaltam a munka sötét oldalát, és azt, hogy akár börtönbe zár(hat)tak volna bennünket. A másik tapasztalatom pedig az, hogy nagyon zsiványok arrafelé az emberek. Nem szabad velük egyezséget kötni, mert csalnak, lopnak, hazudnak. Nekünk 4-5 dolláros órabért ígértek, de románok például „millióan” voltak kint, és kiszúrták a szemüket 1,60-nal, 1,90-nel. Három-négyszáz órákat dolgoztak havonta és jó, ha 300-400 dollárt kerestek. Mi sem kaptunk 3 dollártól többet óránként - mondta neve elhallgatását kérő olvasónk. Információink szerint az emberkereskedők legfőbb célpontja Miskolc és környéke. Jól ismerik ugyanis térségünk munkanélkülijeinek helyzetét, így biztosak abban, hogy könnyen találnak ajánlkozókat akár a legelső munkával kecsegtető szóra. A követség figyelmeztet Az izraeli munkaközvetítők ügyében időközben a megyei rendőr-főkapitányság is nyomozni kezdett - ismeretlen tettes ellen csalás bűntettének alapos gyanúja miatt. Mint Hennán Endre őrnagytól, a vagyonvédelmi alosztály vezetőjétől megtudtuk: a feljelentést egy munkavállalóként jelentkező tette, egy azok közül, akiket Izraelből hazatoloncoltak. Az őrnagytól úgy tudjuk: az emberkereskedők újságokban megjelent hirdetései nyomán Miskolcon, az ITC-székházban tartott megbeszélésen legalább 150-en vettek részt a jó munka reményében. Közülük nyolcán december 21-én kiutaztak, Izraelbe érkezve azonnal „őrizetbe” vették őket, aztán humanitárius szempontok alapján „csak” hazatoloncolták őket. A miskolci szervező tagadta, hogy bármiféle bűncselekményt követett volna el. Az ügyben a nyomozás még tart. Izrael budapesti nagykövetségén úgy tudják, hogy a magyar munkavállalókat azért toloncol- ták ki, mert nem volt hivatalos munkavállalói engedélyük, illetve munkavállalói vízumuk. Mint Nyilas Zsuzsa, a nagykövetség konzuli előadója elmondta: Izraelben hivatalos úton csak úgy lehet munkát vállalni, ha az izraeli munkaadó a leendő külföldi munkavállaló részére beszerzi a munkavállalási engedélyt az izraeli belügyminisztériumtól. Amint ez megvan, távirati úton értesítik Izrael magyarországi nagykövetségét, ahol a szükséges okmány átvehető. A konzuli előadó a leendő munkavállalóknak azt tanácsolja, saját érdekükben csak az útlevelükbe bepecsételt munkavállalói vízummal utazzanak Izraelbe. Egyéb esetben illegális munkavállalónak minősülnek, így őket is kitoloncolják az országból. A szervezők szerveznek Az izraeli munkavállalók ügyének felderítés kapcsán hozzájutottunk egy munkaszervező névjegykártyájához. Informátoraink szerint emberkereskedőről van szó, aki korábban is csábította már Izraelbe honfitársainkat, és tevékenységével a magyar feketemunkások ha- zatoloncolása után sem hagyott fel. Felhívtuk, elmondtuk, hogy ács szakmunkásként többünket érdekelne az izraeli munka. A válasz: - Nézze uram, hívjon vissza engem 15-én, jó? Hamarabb nem lehet, mert most nem aktuális a dolog, csak 15-e után. Hogy milyen szakmában keresünk még embereket? Ha 15-e után visszahív, akkor többet tudok mondani - közölte szűkszavúan a budapesti telefonszámon egy úr. Sok civil sokra megy Hangonyban Is A teleházas lehetőségeket ma még tanulniuk kell az embereknek Ezután lehetőségük lesz helyben felfedezni és kihasználni a telekommunikáció előnyeit Fotó: Vajda János Hangony (EM - SZN) - Teleházat avattak tegnap Hangonyban, az Ozdtól néhány kilométerre fekvő községben. A helyi polgárok egyelőre ugyan még csak megvonják a vállukat a kérdés hallatán: mi is az a teleház, s miért van rá szükség, de az ünnepségen a helyi szakemberek, intézményvezetők, a civil szerveződések képviselői és a szomszédos települések polgármesterei már elismeréssel és érdeklődve próbálták ki a nagyértékű informatikai bázis nyújtotta lehetőségeket. A régió hátrányos helyzetében hatványozott értéke van a saját ötleteknek, amelyek kiutat, javulási esélyt jelenthetnek, ám lehet bármilyen jó egy elképzelés, ha saját erőből a megvalósítás nem meg}1 - hangoztatta megnyitó beszédében Hangonyi László, a település polgármestere, az Őrhegy Égyesület elnöke, hozzátéve: ezernyi példa mutatja mégis az összefogás, az állampolgári együttgondolkodás sikereit és eredményeit. Ilyen a hangonyi Civilház is. Az egyesület által megpályázott információs bázist az önkormányzat költségvetéséből természetesen képtelenség lett volna kigazdálkodni, itt lépett be a USAID Hálózat a demokráciáért programja, a valamennyi minisztérium által támogatott szociális teleház-program és a segítő vállalkozók. A polgár- mester szerint alapvetően a kulturális, szociális, oktatási és foglalkoztatási területen lesznek igazán hasznosak az információs kapcsolat általi lehetőségek, amelyeket az embereknek egyelőre