Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
„Már a kérdés feltevésével sem tudok azonosulni...” 1997-ben a legnagyobb eredményünk, hogy sikerült egyensúlyba hoznunk a megyei közgyűlés költségvetését- mondja a lapunknak adott interjúban Gyárfás Ildikó, a testület elnöke. A szocialista politikus - aki egyben a megyei területfejlesztési tanács elnöke is - a területfejlesztés megyénkben gyakorlatát bíráló szakszervezeti vezetőt és a vele azonosan nyilatkozó pénzügyminisztert tájékoztatni kívánja arról, hogy a kritika alaptalan. A területfejlesztés megyei gyakorlata ugyanis jó és eredményes. A megszűnő, valamint a támogatott és új munkahelyek száma ma már azonos. Reményei szerint az aktív munkahelyek számának drasztikus csökkenésével a jövőben nem kell számoln i. Bujdos Attila □ Az a célja ennek a beszélgetésnek, hogy számba vegyük: milyen jó és kevésbé jó dolgok történtek a mögöttünk lévő évben a megyében. Kezdjük talán a végén. A ’98-as költségvetésük koncepciójának vitájában elhangzott: a megyei közgyűlés legalább 450 millió forint hiánnyal számol és kölcsön felvételét tervezi. Miben látja ennek az okát? 9 Az önkormányzati törvény kimondja, hogy a megyei önkormányzat területi önkormányzat, de nem fogalmazza meg egyértelműen a feladatait. Amikor 1990-ben létrejöttek a megyei közgyűlések, köztük a miénk, 19 intézményünk volt. Ma 54 van. Azért sokszorozódott meg ezeknek a száma, mert a törvény lehetőséget; adott a települési önkormányzatoknak, hogy lemondjanak róluk a megyei önkormányzatok javára. Az elmúlt ciklusban nem változott jelentős mértékben a támogatás rendszere: emelkedett ugyan az állam által a megyéknek juttatott összeg, de nem fedezte a valódi költségeiket. □ Nem hivatkozhattak volna az átvételnél arra., amit. most mondott? Nevezetesen, hogy nem tisztázott, mi a megyei közgyűlések feladata, nem kérik a városoktól ezeket az amúgy drágán működtethető intézményeket. • A törvény lehetőségként kínálja a települési önkormányzatok számára, hogy ha nem vállalják a regionális intézményeik fenntartását, „leadják” ezeket a megyének. A megyének nem volt joga a mérlegelésre: át kellett vennie. A Dunántúlon gazdagabbak a települések, sokkal több intézményt képesek voltak megtartani, mint Bor- sod-Abaúj-Zemplénben. De szeretnék visszatérni az eredeti kérdésre. 1997 volt az az esztendő, amikor sikerült mérsékelni a jelentős forráshiányunkat, s egyensúlyba hoztuk a költség- vetést. A tanácsi alapítású vállalatok magánosításából nekünk járó pénzt hosszas utánajárással megszereztük. A körültekintő, takarékos gazdálkodás eredményeként már fejlesztésekben is gondolkodhattunk. A jövőben mindezt nem tudjuk garantálni. Időközben ugyanis több ágazati-szakmai törvény született, például a közoktatási, a szociális ellátásokról szóló és a gyermekvédelmi törvény. Ezek szakmai szempontból nagyon jó, korszerű, gyermekcentrikus jogszabályok. Csakhogy nem várt kiadásokra kényszerítenek bennünket. □ Az elemzőknek az önök jövőbeli eladósodásával kapcsolatban van egy másik magyarázatuk is. A megyei, közgyűlés korábban döntött az úgynevezett feladatfinanszírozás és a kincstári gazdálkodás bevezetéséről. Az ésszerűsítés érdekében teendő további, lépéseket viszont nem sürgették igazán, hiszen - mint ön is említette - nem várt. bevételekhez jutottak a magánosításból, volt. miből osztogatni elmaradt felújításokra, szakmai programokra. Erre gondolt-e ön is, amikor a ’98-as költségvetési koncepció vitájában - a jövőre vonatkozóan - szükségesnek mondta a szigorúbb gazdálkodást? • Igen, erre is gondoltam. Ahogy mondtam: egyrészt azért kell áttekintenünk, hogy mitévők legyünk az intézményhálózatunkkal, mert ezt a törvények is előírják a számunkra. Például a legfeljebb negyven gyermeket ellátó, családi házas hálózatra kell cserélnünk azokat a gyermekvédelmi intézményeinket, amelyek ma száz, vagy annál is több gyermekkel foglalkoznak. Ez hosszú távon megtakarítást eredményez majd, de most jelentős összegbe kerül. □ De melyek azok a lépések, amelyekre az önkormányzat saját belátásából kényszerül? 9 Ebben az évben szembesültünk azzal, hogy a megyei fenntartású iskolákban is jelentős létszámcsökkenés várható. Számításaink szerint 1998-ban több százzal kevesebb tanulónk lesz. A Gyárfás Ildikó az egyensúlyba hozott megyei költségvetésről, a területfejlesztés nyilvánosságáról, s arról: mit mond majd a pénzügyminiszternek a bírálatokra szakmai színvonal biztosítása mellett ehhez kell igazítanunk a rendszert. O Mely intézmények összevonásával, bezárásá ual szá mólnak ? 9 Erről most még nem tudok nyilatkozni. Jelenleg is zajlanak intézményeinkkel a költségvetési tárgyalások. Ezzel párhuzamosan vizsgáljuk, hogy milyenné kellene formálni az intézményi rendszerünket. Ami már most is biztos: a családi házas modellre való átállásban elsőként a hernádvécsei intézményünkön a sor, várhatóan a következő az alsózsolcai intézmény kiváltása lesz. Korábban sajnálatos módon a közgyűlés nem volt partner abban, hogy összevonja a két ózdi középiskolánkat. Szeretném, ha ezt a kérdést újra napirendre tűznénk. O Azért jó, hogy ezt szóba hozta, mert ez jó példa arra, hogy az intézményi szerkezetátalakításnak csak kellő támogatással lehet nekivágni. A megyeházi vezetés mögött a koalíciós megállapodás értelmében elvben ott áll a közgyűlés MSZP-, SZDSZ-, KDNP- és Fidesz-MPP-frakciója. Ugyanakkor gyakoriak a nyílt viták ön és némely alelnöke között. Nem gondolja, hogy ez árt a testület tekintélyének ? 9 Hogy ez ártana a tekintélyének, azt nem gondolom. Valóban igaz. hogy az egyeztetések során szakmai viták alakultak ki, ahol még az együttműködő frakciók között is lehetségesek voltak különböző vélemények. De például az ózdi ügyben nem mindenki volt tudatában annak, hogy milyen jelentősen csökken az adott térségben a tanulói létszám. Biztos vagyok benne, hogy a képviselő-testület minden kérdésben felelősen gondolkodik. S ha a képviselőtársaim egyértelműen látják, hogy kevesebb gyermek oktatásáról egy iskolában is maradéktalanul gondoskodhatunk, vállalják majd a döntést. □ Szeretnék visszatérni a koalíció problémáira. Vannak, akik kibeszélnek belőle, vagyis érzékeltetni szeretnék: úgy vannak benne, hogy közben kint is vannak belőle. Hogyan próbálja a partnerei számára is egyértelművé tenni, hogy a koalíciónak éppen az a lényege: a benne lévők azonos célokért küzdenek. • A ciklus elején zökkenőmentes volt az együttműködésünk. A választások közeledtének tudom be, hogy egyre markánsabban jelennek meg a közgyűlés nyilvánossága előtt is az ellen- vélemények. Ez szerintem természetes velejárója a többpárti demokráciának. □ Mit tesz ez ellen i Hiszen a közvélemény nem a vitákat szereti, hanem azt, ha minden flottul működik... • Én is azt szeretném, ha csak szakmai szempontokra koncentrálva, pártpolitikától mentesen működne a közgyűlés. De tudomásul kell