Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-10 / 8. szám

1998. JanuAi 10.. Szombat

RIPORT

ü

Vizsgaidőszak

Halmos Ildikó

Megfúrt bukás

Léteznek persze kockázatmentesebb taktikák is. Van, aki aranykeretes szemüveget biggyeszt az orrára, hogy intelligensebb legyen a megjelenése. Más kabalazoknit húz, Donald kacsásat. Egyesek a karikásra sminkelt szemre esküsznek. De a legtöbb szemkörnyék sminkelés nélkül is meglehetősen árkolt.- Én hiába készülök év közben is, a vizsgaidőszak kikészít. Pedig már negyedéves vagyok, lehetne rutinom. De én úgy érzem, ez csak egyre rosszabb lesz. Minden vizsga kész rémálom - mondja egy filozófia szakos lány vizsga előtt négy másodperccel.

Egy srác azt meséli, őt egyszer a műszaki személyzet mentette meg a kirúgástól. Tulajdonképpen aznap, bár föl volt írva, nem is akart bemenni vizsgázni. Nem is egyszerű vizsga, hanem szigorlat volt. A többiek azonban betuszkolták, hátha szerencséje lesz.- Az első részből még úgy-ahogy tudtam valamit. Nem sokat. A tanár azt mondta, akkor adja meg a kettest, ha a másik legalább hármast ad. Semmi értelme, gondoltam, de azért mentem a következő fordulóra. A tételhez persze semmi közöm nem volt. Ültem szépen nyugodtan, és vártam, hogy az előttem lévő két ember befejezze. Gondoltam, ha sorra kerülök, elnézést kérek, és már megyek is. Ekkor fúrni kezdték a falat. A tanár egy darabig tűrte, de szinte semmit sem lehetett egymás szavából hallani. Kiment, és megkérte az embereket, szüneteltessék a fúrást. Am azok utasításba kapták. És fúrtak tovább. Liftbe szálltunk tehát, hogy a tanár szobájában folytassuk a vizsgát. A szobához érve kiderült, a kulcs a földszinten maradt. Az oktató enyhén idegesen közölte, visszamegy a kulcsért, várjuk meg. Ahogy eltűnt a liftben, a többiek hozták a könyveket. Kiírtam vagy két oldal évszámot. Húsz percig bent voltam, és megkaptam a hármast.

Fegyverben

Az írásbeli vizsgákra egész fegyverarzenállal érkeznek a hallgatók. Van, aki napokat, sót heteket dolgozik, hogy a féleves anyagot mikroszkopikus méretű puskává dolgozza fel. Mások vágányán, padtetőA Miskolci Egyetemen a mostani vizsgaidő- szak elején 12 900 hallgató kapta meg az indexét. Ha átlagosan 5 vizsga per diákkal számolunk, az 64 500 megmérettetést jelent. Hátha még belekalkuláljuk az ismétlő- és az utóvizsgákat, és azt is, hogy vannak, akik két szakra is járnak! Ennyi vizsga és vizsgázó, és szinte mindenkinek más a taktikája. De abban a legtöbben egyetértenek: a tudás mellé (vagy helyett) szerencse is kell.

A TÜKI (a bölcsészépület) második emeletén egy csoport megszeppent diák álldogál. Vizsgára várnak. Filozófiából írnak. Nem érdemes őket faggatni, mert - bár azt pont’ nem kérdeznénk - látszik, a nevük sem biztos, hogy eszükbejut. Elsősök.

Eggyel feljebb lényegesen lazább tartásban negyedévesek várakoznak. Terpeszülés a lépcsőn, a frissen fénymásolt jegyzethalmokon szikkad a festék.- Hogy hogyan készülünk a vizsgára? Egyszerű. Egész féléven át tartó alapos tanulás után mái- csak átismételjük az anyagot - szól a kioktató, szigorú magyarázat, ám az ezt követő öblös hahota némileg kétségessé teszi a kijelentés hitelességét.

Pizsamás döbbenet-A rutin a legfontosabb - vált komolyra a fiatalember. - Elsőben még jobban izgul az ember, többet tanul, mivel nem ismeri a tanárt, nem tudja, milyen, mi a heppje. Aztán a felsőbb évfolyamosoktól összegyűlik az információ.- Például vannak tanárok, akik reggel behívják az első vizsgázót, aztán kimennek kávézni - kapcsolódik a kulisszatitkok ismertetésébe egy lány.

Kiderül, már ő is érkezett hajnali ötkor vizsgára. Valaki másnak erről eszébe jut egy már-már klasszikus számba menő történet. Két történész némileg hiányos tudással szeretett volna átcsusszanni egy vizsgán. Ha a tárgyból nem is, de ügy egyébkent jól felkészültek lévén tudták, a tanár, az előbbihez hasonlóan, kávéval és cigivel kezdi a napot. De ó is behívja előtte a vizsgázót, így hát elsőnek kell lenni, határoztak. Bár a vizsga csak 9-kor kezdődött, ott voltak már hajnali háromnegyed 4-kor a tanár szobája előtt. Hét óra tájban nyílt az ajtó, és megjelent az oktató: pizsamában, egyik kezében törölközővel, a másikban fogkefével. Üdvözölte az ifjúságot, majd beinvitálta őket. Ha már ilyen korán jöttek, van idő bőven, előbb megkávézik, aztán kezdődhet a vizsga. Nem is kellett tételt húzniuk, két órába az egész féléves anyag belefért, alaposan elbeszélgettek... De az ismétlés sem maradt el...

esély van némi segédanyag felhasználására, az a baj, hogy ha az ember leírja: fekete, akkor az megmásíthatatlanul fekete. Szóbelin a feketét akár világosszürkére lehet korrigálni. Ok is megerősítik, az előzetes információk nagyon fontosak. Például van tanár, aki egyszerűen utálja a nőket. Nem árt tehát, ha nem miniszoknyában járul elé a nőnemú hallgató. Akad olyan tanár is, akinél hátrány, ha a diák magassága meghaladja az övét. Enyhén roggyantott térd, kismértékben púposított hát a megoldás. Más tanár arra haragszik, aki kihúzza magát - mármint a nevét - az aznapi vizsgalistáról. Bár mint mondják, ez megtehető, a vizsga előtti napon délig bárki kihúzhatja magát, az említett tanár ennek ellenére nem örül az ilyesminek. Helytelenítését az illető neve mellett elhelyezett ponttal jelzi. Volt rá példa, hogy egy szerencsétlen két felkiáltójellel és két ponttal a neve mellett ragadtatta magát arra, hogy bemenjen vizsgázni. Alaposan, és nem is egyszer kérdezték ki. De van úgynevezett „vöröskeresztes” tanár is, akinél nem nehéz átcsúszni.

Rozika, a jó diák

A hallgatók puskáznak, csalnak, a szerencsére építenek. A tanárok kegyetlenek, rosszindulatúak. Akár ezt is le lehetne szúrni a leírtak összegzéseképp. De ne gondoljuk, hogy így van. Nem minden diák puskázik, és nem minden vizsgán. Tanulás nélkül ugyanis nem lehet elvegezni az egyetemet. Es nem minden tanár célja, hogy csak azért is kirúgja a szerencsétlen diákot. Amik itt elhangzottak azért hangzottak el, mert különlegesek, valamilyen szempontból érdekesek. Mert kit érdekel, hogy Rozika felvételizik, felveszik, tanul, vizsgázik, átmegy, tanul, vizsgázik, átmegy, tanul, vizsgázik, átJótékony névtelenség

Nagytermi írásbeli vizsga. Az oktato helyett ismeretlen tanársegéd felügyel. Mindenkh-e rászól, pisszeg, járkál, nézelődik. Az idő lejártával azonnal kéri a dolgozatokat. A másodperceket késő sráccal közli: munkáját nem hozta ki időben, egyest erdeniel. A srác szigorúan a tanársegéd szemébe nézve rárivall: „Tudja maga, ki vagyok én???!!!!”„Nem tudom, és nem is érdekel!” - mondja fölényesen ellenfele. „Akkor jól” -vágja rá a fiú, és egy laza mozdulattal az asztalon heverő dolgozathalom közé rejti a sajátját, megfordul és mosolyogva távozik... Hiába, szorult helyzetekben jönnek a legjobb ötletek.

Vizsga után a Rokyban pihengető, sörözgető, borozgató, egyebezgető fiatalok elárulják, ók a szóbeli vizsga hívei. Az írásbelivel, bár nagyobb

re helyezett jegyzetből puskáznak, mert az nem olyan feltűnő, mintha az ember a pad alá görnyedve próbálja elolvasni az esetleg már hatodik fénymásolatban hozzá került miniatűröket, állítják.

Van olyan tanár, aki azt mondja, lehet puskázni, de ahogy észreveszi, azonnal egyest ad. Persze, ha nem mondaná, hogy lehet, akkor is egyest adna, vélik azok, akik szerint ettől a beszólástól még nem lesz valaki jófej. Ennek ellenére elismerik, puskázásért jogos a karó. Annál jobban felháborodnak, ha azért kerül dolgozatukra a fa, mert nem vitték ki időben a lapot. Történet persze ehhez is akad.

megy.... es végül lediplomázik. A tanárok szemszögéből azonban mégiscsak Rozika a jo diák.

