Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-05 / 3. szám
1998« JaniiAr S*, Hétfő Barlangábrázolások Izsófalva (ÉM) - Történelmi barlangábrázolások címmel nyílik kiállítás január 7-én, szerdán délután 4 órakor az izsófalvai Izsó Miklós Művelődési Ház kiállítótermében. A budapesti Székely Kinga magángyűjteményéből válogatott 18-19. századi rajzokból és metszetekből összeállított tárlatot Ha- dobás Sándor, a művelődési ház igazgatója mutatja be az érdeklődőknek. „A föld alatti barlangok mindenkor nevezetes tárgyai voltak az emberek figyelmének, s a képzelődés azokkal rendszerint valami nagyot, rendkívül valót szokott összvekötni. Önkéntelen borzadás futja végig az elsuhanó vándort, midőn a megnyílt mélységeket látja setétséggel telve, melyeket félelmes tárgyakkal rakva képzel magának.” - ajánlják a szervezők a meghívón a január 21-ig látogatható tárlatot Almási Balogh Pál 1820-ban írt gondolataival. Millenniumi dalművek Budapest (MTI) - Egy egyfelvonásos és egy egész estét betöltő új magyar operával köszönti a dalszínház 2000. évet. Magyarország számára kettős ünnep lesz az évforduló, hiszen a világ a kereszténység 2000. évét köszönti, a magyar állam pedig ekkor lesz ezeresztendős. A történelmi évforduló méltó megünneplésére, nemzeti kultű- ránk ápolása és űj értékkel gyarapítása céljából az Operaház, a Közoktatási Minisztérium és a Magyar Millennium Emlékbizottság millenniumi operapályázatot hirdet. A megmérettetésen bárki részt vehet, aki magyar nyelvű, eddig semmilyen formában nyilvánosságra nem került pályamunkát ad be. Emellett a pályázatnak lesznek meghívott szerzői is, akiknek személyéről héttagú zsűri dönt. A győztes egyfelvonásos darab másfélmillió forintos díjat kap, az egész estés operák kategóriájában pedig kétmillió forint az első helyezett jutalma. A pályázati határidő a rövidebb operáknál 1999. január 15, a hosszabbaknál pedig 1999. március 1. Még nem hozták nyilvánosságra a bírálóbizottság összetételét, az azonban biztos, hogy a hazai és nemzetközi zenei, színházi élet, valamint a média jeles szakemberei döntenek a zenedrámák sorrendjéről. A győztes darabokat 2000-ben az Ybl-palotában is bemutatják, közvetíti őket a rádió és a televízió, sőt az is valószínű, hogy az MTV operafilmet készít az általa legjobbnak ítélt műből. Tehetségek tévéfilmen Nyíregyháza, Miskolc (KM) - A Magyar Televízió által megrendezett X. jubileumi Ki mit tud? már régen véget ért. Azóta lassan már el is felednénk az egészet. Most azonban, az országban egyedülálló módon, elkészült egy hetvenperces dokumentumfilm, amely felidézi a vetélkedő eseményeit., egy műsorban mutatja be a tv-ben szereplő, és oda valami miatt nem került tehetséges szabolcsi fiatalokat. A film rendezője a nyíregyházi Lutter Imre, aki jelenleg a Miskolci Egyetem hallgatója. Az ötlet néhány héttel a verseny befejeződése után merült fel - mesélte a fiatalember. Köztudott, hogy az ország keleti része minden egyes alkalommal kiemelkedő helyezést ért el a Ki mit tud?