Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-06 / 4. szám
1998. JanuAi 6., Kidd A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Mese a meséről Filip Gabriella Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Úgy hívták: Piroska. No, ez a kislány találkozott az erdőben a farkassal. De a farkas nem ette meg a kislányt. Sőt, a nagymamát sem ette meg a farkas. így a vadász sem vágta fel a farkas hasát. Ha a farkas erőszakoskodott volna, az én mesém is tovább tartott volna... Ilyen egyszerűen és csalimesésen meg lehetne semmisíteni azt a sok gyilkosságot, melyekről a gyerekek nap mint nap hallanak. Igaz, ezzel a Piroska és a farkas-mesét is megölnénk. De miért bántanánk éppen ezt a klasszikusnak számító művet í Miért írnánk át semmitmondó érdektelenséggé a történetet?! jó, jói Borzong kicsit tőle a gyermek, de nem fél igazán, mert tudja: mese az egész. Végül minden rendbe jön: a jó megmenekül, a gonosz elnyeri méltó büntetését. Helyre áll az erkölcsi világrend. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának nincs is semmi baja ezekkel a mesékkel. Nem azért indított országos kampányt, hogy ne mondjunk ilyesmiket a gyerekeknek: Hófehérkének mérgezett almát adott a gonosz mostoha, a vasorrú bába meg akarta enni Jancsit és Juliskát, Pinokkiót bekapta a cápa, a rendíthetetlen ólomkatona kiesett az ablakon, aztán meg elsodorta a szennyvíz... Sőt, éppen hogy mesélnünk kellene. Nem volna szabad lerázni magunkról a gyerekeket azzal: nézzétek inkább a tévét! Mert képesek szót fogadni, és reggeltől estig ülni a készülékek előtt, és nézni az egyáltalán nem gyilkosság nélküli képernyőt. „Gyilkosság nélküli képernyőt!" - kéri, követeli a gyermekbarátok által meghirdetett kampány címe. Ennek a követelménynek még eleget is lehetne tenni. Egyszerűen kimaradnának az öldöklésekről szóló jelenetek, feszesebbre vágnák a tudósításokat, egy kicsit megcenzúráznák az akciófilmeket, a krimiket, fütyülnének a csúnya szavak helyett - és kész. Csak hát nem ilyen egyszerű ez. Egy-egy gyilkosságnál is pusztítóbb az a szemlélet, melyet egyre több, esetleg ártatlannak tűnő rajzfilm vagy reklám is sugall. Ez pedig az erő, az erőszak dicsőítése. Az győz, aki keményebb, aki ravaszabb, aki előbb tüzel. Az halad, aki tudja, hol vannak a kiskapuk. Az a menő, aki menő cuccokban jár. Csak az a nyerő, aki kockáztatni mer. f\Aár nincs történet, csak akció. A mesének régen vége: egyszer volt, hol nem volt... Vagy talán mégsem?! Folyamatosan dolgoznak az árazógépek A benzinkutaknál csökkent a forgalom, de tejre, kenyérre szükség van Miskolc (ÉM - ND) - Az idén már drágább az élet. Az üzletek polcain lévő áruk átragasztott árcédulákkal várják, hogy valaki a kosarába tegye őket. Az árcédulákon pedig egyre nagyobb számok virítanak. Csakúgy mint a benzinkutak ártábláin. A Búza téri árucsarnok dolgozói még tegnap is az új árakat ra- gasztgatták, írták fel a gondolákon sorakozó árukra. A tej például már öt forinttal többe keiül literenként, mint tavaly év végén. A kenyeret még a régi áron lehet megvenni... Egy idősebb hölgy lép ki az üzletből, kezében szinte üres szatyor. Erzsiké néni nyugdíjas. Teljes nevét nem árulja el, azt mondja: ő csak egy a sok tengődó emberből. Mint megtudom: 12 ezer forintból próbál megélni havonta. Most nem vett kenyeret. Maradt még a múlt hétről - tavalyi. Majd akkor vesz frisset, ha ez elfogyott. Általában egy kiló kenyeret vásárol egyszerre, ez elég egy ideig, mivel maga él. Az áremelések miatt már nem is gondol a spórolásra, a teljes nyugdíját elviszi a rezsi és a megélhetés. Az üzletben nincsenek túl sokan. A kenyeres standoknál