Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-06 / 285. szám
Szerte az országban, s a határokon túl is százszámra akadnak házak, épületek, amelyeket Makovecz Imre és tanítványai terveztek. Az egyik legismertebb magyar építész a közelmúltban megkapta a Francia Akadémia nagy aranyérmét is. Beszélgetésünk során először az északkeleti térséghez kötődő munkáiról kérdeztük. □ DOMBROVSZKY APÁM- Sárospatakon 1964-től egészen a kilencvenes évekig dolgoztunk. A rendszerváltozás után az új polgár- mester nem tartott igényt ránk. Több mint tíz éve kezdtünk építeni Csenge- ren. Egy nagyszerű polgármesterrel, aki akkoriban még tanácselnök volt. A faluból időközben város lett, s azt hiszem, itt markánsan sikerült megvalósítanunk a szerves építészet lényegét.- Röviden meg is fogalmazná?- Szerves gondolkodásra épül. Az építészet összefügg a szociológiával, a földrajzzal, a település növényvilágával... Kommunitatív tartalmú gondolkodást, eleven szemléletet kíván.- Már ahol fogadják. Mert ahogy tudom: Debrecennel például kifejezetten rossz a kapcsolata.- Lett volna egy nagyobb megbízásom, de a debreceni kollégák tiltakoztak. Felháborodtak azon, hogy egy „idegennek” akarják odaadni az új gimnázium tervezését. Akkor közöltem velük, hogy mindörökre befejeztem a debreceni ténykedésemet.- Ilyen haragtartó? Hiszen nyilván pusztán egy szűk kör érdekeit sértette... S tudom, Debrecenben is vannak hívei.- Ezt már eldöntöttem. Nekem ez a kicsi Magyarország Debrecen nélkül is elég ahhoz, hogy megéljek. Makovecz Imre több pénzt vasaljanak be a megrendelőtől.- Meglepett, hogy el sem indult a Nemzeti Színház tervpályázatán.- Sohasem pályázok. Egyrészt azért, mert az építtetés a megbízó és a tervező közötti bizalmon alapul. Másrészt a pályázati végeredmény mindig a középszerűnek kedvez. Akármilyen zseniálisak is a zsűri tagjai, mégiscsak kiegyenlített eredményt reprezentálnak. Harmadrészt: a pályázat eredménye mindig ki van szolgáltatva a politikai és a személyes ízlésnek.- Ha a politikától távol tartja is magát, rendszeresen megnyilatkozik a közéletben. Aláírásával tiltakozott az ellen, hogy a rendőrség brutálisan fellépett a földügyben tüntetőkkel szemben.- Itt van ez az ország 40 év szellemi-fizikai pusztítása után. Valójában annyi történt, hogy az irányítóközpont keletről nyugatra tevődött. Azt kell lássam: a Kádár-rendszer alatt erőteljesebb volt a nemzeti politika, mint ma.- Ön szerint mit részesít előnyben a mai kurzus?- A felszínen nemzetköziséget képvisel, a hangsúlyt pedig a gazdasági életre helyezi. A földtörvény esetében például azt a látszatot kelti, mintha a korszerű mezőgazdasági struktúra élet- lehetőségeit védené. Holott a szocialisták számára jelentős káderréteget jelentenek a tsz-vezetők. Velük olyan vegyes vállalatokat kívánnak létrehozni - külföldi tőkeinjekciókkal -, amelyek a szövetkezeteken keresztül a föld kiárusításához vezetnek. A földet áruvá akarják tenni, s ez számukra a meggazdagodás útja, hiszen Európa Uniótagként a föld ára sokszorosára megy majd fel. A tűzhöz közel állók már vásárolják is a földeket, hogy később majd üzletelhessenek vele. Nahát ennyit jelent a „nemzetköziség”. S ha mindezt ma Magyarországon meg lehet csinálni, akkor nagyon nagy baj van. Az írástudók bénultsága pedig hozzájárul ahhoz, hogy olyanokká váljunk, mint a marhák a vágóhídon, akik csak arra várnak, mikor kerül rájuk a sor. Fotó: Nagy Gábor lök elképzeléseit. Látszik, hogy az milyen pontokon neurotizálta őket, mit tett velük a nyolcadik emeleti svábbogaras, túlfűtött lakásnak nevezett élettér...- Mennyi időt vesz igénybe a tervezés előkészítése?