Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-29 / 24. szám

Észak-Magyarorsxá« GAZDASÁG 1998. Január2G*, Csütörtök Ismét kárpótlási jegyes részvényjegyzés Budapest (MTI) - Ebben az évben is folytatódik a kárpótlási jegy-részvénycsere. Az ÁPV Rt. még meglevő vagyonkínálata minden alanyi kárpótolt számára lehetővé teszi a jó minőségű részvény- jegyzést - derül ki az ÁPV Rt. MTI-hez küldött szerdai közleményéből. E bejelentés szerint az ÁPV Rt. tavaly a Sza- bolcstej Rt., a Forte Fotokémia Rt., a Budapest In­gatlanhasznosítási és Fejlesztési Rt., a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) és az Észak-magyaror­szági Áramszolgáltató (ÉMÁSZ) részvénytársasá­gokból kínált fel részvényt kárpótlási jegy ellené­ben. A megfelelő állami vagyonkínálat is hozzájá­rult ahhoz, hogy javult a kárpótlási jegy árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén. A jegy árfolyama ősszel a:BÉT-en csúcsot döntve 104 százalékot ért el, és az ÉMÁSZ-csere befejezése óta is stabilan 900 fo­rint körül mozog. Az ÁPV Rt. tervei között szerepel, hogy a két áramszolgáltató társaság után - a Dél-magyaror­szági Áramszolgáltató (Démász) Rt. kivételével - a többi három áramszolgáltató társaság papírjait is lehet majd kárpótlási jegyért cserélni. Budapest (MTI) - Tegnap a részvények forgalma mindössze 6,2 milliárd forintot tett ki, az állampa­pírokkal pedig 8,3 milliárd forint értékben keres­kedtek. Áz azonnali piac összforgalma 14,6 milli­árd forint volt. A Mól árfolyama 60 forinttal emel­kedett, 5050 forinton zárt. A TVK-részvények ára 3190 forintra nőtt. A BorsodChem 6800 forintos záróárat ért el, ami 150 forintos erősödés. Kárpótlási jegy 105 100 95 90 85 80 75 70 Forr As MTi;j 1-waí :j!ji[j-ifi mH äp / lf* f\ "üli! f * p • ■ nőm volt kotós v minimális vótnláraiánlat a brókorcégektől r a a brókercóook maximális oladásiár-ajánlata p nntnmimjjr (*871 . • : Tőzsde index jan. 28.: 7560,33 +53,75 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. január 28. 1 VALUTA OB VIZA VÉTEL Eladás Középáré. Angol font 328,97 328,73 328,24 346,81 345,01 345,08 3.36,71 336,87 336,66 133,91 144,32 138,77 Ausztrál dollár 134,81 143,03 138,92 134.92 143,26 139,09 ... . . ■ 538,87 577,76' 555.54 Belßa frank* 539.40 572,22 555,81 553,99 588,26 571,12 29,02 31,27 30,07 Dán korona 29,20 30,98 30,09 29,12 30,92 30,02 ' 36.47 39,30 37,79 Finn márka 36,69 38.95 37,82 36,66 38,93 37,80 33,18 35,58 34,21 Francia frank 33,21 35,23 34,22 33,25 35,13 .34,19 ■>/<y ■ , ; 98,40 105,50 101,44 Holland forint 98,58 104,58 101,58 98,70 104,25 . 101,49 157,06 169,27 162,76 Japán yen* 157,90 167,64 162,77 158,08 167,86 162,97 ' 135,49 ' 146,02 140,40 Kanadai dollár 136,31 144,63 140,47 136,20 144,63 : 140,42 111,71 117,77 114,34 Német márka 111,67 117,31 114,49 111,81 117,24 114,38 : 26,63 28.70 ' 27,60 : Norvég korona 26,76 28,45 27,62 ' 26,77 28,43 27,60 112,53 120,65 116,01 Olasz líra** 112,61 119,51 116,06 112,86 118,89 115,87 ' 1.5,93 16,79 16,30 Osztrák schilling: 15.91 16,71 16.31 15,90 16,71 16,31 106,38 I 18,70 1 1 1,98 Portugál escudo 108,71 115,35 112,03 108,63 115,33 111,99 130,38 140,51 135,11 Spanyol peseta* 131,17 139,19 135,18 131,08 139,18 133,13 Svájci frank 137,79 137,05 137,39 145,26 145,35 144,72 141.03 141,20 141.03 25.76 25.77 25,76 204,75 204,85 204.78 225.67 225.78 225.67 Svéd korona USA dollár ECU 24,86 24.99 24.99 200,04 199,97 199,66 217,77 219,11 218,90 26,79 26,55 