venni, hogy együtt kell élni az említett jelenséggel. □ Akárkivel beszéltem erre az interjúra készülve, mind olyan kényszerszül- te koalíciónak nevezte az önökét, amelyik a fennmaradása érdekében a vitáik ellenére is igyekszik elkerülni a konfrontációt. Ezzel magyarázzák, hogy sok, amúgy fontos, de nem igazán lényeges tájékoztató, beszámoló megvitatásával töltik az idejük javát. Ez pedig azért jó, mert ezekben az ügyekben nem kénytelenek megkockáztatni a szakítást, s nem kell konkrét határozatot hozniuk. Ugyanakkor lehetőséget kapnak a képviselők, a szereplésre... 9 Nem értek egyet ezzel. Hiszen például az egészségügyi törvény megyei végrehajtása során is komoly viták és konfliktusok voltak az együttműködő pártok között. Ennek ellenére olyan kompromisszumos megoldás született, amelyet valamennyi párt támogatni tudott. A konkrét döntések mellett a beszámolók azt a célt szolgálják, hogy a megyében zajló társadalmigazdasági folyamatokról egyértelmű tájékoztatást kapjanak a közgyűlés tagjai és az üléseinken résztvevő polgármesterek. □ Sokan, sokféleképpen látják, hogy mi zajlik a megyében. A legnagyobb szakszervezeti mozgalom vezetőjén kívül a pénzügyminiszter is Szabolcs- Szatmár-Bereggel állította szembe a mi térségünket., mondván: ott jól sáfárkodnak a rájuk bízott javakkal. Borsod-Abaúj-Zemplénbo viszont hiába önti a pénzt a kormány, nem sok látszata van... A megyei területfejlesztési tanács elnökeként kíván-e reagálni az elmaradott térségek felzárkóztatásának itteni gyakorlatára vonatkozó kritikára? • Egyik nyilatkozó véleményével sem tudok egyetérteni. Az állam tulajdonosi mivoltából fakadó kötelezettségeit nem szabad összekeverni a terület- fejlesztési, illetve a térségi hátrányok kiküszöbölésére adott pénzekkel, hiszen ezek csak 1996 óta állnak érdemben rendelkezésre. Ha az állam pénzt költött és költ a kohászatra és a bányászatra, ezt egyrészt azért tette és teszi, mert szeretné elkerülni, hogy robbanásszerűen nőjön a munkanélküliek száma. Másrészt ezáltal az állami cégek kedvező privatizálási lehetőségét kívánta biztosítani. Természetesen óriási a különbség Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj- Zemplén között. Nálunk korábban a nehézipar jelentette a gazdaság motelját. E szektor reorganizációja bárhol a világon jelentős összegbe kerül és igen hosszú időt vesz igénybe. Az északkelet-magyarországi megyék 1994-96 közötti gazdasági fejlődését vizsgálva azt állapíthatjuk meg a hivatalos KSH-adatok alapján, hogy ebben az időszakban a nemzeti össztermék egy főre jutó értéke Heves megyével azonos mértékben, 58 százalékkal emelkedett, ami ebben a régióban a legmagasabb növekedési ütemet jelenti. □ Az MSZOSZ elnöke közel áll az ön pártjához, ahogy a pénzügyminiszter is az MSZP megbízásából vezeti a pénzügyi tárcát. Nem mondja nekik egy ilyen bírálat után, hogy „ne csináljátok már ezt, fiúk...”? 9 Egyikükkel sem tudtam találkozni a nyilatkozatuk óta. Ha alkalmam lesz rá, ugyanazt mondom el nekik is, amit önnek. A megyeben zajló terület- fejlesztési politikát és -munkát nűnd- ettől függetlenül jónak ítélem. Úttörő szerepet vállaltunk: nem volt példa az országban arra, hogyan kell ezt a feladatot megoldani. Eredménynek számít, hogy megnőtt a megye iránt az érdeklődés, megjelentek a külföldi befektetők, az elmúlt két évben beadott nagyszámú pályázat azt bizonyítja, hogy megerősödtek a megyénkben működő üzleti vállalkozások, mindemellett