Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

Műhely ________________ H ogy> mi a közös ezekben a fotókban, azt csak a Jóisten tudja. Vagyis hát biztos akadnak azért, akik sejtik, hogy kerülnek egymás mellé a nagyon is eltérő' képek. II. oldal Interjú__________________ A legnagyobb eredményünk., hogy’ sikerült egy>enstílyba hoznunk a megyei közgyűlés költségvetését — mondja a múlt évet értékelve Gyárfás Ildikó, a testület elnöke. III. oldal Vissasggpgilgfflté Pozsgay Imre mondta még tavaly a köpönyegforgatás vádjárót: „Az a látszat keletkezik, hogy én forgok. holott a világ forog körülöttem. ” IV oldal Újévi ugrás - ugrás az új évbe Fotó: AP A hét embere Stán Edit, a megye elsőszülöttjének édesanyja Puskár Tibor Minden esztendő forduló­ján kíváncsian várjuk, hogy szilveszter éjszakáján ki lesz az a kismama, aki világra hozza az újév első gyermekét. Közöttük ugyanis (a kiírás az idén az éjfél és 1 óra között megszületettekre vonatko­zott) az ÁB Aegon hagyo­mányosan kisorsolja az ÁB-bébiséggel járó életbiz­tosítási kötvényt. Me­gyénkben a meghirdetett időben egyetlen csecsemő született. Stán Edit január 1-jén, éjfél után 57 perccel a diósgyőri kór­házban láthatta meg újszülött gyermekét: Fanni, Gréta nevű ldslányát. Régiónk 1998-as ÁB- babás sorsolásán egy egri cse­csemőnek kedvezett a szeren­cse, akit kétszázezer forintos életbiztosításban részesítettek a cím alapítói. A miskolci ma­ma azonban egyáltalán nem szomorkodott amiatt, hogy For­tuna ez alkalommal más kisba­bát fogadott kegyeibe.- A szülőszobára ugyan már negyed egykor bevittek, és va­lamelyik nővérkét hallottam is, amikor odasúgta munkatársá­nak: talán a mi csöppségünk lesz a szerencsés nyertes. De az érzéstelenítéstől kissé kábult voltam, így ez már szinte el sem jutott a tudatomig - me­sélte a kismama. Edit a szülés délutánján, te­hát néhány órával - az egyálta­lán nem veszélytelen - császár- metszést követően a Nagy vic­ceskönyv olvasgatása közben fogadott bennünket a Vasgyári Kórház szülészeti osztályán. A kisbabát néhány perccel érke­zésünk előtt szoptatta meg, és a gyermekével eltöltött rövid idő is felvillanyozta.- A töltött káposztáról egye­lőre le kell mondanom, mert di­étára fogtak, de remélhetőleg hamarosan újra a számban érezhetem az édesanyám által készített kedvenc ételem ízét - mondta nevetve. - De a kislá­nyom mindenért kárpótol! Stán Edit az óév utolsó nap­ján még rutinvizsgálaton vett részt a kórházban, majd haza­ment. Úgy gondolta, az újévi pezsgőbontáskor még otthon le­het, a szülést ugyanis csak ja­nuár 2-ára várták. A sors vi­szont közbeszólt, és még aznap este 7 óra tájban hasi fájdalmai miatt kénytelen volt visszata­xizni a kórházba. Éjfél után né­hány perccel pedig már bennt is feküdt a szülőágyon, hogy az időközben fellépő komplikáció miatt műtéti úton hozza világ­ra első gyermekét. A 27 éves ifjú anyuka arra végképp nem számított, hogy csecsemője ÁB-baba lehet. Utó­lag persze nem rossz eljátszani a gondolattal: mi lett volna, ha Fanninak kedvez a szerencse. Ez azonban nem így történt. Ezért nem szabad búslakodni. A születés pillanatáig még azt sem tudta, hogy lány vagy fiú lesz-e a kis jövevény. Minden­esetre a Matyi név is talonban volt. Edit egyébként egy söröző­ben dolgozik, ahol a rekeszék és a sörrel teli hordók mozgatá­sától sem szokott megijedni. Szinte bizonyos, hogy erős fizi­kumát az egyáltalán nem könnyű munkájának is köszön­heti. Látogatásunkkor hosszan beszélt arról, hogy mit sem ért volna az ó ereje szülészorvosá­nak és munkatársainak segít­sége nélkül, akik szinte észre­vehetetlenül - altatás nélkül - végezték el az egyáltalán nem veszélytelen beavatkozást.