- Rendkívüli erőfeszítéseket teszek az előkészítő munkák során. Elsősorban az asszony az igazi partner, hiszen valójában mindenütt ő irányítja a családi életet. Fontosnak tartom, hogy a tíz évnél idősebb gyerekek is beleszólhassanak a tervekbe. Ez persze időigényes, de feltétele annak, hogy az építkezés során viszont már minden gördülékenyen haladjon. Akkor már csak az én egyetértésemmel lehet változtatni, így tudom megvédeni az építtetőt azoktól az iparosoktól, akik mindig „egyszerűsítéseket” ajánlanak. Többnyire azért, hogy kevesebb munkával Makovecz-terv: a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium- Sőt, ahogy tudom, most éppen Lendván, Temesváron, Dunaszerdahe- lyen is tervez.- Meg a Kárpátalján, Berlinben, Londonban...- Tovább tágította a kört, pedig én csak a határon túli magyar területekre céloztam. Arrafelé nem sért érdekeket?- Ezzel mindenütt számolni kell. De én nem az ottani építészek kenyerét akarom elvenni. Megpróbálok minőséget produkálni. Ugyanis nem szeretem azt a hazafiságot, ami pusztán a XIX. századi rétori fogásokból áll. A gyakorlatban kell azt megvalósítani. Az én szakmámban ez azt jelenti, hogy elmegyek a Csallóközbe dolgozni. Valódi kapcsolatot kell kiépíteni, hogy ne szakadjon tovább a Kárpát-medence. Nem locsogni kell a határok átjárhatóságáról, hanem azt tartalommal megtölteni.- Ön családi házakat szeret elsősorban tervezni.- A családi ház számomra nem elsősorban pénzkereset. Főleg a középrétegeknek dolgozom. Az újgazdagok csicsás neobarokk palotáit el sem vállalom. Sajnos, a mai labilis gazdasági és politikai világban a házépítés sokszor csak a tőke ingatlanba való átmentését jelenti. Csökken a gyerekszám, nő az épületek nagysága. Nem ez az én világom.- Hanem?- A munka szépségét az adja, amikor szoros kontaktus alakul ki az építtető és a tervező között. Engem roppant módon érdekel, hogy az emberek miként szeretnének élni, s milyen emlékeket hoztak magukkal. Fantasztikus hallgatni a kis házgyári, 53 négyzetméteres lakásból kitömi készü(Folytatás az első oldalról) Az iskolát részben felmentheti a társadalmi felelősség alól az az alsó tagozatos gyermekek körében nyert pedagógiai, szociálpszichológiai felmérés, amely szerint: „az iskolai teljesítmények szóródásából az otthoni tényezők négyszer többet magyaráznak meg, mint az iskolai tényezők.” Mindezek - amelyek csak vékony szeletét képezik a problémakörnek - olyan társadalmi és részben élettani törvényszerűségekre utalnak, amelyek nem ismerete vagy tudatos figyelmen kívül hagyása rendkívül súlyos károkat okozhat mind a kisebb közösségekben, mind országos viszonylatban, tovább élteti és felerősíti a kölcsönös előítéleteket. És nemcsak az alkotmányban megfogalmazott emberi jogok tiszteletben tartásának követelménye, hanem elemi érdekeink összessége is azt kívánja, hogy ezeket az előítéleteket leküzd- jük még akkor is, ha ismerjük és helyenként naponta megtapasztaljuk Gordon W. Allport amerikai szociológus ún. „rászol- gálás” elméletének érvényre jutását. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a többségi társadalom értetlenül - és egyre türelmetlenebbül - áll azokkal a jelenségekkel (rendkívül durva hangnem és viselkedés- mód - ami természetesen nem csak rájuk jellemző -, erőszakos házalás, koldulás, szexuális jellegű ajánlattevés stb.) szemben, amelyek egy más közegben évszázados beidegződések folytán természetesnek tűnnek. Allport ez esetekben is megértést, tolaren- ciát és segítőkészséget ajánl. Nem fogadhatjuk el az ún. „megélhetési bűnözés”-szisztémát — legyen az elkövető cigány vagy nem cigány ennek égisze alatt ugyanis minden szegény ember lophatna, rabolhatna. A társadalom gondoskodik (gondoskodnia kell!) arról, hogy a legalapvetőbb