jelentősen javult megyénkben az infrastrukturális ellátottság is. Nagy lépéseket tettünk az egészséges ivóvíz biztosítása területén. Eredményeket tudunk felmutatni a gázberuházások esetében is. A szennyvízhálózat kiépítése a következő időszak fontos tennivalója lesz. Ezt a folyamatot csak gyorsíthatja az a kedvezmény, amelynek a bevezetését a kormány tervezi: hárommilliárd forint befektetés esetén tízéves adómentességet élvez a beruházó. Megyénk gazdasági fejlődésében nagy szerepet játszhat a két vállalkozási övezet létrehozása, valamint a már kijelölt ipari parkok. A munkanélküliségi mutatókat tekintve viszont még mindig nem dicsekedhetünk. Munkahelyek szűnnek meg az említett ágazatok reorganizációja, illetve a,technológiai korszerűsítések miatt. így én már azt is eredménynek tudom elkönyvelni, hogy a területfejlesztési pénzek révén teremtett új munkahelyek és az időközben folyamatosan megszűnő munkahelyek száma nagyjából egyensúlyban van. Ebből a szempontból szerintem 1997 volt a fordulópont: az ózdi és a diósgyőri kohászat magánosítása, a két megyei vegyipari nagyvállalat átalakítása, az energiaszektor privatizálása után nagyobb létszámleépítéssel már nem kell számolnunk. A bányászat esetében is kedvező kormányzati döntés született: a putnoki és a feketevölgyi bánya működtetését 1998-ban is finanszírozzák. Ezzel összefüggésben a megyei területfejlesztési tanács és a megyei vezetés vállalta, hogy' kiemelt programokat indítunk és alternatívát kínálunk arra az esetre, ha a gazdasági és szakmai viszonyokhoz igazodó döntés révén a bányákat bezáiják. □ Nem gondolja, hogy a bírálatoknak elejét vehetnék, ha nyilvánossá tennék a fejlesztési pénzek felhasználására vonatkozó döntést? 9 Már a kérdés feltevésével sem tudok azonosulni. A döntéseink szakmailag megalapozottak, jól átlát- hatóak és nyilvánosak. 1997-ben olyan döntés-előkészítési szisztémát dolgoztunk ki - a megye legkiválóbb szakembereinek bevonásával -, ami majdnem lehetetlenné teszi a lobby- és az egyéni érdekek érvényesítését. □ A lapunkban is beszámoltunk olyan elutasított pályázók esetéről, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy miért nem kaptak önöktől pénzt, s hogy mit kellene csinálniuk azért, hogy jövőre kapjanak... 9 Megértem mindazokat, akik nehezményezik, ha elutasítják a pályázatukat. Azonban valamennyi pályázót - azt, aki támogatást kapott és azt is, aki nem - külön-külön tájékoztattuk. A sikertelen pályázók között nagy számban voltak olyanok, akiknek a pályázata nem felelt meg a kiírásnak. Sajnálatos módon a pályázók nagy száma és a rendelkezésre álló kötött források miatt, forráshiány okán is kellett elutasítanunk pályázatokat. Azzal biztatnám valamennyi elutasított pályázót, hogy ezek a lehetőségek a következő esztendőben is rendelkezésünkre állnak, így már most készülhetnek a következő évi pályázat elkészítésére. Ha valaki nem találja kielégítőnek a pályázat elutasítását, vagy részletekre kíváncsi, készek vagyunk bármikor ezzel is szolgálni. □ 1998 választási év. Azt már tudjuk, hogy a kazincbarcikai központú választókerületben újra ön a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőjelöltje. Számít-e rá. hogy a pártja a megyei közgyűlés vezetésére is újra jelöli? 9 Ez ma még egyáltalán nem téma. A parlamenti választásra készülünk. gyárfás Ildikó: Nem hiszem, hogy a megyeházi koalíció vitái ártanának a negyei közgyűlés tekintélyének Fotó: Farkas Maya
