Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
1998. Január 2., Pémtik GAZDASÁG - HIRDETÉS É$ZAK-ÜA«YA«OKSZátt avagy ezt hozta az óév 20-án a következő ötéves ciklusra is Fábián Gyulát választotta a köztestület elnökévé. Az alelnö- kök személye is változatlan maradt, továbbra is Csákány Béla, Osvay György és Nagy József töltik be ezt a tisztet. A 16 tagú elnökség a korábbi titkárnak, Mészáros Péternek szavazott ismét bizalmat. Kavicsbánya Muhinál. Kavicsbányát avattak október 6-án Muhi határában. A tulajdonos, a pécsi székhelyű Hernád-kavics Kft. 90 százalékban osztrák, 10 százalékban magyar tulajdonú társaság. A cég három bányát művel - ezek az emődi, a sajópetri, és a muhi -, amelyek egyben a tulajdonosai is. Az alapkő mérföldkő is. Mérföldkő a súlyos válsággal terhelt város életében az október 8-ai dátum - hangzott el Ozdon, a miniacélmű alapkövének letétele alkalmából rendezett ünnepségen. Az 50 millió márkás beruházást 80 százalékban banki hitelekből kívánja finanszírozni a cég, a fennmaradó rész a saját erő. Megállt a privatizáció órája. Október 10-én délben megállt a „privatizáció órája” a Diósgyőri Acélművek Rt.-ben (DAM). A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) vezető szakemberei között folyó tárgyalás sem ezen a napon sem később nem hozott eredményt. A sikertelen második forduló után az ÁPV Rt. október 29-én soron kívüli, zárt pályázatot írt ki a diósgyőri cég privatizációjára, rövid beadási határidővel. Borvárosok szövetsége. A Szőlő- és Bor Nemzetközi Városa címmel rendelkező 15 magyar borváros képviselői október 14-én Tokajban megalakították a Magyar Borvarosok Szövetségét. Ä szövetség célja többek között a minőségi borturizmus fejlesztése. »sikertelen pályázat után szeptemberben egy külön erre a célra alakun :orcíum birtokába került a m iskolci hűtőház fotó: Vajda János Ipari parkok. Harmincnégyen pályáztak az ipari park címre, de csak huszonnyolc létesítmény kapta meg az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumtól a hivatalos minősítést. Megyénkből az ózdi, a kazincbarcikai és a diósgyőri részesülhet a központi forrásokból elkülönített összesen 800 millió forintból. Munkahelynézőben a Rábánál. A győri Rába Rt. humánpolitikai vezetői Miskolcon jártak munkaerő-toborzó körúton. A munkaügyi központ miskolci és ózdi kirendeltsége szervezésében több állásnélküli szakember járt a Rábánál munkahelynézőben. Többeknek sikerült elhelyezkedni. Tisztségviselők 2002-ig. Tisztújító küldöttgyűlést tartott október 31-én a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BÖKIK). Á köztestület elnöksége, etikai bizottsága és ellenőrző bizottsága értékelte az eltelt három év munkáját és küldöttek megválasztották a következő öt évre - vagyis 2002-ig - a tisztségviselőket. A köztestület elnöke Bihall Tamás maradt. Minden eddigitől nagyobb. Az egyoldalúan csak a lepusztulásáról elhíresült egykori kohászváros, Ózd történetének legnagyobb vásárát nyitották meg november 5-én az Általános Művelődési Központban. Száz - helyi, fővárosi, dél- és nyugat-magyarországi - cég, vállalkozás mutatta be termékeit - a térségben rejlő lehetőségek fel- térképezése, megtalálása és esetleges kiaknázása reményében. Visszahívott vezérkar. A Diósgyőri Acélművek Rt. november 6-án megtartott közgyűlésén visszahívták a társaság teljes igazgatóságát, a felügyelőbizottságot - a munkavállalók választott képviselőinek kivételével -, egyúttal öt fős igazgatóságot, és öt fős felügyelóbizottságot is választottak. Szalma István vezérigazgató munkaszerződése közös megegyezéssel november 15-el megszűnt. Tisztújítás az agrárkamaránál. A megyei agrárkamara tisztújító küldöttgyűlése november Aramtalanítás. Az ÉMÁSZ Rt. november 20- án, tekintettel a Diósgyőri Acélművek 1 milliárd forintot meghaladó kifizetetlen áramszámlájára, az energiaellátás korlátozását határozta el. Á kikapcsolásra azonban nem került sor, mivel hosszas egyeztetés után, az ÁPV Rt. átutalta a tartozás ellenértékének egy részét. Nyerő a vasmű. A Kassai Kelet-szlovákiai Vasmű nyerte a Diósgyőri Acélművek Rt.-re kiírt privatizációs pályázatot. Erről az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) Igazgatósága döntött. Második a Georgsmarienhütte GmbH lett. Az első helyezettel a privatizációs szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokat az ÁPV Rt. azonnal megkezdte, ennek aláírási határideje január 10-e. Otmilliárd támogatásra. Az integrált szerkezetátalakítási és válságkezelési program keretében a megyei fejlesztési tanácshoz beérkezett pályázatok mindegyikét elbírálták decemberben. Összesen 2553 pályázat érkezett be, amelyből a döntést követően 1713 részesült támogatásban. Az odaítélt támogatás mértéke meghaladja az 5,7 milliárd forintot, amelynek segítségével mintegy 20 milliárd forint értékű beruházás valósul meg megyénkben, több mint 4000 új munkahelyet teremtve. Feladatokat kérnek a kézművesek. Megyei és országos szinten is megtörtént a kézműves kamaránál a tisztújítás. Berta János lett Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kézműves Kámara új elnöke. Lezárt tápszivattyú ügy. Az északkelet-magyarországi térségben az év első felében egyre több személygépkocsi üzemanyag tápszivattyúja hibásodott meg a nem megfelelő minőségű motorbenzin miatt. A Mól Részvénytársasághoz október 31-éig 1550-en jelentették be összesen 1791 tápszivattyú meghibásodását. A cég szakemberei 1000 darabot részletesen megvizsgáltak, 240 reklamációt nem fogadtak el, az indokoltnak minősített kifogásolóknak pedig 71,02 millió forintot fizettek ki. HIRDETÉS rTÁJÉKOZTATÁS A PEDAGÓGUSOK MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉKÁRÓL Tisztelt Pedagógusok! Az elmúlt évben sok szó esett a többletfeladat és a minőségi munka elismerésére szolgáló új bérpótlék bevezetéséről, amely új eleme a pedagógusok illetményrendszerének. Nagyon fontos, hogy Önök pontos tájékoztatást kapjanak a közoktatási törvényben megfogalmazott új rendelkezésekről. A minőségi és többletmunka elismerésére szánt összeg a Közalkalmazotti Intézmények Érdekegyeztető Tanács mindenkori tárgyalásain elért központi közalkalmazotti béremelés mértéke felett értendő. Tehát a jövő évben az elfogadott 16%-os bérkategória-emelésen felül jár 1998. szeptember 1-jétől az ún. minőségi bérpótlék. Minőségi és többletmunkáért átlagon felüli juttatás. ♦ Az új bérpótlék bevezetésére két ütemben kerül sor 1998. szeptember 1-jétől az illetménypótlék-alap (azaz bruttó 13 500 Ft) 25%-át, 1999. szeptember 1-jétől a várható pótlékalap (bruttó 15 000 Ft) 50%-át kapják meg pedagógusonként az iskolák a kiválóan teljesítő pedagógusok munkájának elismerésére. ♦ A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét a központi költségvetés biztosítja, és ezt a intézményfenntartóknak költségvetésük személyi kiadásain belül elkülönítetten kell kezelniük. ♦ A pótlék egy tanévre, nevelési évre adható, de lehetőség van a pótlék megadásának meghosszabbítására is. ♦ A pótlék odaítélésének feltételeit a kollektív szerződésben - ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban - kell rögzíteni. A konkrét - személyekre vonatkozó - döntés az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. ♦ Az intézményekre eső bérpótlék 20%-ával a fenntartó rendelkezik; ez a keret azonban csak erre a célra használható fel. A minőségi és többletmunka tartalmát központilag eldönteni nem lehet, ennek kereteit csak helyben, az intézmények sajátosságainak ismeretében lehet meghatározni. E