Stipta István, a jogtörténeti tanszék vezetője, aki a miskolci jogi kar alapítása óta tanít es vizsgáztat joghallgatókat, bizonyos negatív tendenciákat vei felfedezni a vizsgák milyensége es a diákok viselkedése tekintetében.- Korábban, amikor kevesebb hallgató járt a jogi karra, a vizsgák valódi kollokviumok, tehat beszélgetések voltak. Jutott idő a tanagyag számonkérése mellett tanácsokat adni. beszélgetni a hallgatókkal. A vizsga nevelőjellege ma háttérbe szorul, szinte kizárólag mechanikus tudáskontrollá válik. Ez altnak ellenére tendencia, hogy itt. a jogi karon ragaszkodunk a szóbeli vizsgáztatáshoz. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a hallgató megtanulja verbálisán kifejezni magát, megtanuljon a kérdésre azonnal, kerek mondatokkal válaszolni.- Másik tendencia a relatív színvonalcsökkenés - fogalmaz Stipta István. - Ez szinten abból adódik, hogy sokkal több hallgatót veszünk fel, mint néhány éve. A korábbi hallgatókhoz kepest a mostaniak középiskolából hozott ismeretei nem annyira megalapozottak. Ez az első félévi vizsgáknál jól mérhető. Bár igaz, hogy' az első év minden karon a legnehezebb. Át kell térni egy másfajta tanulási módra. Mindemellett úgy erzem, megnőtt azoknak a száma, akiket kizárólag az úgynevezett praktikus tudás erdekel. Amit lehetőleg már ma pénzre lehet váltani. Kevesen vannak, akiket az elvontabb területek foglalkoztatnak. Ez tulajdonkeppen a világ elvárásaiból adódik. Teljesíteni kell. Véleményem szerint ezért nö a puskázok száma is. Pedig én kevésbé haragszom arra a diákra, aki megbukik, mint aki puskázással szerez jó jegyet. Főleg jogi karon. Nem ritka, hogy a puskázáson kapott egyénre még emlékszünk, ahogy' a felvételi vizsgán sugárzó arccal mondja: azért szeretne jogasz lenni, mert szereti az igazságot, es rendet akar...

Hogy szigorúnak tartják-e a diákok? Nem tudja megítélni.- Önmagam nem tartom szigorúnak. Az évközi munkát, az aláírással kapcsolatos követelményeket azonban nagyon komolyan veszem. Év közben szigorúbb arcot próbálók vágni, a vizsga így valamivel lazább.

r

I

I

I

I

I

I

I

1

I

i

1

I

I

I

f

I

f

1

I

I

i

I

i

I

í

I

I

i

i

í

1

í

I

í

í

I

I

I

f

í

I

I

i

f

i

!

I

É

I

I

f

í

I

L

Szómagyarázatok

BESZÁMOLÓ:

♦ nein osztályozott vizsga, kiválóan megtelelt, megfelelt és nem megfelelt minősítés, adható. Sikertelen, beszámolót az ab-, szolutórium megszerzése előtt bármikor meg lehet ismételni.

ALÁÍRÁS:

♦ a tanulmányi kötelezettség teljesítésének elismerésére szolgál.

GYAKORLATI |EGY:

♦ a szemináriumi foglalkozáson végzett munkáért kapható.

KOLLOKVIUM:

♦ a szó eredeti jelentése elbeszélgetés, az egyetemeken félévet záró vizsga.

SZIGORLAT:

♦ az adott tudományág egy-egy fő témakörének lezárását szolgáló, több féléves anyagot számonkérő vizsga.

JAVÍTÓVIZSGA:

♦ az egyébként sikeres vizsga megismétlése a jobb jegy érdekében. Egy tantárgy esetében egy félévben egyszer lehet próbálkozni. Ingyenes.

UTÓVIZSGA (NÉPSZERŰBBEN UV):

♦ hivatalos nevén ismételt vizsga. Egy tárgyból két ismételt vizsga tehető. lAz első UV különeljárási díja 100, a másodiké 300 forint.) A harmadikhoz rektori engedélyt kell kérni. Ez a képzés során csak egyszer jár minden hallgatónak.

FÉLÉVISMÉTLÉS:

♦ ha a rektori engedéllyel tett UV sem sikerül. Félévet a képzés során kétszer lehet ismételni, de ugyanazt a félévet csak egyszer.

(A szómagyarázat a Miskolci Egyetem oktatási rektorhelyettese, Szabó Miklós segítségével készült.)

“1

Í

I

I

I

I

i

1

I

i

í

Í

I

I

i

i

I

I

i

i

I

I

í

I

I

I

I

i

I

.1

I

i

I

I

I

I

i

i

i

f

i

1

f

i

f

i

i

I

I

í

i

i

i

i

I

J

Lépcsőzetes

ismeretszerzés

Fotó:

Vajda János