Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-10 / 8. szám

taw •MmtmomzA« HÁTTÍR 1998. JamiA» 10«, SxoMBAV □ Politikusok a népszerűségi hullámvasúton Horn Gyula a népszerű politikusok közé tartozott, amikor 1994-ben elfoglalta a miniszterelnöki széket, és az iránta érzett bizalom csak a „Bokros-csomag" után kezdett lát­ványosan zuhanni. Megítélése '97 tavaszán - a mezőgazdasági kister­melők útlezárásai idején - érte el az egyik mélypontot, ám azóta bi­zalomindexe 30 pontról 46 pontra javult. Ugyanakkor változatlanul sokan vannak, akiknek komoly fenntartásaik vannak a jelenlegi kormányfővel szemben, és nála már csak Torgyán József megítélése polarizáltabb. A pártok listavezetői közül azonban továbbra is Orbán Viktor és Kuncze Gábor a legnép­szerűbb, továbbá változatlanul az őalkalmassági mutatóik a legmaga­sabbak. Ez viszont azt is jelzi, hogy az emberek fejében nem igazán vá­lik ketté a miniszterelnöki alkal­masság és a rokonszenvesség meg­ítélése - derül ki a Marketing Cent­rum felméréseiből. Orbán Viktor, Horn Gyula és Torgyán József bizalomindexe százfokú skálára vetítve '96.12. '97.06. '97.12. Torgyán Orbán Horn '95.12. '96.06. Kit látna a legszívesebben a miniszterelnöki székben? ’97 mérlegén 1997 decemberének elején a megkérdezettek 16 százaléka válaszolt Horn Gyula nevével arra a kérdésre, hogy kit látna a legszívesebben a mi­niszterelnöki székben. Utána Orbán Viktor (9%) és Torgyán József (8%) következett. A je­lenlegi kormányfő nevét az év végén 5 százalék­kal többen említették, mint az év elején, ugyan­akkor egyáltalán nem csökkent azok aránya, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre fezek aránya legutóbb 42% volt). Pozitív? Negatív? Horn Gyula említési gyakorisaga elsősorban Németh Miklós rovására növekedett, ami azt jelzi, hogy a közvélemény kezd rájönni, hogy a Londonban bankárkodó egykori kormányfő jelö­lésének nincs realitása. A miniszterelnök nép­szerűségének növekedését egyébként az is jól jelzi, hogy ’97 áprilisában még a megkérdezet­tek 43 százaléka mondta azt, hogy Hóm Gyulát semmiképpen sem látná szívesen a miniszterel­nöki székben, míg december elején „mindössze” 26 százalékuk nyilatkozott így. Ezzel együtt Torgyán József és Csurka István után - akiket a megkérdezettek 44, illetve 28 százaléka emlí­tett - a hivatalban lévő kormányfő a 3. legeluta- sítottabb politikus. Az, hogy valakinek - akár pozitív, akár nega­tív összefüggésben - eszébe jut-e egy politikus, mint lehetséges miniszterelnök, nem egyszerű­en azon múlik, hogy mennyire tartja az illetőt rokonszenvesnek, illetve alkalmasnak a feladat ellátására, hanem azon is, hogy egyáltalán el­képzelhető miniszterelnöknek az adott politi­kus. A kivételt Csurka István jelenti, hiszen az emberek többsége tudja, hogy a MIEP-nek szin­te semmi esélye sincs a parlamentbe jutásra, és a párt elnökének van annyi realitás-érzéke, hogy sohasem jelent meg a,nyilvánosság előtt, mint miniszterelnök-jelölt. Őt inkább azért em­lítik ilyen sokan, mert politikai fellépései sokak­ban komoly félelmet keltenek. Miniszterelnök-jelöltek ’97 végére gyakorlatilag eldőlt, hogy kik vezetik majd a ’98-as pártlistákat. A listák élére általá­ban miniszterelnök-jelöltjeiket helyezik a pár­tok, ezért a tavalyi és utolsó negyedében meg­kérdeztük az embereket, hogy mennyire tartják alkalmasnak 9 párt első emberét a miniszterel­nöki feladatok ellátására: teljesen, nagyobb részben, kisebb részben vagy egyáltalán nem. Ennél az úgynevezett zárt kérdésnél a meg­kérdezettek 84-92 százaléka vállalkozni szokott az értékelésre. A válaszokat szokás szerint százfokú skálára vetítve mutatjuk be tábláza­tunkban. A 30 pont alatti értékek azt jelentik, hogy a többség egyáltalán nem tartja alkalmas­nak az adott listavezetőt a miniszterelnökségre, míg az 50 pont körüli értékek azt, hogy a több­ség véleménye szerint az illető nagyobb részben alkalmas. Igazán alkalmatlannak Csurka Ist­vánt (68%), Thürmer Gyulát (58%), Giczy Györ­gyöt (54%) és Torgyán Józsefét (54%) ítélte a közvélemény, de a kérdezettek harmada szerint Hóm Gyula is alkalmatlan. Ugyanakkor ’97 ok­tóbere óta a hivatalban lévő kormányfő alkal­massági mutatója 6 ponttal javult, és a megkér­dezettek 17 százaléka teljesen alkalmasnak tartja őt, akárcsak Orbán Viktort (19%) vagy Kuncze Gábort (15%). A választó és a választott... Ha összevonjuk az utolso negyedévben felvett adatokat, akkor különböző bontásban is meg­bízható eredményeket kapunk. A mutatókat természetesen a válaszadók pártállása befolyá­solja a legjobban. Minden listavezetőt saját pártjának hívei tartanak a legalkalmasabbnak, de azért Giczy György mutatója a KDNP tábo­rában is csak 51 pont, ami jelzi a párt megosz­tottságát. Egyébként Lezsák Sándor megítélése sem sokkal jobb az MDF táborában (56 pont), ez viszont inkább