sem tolonganak. Mindenki jól megnézi, melyik kenyeret veszi le a polcról. Egy középkorú nő arra vár, hogy kettévágják a kiválasztott kenyeret. Nevét ó sem árulja el, de azért megosztja velünk „túlélési taktikáját”: egy fél kenyeret vesz egyszerre, ez elég a családnak. Holnap pedig újból frisset vásárol. Az azonban biztos - folytatja elgondolkodva -, hogy rossz irányba haladunk: napról napra minden többe keiül. Egy másik hölgy, mikor meghallja, hogy miről beszélgetünk, hirtelen közbevág:- Én sem értem, mitől drágul a kenyér - mondja. - A pékek fizetése 22 ezer forint, a liszt sem drága. Akkor meg mitől ez a drágaság? teszi fel a költői kérdést. Az árucsarnokban folyamatos az „árátírás”. Az árazógépek már december 31-én elkezdtek kattogni, és addig abba sem hagyják velük a munkát az eladók, amíg mindenre rá nem ütik a kiadottnak megfelelő forintokat - tudom meg Kiss Jó- zsefnétől, az üzlet vezetőjétől. Mint mondja: egyelőre nem csökkent, de nem is növekedett a forgalom a boltban, bár jelenleg egyedül ez a nagyobb üzlet, van nyitva a főutcán. A Centrum Aruház élelmiszerosztályát átalakítják, a Pátriát pedig felszámolják. Majd hozzáteszi: csak az előre beharangozott, drasztikusabb áremelések előtt jellemző a felvásárlás. Am az is meglehet - teszi hozzá -, hogy az ünnepi bevásárlásokból megmaradt készleteket élik fel most az emberek. De tejért és kenyérért mindig jönnek. Arra szükség van. A szomszédos benzinkút szinte üres. Egy két autó tankol csupán. Rózsa János magánvállalkozó épp a régebbi típusú Ladáját tankolja. Most csupán 1000 forintért vett üzemanyagot. Mint megtudom: egy héten átlagban háromszor tankol, ugyanis autója egyben munkaeszköze is. Ez a körülbelül 6 liternyi benzin hamar elfogj'. Régebben ő is többet töltött a kocsiba.- A kormány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azt ígérték nem lesznek ilyen drasztikus áremelések - teszi hozzá, majd elindul fizetni. A benzinkútnál dolgozó Lestár Tamás úgy véli, sokkal kevesebben jönnek mostanában tankolni. Körülbelül negyedére esett vissza a forgalom a tavalyihoz képest. Bár ez annak is betudható, hogy az áremelés előtt mindenki teletankolta a jármüvét. A mostani, 15 forintos áremelés csak azokat érinti fájdalmasan, akik eddig is egy előre meghatározott összegért tankoltak. Azoknak, akik állandóan tele tankkal járnak, ez meg se kottyan - teszi hozzá. Erdei útzár a „kereszt” Egerlövő (ÉM - CSKA) - Egy erdei útzár az, amit vallásgyalázó keresztnek néztek az egerlövői templomrongálásnál. Azt, hogy az egerlövői templom ügyében szó sincs templomgyalázásról (a két ünnep között megrongálták az épület román stílusú bejáratát, és oda egy tüskés, kereszt alakú vasdarabot helyeztek el), a kövesdi rendőrségen már a hétvégén kijelentették. Azóta meghallgatták a rongálás elkövetésével gyanúsított személyt, N.G.-t, aki elmondta: a vas valójában nem kereszt, hanem útzár. Nem ó készítette, csak az erdőben szedte fel. Ez megerősítette a rendőrség azon feltételezését, hogy nem vallásgyűlöleti célból cselekedett az enyhén szellemi fogyatékos fiatalember. (Az útzárat az erdei utakra szokták kitenni a tulajdonosok, hogy az orvvadászok, fatolvajok autóinak kerekeit kilyukassza. A rendőrség már az útzár tulajdonosát is megkereste, aki megerősítette az elmondottakat.) Ami viszont még a fiatalember számlájára írható a mintegy ezer forintos kárt okozó rongálás mellett, hogy nemrégiben a nyitott templomból eltulajdonított egy bibliát (ebben az ügyben nem érkezett feljelentés, a gyanúsított önként adta azt elő). Ha ennek értéke a szabálysértési értéket meghaladja, akkor lopás miatt indítanak még eljárást ellene. Mint azt a rendőrségen megtudtuk: N.G.