még tanulniuk kell. Ám ha a létesítmény önfenntartását biztosító fizető szolgáltatások a hasznukra lesznek, egyre többen élnek majd ezekkel. A meghívott szomszédos települések vezetői közül akadt, aki tamáskodva kommentálta az optimista szavakat, hiszen az emberek nagy részének egyelőre a mindennapi megélhetés is komoly gond, az ön- kormányzatoknak az alapvető infrastrukturális feltételek megteremtését kell túlélniük, mégis nagy érdeklődéssel próbálgatták a számítógépes programokat. Más civil szervezeti vezetők ugyanakkor máris követni szerették volna a tizennyolcas számú hangonyi példát, amelyet az idén hasonló támogatottsággal és közreműködéssel még több mint tíz követ majd. Nem véletlenül alakult országos szövetség, amelynek alelnöke, Kovács Győző meggyőződéssel jelentette ki: Magyar- ország máris teleház- nagyhatalomnak számít. Szombat: hosszú nyitva tartás Miskolc (ÉM) - Általában meghosszabbított nyitva tartással várják a vásárlókat az élelmiszerüzletek és a piacok szombaton. A módosított nyitva tartás oka, hogy most dolgozzák be a január másodikai szünnapot. A KISOSZ tagjainak szombati nyitva tartást javasol, ám úgy tűnik, több helyen eltérnek ettől a boltok és a piacok, így a miskolci Vasgyári és Búza téri piacok reggel 6- tól délután 3 óráig, míg a Zsarnai reggel 7-tól délután 2-ig tart nyitva. Az Unió-Coop árucsarnoka reggel 6-tól este 7-ig, a Bükk Áruház reggel 6-tól délután 4 óráig, a Miélker Rt. üzletei reggel 6-tól, illetve fél 7-től délután 4 óráig váiják a vásárolni szándékozókat. A Csemege Julius Meinl és a C+C reggel 7-től délután 5 ig, míg a Penny Marketek reggel 7-től délután 1 óráig tart nyitva. Az ózdi piac reggel 5-tól váija a vásárlókat délután 1 óráig, míg a mezőkövesdiek csak élelmiszert vásárolhatnak a piacon reggel 7-től délig. Libanoniak a Domaháza (ÉM) - Kilenc libanoni embert fülelt le a település közelében a határőrség hangonyi járőre szerdán: a kis csapat Szlovákiába szeretett volna átlopakodni. A hét felnőttből és két gyermekből álló közel-keleti „delegáció” két nappal korábban érkezett meg a ferihegyi repülőtérre - teljesen legálisan -, azzal a céllal, hogy Németországba utazzanak, és ott feketemunkából tartsák el magukat. Ám nem kaptak vízumot, így az illegális módszerhez folyamodtak: egy embercsempészhez forzöldhatáron dúltak, aki a Miskolci Határőr Igazgatóság illetékességi körébe tartozó határszakaszon próbálta őket a következő szomszédos országba juttatni. A libanoniak személyautókkal érkeztek Domaháza térségébe, majd gyalog folytatták útjukat a zöldhatáron át, amikor - 500 méterre a szlovák határtól - a határőrök rajtuk ütöttek. A kilenc ember ellen tiltott határátlépési kísérlet miatt szabálysértési feljelentést tett az igazgatóság bűnügyi és felderítő osztálya; a vizsgálat lefolytatásáig a külföldiek a miskolci közösségi szálláson várják sorsuk jobbra fordulását. Alkotmányos jog nem sérült Újhelyen Sátoraljaújhely (ÉM - PT) - Az újhelyi közbiztonság volt a téma az önkormányzat tegnapi ülésén. Nem támasztotta alá az ombudsman, Gönczöl Katalin által kezdeményezett vizsgálat azt a feltételezést, hogy a sátoraljaújhelyi rendőrkapitányság munkája során a városban megsérült volna az állampolgárok közbiztonsághoz való alkotmányos joga - jelentette ki Berta László, B.-A.-Z. Megye rendőrfőkapitánya a sátoraljaújhelyi önkormányzat tegnap délután megtartott képviselő-testületi ülésén. Ä megyei főkapitány elmondta: az újhelyi rendőrök nyomozati eredményessége a régió átlaga feletti, 63,2 százalékos, ami a kapitányság munkatársainak munkáját dicséri. Berta László az ombudsman vizsgálati eredményét ismertetve elmondta azt is: a város rendőr- kapitánya korábban több olyan szóbeli utasítást is adott munkatársainak, melyek eredményességét később nem lehetett megfelelően kiértékelni. Ezért a kapitányság vezetőjét figyelmeztetésben részesítette. Az önkormányzatnak Széli Lajos, a település kapitányságának vezetője adott számot az általa irányított testület elmúlt évi tevékenységéről. A garázda jellegű cselekmények száma ugyan nőtt Sátoraljaújhelyen, azonban a bűnözés összességében csökkenő tendenciát mutat. A rendőrség és más szervezetek számára azonban elgondolkodtató adat, hogy az ismertté vált bűncselekmények mintegy húsz százalékát fiatal-, vagy gyermekkorú személyek követik el. Az önkormányzat tegnap ismét nem tudta megtárgyalni a város közbiztonsága javításának érdekében megvalósítandó cselekvési programot - decemberben egyszer már elhalasztották a döntést -, mert a bizottságok késve (az ülés előtti percekben) tették a képviselők asztalára javaslataikat. Laczkó Károly polgár- mester ezért elnapolta a napirend megvitatását.
