Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

1997. Dícimbir 1., Hétfő •MagyarorszAg HATÁRIDŐNAPLÓ DECEMBER 5. Általános forgalmi ADÓ: a gyakrabban fizetők adójának bevallása és befizetése Személyi jövedelemadó: az előző havi kifizeté­sekből a kifizető által levont adó és adóelőleg befi­zetése DECEMBER 10. Társasági adó: a külföldi szervezettől levont adó befizetése Előadás számviteli szakembereknek Miskolc (ÉM) - Előadással egybekötött konzultá­ciót tart a Magyar Számviteli Szakemberek Egye­sületének Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szerve­zete december 4-én, fél 10-től az EMASZ-székház nagytermében (Miskolc, Dózsa Gy. u. 13.). Az elő­adások témája: felkészülés az éves beszámoló elké­szítésére, különös tekintettel az ellenőrzés-önellen­őrzés és az egyszeres könyvvitel változásai téma­körökre, valamint a számviteli törvény jövő évi várható változásai, az előadások után lehetőség nyílik konzultációra is. A rendezvény a tagok szá­mára - a tagsági igazolvány felmutatása mellett - ingyenes. További felvilágosítással Szarkáné Há­mori Edit szolgál, a 46/356-211-es telefonszám 112-es mellékén. KAMARAI HÍREK • A BÖKIK TISZAÚJVÁROSI KÉPVISELETE a tb­ügyintézés 1998-ra vonatkozó változásairól és a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatos eljárási változások­ról ingyenes, tájékoztató előadást rendez december 4-én, 9 órai kezdettel a Derkovits Gyula Művelődé­si Házban (Tiszaújváros, Széchenyi u. 2.). Az elő­adásokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Intézet Megyei Igazgatóságának munkatársai tartják. To­vábbi felvilágosítást a képviseleti iroda ad a 49/343-930-as telefonszámon. • Magyar-nigériai üzletember-találkozót rendeznek december 2-án 10 órai kezdettel a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara székházában (Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8., 635 sz. terem). A részt vevő tizenkét nigériai cég érdeklődési terü­letei: számítástechnika, építészet, általános fo­gyasztási cikkek importálása, textilipar, ékszeré­szet, tengeri fuvarozás, kereskedelem, autóalkat­rész-ipar, filmgyártás, olajipar, mezőgazdaság. Je­lentkezés: MKIK, Miklós Mariann, tel.: 1/153- 3917, fax: 1/153-3496. A teljes delegáció listája megtekinthető a BÖKIK nemzetközi osztályán. • Román-magyar üzletember-találkozót ren­deznek december 8-9. között a romániai Félixfur- dőn. A találkozó tematikája: fém- és famegmunká­ló gépek, eszközök, szerszámok, erősáramú villa­mos és energetikai berendezések, gyógyszerek, vi­lágítás- és klímatechnika, mezőgazdasági, élelmi- szeripari gépek, lakásfelszerelések, lakossági ipar­cikkek, feldolgozott élelmiszeripari termékek, épí­tőipari gépek, berendezések, anyagok. Jelentkezési lap a BÖKIK nemzetközi osztályán igényelhető (Miskolc, Szentpáli u. 1.). INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! UHENES REKLÁMTANÁCSADÁS A piacozástól a külföldi partnerekig A „drágábban adni, mint venni" egyszerű szisztémája nem elég Miskolc (ÉM - GSL) - Amikor a fi­atal gépészmérnök elhatározta: ő bizony „belevág”, maga sem hitte volna, hogy 6-7 év leforgása alatt egy több megyét ellátó háztartási műanyag árut forgalmazó raktá­ráruház-láncot hoz majd létre. Kalmár István, a kezdetben Zsar- nain piacozó - egykori műszaki vezető - egyike azoknak, akik számára valóban az újrakezdést jelentette a ’90-es évek elején rendkívül „népszerű” újrakezdé­si kölcsön. Annyi, az újrakezdési kölcsönre ala­pozott, majd tönkrement vállalko­zásról lehetett hallani korábban, hogy szinte meglepő: a havi több száz millió forintos forgalmú Po­liprop Kft. is azzal a bizonyos 400 ezer forinttal indult ’90-ben.