26,53 210.89 209,73 209.90 234,70 232,45 232,44 Pozitív tendenciák a gazdaságban A korábbi évek mélypontjához képest bekövetkezett elmozdulás még nem látványos A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Marczin Eszter Miskolc (ÉM) - A vegyipar to­vábbra is a megye gazdaságá­nak húzóágazata, és mostanra a két nagyvállalat holdudvará­hoz tartozó kisebb cégek is egyre stabilabban állnak a lá­bukon. Összességében Borsod- Abaűj-Zemplén gazdaságában a múlt évben pozitív tendenci­ák érvényesültek, azzal együtt, hogy az elmozdulás a korábbi mélyponthoz képest még szá­mottevő változást nem hozott - derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) megyei igazgatóságának (még nem a végleges adatokra tá­maszkodó) elemzéséből. Kevesebb vállalkozó Tavaly a korábban megszokott erőteljes növekedési tendenciával ellentétben csökkent az egyéni vállalkozók száma megyénkben. Amíg 1996-ban 33 456-an válasz­tották ezt a formát, addig 1997 végére a szám 29 591-re esett vissza. Az okok a törvényi szabá­lyozás változásaival hozhatók összefüggésbe. Az adó- és társada­lombiztosítási terhek növekedése, a költségelszámolás szabályainak módosulása nehezítette az egyéni vállalkozások működésének pénz­ügyi-gazdasági feltételeit, így a múlt év elején sokan döntöttek úgy, hogy visszaadják vállalkozói igazolványukat. Hiába enyhítet­tek később a szabályozók szigo­rán, a „leköszönt” vállalkozók többsége már nem kezdte újra te­vékenységét. Más a helyzet a társas vállalko­zásokkal, számuk tavaly is emel­kedett - az 1996-os 16 368-ról 17 729-re -, bár a mérték elma­radt az előző években tapasztalt nagyságrendektől. A szakemberek szerint a folyamatos növekedést idén megtörheti az az új szabály, amely kötelezővé teszi majd a kft.-k, rt.-k számára a törzstőke­emelést. Megyénk 1997-ben mintegy 33,5 milliárd forint nettó adóbe­vételt fizetett be az állami költ­ségvetésnek. A társasági adó 6,8 milliárd, a személyi jövedelem- adó 22,3 milliárd, a fogyasztási adó pedig 7,8 milliárd forintot tett ki; az általános forgalmi adó viszont a visszaigénylések miatt negatív előjelű, vagyis 3,4 milli­árd forint kifizetést jelentett az APEH számára. Korrigált teljesítmény Király László, az APEH megyei igazgatóságának osztályvezetője az adatok értelmezése kapcsán hang­súlyozta: a megyei szintű nettó adóbevételek csak bizonyos korrek­ciók után használhatók a gazdasá­gi folyamatok, illetve megyénk és a központi költségvetés kapcsolatá­nak értékelésére. Nem hanyagol­ható el például, hogy azok a cégek, amelyek egy-egy fővárosi vagy más megyében bejegyzett társaság bor­sodi gyáregységeként, telephelye­ként működnek, a társasági adót a székhelyük szerint illetékes adóha­tóságnak fizetik be. Korrekciós számítás után tekinthető a valós gazdasági folyamatok tükrének az általános forgalmi adó is. Az éves várható export megyénkben az elő­zetes adatok alapján 150-160 milli­árd forint körül alakul, a kivitel azonban nullakulcsos, vagyis nem terheli az áfa - ebből tehát az adó­hatóságnak nem származik bevé­tele. Az export teljesítéséhez kötő­dő - akár belföldről, akár import­ból származó - beszerzések után viszont az adóalanyok vissza- igénylik az áfát az APEH-től, így a jelentős exportot bonyolító megyék nettó áfa-bevétele negatív előjelűvé válhat. Borsod esetében ez az érték a már emk'tett -3,4 milliárd forint. Ahhoz tehát, hogy az áfa-bevétel a hozzáadott értékkel arányossá váljon, egy korrekciós