-nek volt már egy összetűzése a református lelkésszel, ugyanis az istentiszteletet megzavarva a templomban azt hangoztatta, hogy ö Jézus Krisztus. A kihallgatása során pedig azt vallotta, Isten sugallata volt: „ki kell bontani azt a bejáratot, hogy a lelkek üdvö- zülhessenek”. Tűzrózsák a miskolci égbolton Tegnap pótolta a miskolci önkormányzat a szilveszterkor elmaradt újévköszöntő tűzijátékot. Akkor a köd miatt kellett lefújni a látványosságot. Tegnap este kevéssel háromnegyed 7 után aztán - több ezer érdeklődő előtt - felröppentek a tűzrózsák a miskolci égboltra. Mintegy nyolcszáz úgynevezett efektköteget használt fel a szemet kápráztató mutatványhoz a Sagma-Pyrotech Kft. - tudtuk meg a cég vezetőjétől, Venczel Vilmostól. Fotó: Bujdos Tibor Az Ikarosztól vesz Miskolc Miskolc (ÉM - BA) - Akár hitelből is készek fedezni azt az idén kezdődő rekonstrukciót, amelynek részeként ebben az évben tizenöt új buszt vásárol a Miskolc Városi Közlekedési Rt. (MVK). A környezetbarát, kényelmes járműveket az első félévben szállítja a pályázat nyertese, az Ikarusz. Az MVK autóbuszai már régen megértek a cserére - derült ki Szilágyi István elnökigazgató szavaiból. Ezek a járművek átlagosan 650 ezer kilométert futottak, jóllehet 450 ezer az úgynevezett amortizációs normájuk és az átlag-élettartamuk. A tovább járatott buszok üzemben tartásának költségei egyre nőnek, mind többe kerül a karbantartásuk és a javításuk. A 2005-ig tervezett program részeként a 206 buszból 130-140-et cserélnek modernebbre. Idén tíz szóló és 5 csuklós kocsit vesznek a közbeszerzési tendergyőztes Ikamsztól, amellyel most tartanak a szerződéskötésénél. A vásárlásra ebben az esztendőben 458 millió forintot költenek. Ami a fedezetet illeti: a területfejlesztési alaptól a 200 millió forint feletti igényére 34 milliót kapott a társaság. A megyeszékhely önkormányzata 100 milliónál többel segíti az 1998-as programot. Az MVK ezen felül pályázott a központi környezetvédelmi alapnál is, de onnan még nem kaptak értesítést. Végső soron hitelből is készek fedezni a hiányzó részt - tudtuk meg Szilágyi Istvántól. A helyi autóbuszos közlekedésben érintettek hasonló körülmények között, „túlkoros” járművekkel szállítják az utasaikat, de a busz-rekonstrukcióban már előrébb tartanak. A Volán központi forrásokra is támaszkodhatott, a BKV pedie Az új busz. Ebből vesznek. Fotó: B. T. EBRD- és világbanki hiteleket vett igénybe az elnök-igazgató információi szerint. A hamarosan Miskolcra érkező új szóló-, illetve csuklós buszokból már most is fut egy-egy prototípus a miskolci utakon. így az ezzel közlekedők tudhatják: ezeknek a járműveknek 12 centiméterrel - és egy lépcsőfokkal - alacsonyabb a padlózata. A férőhelyek száma nem több bennük,' az ülőhelyeké viszont igen. Ami az utasok számára nem ennyire nyilvánvaló: a környezetbarát, s e tekintetben az európai normának is megfelelő buszokat korszerű alváz- és üregvédelemmel ellátva - két év garanciával - forgalmazza a gyártó. Arról még nem született döntés, hogy mely járatok vonalain vetik be az úi szerzeményeket. Rosszul áll a miskolciak szénája? Kórházrekonstrukció: döntés helyett nyilatkozatok Miskolc (ÉM - BA) - Rosszul áll a miskolci kórházak rekonstrukciója ügyében benyújtott pályázat ügye. Ezt Koleszár Lajos szocialista országgyűlési képviselő nyilatkozta. A szaktárca illetékese nem erősítette meg a hírt. Miskolc polgármestere ugyanakkor bízik benne: megkapják a kért támogatást Mint ismert: a megyeszékhely ön- kormányzata régóta szeretné felújítani a város két kórházát. Az ehhez szükséges