létszükségleti cikkekhez mindenki hozzájusson. Nincs joga azonban ezt (pl. családi pótlék, nevelési segély) senkinek kocsmákban, dohányboltokban és drogüzéreknél elherdálni (akkor szabadulna el igazán a „pokol”, ha a cigány fiatalok a kábítószerekre rászoknának). Kétségbevonhatatlan joga van minden gyermeknek egészségesen megszületni, és életét így leélni. Az intézkedéscsomagban megfogalmazott „pozitív diszkrimináción” és a széles körű miniszteri felelősségen kívül utalni kell a helyi önkormányzatok, rend- és jogvédelmi szervek, ill. mindannyiunk felelősségére és kötelezettségeire. Külön kell hivatkozni a cigány vezetők meghatározó felelősségére az etnikum egy részére jellemző élet- és magatartásmód gyökeres megváltoztatásában annak a tudományosan is bebizonyított elvnek a jegyében, hogy ember és ember között genetikai-etnikai alapon nem lehet - nem szabad - különbséget tenni. Elutasítandók a feszültséget növelő kijelentések - Horváth Aladár szerint például Magyarországon a romák ma is gyarmatosító hatalom alatt élnek -, csakúgy, mint az előítéletek, amelyek szerint remény sincs arra, hogy a cigányok integrációja megvalósulhasson. A kormány koncepciói szerint rendkívül jelentős összeg - csak költségvetési forrásból 3 milliárd forint - áll majd rendelkezésre a cigányság támogatására. Farkas Flóriánnak igaza van abban, hogy azt inkább e célra, mint börtönök építésére fordítsuk. Nagyon fontos azonban az ésszerű finanszírozáson túl a rendszeres és szigorú ellenőrzés, annak megakadályozása, hogy a társadalom más elesettjeitől keservesen megspórolt összeg egyesek luxusigényeinek vagy lumpen életmódjának fedezetéül szolgáljon. A kormány és az önkormányzatok teendője az ezzel kapcsolatos garacia- rendszer kidolgozása, működtetése. Horn Gyula miniszterelnökkel egyet lehet érteni abban, hogy a cigányok közösítsék ki maguk közül a bűnöző elemeket, de meg kell kérdeznem: hova költöztetné Sátoraljaújhelyről a ricsei cigányokat? Kanadába? Angliába? Németországba? O is tudhatja, hogy nem ez a megoldás. Mint mindannyiunkra, a cigányokra is vonatkozik a Szózat végzetszerű ténymegállapítása, hiszen a közel kétezer éve élt Jézus Krisztus őérettük is meghalt a keresztfán. a» lllllilllWIM—BWBSHHSg mi Megjelenik kéthetenként Kiadja az Inform Stúdió Piacz Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen, Pf.: 72 Telefon: (52) 410-587; Fax: (52) 417-985 Nemzetiségek (1880) Szlovák 10459 Román 10740 Horvát 13570 Szerfa 2905 Szlovén 1930 Német 30824 Cigány 142683 Egyéb 19640 (Fonás: KSH) Tájak, múzeumok rejtett fényben Tiszavasvári Történet: A 18. században épült református parókiában lévő Vasvári Pál Múzeumot 1963-ban alapították. Nevét az 1848-as márciusi ifjak egyik vezéréről, Vasvári Pálról (1827-49) kapta. Kezdetben elsősorban a helytörténeti emlékek után kutattak,, majd az 1980-as évektől a gyűjtőkört kiterjesztették a természettudományok és a régészet területére is. Archiválták a világhírű Alkaloida gyógyszergyár működésére és történetére vonatkozó dokumentumokat. Ma a múzeümi gyűjtemény mintegy 7000 régészeti, 3000 néprajzi, helytörténeti tárgyból és jelentős adattárból áll. Avar kori lelet Állandó kiállítások. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye orvos- és gyógyszertörténete: a témát a honfoglalás korából származó, egyetlen ismert trepanálókéstől a 20. századi korszerű gyógyszerekig tekinti ál, kiemelve Kabay Jánosnak a morfinkutatásokban elért eredményeit. A nyíri Mezőség története az újkőkortól a középkorig (felújítás alatt). Cím: 4440 Tiszavasvári, Kálvin u. 7. Postacím: 4441 Tiszavasvári, Pf. 56. Telefon: (42) 315-722. Nyitva tartás: 8-16. (Forrás: Magyarország múzeumai)