számítást végeznek. E szerint az export ér­tékénél a 20 százalékos átlag-áfa- kulccsal kalkulálnak, ami me­gyénk említett exportteljesítmé­nyére vetítve mintegy 31,4 milli­árd forint. Ha tehát ezzel az összeggel együtt nézzük a megyei adóbevétel nagyságát, akkor 64,9 milliárd forintot kapunk, ami már reálisabb képet ad a térség által ténylegesen kitermelt költségveté­si bevételekről. Változatlan adómorál Az adózás elkerülhetetlen velejá­rója, hogy az adóalanyok egy ré­sze elmulasztja a bevallások és befizetések teljesítését. Az adózá­si fegyelem javítása érdekében az APEH megyei szakemberei ta­valy 4661 adóellenőrzést és 7017, úgynevezett egyéb vizsgálatot - mint például a nyugtaadás, a pénzforgalom ellenőrzése - vé­geztek. Az adóellenőrzések kap­csán több mint 1,6 milliárd forint nettó adóhiányt állapítottak meg. A kiutalás előtti ellenőrzések kö­vetkeztében 1,1 milliárd forint kifizetését tartották vissza, adó­bírság, mulasztási bírság és kése­delmi pótlék címén pedig össze­sen 1,5 milliárd forint büntetést szabtak ki. A csődeljárás, végre­hajtás, felszámolás alatt álló vál­lalkozásoktól a tárgyalt időszak­ban 3,5 milliárd forint adóhátra­lékot hajtott be az adóhatóság illetékesei, míg a működő adóala­nyok összes hátraléka október 30-án 6,7 milliárd forint volt. Ez a viszonylag magas hátralék a megye gazdaságának állapotát, az itt tevékenykedő vállalkozá­sok nehéz pénzügyi helyzetét tükrözi. Ami adózási szokásainkat illeti, a szakemberek szerint álta­lános tapasztalatként továbbra is érvényes, hogy az adómorálban egyelőre nem történt pozitív változás. Javuló idegenforgalom MicroCad februárban Miskolc (ÉM) - A „microCad” Számítástechnikai és Informatikai Kiállítás és Vásár nagy hagyomá­nyokkal rendelkezik régiónkban. A Miskolci Egye­tem Innovációs és Technológiai Transzfer Centru­ma február 24-e és 26-a között ismét megrendezi ezt, a térség legrangosabb számítástechnikai és in­formatikai rendezvényének számító programot. A kiállítás témacsoportjai: szoftver, hardver, multi­média, irodatechnika, telekommunikáció, bizton­ságtechnika, szakkiadványok, szórakoztató elekt­ronika. A felsorolt témacsoportokban az árusítás iá engedélyezett. A szervezők szeretnék, ha minél több miskolci és környékbeli termelő, értékesítő és szolgáltató cég állítana ki és értékesítené terméke­it. A jelentkezési határidő január 31., részletes in­formáció a Miskolci Egyetem Tudományszervezési és Nemzetközi Osztályán kérhető. A külföldiek számára vonzó a gyógyidegenforgalom Miskolc (EM - KI) - Az elmúlt év eredményeit, az idei feladatokat és a külföldi turisztikai ki­állítások tapasztalatait ismertették kedden a megyei önkormányzat és az idegenforgalmi hi­vatal képviselői. A Megyeháza Száz termé­ben megtartott sajtóbe­szélgetésen Hatvani Zol­tán, a megyei közgyűlés alelnöke, a Megyei Turisz­tikai Tanács elnöke hang­súlyozta; a kiemelt felada­tok közé tartozik az ide­genforgalom koordinálása, piachoz jutásának segíté­se. A jövőben az öko-, bor- és kastélyturizmus játsz­hat meghatározó szerepet régiónkban. Kovács Gábor, a megyei idegenforgalmi hivatal ve­zetője egyebek mellett arról adott tájékoztatást, hogy a szaktárca turiszti­kai célelőirányzatából a vállalkozások, önkormány­zatok, rendezvények és ki­adványok támogatására hozzávetőlegesen 100 mil­lió forint került a megyébe. Az utóbbi hónapok kül­földi kiállításainak tapasz­talatait összegezve Kovács Gábor elmondta: Borsod megye