- Nem láttam, hogy mit tesz­nek velem, mert takarásban volt a hasam, már csak arra fi­gyeltem fel, amikor felsírt gyer­mekem... Az újszülött Fanni édesanyja optimistán tervezgeti jövőjüket. Egy hét múlva már otthon sze­retne lenni gyermekével. A nagyszülők - akikkel együtt él­nek - nagyon váiják haza őket. Eleinte szükségük lesz a nagy­mama segítségére, de Edit sze­rint hamarosan egyedül is el tudja majd látni a picit, és per­sze számít arra is, hogy a páija ugyancsak örömmel veszi ki a részét a gyermekkel körüli ten­nivalókból. A baba táplálása a jelek szerint nem okoz majd gondot, mert anyatejjel bősége­sen ellátta a természet a Editet.- Eddig is szerettem ezeket a téli ünnepeket. Mindig kedves volt számomra, amikor jött a Mikulás. Most már a kislá­nyommal együtt várhatjuk a meglepetést. Persze, a kará­csony a legkedvesebb számom­ra, hiszen együtt vagyunk sze­retteinkkel, és mostantól a ki­csivel lesz igazán teljes a csa­lád. A szilveszter eddig csak az óévbúcsúztatást, a vidámságot jelentette, de ezentúl ez a nap számunkra többszörös évfordu­ló lesz. Tető alap nélkül Filip Gabriella Tegnap reggel a rádió többször is bemondta - mint fizetett hirdetést hogy mely napilapokban jelentette meg a peda­gógusok minőségi bérpótlékáról szóló közleményét a Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium. így az a pedagógus, aki már olyan mélyen az értelmiségi életnívó alatt él, hogy újságot sem járat, talán a rádióközlemény hatására - ha ép­pen rádiót még hallgat - megveszi valamelyik lapot, és megtudhatja, ki hogyan és mekkora bérpótlékot kaphat azért, ha sokat és jól dolgozik. Nem lepne meg, ha kiderül­ne, vannak olyan pedagógusok, akik nem fizetnek elő egyetlen napilapra sem. De azért azon nagyon csodálkoz­nék, ha valaki most értesülne arról, hogy '98 szeptemberé­től minőségi bérpótlékot kaphatnak az arra érdemesek. Már csak azért is kínos lenne ez a tájékozatlanság, mert jaj an­nak a közoktatási modernizációnak, melynek közkatonái egyhónapos késéssel értesülnek a őket érintő változásokról. Ha se tévét nem néz, se rádiót nem hallgat, se újságot nem olvas egy pedagógus, azért időnként csak részt vesz szakmai megbeszéléseken, továbbképzéseken, esetleg ér­dekvédelmi összejöveteleken. Ilyen helyeken - esetleg a szünetben - előbb-utóbb szóba hozza valaki, hogy róluk beszélnek a Parlamentben. De ha ez sem érne el a munká­jába belefeledkezett tanárember füléhez, amikor fizetnie kell valahol - mert bizony ő is fizet és üres zsebben ko­torászna, csak eszébe jutna az óvatos kérdés: lehet, hogy neki keveset fizetnek?! Amiatt igazán nem kell aggódnunk, hogy a pedagógusok nem ismernék anyagi elismertségük mutatóit. Egyrészt nap mint nap saját bőrükön tapasztalják, másrészt hallják is azokat az adatokat, melyek pontosan jelzik a helyzet tart­hatatlanságát. Éppen a Köznevelés, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium hetilapja közölte december 19-i, téli szünet előtti utolsó számában a következőket: „Magyaror­szágon a pedagógusok bére messze