-okon. Sajnos, erre a megállapításra a jubileumi adássorozat némileg rácáfolt. Ekkor kerestem fel a Nyíregyházi Városi Televíziót azzal a szándékkal, készítsünk egy olyan filmet, amely alkalmat ad az itteni szereplők véleményeinek, újabb produkcióinak megismerésére, a bizonyításra. A televízióval közösen megkerestük a Ki mit tud? jó néhány szereplőjét, s ők mind szívesen vállalták a közreműködést. Arra törekedtünk, hogy egyenlő számban kapjanak helyet azok, akiket láthattunk a képernyőn, illetve, akik „csak” az országos selejtezőn képviselhették régiónkat. így került a műsorba a ZIG Singers kórus, a Knock Out Dance Factory (K. O.), Horváth Kálmán, Tarczy Gyula, Rubi Réka és partnere, Járó Zsuzsa, Gyarmati Attila és Tóvári Zsófia, és megszólal Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere is. A felsorolt szereplők nem az akkor látott műsorszámaikat adják elő, hanem külön ennek a filmnek a részére készült produkciókat láthatunk tőlük. Ami még érdekes, hogy véleményeiket a Ki mit tud?-ról - pozitívat és negatívat egyaránt - teljesen nyíltan, közvetlenül mondják el. A forgatás több hónapot vett igénybe, hiszen a szereplőkkel állandóan egyeztetni kellett az időpontokat. Ennek ellenére, úgy néz ki, a rengeteg fáradozás meghozza gyümölcsét. A táncos, zenés, irodalmi műsor sugárzását, a Nyíregyházi Városi Televízió már befejezte. A film története ezzel azonban nem ér véget: hiszen a Zemplén TV-ben, a Debreceni Városi Televízióban is bemutatták, illetve bemutatják, a Szív TV pedig hasonló etűdsorozatban adja majd le, mint az MTV a Magyarok cselekedeteit. Igazi értékét a műsor persze a következő Ki mit tud? előtt nyeri majd el, amikor az ország közösen emlékezhet vissza egykori népszerű fellépőire. Dráma - slágerközhelyekből, duplacsavarral Müller Péter Szomorú vasárnap című zenés játéka az Amfiteát-Roomban Seres Ildikó (Heiénke) és Vida Péter (Seress Rezső) Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Egyetlen ambíció hajtott, hogy minél jelentéktelenebb legyél! - vágja a halálba készülő férj fejéhez a feleség. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen mindvégig erről szólt a történet: a kisemberről. Seress Rezsőről, aki „csak” élni akart, túlélni, üzemelni, ember lenni... Dehogyis vágyott ő arra, hogy tragikus hős legyen, csak tragikus hirtelenséggel elhunyt. Hogy mégis halhatatlan, ez egyrészt slágereinek köszönhető, másrészt Müller Péternek, aki színpadi játékot h’t az életéből, valamint Müller Péter Sziáminak és a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek, akik életre keltették a történetet. A sok-sok nevetés és befelé nyelt könny után elintézhetnénk azzal is a műfaji meghatározást, hogy a tragédia és a komédia egytóről fakad. Ugyanolyan maszkon görbül sírásra és nevetésre a száj. De Müller Péter Seress Rezső életéről nem drámát írt, hanem epikus művet. Nem írhatott drámát, hiszen a téma, a megidézett személyiség nem engedte, hogy meghamisítsa a valóságot, tragikus hőssé emelje azt, akinek éppen az volt a tragédiája, hogy hiányzott belőle minden különösebb ambíció. A feleség szerint csak annyit akart: minél jelentéktelenebb legyen. Ehhez jött még célként Rökk Hédi púderes segge - hogy a nevetés, az önirónia segítsen túlélni, elviselni azt a tragédiát, melyet a háborúk, a zsidóüldözések, aztán a „szocializmusra veszélyes dekadens eszméket hirdető bur- zsoá elemek” elleni küzdelmek éveiben oly’ sokan átéltek ebben az országban. A szerző azt a trükköt találta ki, hogy visszahozza a halálból hősét, elmondatja, újrajátszatja vele életét, de nem a halállal fejezi be az előadást. A