- Jó pár év és kitartó munka kel­lett azért ahhoz, hogy a szomszéd megyékben is megvessük a lábun­kat. De a háztartási műanyag áruk forgalmazása jó választásnak bizo­nyult - nyugtázta elégedetten az alapítás tényét Kalmár István, a kft. társtulajdonosa. - Akkoriban az Amfora, a Vasedény és a hasonló vállalatok üzleteiben volt egy polc, amit kineveztek műanyagosnak, de 6-7 évvel ezelőtt még senki sem fog­lalkozott komolyan ezzel a termék- csoporttal. Pedig már akkoriban sem lehetett elképzelni egy háztartást praktikus műanyag tárgyak nélkül. Az üzlet beindulását az is segítette, hogy a lakosság a fizetőképesség csökkené­se miatt az olcsóbb háztartási esz­közök felé fordult. Másrészt viszont az emberek szeretnek vásárolni, ajándékozni, mivel tartós fogyasz­tási cikkekre nincs pénz: aprósá­gokra költenek.- A műanyagiparban dolgozva láttam, hogy ez egy „szabad terület”, elhatároztam, hogy megpróbálom - mesélte Kalmár István. Műszaki ve­zetőként ismertem a gyártókat, az áraikat. Az újrakezdési kölcsönből árut vettünk a feleségemmel és ke­Kalmár István az első, háziasszonyoknak szánt boltban Fotó: a szerző reskedni kezdtünk a Zsarnain. De belefogtunk a nagykereskedésbe is. Ami befolyt az üzletbe, abból azon­nal újra árut vettünk. Nem is tu­dom, hány év telt el, mikor először vettünk ki pénzt a kasszából. Az első raktáráruházai még ki­lenc, a Zsarnai telepen kereskedő társával alapította Tenco Kft. néven. Az igazi áttörést azonban az jelen­tette, amikor abbahagyta a piaci kis­kereskedelmet.- Amíg mi is piacoztunk, árban és választékban sem tudtak velünk versenyezni a többiek, de a nagyke­reskedésünkben sem vásároltak szí­vesen - emlékezett a tulajdonos. - Miután kivonultunk a piacról, azon­nal négyszeresére nőtt a forgal­munk, és gyakorlatilag mi láttuk el a korábbi versenytársakat. Egy évre rá pedig - ’94-ben - már egy önálló raktáráruházát alapítottunk. Tavaly pedig egy 10 ezer négyzetméteres nagykereskedelmi raktárt nyitottunk a József Attila utcában. Ez látja el gyakor­latilag a megye valamennyi viszonteladóját. Az eltelt fél évtized alatt azonban nem magától nőtt nagyra a vállalkozás. A „drágábban adni, mint ven­ni” egyszerű szisztémája ehhez nem lett volna ele­gendő - magyarázta Kal­már István. A fejlődés kul­csa, hogy állandóan keresik azokat a gyártókat, akik ol­csóbban és a kereslet igé­nyeire a leggyorsabban rea­gálva dolgoznak.- Valójában mi végezzük helyettük a piackutatást és a marketing munkát. A kölcsönös érdekek révén szoros együttműködés ala­kult ki. A teijeszkedés vi­szont tényleg „magától” jött - fogta tréfára Kalmár Ist­ván -, valójában a hírünk­nek köszönhető. Egyre több hajdú-bihari, szabolcs-szat- mári kereskedő szerezte be nálunk az áruját. így kézenfekvő volt egy debreceni nagykereskedés alapítása. Most októberben nyitot­tunk egy hasonlót Nyíregyházán. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a terjeszkedés révén lehet meg­tartani a forgalom nagyságát. Főleg a külföldi, román, ukrán és szlovák importőrök vásárlásaira le­het alapozni - folytatta. Még Cseh­országból is érkeznek hozzájuk ka­mionok. Következő lépésként ezért egy szlovák határ melletti városban, talán Sátoraljaújhelyen nyitnak egy raktáráruházát. Távlati terveik közé tartozik még egy kiskereskedelmi bolthálózat ki­építése. A hetekben nyitották meg az elsőt Diósgyőrben: Háziasszonyok Boltja néven. A kis üzletet szívesen fogadták a környékbeli háziasszo­nyok, mint mondták: ezután nem kell minden apróságért a belvárosba villamosozniuk. Új kamarai tagozat Budapest (MTI) - Meg­alakult a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara a kommunális és telepü­lésszolgáltatási tagozata. Elnöknek Tölgyesi Feren­cet, a Székesfehérvári Kommunális Kft. ügyveze­tő igazgatóját, a Fejér Me­gyei Kereskedelmi és Ipar­kamara közszolgáltatói osztályának elnökét vá­lasztották. A tagozatot 12 kamarai osztály pénteken Buda­pesten hozta létre azzal a feladattal, hogy össze­hangolja a települések üzemeltetői, közszolgálta­tási tennivalóit, és alakít­son ki egységes kamarai álláspontot a megoldásra váró kérdésekben. A tago­zat nyitott, és a tervek szerint minden kerületi kamara csatlakozik a szervezethez. Az alakuló ülésen szó volt a készülő településügyi törvényről, és az az egy­séges vélemény alakult ki, hogy a tervezetet har­monizálni kell a