Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

\ 998, Janija* 20,, Kipp KULTÚRA fc$2At('MA0YAROIt»XAe a A Himnusz születésnapján Budapest (MTI) - A Himnusz születésnapja 1989 óta ünnepe a magyar kultúrának. Kölcsey Ferenc, a kézirat tanúsága szerint százhetvenöt esztende­je, 1823. január 22-én fejezte be Hymnusát. A magyar kultúra napja alkalmából Göncz Ár­pád köztársasági elnök a Parlamentben állami ki­tüntetéseket ad át szerdán. Magyar Bálint műve­lődési miniszter íróknak, egyetemi és főiskolai ta­nároknak, közép- és általános iskolai pedagógu­soknak nyújt át kitüntetéseket a, néprajzi múzeu­mi ünnepségen. Este a Magyar Állami Operaház­ban tartanak díszhangversenyt, amelyen a műve­lődési miniszter mond ünnepi köszöntőt. Kultú­ránk évszázadai címmel a Magyar Demokrata Fó­rum rendez gálaműsort a Zeneakadémián az ün­nep előestéjén. Miskolc (ÉM) - A magyar kultúra napja alkalmá­ból rendeznek gálaműsort Miskolc kultúraközvetí­tő intézményei január 23-án, pénteken délután 4 órától a Rónai Művelődési Központban (Miskolc, Mindszent tér 3.). A vendégeket Utry Attila, a mű­velődési központ igazgatója köszönti, megemlékező beszédet mond Kormos Vilmos, a miskolci polgár­mesteri hivatal művelődési osztályának vezetője. A műsorban fellép a Forrás kamarakórus, az Avas néptáncegyüttes, a Sajó népizenekar, a Bükkalja Táncszínház Alapítvány Szinvavölgyi Táncegyüt­tese, a Miskolci Galéria kamarazenekara, a Köd- mön formációs táncegyüttes és a Színármány Szín­pad. A gála után az est táncházzal folytatódik. A Városháza dísztermében ugyanebből az alka­lomból este fél 6-tól Fajger Orsolya (zongora) és Sik­lósi Tamás (fuvola) koncertjét hallgathatják az ér­deklődők. A koncert előtt egy órával a Miskolci Kul­turális Menedzser Iroda koszorúzást rendez a Szé­chenyi u. 38. sz. ház falán elhelyezett emléktáblánál Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője tiszteletére. Kazincbarcika (ÉM) - Ünnepi műsort és köszön­tőt tartanak a magyar- kultúra napja alkalmából a kazincbarcikai ÁFÉSZ-székházban január 22-én délután 5 órától. A felsős körzeti rajzversenyen résztvevő iskolák anyagából rendezett kiállítás is ezen a napon, dél­után 2 órakor nyílik meg a kazincbarcikai. Gyer­mekgalériában. Szerencs (ÉM) - Szavalóversenyt rendeznek ja­nuár 22-én délután 2 órától a szerencsi Városi Kulturális Központban. Ugyanitt Magyart Imre to­kaji írót és a Bezárnak Csendhegyek című verse­ket, novellákat tartalmazó kötetét Madár János nyíregyházi költő mutatja be délután 5 órától. Sárospatak (ÉM) - Zempléni gyermek szólótánc­fesztivált rendeznek a magyar kultúra napja al­kalmából január 22-én, csütörtökön délután fél 3- tól Sárospatakon A Művelődés Házában. A Zemp­léni Kaláris- és a Zempléni Bokréta-díjakért a tér­ség általános iskolás táncosai versengenek. A ren­dezvényt megnyitja Kiinga Ágnes jegyző. Edelény (ÉM) - Korkos Jenő Zoltán festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 22-én délután 5 órakor az edelényi Városi Rendezvények Házában. Köszöntőt mond Laki Lukács László, az intézmény igazgatója. A tárlatot Turóczi Bertalan, az önkor­mányzat osztályvezetője ajánlja az érdeklődők fi­gyelmébe. A kiállításon láthatók még Korkos Ildi­kó Ágnes népi textiljei, hímzései. Bongo Men - afrikai táncok Isme!;, lesz Bongo Men-koncert és afro táncparti a Miskolci Nemzeti Színházban. De most - január 24-én, szombaton este 10 órától - nem a Játék­szín előterében, hanem a több vendéget befogadni képes Csarnokban, tartják. A novemberben Mis­kolcon is nagy sikert aratott afrikai együttes íze­lítőt ad Nyugát-Afrika népeinek zenei és mozgás- kultúrájából. sokszínű hagyományaiból. Az est házigazdája Omotunde Komolafe és Müller Péter Sziámi. Felvételünk a novemberi rendezvényen készült Fotó: Bujdos Tibor _________«_________&_____á___..............■............ A nagybőgővel is lehet muzsikálni... Stefan Adelmann mesterkurzust tart a Miskolci Egyetem zenésznövendékeinek A nagybőgős mesterkurzus résztvevői közül, tízen a házigazda in­tézmény növendékei, húszán az ország más városaiból, hárman pedig Szabadkáról érkeztek. A pénteken kezdődött kurzus holnap délután koncerttel fejeződik be: a Bartók-teremben a résztvevők adnak hangversenyt. Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Stefan Adel- mami elégedett a nagybőgő- irodalommal. És elégedett ma­gyar növendékeivel is, akik­nek a napokban mesterkur­zust tart a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében. © Sok magyar barátunk volt, azoktól tanultam meg a nyelvet - kezdi a berlini zeneakadémia ta­nára. - Talán apám részéről van is egy kis magyar vér bennem. Sajnos, mostanában keveset gya­korlom a nyelvet. Pesten van egy tántim, vele beszélünk olykor te­lefonon. Meg akkor beszélgetek magyarul, mikor egyszer-egyszer eljövök. □ Azt mondja, egyszer-egyszer. Ez azt jelenti, hogy ritkán fordul meg Magyarországon ? • Sajnos, igen. Ritkán jövök, mert egyáltalán nincs időm. Ezelőtt két éve voltam itt utoljára. □ Amikor Ágoston András hege­dűművésszel tartottak kurzust... © Igen. Én nagyon szeretek itt lenni. Majdnem második hazám Magyarország. A magyar konyha is nagyon jó, és az emberek is na­gyon kedvesek. Más országban még nem is tartottam kurzust. Persze, ennek az is oka, hogy ta­nítani csak két éve kezdtem. Kon­certet már sok helyen adtam, leg­utóbb, január elején Baselben. Je­lenleg a bambergi szimfonikus ze­nekar tagja vagyok. Az együttes­sel havonta minimum tíz koncer­tet adunk, de ezen kívül szólókon­certjeim is vannak. □ Van a nagybőgőnek komoly ze­nei irodalma? • Azt szokták mondani, hogy nincs. Én meg azt mondom, ha mindent, amit bőgőre utak, el tud­nék játszani, nagyon örülnék. De ehhez egy élet kevés, legalább ket­tő kell. A jó zongoristák vagy hege­dűsök - például Chopin, Paganini - ismertek. De nálunk egy Bottesi- ni vagy Ditterstorf neve nem sokat mond a zenebarátoknak sem. Én a bőgőt ugyanúgy szólóhangszernek tartom, mint a hegedűt. Mert a nagybőgővel is nagyon szépen le­het muzsikálni. Sajnos, azonban ezt kevesen tudják. □ Mi leltet ennek az oka ? • Szerintem az, hogy nem nagyon szerepel koncertprogramokban, mert a szervezők úgy gondolják, a közönség nem fogékony az újra. Ez kár. Hiszen a mondás is úgy tartja: a változatosság gyönyör­ködtet. Ha valami újat talál az ember, az megszépíti, gazdagabbá teszi az életét. Milyen unalmas lenne, ha csak burgonyát, vagy csak rizst enne valaki?! Nemcsak hegedű, nemcsak cselló van, ha­nem brácsa, bőgő is. Nagy baj, hogy az emberek nem szeretik az újat. Én csak azt kérném, próbál­ják ki! Aztán ha tetszett a bőgő­koncert, jöjjenek újra, ha nem. ak­kor ne. □ Biztos sokan elviccelődtek már azzal, hogy a bőgő az egyik legne­hezebb hangszer a zenekarban. Mármint súlyra. És já tszani ? • Nem nehezebb szépen megszó­laltatni, mint bármelyik másik hangszert. De nem is könnyebb. Én egyébként a legnehezebbnek a kürtöt tartom. Mindegyik hang­szernek megvan a maga nehézsé­ge és könnyebbsége. Nálunk nem kell olyan sok hangot játszani, mint a hegedűnél, viszont gyor­sabbnak kell lennünk... Súlyra vi­szont az ütők nehezebbek. De ci­pelni a nagybőgőt a legkellemetle­nebb, az biztos. □ A kurzuson előfordult, hogy szin­te az alapoknál kezdte a már évek óta zenélő fiatalok tanítását. Ez egyrészt kicsit olyan, mintha felül­bírálná, amit eddig tanult a növen­dék, másrészt elég reménytelen vál­lalkozás ilyen rövid idő alatt rossz beidegződéseket kijavítani... © Nagyon különböző iskolák vannak a különböző hangsze­reknél, így a nagybőgőnél is. Va­laki kitalálta, hogy ó tud a leg­jobban játszani, és ebből iskolát teremtett. A végeredménynek azonban ugyanolyannak kell lenni, bárhogy tartja.az ember a vonót vagy a kezét. Én akkor fi­gyelmeztetem a növendéket, ha úgy érzem, nem szól szépen a hang. Olyankor javaslok, meg­gondolásra ajánlok valamit. De ezt nem kell elfogadnia a tanít­ványnak, csak próbálja ki, és majd később eldönti, jó-e neki. Nem' is mondhatnám, hogy csak az jó, amit én csinálok. Hiszen különbözőek vagyunk. Nekem rövid ujjam van, neki hosszú, és ez már egészen más fogást je­lent. A lényeg, hogy aki hallgat­ja a zenét, az mondja: ez tet­szett nekem. Mennyezetre készülnek a kazetták Makoldi Sándor festőművész a magyarság motívumaival ékesíti a nappályát Tokaj, Debrecen (ÉM) - Makoldi Sándor jelen­leg egy budapesti egész­ségügyi intézmény szá­mára készít tizenkét festett mennyezetka­zettát, és további tizen­hat táblaképet. A műal­kotások ünnepélyes átadása a tervek szerint augusztus 20-án lesz. A festőművész a debreceni tanítóképző főiskola taná­ra, de családja révén To­kajhoz is kötődik, sőt a műterme is itt van. Me­gyénk számtalan települé­sén mutatta már be alko­tásait. De nemcsak kiállí­tásokon találkozhatunk a műveivel, hanem például közintézményekben is. így például a szerencsi Rákó- czi-vár lovagtermét az ö táblaképei díszítik. A Budapestre készülő ti­zenkét mennyezetkazetta témái a zodiákus jegyek­hez igazodnak. Természe­tesen ezek a jelképek Ma­koldi Sándor művészeté­nek jellemzőit is hordoz­zák. Ennek gyökerei pedig a népi, nemzeti kultúránk­ban keresendők. A festőművész tanulmá­nyai során etnográfusi ok­levelet is szerzett, s írásai jelennek meg folyamatosan a nemzeti kultúránk vizuá­lis jeleit hordozó magyar népművészetről. Ez az ér­deklődés - mint Bartóknál a zenében - Makoldi Sán­dornál is döntő hatással je­lenik meg. Az akadémista képzés hatásán segítette túl az a felismerés, hogy lé­tezik egy kifejezésforma, jelrendszer, amelyik egye­temes. A festészetben is az egyéni szimbólumok véges­ségét ez az őskortól jelenlé­vő rendszer teheti egyete­messé, a XX-XXI. század­ban is. Képei, grafikái ha figu­rálisak, ha nonfiguratívak - egyaránt az élet lénye­ges összefüggéseit, az em­beriség közös, filozofikus gondolatait hívják életre ma is. Makoldi Sándor műtermében Fotó: MTI - Oláh Tibor Pályaválasztók! Miskolc (ÉM) - A Fáy András Közgazdasági Szak- középiskola az 1998/99-es tanévben kizárólag általá­nos közgazdasági (ún. vi­lágbanki) ágazatán indít első osztályokat, tájékoz­tatta lapunkat Majoros Györgyné igazgató. Vala­mennyi osztály egységes tanterv szerint folytatja ta­nulmányait és tesz érettsé­gi vizsgát a 4. év végén. Csák érettségi után, az 5. évben választhatók a pá­lyaválasztási könyvben megjelölt ágazatok. Madách-konferencia Debrecen (MTI) - Ma­dách a XXI. században címmel kétnapos konfe­rencia kezdődött hétfőn Debrecenben a Kölcsey Fe­renc Művelődési Központ­ban. A tanácskozáson - amelyet Debrecen önkor­mányzata és a Csokonai Színház rendezett - elő­adóművészek, irodalom- történészek, kritikusok, fi­lozófusok vesznek részt. A fórumon az íróról és a kor­szakról Hubay Miklós tar­tott bevezető előadást. A résztvevők áttekintik a tragédia jelentésének az elmúlt fél évszázadban be­következett módosulásait, s választ keresnek arra a filozofikus kérdésre, mi­szerint „Látta-e Madách az emberiség sorsát a XXI. században?” A Kölcsey Művelődési Központ Kamaraszínházá­ban este a Csokonai Szín­ház művészei bemutatták Az ember tragédiáját, majd kedden a tragédia színpadi díszletei között folytatódik, illetve fejező­dik be a konferencia. kiállítások Kisgyör (ÉM) - Varga István akvarell-, temperá­éi pasztellképeiből nyílik kiállítás ma, kedden dél­után 3 órakor a kisgyőri Faluimban. A műsorban közreműködik Boldis István (ének, zongora) és Boldis Lívia (ének, gitár). A tárlat február 7-ig lá­togatható. Miskolc (ÉM) - Magyarország az én hazám cím­mel Bíró Tibor fotográfus alkotásaiból nyílik kiállí­tás január 21-én, szerdán este 6 órakor Miskolcon az Ády Endre Művelődési Házban (Árpád u. 4.). A képeket Kovács Istvánná, a B.-A.-Z. Megyei Peda­gógiai és Közművelődési Intézet munkatársa ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón közreműködnek az Erkel Ferenc Zeneiskola nö­vendékei.

Next

/
Thumbnails
Contents