források előteremtése érdekében tett erőfeszítéseket mostanáig nem sok siker koronázta. A város vezetői tavaly augusztusban a Magyar Közlönyből értesültek róla, hogy a kormány feltételt szabott a számukra: ha pályázni szeretnének a címzett támogatásért, össze kell vonniuk a két városi kórházat. A képviselő-testület ebbe azzal a megszorítással ment bele, hogy amennyiben megkapják a pénzt - négymilliárd forint feletti beruházásról van szó, amelyhez több mint hárommilliárdra számítanak központi forrásból -, összevonják az intézményeket. Koleszár Lajos szocialista honatya, aki egyben a Semmelweis Kórház igazgatója is, egy tegnapi rádióműsorban úgy nyilatkozott: rosszul áll a miskolci pályázat ügye. A képviselő érdeklődésünkre nem kívánta felfedni, honnan szerezte a kijelentését megalapozó értesüléseket. Csak annvit árult el: többekkel tárevalt ebben az ügyben. Megtudta: számos településről nyújtottak be igényt a címzett támogatásra, s azokban a városokban nem kísérték olyan jelenségek a pályázatot, mint Miskolcon. Itt tudniillik aláírásgyűjtést folytattak, a sajtóban váltottak üzenetet az érintettek. A „huzavona” miatt „nem rajonganak” az illetékesek a miskolciak anyagáért. (A megyei kórház - ahol nem voltak hasonló kísérőjelenségek - egymilliárd forintra számíthat a megkezdett rekonstrukció folytatásához - mondta a képviselő.) Á miskolci pályázat egyébként hibátlan, de a köztisztviselők által pótolható hiányosságok azért vannak benne - állította a képviselő, aki úgy számítja: március közepén kerülhet a parlament elé a pályázatok ügye, miután a kormány már döntött ebben. Mivel a politikus nem nevezte meg a hírforrásait, a Népjóléti Minisztériumban próbáltunk érdeklődni. Keller László államtitkár - akivel titkárnője útján tudattuk, hogy milyen ügyben várunk tőle nyilatkozatot - elfoglaltságai miatt nem tudott nyilatkozni, s azt üzente: nincs miről beszélni, nincs még döntés. Hasonló értelemben foglalt állást Kobold Tamás, miskolci polgármester is, aki nem tud semmilyen fejleményről ebben az ügyben. Igaz - jegyezte meg - arról sem értesítették, hogy már a pályázat beadásához is feltételeket szabnak a városnak, ez csak a Magyar Közlönyből derült ki. Eddig annvi történt, hoev Keller László meghívására a város képviselői a népjóléti tárcánál jártak. A megbeszélésen a meghívó nem tudott részt venni, így köztisztviselőkkel egyeztettek. Azt Kobold Tamás is megerősítette, hogy a pályázat kapcsán felmerültek bizonyos tennivalók, amelyek még a köztisztviselőkre várnak. Ez azzal van összefüggésben, hogy nagyon rövid határidő alatt kellett elkészíteniük a számtalan körülményt mérlegelő miskolci pályázatot. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy kevés az elosztható pénz - az erre az évre kilátásba helyezett 1,2 milliárd helyett a pesti megbeszélésen már csak 900 millióról esett szó. A városi vezető reméli: nem az áll Koleszár Lajos nyilatkozata mögött, hogy indokokat kell találni arra az esetre, ha nem volna elég pénz. Ezt egyébként Koleszár Lajos cáfolta: szerinte van elég pénz a címzett támogatásra. Kobold Tamás bízik benne: sikeres lesz a miskolci pályázat, s nem azoknak lesz igazuk, aki szerint a pályázatot kiírók és az ebben az ügyben nyilatkozó politikai tényezők fedezet nélkül ígérgettek. A támogatást egyébként nem azért kellett volna adni, hogy összevonják a két kórházat, hanem azért, mert ezek a kórházak a leromlott állapotuk miatt tényleg megértek a rekonstrukcióra. Ézt igazolja, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól csak ideiglenes működési engedélyt kaptak - mutatott rá lapunknak nyilatkozva Kobold Tamás.
