Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-31 / 26. szám
ummmimmm Ä vadon poétáin Száz éve szüCetett Széchenyi Z „Van-e az élet marcangolta embernek különb patikája, gyarlóértelmének bölcsebb tanácsadója, istenkereső lelkének áhítatosabb temploma - az erdő magányánál?” Széchenyi Zsigmond Széchenyi Zsigmond, nagy vadászutazónk, természetrajzi gyűjtőnk és írónk 100 éve, 1898. január 23-án született Nagyváradon, a magyar történelemben jelentős szerepet játszó arisztokrata család leszármazottjaként. Ükapja a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc volt. Apja, Viktor huszártisztként szolgált Váradon. A család később a Székesfehérvár melletti Sár- pentelén élt. Zsigmond 1916-18-ban a harctéren teljesített csapatszolgálatot. Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetem jogi karán kezdte, majd Münchenben, Stuttgartban és Cambridge-ben hallgatott mezőgazdasági, vadgazdálkodási és állattani előadásokat, de diplomát sehol sem szerzett. Ezután nyolc éven át Somogybán, Kőröshegyen irányította apja gazdaságát. Mezőgazdasági vállalkozásai többnyire balsikerrel végződtek. A vadászatban és a trófeagyűjtésben látta életcélját, ám családja ebben csak kevéssé tudta segíteni. Első afrikai vadász- és gyűjtőútjára, Szudánba 1927-ben Almásy Lászlóval indult. 1928-ban Károlyi Istvánnal Kenyában vadászott, s énéi az útról nagysikerű könyvet írt, a Csui!-t. A vadászkalandok mellé táj- és néprajzi leírásokat is adott, és folyvást hangsúlyozta, hogy a vadászat elveszti nemességét, öldökléssé válik a vadnak is esélyt adó, íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes ismerete, szeretete nélkül. A könyv jövedelme hozzájárult következő afrikai expedíciójának finanszírozásához. Barati köre egyre szélesebb lett, sokan segítették útitervei megvalósításában, eljutott Egyiptomba, Ugandába, Tanganyikába és Líbiába. 1935-ös útjáról Alaszkában .vadásztam címmel jelent meg útleírása és vadásznaplója. Két évvel később, 1937-ben feleségével Indiában járt, erről az útról készült a Nahar című könyve. Ebben nemcsak vadászélményeiről, de az indiai társadalomról is sokat olvashatunk, megismerhetjük a szörnyű nyomor és a mérhetetlen gazdagság ellentétét, a maharadzsák ma már nem létező, feudális világát, aki Írnek vendégeként járta be a hatalmas országot. Itt a vadászat is egészen más volt, mint Afrikában: nem nagy mérkőzés állat és ember között, közel egyenlő esélyekkel, hanem úri passzió, sokszorosan biztosítva a vadászt a vad támadása ellen. AII. világháború előtt még egyszer eljutott Egyiptomba. A háború éveiben vadvédelmi kérdésekkel foglalkozott és jelentős publicisztikai tevékenységet folytatott. Budapest ostromát az Űri utcában élte át - ahol ma emléktáblája látható -, s ezalatt az Istenhegyi úti házában teljes trófeagyűjteménye elpusztult. Orosz fogságba került, apját megverték - amibe bele is halt -, ő is sok megaláztatást szenvedett el. A háború után 1947-től az Erdészeti Központ vadászati felügyelője volt. 1950-ben a Mezőgazdasági Múzeumba került, ahol elkezdte berendezni a vad- gazdasági kiállítást, és közreműködött a Nemzeti Múzeum Afrika állatvilága című kiállításának rendezésében is. Az ott bemutatott fényképek mind Széchenyi expedícióinak eredményei voltak. Arisztokrata származása miatt 1951 júliusában elvesztette állását, és kitelepítették a Polgár községhez tartozó 88. számú tanyára. Külön kedvezményként kényszerlakhelyét egy idő után Balatongyörökre cserélhette. Barátai révén a keszthelyi Helikon Könyvtár fizetésnélküli munkatársa lett, ahol elkészítette a vadászati irodalom szakbibliográfiáját. Közben feljelentették csavargásért és munkakerülésért, emiatt 1952-ben megjárta az ÁVO-t, 1953-ban hónapokig a sopronkőhidai börtönben ült, majd hosszú ideig alkalmi munkákból élt. Budapesti letelepedési engedélyt csak 1959-ben kapott. Még abban az évben vadászati szakértőként hivatalos, államilag támogatott expedícióval utazott Kelet-Afrikába, hogy a Nemzeti Múzeum Afrika-kiállításának anyagát - mely 1956-ban, a forradalom alatt elpusztult - pótolják, s más nem akadt, aki értett az ilyesmihez. A sikeres útról film is készült. 