elmarad a nyugat-euró­pai pedagógusok bérének színvonalától. Míg a nyugat-eu­rópai országokban a pedagógusok átlagbére rendre megha­ladja az 1 főre jutó GDP értékét, addig Magyarországon az 1 főre jutó GDP-nek mindössze a 60-70 százalékát keresik átlagosan a pedagógusok. Ma Magyarországon a pedagó­gusok közalkalmazottak. Ez a kategória biztosítja ugyan számukra a létbiztonságot, de attól, hogy egy 600-700 ezer főt tömörítő rétegbe tartoznak, átfogó bérezésük az egész közalkalmazotti réteg bérezésének függvénye. A KIÉT (Köz- alkalmazottak Érdekvédelmi Tanácsa) kiharcolt 16 százalé­kos bérfejlesztést az egész réteg számára 1998-ra. Ez az eredmény azonban mindössze életszínvonalat fenntartó eredménynek tekinthető, de nem motiválja a pedagógusok aktív részvételét a közoktatás modernizációs folyamatá­ban." Eddig az idézet, mely lábjegyzetként jelent meg a Mi­nőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés pedagógu­sok számára című MKM-közlemény alatt. j\z érintettek tehát időben értesülhettek arról, hogy az Or­szággyűlés 1997. december 2-án elfogadta - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által előkészített - az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság által Horn Gábor (SZDSZ) és Jánosi György (MSZP) törvényjavaslatához tett indítványát a pedagógusokat megillető, a minőségi munka­végzésért járó keresetkiegészítésről. Megtudhatták azt is, hogy külön javadalmazást kaphatnak például azért, ha részt vesznek a Nemzeti alaptantervhez, a NAT-hoz illesz­kedő tantervek elkészítésében, a tananyag kidolgozásában, a tehetséggondozásban, a felzárkóztatásban, a gyermekek szabadidős, illetve sporttevékenységének megszervezésé­ben, és persze külön javadalmazást kaphatnak azért, ha mindezt - és ezen túl mindazt, ami az oktatást és nevelést jelenti - kimagasló szinten végzik. A kiválóak tehát meg­kaphatják ezt a bérpótlékot. Megkaphatják, ha felismeri és elismeri munkájukat az adott intézmény vezetősége, ha a fenntartó nem él az intézmények közötti differenciálás le­hetőségével, és minden általa működtetett iskolába jut eb­ből a pénzből, vagy éppen akkor kap megfelelő bérkiegé­szítést a pedagógus, ha a fenntartó él a differenciálás lehe­tőségével, és az egyenlősdi helyett azoknak adja a több pénzt, akik megérdemlik. Szóval van itt még némi bizonytalanság. De legalább fel­csillant a remény, legalább már azt tudhatják a pedagógu­sok, valami változás lesz a következő tanévtől. A központi példával élve minőségi munkájáért egy pedagógus mini­mum bruttó 5400 forintot kaphat keresetkiegészítésként. És mivel iskolaügyekben nemcsak ők az érintettek, a napila­pokban megjelentetett hirdetéseknek köszönhetően most már a szülők is értesülhetlek arról, hogy mi az, amit elvár­hatnak az iskolától, mi az, amiért többletjavadalmazás illeti meg a többletmunkát végző pedagógusokat. Hogy ilyen széles nyilvánosságot kapott ez a rendelkezés, valamennyi magyar állampolgár tudomásul veheti: itt azért törődnek a pedagógusokkal, itt azért figyelmet fordítanak a közoktatás modernizációjára - az ország jövőjének alakulására. Elis­merően bólogathatnánk. Ez igen! Csak ne maradt volna ki ezekből a féloldalas szövegekből az a bizonyos lábjegyzet, mert a végén még azt hihetjük: most már minden rendben is van a pedagógusok anyagi megbecsültségével.

Next

/
Thumbnails
Contents