tragédia után ismét csavarint egyet az időn, ismét visszahozza az életbe a főszereplőt, hogy fináléval fejezhesse be a történetet. Ha már valódi drámát nem írhatott a slágerszerzó életéből, azt sem engedi meg, hogy holmi melodráma fakasszon könnyet a nézők szeméből. Rajta is, rajtunk is a humor, az önirónia segít. Müller Péter Sziámi, az előadás rendezője „mindössze” annyit tett, hogy ebben a szobányi, Amfiteát- Roommá lett Játékszínben feltámasztotta abból a bizonyos papír- sírból a történetet. A jelzésszerű berendezés - a századelő hangulatának megfelelő díszleteket és a jelmezeket Végvári Zsófi tervezte - idézi az egykori Kispipát, a társbérleti lakást, de még a templom, a kultúrház, a felvonulási tér, a cirkuszi trambulin is befér ebbe a kis térbe. Itt egy lámpa különös fénye - mint az ólomüveg ablakon átszúrödő napsugár - is elég ahhoz, hogy a templomban erezzük magunkat. A háttér, a környezet lehet elnagyolt, de a színésznek nem elég eljátszania, élnie kell a szerepét. Ilyen közelről minden rezdülés pontosan érzékelhető, minden gesztusnak jelentése lehet. Ráadásul zenés darabról lévén szó, énekelnie, táncolnia is kell a színészeknek. Sőt, ha a Kispipa zongoristája a főszereplő, neki még zongoráznia is kellene, de ezt kegyes csalással, nagyon pontos belépésekkel Seress Rezső helyett elvégzi Regös Zsolt. A mindössze háromszereplős darabot szokatlan kettős szereposztásban játsszák. Nem egyszerű kettőzésről van szó, hanem a személyiség, a művész és az ember; a megírt, megénekelt érzelmek és a megélt élet: a szerep és a valóság kettősségének hangsúlyozásáról. Ha azt halljuk, népszerű dalok - Szeressük egymást, gyerekek..., Ki volt az az asszony..., Engem még nem szeretett senki..., Fizetek, főúr... és hasonló slágerek - olyan színészre gondolunk, aki ismeri ezt a műfajt, aki éppen zenés darabokkal alapozta meg népszerűségét, akinek udvarlásától elolvadtak a primadonnák, akit elsősorban bonvivánként ismer a közönség. Ez pedig a miskolci színházban Ábrahám István. Viszont Seress Rezső a szövegkönyv szerint is „egy csúnya kis zsidó”. Ennek az elvárásnak pedig nem olyan könnyű megfelelnie annak, aki eddig a színpaHirdetés dón leggyakrabban a szépet, a hódítót, a fess férfit játszotta. Ábrahám István képes megszabadulni a bonvivánpóztól, esendő ember mesél az életéről, haláláról, de azért amikor énekelni kezd, csak előjömiek azok a régi szép szerepek. Vida Péter alkatilag ugyancsak nem felel meg a csúnyaság elvárasának. Ráadásul legalább kétszer olyan idős embert, kell eljátszania, mint amilyen ő maga a valóságban. Még csak az sem mondható el róla, hogy jelentős zenés sikerek után kapta meg ezt a lehetőséget. Az összes adottsága, amely mégis alkalmassá teszi erre a .szerepre, hogy színész. Előadás közben eg}’ pillanatra sem hág}’ kétséget afelől: akit látunk, az maga Seress Rezső, az a zenész, akiről Otto Klemperer annyit jegyzett be a Kispipa vendégkönyvébe: „Nem muzsikus - csak zseni”. A két férfi estéről estére szerepet cserél, hol Abrahám István Seress Rezső és Vida Péter a pincér, hol fordítva. A feleséget, He- lénkét mindkét szereposztásban Seres Ildikó játssza. O a barát, a szerető, a játszótárs, az anyáskodó feleség, ha kell a végzetasz- szony, ha kell a titkárnő a jobb sorsra érdemes férj mellett. Megtestesíti mindazt, amit