telepü­lésüzemeltetéssel foglal­kozó egyéb jogszabályok­kal. A jelenlévők hangsú­lyozták: biztosítani kell az önkormányzatiság és a szakmai-műszaki köve­telmények egyensúlyát, és szabályozásra várnak a regionalitással össze­függő kérdések is. A tago­zat úgy foglalt állást, hogy a még képlékeny el­képzelésekhez január kö­zepéig kidolgozza saját javaslatait, amelyeket megküld a Belügyminisz­térium illetékesének. A szaktárca képviselője üd­vözölte a tagozat megala­kulását, és reményét fe­jezte ki, hogy közös mun­kával eredményeket lehet elérni a most még hetero­gén területen. s MEGKÉRDEZTÜK A VÁLLALKOZÓT: VÁSÁROLNA-E RÉSZVÉNYT? 1 Ha nyugdíjas leszek- Még soha sem vettem, pedig szívesen vásárol­nék részvényeket, elhiheti - bizonygatta Galli Jó­zsef, a miskolci Széchenyi utcában található Rő- fösbolt társtulajdonosa. - Az üzlet, bár jó helyen van, sajnos nem hoz annyit, hogy a kérdésén el kelljen gondolkodnom. De ha jelentősebb összeghez jutnék, azon valószínűleg részvényeket vásárolnék. Az talán többet hozna, mint amit a méteráru-üzletből remélhetnék. Persze ezt alapo­san meg kellene fontolni előbb. A napi gondok, az árubeszerzés mellett nincs időm arra figyelni, ho­gyan mozog az értékpapírpiac. De mivel alapve­tően jó üzletnek tartom, kockázatot is hajlandó lennék vállalni. Azt hiszem, mi idősebbek egy ki­csit rugalmatlanok vagyunk. Nehezebben vállal­juk a rizikót mint a fiatalok. Persze ennek is meg­van a maga oka. Nekünk igen sokat kellett dol­gozni azért, amit elértünk, még egy ilyen kis bol­tért is mint a miénk. A mai vállalkozók viszont hajlamosabbak a hazárdírozásra. Ezzel együtt, ha nyugdíjas leszek megpróbálkozom a részvények­kel, úgy legalább nem fogok unatkozni. Nem csak pénzkérdés Kertész László tulaidonos Müller István ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Másra fordítanám a pénzt- Nem vásárolnék részvényeket. Kevésbé kocká­zatos befektetési formát választanék akkor is, ha valami miatt nem a saját vállalkozásomba fektet­ném a pénzemet. De főleg azért nem, mert első­sorban a cég nyereségességére törekszem, arra, hogy piacképes termékeket gyártsunk - indokolta véleményét Kertész László, az olaszliszkai Elga- Zár Kft. tulajdonosa. - Szerintem minden szabad pénzeszközt a fejlesztésre kell fordítani. Az a leg­kifizetődőbb befektetés. Ezért inkább termelő­berendezéseket, modern technikát vásárolnék. Persze ennek is megvan a maga kockázata. Külö­nösen ma, amikor kiszámíthatatlan a piac. De ez éppen úgy igaz az értékpapírpiacra is. Másrészt sokkal tájékozottabbnak kellene lennem, ahhoz, hogy nyugodt lélekkel belevágjak egy részvény- üzletbe. Persze meggondolandó, hogy érdemes-e egyáltalán értékpapírokat vásárolni annak, akinek van egy nem is rosszul működő vállalkozása. Va­lószínűtlennek tűnik, hogy az értékpapír jobb be­fektetés legyen egy termelőire rendezésnél, ha a terméknek van piaca. Magát a befektetési formát nagyon jónak tar­tom. Biztos, hogy nagy jövő előtt áll hazánkban is i- mondja véleményét Müller István, a miskolci Kova-Hal Nagykereskedelmi Kft. ügyvezető igaz­gatója. - De be kell vallanom, „gondban" lennék, ha hirtelen rendelkezésemre állna egy jelentős öszszeg, amit mondjuk csak értékpapírokba fek­tethetnék. Nem tudnám ugyanis megmondani, milyen részvényt érdemes vásárolni. De azt hi­szem, ez így normális, hiszen erre vannak a bró­kerek. Igaz az ellenőrzés kedvéért tájékozódnék, mert megbízhatóság ide vagy oda, azért ez mégis fontos. A kérdés valójában elméleti, mert, ha va­lamilyen váratlan forrásból pénz.hez jutnék, azt is a vállalkozásomba forgatnám. És nem is vennék ki tőkét az üzletből, csak azért hogy részvényeket vásároljak. A saját vállalkozásom biztonságosabb befektetés számomra. Ismerem a körülményeket, tudom, hogy mit várhatok. Lehet, hogy vásárol­hatnék olyan részvényt, amelynek eladásával na­gyobb haszonra tehetnék szert, de azért ez mégis felesleges rizikónak tűnik számomra. Galli József rőfös liiál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents