Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-30 / 25. szám

1998. Um** 30» PÉHfin KULTÚRA Észak «Ma<iyaror$zAo Neves iskolák Miskolc (ÉM) - Fekete István regényének címe után a Tüskevár nevet veszi fel a miskolci 47. Szá­mú Általános Iskola, míg a 48-as a jövőben a neves gyógypedagógus, Éltes Mátyás nevét viseli. Fekete István népszerű regénye nyomán válasz­tott száma helyett nevet a Károly utcai általános iskola: az intézmény mostantól a Tüskevár Általá­nos Iskola néven nevezendő. Az erről szóló önkor­mányzati határozat indoklása szerint az elnevezés jelképként fogható fel, természetközeli, egészséges életszemléletet sugall - az ide járó, értelmileg sé­rült gyermekek nevelése-oktatása terén éppen en­nek elérésére törekszik a Tüskevár-iskola. A Váltó utcai - eddig 48-as - általános iskola új névadója a neves gyógypedagógus-pszichológus, a kisegítő iskola fogalmának egykori meghonosítója, az enyhébb fokú értelmi fogyatékosok pedagógiájá­nak nemzetközi szakembere, Éltes Mátyás lett. Mindkét intézmény esetében a szülők, a nevelőtes­tület és a tanulóifjúság egyetértésével találkozik a névválasztás, amelyre utóbb a miskolci önkor­mányzat közgyűlése is áldását adta. Kisgalériák Ózd (ÉM) - A megyei kisgalériák es kiállítóhelyek szakemberei találkoztak tegnap Ózdon az Általá­nos Művelődési Központban (ÁMK). A Miskolci Galériával közösen szervezett összejövetelen egyeztették idei kiállítási terveiket, és szó esett az új kulturális szaktörvényről is. Mivel ezek a ha­gyományos találkozók jó alkalmat adnak arra, hogy a vendégek megismerkedjenek a fogadó in­tézménnyel és a településsel, a programban szere­pelt az ÁMK kiállításának megtekintése, és a Vá­rosi Múzeum felkeresése. Jégre szóló támogatás Alsózsolca (ÉM) - Korcsolyázni tanulnak az alsó- zsolcai Fekete István Óvoda apróságai. Január 26. óta két héten keresztül minden reggel megjelennek a miskolci jégpályán, ahol ebédig csúszkálnak. Mindezt a Népjóléti Minisztérium jóvoltából tehe­tik meg, ugyanis 200 ezer forintot nyertek a mi­nisztérium egészségre nevelő programok támogatá­sára kiírt pályázatán. A 38 óvodás ingyen élvezheti e szórakoztató téli sportot. Az utazásért és a belé­pőjegyért nem kell fizetniük, sőt még 20 pár korcso­lyára is futotta a minisztériumi pénzből - tudtuk meg Hriczóné Nagy Gabriella vezetőóvónő-helyet- testól. Mint mondta, a gyermekeket hivatásos okta­tó ismerteti meg a korcsolyázás fortélyaival. Hri­czóné arról is beszámolt, hogy nem ez az első ha­sonló témájú nyertes pályázatuk. Tavaly télen pá­lyázati segítséggel három napot szánkóztak a Bükkben, nyáron pedig Mogyoróskán táboroztak. Az alsózsolcai ovisok Fotó: Farkas Maya Nagy László emlékére Miskolc (ÉM) - Húsz évvel ezelőtt 1978. január 30-án hunyt el Nagy László költő, műfordító. Az évforduló alkalmából megemlékezést tart a mis­kolci Nagy László Kör. A közösség névadóját mél­tatva Nádassy József, a kör vezetője úgy fogalmaz: Nagy László „költészete szín és pompa, a termé­szet virága, vadsága - érzékeny, szilaj... Drámát készült írni - nagyot hagyott halálával...” Bódva-völgyi verselők Edelény (ÉM) - Az edelényi Városi Könyvtár eb­ben az évben is szavalóversenyt hirdet felső tago­zatos általános iskolások részére. Az 1848, te csil­lag címmel rendezendő versenyt április 22-én, a Föld napján tartják délelőtt fél 9-tól a könyvtár­ban. A kötelező versekkel - 5., 6. osztályosoknak Pósa Lajos: A márciusi ifjúság, 7., 8. osztályosok­nak Juhász Gyula: Március idusára - az 1848/49- es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára emlékeznek. Minden versenyzőnek a kötelező mel­lett egy szabadon választott költeményt is elő kell adnia. A jelentkezési határidő március 30. Zene, tánc és futballbajnokság Lengyel művészeti együttesek táboroznak és vendégszerepeinek Bogácson Próbálnak a táncosok Fotó: Bujdos Tibor Bogács (ÉM - DK) - Három len­gyel művészeti együttes mint­egy száz tagja táborozik jelen­leg Bogácson. A hétvégén az egyik csoport hazamegy, jön viszont,egy másik a hét ele­jén...