azzal magyarázható, hogy az el­nök is inkább Kádár Bélát, vagy Gémesi Györ­gyöt tekinti pártja esetleges jelöltjének, mint sa­ját magát. ...pártja ’97 végén - ha nem is teljes gőzzel - már elkez­dődött a választási kampány. Ennek ellenére a megkérdezettek 38 százaléka nem pártnévvel válaszolt a választási preferenciákat firtató kér­désekre. Ez kétszer annyi embert jelent, mint a legnagyobb párt szavazótábora. A kampány so­rán nyilván ebből a tömegből tudnak a leg­könnyebben híveket toborozni maguknak a pár­tok, így különösen izgalmas kérdés: ők hogyan vélekednek a listavezetők alkalmasságáról. Először is azt látjuk, hogy ebben a körben va­lamennyi pártvezető mutatója alacsonyabb az átlagosnál, ami azt jelzi, hogy a bizonytalanok többek között azért nem tudnak választani a palettáról, mert nem igazán látnak alkalmas je­lölteket a porondon. Másrészt ebben a körben is Orbán Viktort és Kuncze Gábort tartják a legal­kalmasabbnak, ami viszont azt jelenti, hogy a két liberális pártnál valamivel hatékonyabb le­het a személyre koncentráló kampány, mint a többi pártnál. ...lakhelye A pártálláson túl a válaszadók lakóhelye is ha­tással van a listavezetők megítélésére. Buda­pesten valamennyi jelölt alkalmassági mutatója alacsonyabb, mint vidéken. Ez egyébként így van bizalom-indexeinkkel is, és mindez azt mu­tatja: a fővárosiak kevésbé respektálják a politi­kusokat, mint a vidékiek. A legnagyobb Buda- pest-vidék különbséget egyébként Kuncze Gá­bornál regisztráltuk, aminek talán a főváros ka­tasztrofális közbiztonsági helyzete lehet a ma­gyarázata, hiszen az SZDSZ, mint párt valami­vel támogatottabb a fővárosban, mint vidéken. ...végzettsége Orbán Viktor és Szabó Iván kivételével a válasz­adók iskolai végzettsége is befolyásolja az alkal­massági mutatókat. Az ellenzéki listavezetőket az érettségi nélküliek tartják a legalkalmasabb­nak, míg Horn Gyulát és Kuncze Gábort a dip­lomások. A legnagyobb különbséget Torgyán Jó­zsefnél találtuk, aki az érettségi nélküliek köré­ben 30 pontot kapott, míg a diplomásoktól csak 13-at, ami már teljes alkalmatlanságot jelez. A kisgazdapárt elnökének megítélését a válasz­adók anyagi helyzete egyébként még az iskolai végzettségnél is erősebben befolyásolja. Azok körében, akik az átlagosnál sokkal szegényebb­nek tartják magukat, 32 pont a mutatója, míg azoknál, akik az átlagosnál gazdagabbnak érzik magukat, mindössze 14 pont. Ugyanakkor Horn Gyula és Kuncze Gábor mutatói 14, illetve 18 ponttal magasabbak a leggazdagabbak, mint a legszegényebbek körében. ...életkora A legtöbb listavezető megítélését a válaszadók életkora is befolyásolja. Itt Orbán Viktornál és Horn Gyulánál találtuk a legnagyobb különbsé­get. A fiatal demokraták elnökének mutatója 17 ponttal magasabb a 18-29 évesek körében, mint a 60 évnél idősebbeknél, míg Horn Gyulát a nyugdíjas korosztály tagjai 9 ponttal alkalma­sabbnak tartják, mint a legfiatalabbak (pedig az adatokat még a 65 évnél idősebbeket érintő uta­zási kedvezmények bejelentése előtt vettük fel). ...lelki beállítottsága Végül Giczy György, Lezsák Sándor, Szabó Iván és Orbán Viktor alkalmasságának megítélését az is befolyásolja, hogy milyen gyakran jár templomba a válaszadó. Mind a négyen azok körében a legnépszerűbbek, akik rendszeresen (legalább havonta többször) járnak istentisztele­tekre. A legnagyobb különbséget egyébként nem Giczy Györgynél, hanem Szabó Ivánnál ta­láltuk. Az MDNP elnökét 14 ponttal tartják al­kalmasabbnak a vallásukat aktívan gyakorlók, mint azok, akik legfeljebb csak családi esemé­nyek alkalmával lépik át a templomok küszö­bét. Giczy Györgynél ez a különbség mindössze 11 pont, és a kereszténydemokraták elnökének mutatója még az aktív hívők körében is csak 24 pont, amivel még ebben a körben is csak Thür­mer Gyulát és Csurka Istvánt tudja megelőzni. Ez egyben azt is jelenti, hogy Orbán Viktor sok­kal inkább számíthat az aktív hívők támogatá­sára, mint Giczy György. Ugyanakkor azok kö­rében, akik legfeljebb családi eseményeken jár­nak templomba, Kuncze Gábor a legnépsze­rűbb, és Hóm Gyula is megelőzi Orbán Viktort, ami viszont azt jelzi, hogy a Fidtísz arculatváltá­sa nem volt eredménytelen. Marián Béla A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1997. december 5. és 10. között 1000 véletlenszerű­en kiválasztott választópolgárt kerestek fel szemé­lyesen. az ország 100 pontján. A mintavételi, pon-' tok. tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyan­akkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összeté­tele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség sze­rint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikmcenzusának /elhasználásával matematikai módszerrel úgynevezett többszem­pont os súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.

Next

/
Thumbnails
Contents