nevezetességei és programlehetőségei már minden jelentősebb külföl­di katalógusban megtalál­hatók. A külföldi szakkiál­lításokon kiderült: a gyógy-, termál- és bortu­rizmus, továbbá a világ- örökségek programjai iránt mutatkozik legin­kább érdeklődés. A 90-es évek eleje óta eredményes együttműködés alakult ki a Dél-Holland tarto­mánnyal, illetve Németor­szág Rajna menti Rhein- gau Taunus járásával, amely kiteljed a nemzet­közi és regionális turiszti­kai kiállításokon, vásáro­kon való részvételre, szak­emberek cseréjére és szak­mai programok szervezé­sére. A idegenforgalmi szolgáltatások színvonalá­nak emelését jelenti a Tu­rinform irodák hálózatá­Fotó: Farkas Maya nak folyamatos bővítése is. Miskolc, Tokaj és Ede- lény után a napokban nyí­lik Dédestapolcsányban, a későbbiekben pedig Sáros­patakon valamint Sátoral­jaújhelyen információs iro­da. A szakami munkát se­gíti számos civilszervezet, így a Magyar Turisztikai Egyesület megyei tagoza­ta, valamint a tavaly ala­kult Falusi Turizmus Egyesület és a Tokaj-hegy- aljai Borút Egyesület is. Kovács Gábor a falusi turizmus területén jelent­kező gondok közül kiemel­te, hogy a szálláshelyek ki­adásával foglalkozók egy része nem tudja: amennyi­ben regisztráltatják vállal­kozásukat, évi 400 ezer fo­rint adókedvezményben ré­szesülnek. A megyében je­lenleg 90 településen 500 házban, 1500 férőhely vár­ja a falusi turizmus kedve­lőit, ám a hazai utazási iro­dák közül kevesen helyez­nek hangsúlyt a belföldi idegenforgalom népszerűsí­tésére. Feldolgozók: szükséges a liúsáremelés Budapest (MTI) - A húsfeldolgozó üzemek szerint mintegy 10-15 százalékkal kell emelni a hús árát - e véleményükről Menczel László- né, a Magyar Húsiparosok Szövetségének tit­kára tájékoztatta szerdán az MTl-t. A szakember szerint az áremelésre azért van szük­ség, mert a múlt évben mintegy 50 százalékkal nö­vekedtek a felvásárlási árak és ezt a feldolgozók tavaly nem tudták érvényesíteni áraikban. A múlt évi feldolgozói áremelés átlagosan mintegy 25-30 százalékot tett ki. Az idén pedig növekedtek a ter­melés különböző járulékos költségei, többet kell fi­zetni az energiáért, az üzemanyagért és a bérkölt­ségekre is. Ä belföldi áremelkedés kérdése azért is vetődik fel a húsipari feldolgozó cégeknél élesen, mert a ki­vitel drasztikusan visszaesett. A világpiacon zu­hannak az árak, és a magyar vállalatok nem tud­ják állni az árversenyt támogatás hiányában. A termékeikre adott támogatási összegek ugyanis mérséklődtek az elmúlt időben. Ezért a magyar áruk kevésbé versenyképesek más országok kíná­latával szemben. Jelenleg a húsipari cégek haszna átlagosan három százalékos. Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagyker vezér- igazgatója szerint a magyar piacon jelenleg csupán 5 százalékos áremelkedést tudnak elismertetni a fel­dolgozó üzemek. A húsiparosok szövetségének titká­ra is megerősítette, hogy az áremelés mértéke a vál­lalatoktól függ, és az sem biztos, hogy minden cég emeli az árakat. Jelenleg a felvásárlók a gazdáknak az élő állat kilójáért 270-280 forintot fizetnek átlago­san. Ez egy évvel ezelőtt még 180 forint volt. Menczelné kitért arra is, hogy a várható húsipa­ri árnövekedésnek nincs köze az úgynevezett hús­kommandók felállításához. Ezek az ellenőrző egy­ségek ugyanis csak a versenysemlegességet hiva­tottak biztosítani. Pillanatnyilag a feketegazdaság aránya a húsiparban mintegy 25-30 százalékos.

Next

/
Thumbnails
Contents