- Lengyelországi kapcsolataink többirányúak - mondja Daragó Károly, a bogácsi művelődési ház vezetője. - Egyrészt ’94-ben együttműködési megállapodást kötöttünk Ogrodzieniec várossal, gyakorlatilag azóta jönnek hoz­zánk lengyel művészeti csoportok táborozni. De tavalyelőtt hívtunk egy lengyel fúvósegyüttest a bor- fesztiválra is. Ók nem tudtak el­jönni, itt volt viszont a vezetőjük, Marian Wolni, aki a rybniki fesz­tivált szervezi. Jó kapcsolat ala­kult ki közöttünk, azóta mi vá­lasztjuk ki, melyik magyar együt­tes vegyen részt a lengyelországi fesztiválon. És természetesen ta­valy már a mi borfesztiválunkon is volt lengyel zenekar... Egyéb­ként augusztus első hétvégéjén hagyományosan lengyel kulturá­lis napokat tartunk. Bogácson nyáron szinte minden hétvégére esik egy-egy kulturális rendezvény. És mivel az infra­struktúra megfelelő, télen is fo­gadhatnak csoportokat. Később méginkább lesz erre lehetőségük, hiszen a mostani - nem túl mo­dern - kultúrházat a remények szerint felváltja egy sokkal na­gyobb és impozánsabb kulturális centrum. Legalábbis elkészültek ennek kiviteli tervei. Lesz benne színházterem, nagy - 350 sze­mélyt befogadó - rendezvényte­rem, konferenciaterem, könyvtár és szálláslehetőség. Egyelőre azonban a jelenlegi művelődési házban próbálnak a vendégek. De így is nagyon jól ér­zik magukat a településen. Anna Kutyna vezetésével Opoleból ér­kezett egy formációs együttes és Kluczkowiceből egy néptánccso­port. Ók bemutatkoztak a napok­ban Felsótárkányban, Cserépfalu­ban és természetesen Bogácson is. Saját együttesük kísérte őket, akik egyaránt ismerik a formáció­hoz való cha-cha-cha-, keringő-, polonéz-dallamokat, illetve a ha­gyományőrző együttes talpaláva­lóját: a krakkóit és más környék­beli népzenéket. Anita Maszczyk Zawercieből érkezett ifjúsági kórusa viszont vasárnap délelőtt 11 órától mu­tatkozik be a bogácsi Szent Már- ton-templomban, hétfőn este fél 6-tól pedig a művelődési házban. Ahogy Anita elmesélte (aki egyébként a katowicei zeneaka­démia hallgatója) az együttes egyaránt megszólaltat egyházi és világi műveket. Ók egyébként kedden mennek haza, a táncosok már holnap, vasárnap pedig Bystrzacyból érkezik egy néptánc­együttes. A vendégek persze nemcsak próbálnak, elég gazdag progra­mot biztosítanak számukra a szervezők - a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat, illetve az önkormány­zat támogatásával. Ma például Budapestre kirándulnak, de vol­tak már Egerben és Mezőköves­den is. Közben pedig női focibaj­nokság zajlik a lengyelek és a helyiek között. Egy filmklubban tíz filmklub Tavaly közel huszonhétezren nézték meg a miskolci art mozi előadásait Miskolc (ÉM - FG) - Nincs reklámhadjárat, nincsenek óriásplaká­tok, a kasszasiker is el­marad, viszont az iga­zán értékes filmekre ak­kor is kíváncsi lesz a közönség, amikor a ha­talmas hírveréssel be­mutatott „szuperpro­dukciókat” már régen elfelejtették. De Kúrián Kornélia, a Cine-Mis Kft. művészeti vezetője sze­rint a művészfilmek is igényelnék a propagan­dát. A miskolci Kossuth mozival egy épületben található, lé­nyegesen kisebb - Hevesy Ivánról elnevezett - film­klubban tíz különböző filmklub-sorozat működik.