egy nőtől elvárhat a férfi, és mindehhez azt adja hozzá észrevétlenül, amit egy jó színésznőtől kaphat a közönség. Budapest (ÉM) - A tavaszi szünetben a fővárosban rendezik meg azt a nagyszabású nemzetközi gyerekprogramot, melynek megszervezésére immáron hetedik alkalommal vállalkozik a Zabhegyező Gye- rekanimátorok Egyesülete. Az érdeklődők még jelentkezhetnek a fesztiválra. Az április 4. és 9. között rendezendő programokat a szervezők közösen alakítják ki a résztvevő gyerekcsoportokkal. Céljuk, hogy a külföldi, határon túli magyar és hazai gyerekek megismerhessék egymás kultúráját, szokásait és életét, barátságokat alakíthassanak ki egymás közt. Erre jó alkalmat kínálnak a programok, ahol mindenkinek lehetősége van a megmutatkozásra - legyen az színpadi produkció, kézműves foglalkozás, sportverseny, vetélkedő, táncház vagy éppen közös éneklés. A gyerekek egy városismereti játék keretében megismerhetik Budapest nevezetes pontjait, épületeit, a város történetét. Á résztvevők között sokan vannak olyanok, akik nagyon ritkán juthatnak messze lakóhelyüktől, így különösen fontos, hogy a hatnapos rendezvény módot adjon új felfedezésekre. Ebben nagy segítséget ad a fakultatív nap, melyen idén több mint 15 helyszínen közel 25 féle programot kínálnak a Zabhegyezők. A szervezés már tavaly szeptemberben elkezdődött a pályázatok megírásával. Mivel az egyesület - hasonlóan a többi társadalmi szervezethez - nagyobb programjait saját erőből nem képes megvalósítani, így szponzorok felkutatására is szükség van. A kezdeti lépéseknél a szerencse most jobban kedvezett, ennek eredményeképpen több pályázat sikeres elbírálásban részesült, és már néhány támogatóval is sikerült megállapodást kötni. A kedvező reményeket csak tovább erősíti, hogy a munkában már több mint 140 - zömeben középiskolás és főiskolás - rendező vesz részt, rengeteg szabadidőt és energiát befektetve. A nagyszabású programsorozat előkészítése persze néha nehézségekbe is ütközik. Idén a legnagyobb feladat a szálláshelyek és a budapesti közlekedés megszervezése, mivel a rendszeresen központi helyszínül szolgáló Kontyfa utcai iskola már szűknek bizonyult. A részvételi dijak viszonylag alacsonyak (hazai csoportok számára 5490 Ft/főj, ez azonban nem jelent semmilyen nélkülözést a résztvevők számára, hiszen a gondos és tapasztalt ten'ezés mindenre talál megoldást. Még január 10-ig lehet csoportosan vagy egyénileg csatlakozni a gyerekfesztiválhoz, csak a 9-15 éves korhatárt kell betartani. Akiknek pedig nincs lehetőségük végig részt venni a programokon, azokat április 5-én az Almássy téren Kavalkád című nagyszabású nyitott napi műsorral várják. Bővebb felvilágosítás Nagy Esztertől kérhető a 06/20-665-870-es telefonszámon, vagy a www.c3.hu/ zabhegy/gyf interneteimen, ahol folyamatosan friss információk is olvashatók a programokról. EZ AZ ÁBRA Sajnos, ma még valahogy így nézünk ki. A nyugdíjasok anyagi gondjairól szóló fanyar viccek ma még nagyon időszerűek. Tegyen róla, hogy elavuljanak! Lépjen be még most, fiatalon a Pannónia Magánnyugdíjpénztárba és szerezzen magának jobb nyugdíjat - egy fillér többletfizetés nélkül. Ingyenes telefonszámunkon elérhet bennünket: 06 80 28 28 28 PANNÓNIA \ Ábrahám István Seress Rezső szerepében Fotók: Dobos Klára Gyerekfesztivál a Zabhegyezőkkel