keresetkiegészítéssel lehet értékelni az átlagon felüli munkateljesítményt és a többletmunka javadalmazását is. Célszerű a nevelőtestületeknek 1998. március 31-ig módosítaniuk a kollektív szerződésűket, illetve annak hiányában a szervezeti és működési szabályzatukat (melyet a fenntartó hagy jóvá), hogy ezek keretein belül az intézmény vezetőjének a tanév végéig legyen lehetősége dönteni, a következő tanévre vonatkozólag, a konkrét személyek keresetkiegészítésének mértékéről. ♦ A központilag meghatározott minőségi munkáért járó keresetkiegészítés összegének minimuma 1 pedagógus esetében..- az 1998/99-es tanévben a pótlékalap 40%-a, azaz minimum bruttó 5400 Ft,- az 1999/2000-es tanévtől kezdve a pótlékalap 70%-a, azaz minimum bruttó 10 500 Ft. ♦ A közoktatási intézmény vezetője dönt arról, hogy a nevelőtestület által elfogadott feltételek mellett kiknek a munkáját értékeli. Dönthet úgy, hogy a rendelkezésre álló keretet a törvényben meghatározott minimum szerint osztja el, tehát a tantestület közel 2/3-át részesíti ebben az elismerésben, ez közel bruttó 65 000 Ft-ot jelent egy pedagógus számára éves szinten. De határozhat úgy is, hogy kevesebb pedagógust részesít ezt meghaladó mértékű minőségi bérpótlékban a következő tanévben. ♦ Az a fenntartó, amely több intézményt működtet, minőségi pótlékának 20%-át differenciáltan is kiadhatja, feloszthatja a többi intézmény között. Ez nem azt jelenti, hogy az óvodát hasonlítja össze a gimnáziummal, hanem az egyes intézmények önmagukhoz mért teljesítményét értékelheti ily módon. Ezzel lehetőséget kap a fenntartó arra is, hogy azonos intézménytípusokon belül preferálhasson bizonyos képzéseket, így például, az emelt óraszámú idegennyelvoktatást, a hátrányos helyzetűek számára szervezett felzárkóztató, tehetség- gondozó programokat. ♦ A minőségi pótlék felhasználásáról szóló döntést tanévenként felül kell vizsgálni, ez egyaránt vonatkozik a személyekre és az arányokra is. Differenciált, garanciákat tartalmazó bérrendszer. A minőségi és többletmunkáért járó bérpótlék (a mozgó bérrendszer) bevezetése első eleme a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban elkészült pedagógusbérkoncepciónak Második elemként - a pedagógus-továbbképzésről szóló kormány- rendelet 1997. december 18-án történt elfogadásával - sikerült megvalósítani a pedagógus-továbbképzésben résztvevők anyagi elismerését, azzal a rendelkezéssel, hogy a közoktatási törvényben előírt kötelezettség teljesítése esetén egy évvel csökken a várakozási idő a közalkalmazotti bértáblán való előrelépésben. Szintén e kormányrendelet biztosítja, hogy a sikeres nyelvvizsga letételét követően a pedagógusok a mindenkori minimálbér kétszerese és ötszöröse közötti összeget kaphassanak a számlával igazolt nyelvtanulási költségeik hozzájárulásaként. Harmadik elemként elképzeléseink szerint a jövőben megszűnne az illetmény-előme- neteli rendszer linearitása, azaz a pályakezdők és nyugdíj előtt állók esetében az eddiginél rövidebb lenne, az ún. középkorosztály esetében megmaradna a jelenlegi hároméves várakozási idő. Azt remélem, hogy e három elem bevezetésével megvalósulhat egy olyan differenciált és egyúttal garanciákat is tartalmazó bérrendszer, amely - a közalkalmazotti bérhatárok inflációt meghaladó növelésével együtt - képes lesz anyagilag is kifejezésre juttatni azt a megbecsülést, amely egy modern társadalomban a pedagógusokat megilleti. A pedagógus-bér-koncepció első két elemének megvalósulása fontos lépés a közoktatás modernizációjában. Ehhez a munkához kívánok sok sikert Önöknek! Budapest, 1998. január 2. Cím: Művelődési és Közoktatási Minisztérium Üdvözlettel: Közoktatásfejlesztési Főosztály 1014. Budapest, Szalay u. 10-14. minober@mkm.x400gw.itb.hu Magyar Bálint