- A legnépszerűbb a Pi- linszky-filmklub. Ezeken az esteken általában 90 száza­lékos a nézettség - mondja Kúrián Kornélia, a Cine- Mis Kft. művészeti vezető­je. - A miskolci art mozi­ként működő Hevesyben tavaly közel huszonhétezer látogató volt. Itt főmúsor- időben csak művészfilme­ket mutattunk be. A leg­népszerűbbek a filmklub­sorozatok voltak: tavaly ös­szesen 10 filmklub műkö­dött folyamatosan. Ezeket szeretnénk az idén is meg­tartani. A filmklubok első­sorban a klasszikus, film- történeti szempontból jelen­tős alkotásokat mutatják be. Ezek közül különösen sokan voltak kíváncsiak Antonioni új filmjére, a Túl a felhőkön címú alkotásra, Greenaway Párnakönyvé­re, Bertolucci Lopott szép­ségére, de igen nagy volt az érdeklődés a Salemi boszor­kányok, a Túlélni Picassót vágj' Lost Hydway címú fil­mek iránt. A miskolci mozik közül a Hevesy az a hely, ahová nemcsak a filmek miatt ér­demes eljárni, hanem azért is, mert itt tartják a leg­több közönségtalálkozót.- Lassan már hagyomá­nyos rendezvényeink is vannak - folytatja a művé­szeti vezető. - Ilyen példá­ul az ukrán és a francia filmeket bemutató sorozat, vagy ilyen a BBS-napok. A Balázs Béla Stúdió film­napjai keretében tavaly Szederkényi Juli rendező­vel találkozhattak az ér­deklődők. Ugyancsak ha­gyományteremtő szándék­kal indult el tavaly a Len­gyel Filmtavasz, amely ré­sze a Polonia Expressz művészeti fesztiválnak, és mint ilyen: országos rangú esemény, ugyanis a filme­ket ősbemutatóként lát­hatja a közönség Magyar- országon. Különösen sike­res rendezvény volt a Mé- diawave, amely a győri multikulturális fesztivál miskolci „vendégsze­replése”. Ennek keretében tizennyolc filmet láthatott a közönség egy avantgárd színházi előadással és egy jazzkoncerttel kiegészítve. Új kezdeményezésként in­dult az alkotói életművek bemutatása - az első ven­dégünk Szabó István volt.- Az idén mit ajánlana a filmbarátok figyelmébe?- Folytatjuk a korábbi sikeres sorozatainkat. Az év első felében ismét be­mutatkozik a Balázs Béla Stúdió. Két nagyobb ren­dezvény lesz még: a Len­gyel Filmtavasz és a Duna Tv-filmnapok. Mindezeken túl ajánlom a közönség fi­gyelmébe a hamarosan be­mutatásra kerülő filmek közül: Schlöndorff Rémki­rály címú alkotását, vala­mint Wenders új filmjét, Az erőszak végét. Várható­an nagy siker lesz Makk Károly Játékos című film­je, amely Dosztojevszkij életét sajátos szempontból dolgozza fel. Igazi kurió­zumnak ígérkezik a skan­dináv rendező, Bille Au­gust új, irodalmi ihletésű filmje, a Jeruzsálem.- Ha sikergyanúsak ezek a filmek, akkor vár­hatóan kelendőek is lesz­nek...- A Magyarországon megjelenő uj művészfil­mekkel az a probléma, hogy nincs meg a kiala­kult propagandarendsze­rük. Órszágos viszonylat­ban sem figyel arra senki igazán, hogy megfelelő le- gj'en a tálalásuk. Egy hollj'woodi filmnél, vagy egy nagy költségvetéssel készülő akciófilmnél már a bemutatást megelőzően óriási reklámhadjáratot indítanak, bevetve a leg­keményebb reklámpszi­chológiai módszereket. Mert mint mondják, ez az üzletpolitikájuk része. Mi­vel a művészfilm egy sző­kébb, intellektuális réteg érdeklődésére tart számot, nem ez a legfőbb bevételi forrás. így nem kapja meg azt a nyilvánosságot, ami megilletné. Pedig ha jól belegondolunk, ezek az igazi értékek. Például Fel­lini filmjei a ’60-as évek­ben ugyanolyan értéket közvetítettek, mint ami­lyeneket ma is közvetíte­nek a néző számára. Ezek örök, maradandó értékek, viszont a tömegfilmek, az egyik napról a másikra megjelenő giccshalmazok elveszítik aktualitásukat, nagyon hamar semmivé lesznek. Várhatóan nagy siker lesz a Jeruzsálem című, svéd-dán-norvég-finn-izlandi koprodukcióban készült alkotás, amely - a rendező ajánlása szerint - mese a svéd lélek hétköznapi gyötrelmeiről - egyetemes tanulságokkal

Next

/
Thumbnails
Contents