1964-ben második feleségével indult utolsó, kilencedik kelet-afrikai útjára, amelyről szintén hatalmas anyaggal tért haza. Élményeit a Denaturált Afrika című kötetben örökítette meg, melyben elsiratta a vadban végtelenül gazdag világot, amely már a múlté. Ahogy elkezdődött... című műve a természettel barátkozó, a nyiladozó titkokat megértő gyermek örömét, és a vadászszenvedély kialakulását mutatja be. Az Ünnepnapok viszont nemcsak visszaemlékezés, hanem korrajz is, egy már letűnt magyar világ embereinek és eseményeinek bemutatása. Széchenyi őseinek kultúráját, humanizmusát és hazafiságát hozta magával, s ezt akkor is megtartotta, amikor méltatlanul bántak vele. „Ha az őseimnek jó volt ez a haza, akkor nekem is jó kell, hogy legyen” - mondta. Széchenyi Zsigmond 1967. április 24- én halt meg Budapesten. Hatalmas, 4000 kötetes, négynyelvű vadászati szakkönyvtára - mint nemzeti kincs - a Természettudományi Múzeum tulajdonába került. Az útjain megismert népek szokásait, idegen és hazai tájak élményeit, állattani és vadászati tapasztalatait éles szemű megfigyelőként, szemléletesen, sok helyen költőien írta le. Széchenyit a magas szintű természet- tudományos ismeretteijesztés kiemelkedő hazai képviselői között tartjuk számon. Könyvei magyarul több mint másfél milliós példányszámban, ötvenegy kiadásban jelentek meg. Kilenc idegen nyelvre fordították le őket. Hegedűs Géza nekrológjában a vadon poétájának nevezte, s azt mondta róla: ...egy században, amikor a társadalmi v áltozások legnagyobbika folyik a világban, képes volt a társadalmon kívüli természet polgára lenni.” A budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban rendezett Széchenyi Zsigmond-emlékkiállításon olyan érdekességek tekinthetők meg, amelyekkel a világjáró utazó gazdagította a Természettudományi Múzeum gyűjteményét, és kölcsönzött relikviákat özvegye is. Ez utóbbiak sorában a dolgozó- szobáját idéző enteriőrben eredeti bútorai és tárgyai közül helyet kapott például íróasztala, könyvespolca, írógépe, fogasa, kalapja, illetőleg könyvei, szótárai, valamint családi fotók és néhány trófea: Nahar, az Indiában leterített félelmetes és szépséges tigrisfeje, vagy a Tanzániában elejtett kudupár. Széchenyi Zsigmond portréja és az özvegy. Az emlékkiállítás megnyitóján felolvasták /Pomogáts Bélának, gróf Széchenyi Zsigmondné Mangi asszonyhoz írt levelét. Ebben a Magyar írószövetség elnöke az 1967-ben elhunyt írót megkövette amiatt, hogy egy más korban, más politikai viszonyok között megsértették, megfosztották írószervezeti tagságától. Széchenyi Zsigmondot az Magyar írószövetség posztmortel most ismételten tagjává nyilvánította. Fotó: MTI - Rózsahegyi Tibor A kiállítás augusztus végéig várja az érdeklődőket. A kiállítással egy ideiben nyitotta meg kapuit a Széchenyi Zsigmond Vadászati Könyvtár a Ludovika téri intézményben. A mintegy négy-ötezer kötetes, magyar és idegen nyelvű egykori házi bibliotékában egyaránt fellelhetők könyvészeti ritkaságok, a családi örökség darabjai, vadászati szakkönyvek, és természetesen Széchenyi műveinek hazai és külföldi kiadású kötetei. A bibliotéka a jövőben szerdánként 12 és 16 óra között áll az érdeklődők rendelkezésére. Nagyon tudjátok már a mitológiát! Vagy megtanultátok, hogyan kell használni a kézikönyveket! Akárhogy is van, de sok-sok helyes megfejtést hozott a postás. 'Po \U\. Az elmúlt heti feladványunk szerencsés nyertese: A jutalmul felajánlott - a Magyar Könyvklub gondozásában megjelent - Herkules című könyvet szerkesztőségünk titkárságán (Bajcsy-Zsilinszky u. 15. II. emelet) veheti át. De van még egy könyvünk! Aki helyesen válaszol rajzos feladványaink kérdéseire, megkapja a bemutatott Philip Pullman-kötetet. Beküldési határidő: február 5. Címünk: Észak-Magyarország szerkesztősége, Miskolc, Pf.: 351. 3501. A borítékra vagy levelezőlapra írjátok rá: Kuckó MAJOROS ÉVA, aki a két hétté! korábbi feladványunk díjaként megkapta a Magyar Könyvklub gondozásában megjelent Tarkabarka állatmesék című könyvet, maga jött el - persze, édesanyja kíséretében - szerkesztőségünkbe, hogy átvegye jutalmát. S ha már itt volt, mindjárt megmutatta nekünk, hogyan olvas egy I. osztályos diák. Fotó: Bujdos Tibor Üzenet a Kuckóból Tudod-e? Hogyan szűrik a tüdőt? Sehogyan. Ugyanis nem a tüdőt szűrik, hanem az embereket. Azonban nem cifraszűrön, és nem is szitán keresztül. A tüdőszűrés szóösszetételben a válogat értelemben használják a szűr igét. Tehát kiválogatják azokat az embereket, akik megfertőződtek, és tüdejük gyógyításra szorul. A tüdőszúrést a tüdőről készített röntgenkép segítségéve] végzik az orvosok. Ezt a felvételt ezután gondosan megnézik, és kiderül: egészséges-e a tüdő vagy sem. Vendég a Kuckóban Köroyvafánló Philip Pullman Északi fény című regénye a tizenkét esz- : tendős Lyráról szól, aki a híres oxfordi kollégiumban cseperedik fel. A mintagyereknek egyáltalán nem nevezhető kis vadóc hátborzongató kalandok részese. A kiadó szívből ajánlja a könyvet - 12 évestől 102 évesig - mindazoknak, akik szenvedélyesen szertik a szépet és az igazat. Azok közül, akik helyesen válaszolnak rajzos feladványunk kérdéseinkre, a legszerencsésebb jutalmul kapja a könyvet. Az érdeklődők pedig megtalálják a Magyar Könyvklub miskolci boltjában (Bajcsy-Zsilinszky u. 16.). Péter hány négyjegyű számot tud kirakni az alábbi számokból? (Egy-egy négyjegyű számban ugyanaz a szám csak egyszer szerepelhet!) Kiss Gergely rajza
