Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-03 / 282. szám

11997. Decembm 3..« Szikra KULTÚRA Észak-MagyaboeszA© 7 Mindennapi művészet Miskolc (ÉM - DK) - Termé­szetesen a me­gye „népmű­vészeti közhe­lyei” is szere­pelnek a most megjelent Bor- sod-Abaúj- Zemplén me­gye népművé­szete című kö­tetben. De a közismert tárgycsopor­tok mellett (matyóhímzés, miskakancsó stb.) teljes keresztmetszetet próbáltak adni a könyv szerzői és szerkesz­tői megyénk népművészeti örökségéről. A kötet tegnapi bemutatóján Veres László megyei múzeumigazgató köszöntötte a résztvevőket, illet­ve bemutatta a közreműködőket: a könyv szer­kesztőjét, Fügedi Mártát, lektorát, Balassa Ivánt, Viga Gyula igazgatóhelyettest, a szerkesztő mun­katársát, és a szerzőket: Balassa M. Ivánt, Vida Gabriellát, Kárpáti Lászlót, Bodnár Mónikát, Ben- csilc Jánost, Katona Juditot, a fotókat, illetve az il­lusztrációkat készítő Kulcsár Gézát és Homola Krisztinát, Feketéné Bíró Editet, a kötet technikai szerkesztőjét, a betegség miatt távol lévő Szabad­falvi Józsefet, illetve megemlékezett Kunt Ernőről, a múzeum egykori, elhunyt munkatársáról. Fügedi Márta néprajzkutató elmondta, tízéves kutatás eredményeit foglalja össze ez a könyv, amely a Népművészeti örökségünk című sorozat ötödik köteteként látott napvilágot. Az Európa Ki­adó gondozásában korábban jelent meg Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megye kötete, tavaly pe­dig megyei kiadásban a Vas megye hagyományait feldolgozó kiadvány. A most megjelent kötet a Bor­sodi Nyomdában készült, ahol - ha elfogy a 3000 példány - utánnyomásra is lesz lehetőség. Az ár ugyan borsosnak tűnik (4000 forint), ám a kará­csonyi ajándéknak is szép, mintegy 600 oldalas monográfiát 700 fotó illusztrálja. Balassa Iván a kötet tartalmi gazdagságára hív­ta fel a figyelmet, kiemelte, hogy az írásokból nem­csak az alkotásokat, hanem az alkotókat is megis­merhetjük. Elmondta azt is az idős néprajzkutató, hogy a miskolci múzeum néprajzi szempontból az egyik legerősebb az országban, amire e könyv ön­magában is bizonyíték. Pedagógiai programok Miskolc (ÉM) - Franciatanárok számára rendez­nek szakmai továbbképzést ma, szerdán délután fél 3-tól az Alliance Francaise miskolci irodájában (Kossuth u. 11.). Az Allons en France versenyek­ről, a felkészítésről Yasmine Daas nyelvi attasé tart tájékoztatást. Az iskolai sport szervezéséről, a helyi tantervek készítéséről tart konzultációt Fazekas Miklósné szaktanácsadó december 10-én, szerdán délután 2 órától a Megyei Sportigazgatáson (Miskolc, Szé­chenyi u. 103.) Mozdul az óvoda Ónod (ÉM - NyZ) - Az óvodáskorúak mozgásfej­lesztésére irányuló program egyik új módszerét is­merhetik meg ma délelőtt az érdeklődő óvodapeda­gógusok az ónodi Napköziotthonos Óvodában. A Porkolábné Balogh Katalin pszichológus és Tóth- szóllőssyné Varga Tünde testnevelési szakember által négy év alatt tökéletesített mozgásfejlesztő módszer elméleti hátteréről beszél az óvónőknek a program egyik kidolgozója, Tóthszőlőssyné, de azt is bemutatja, hogyan képzelték el a gyakorlati al­kalmazást. A mai elméleti képzés és gyakorlati bemutató része egy programsorozatnak, melynek következő alkalmai január 7-én és 14-én lesznek.- Az a tapasztalatunk, hogy a falusi környezet­ben is keveset mozognak a gyerekek - indokolja a program szükségességét Gálné Tatár Mária, az ónodi óvoda vezetője. - Sokat nézik a tévét, renge­teget ülnek, ezért kerültek előtérbe a mozgásfej­lesztésre irányuló tevékenységek. Igyekeznünk kell a kisgyerekek minden testrészét megmozgatni az óvodában.- A hagyományos módszer sokkal merevebb volt. Ez azonban a korcsportok testi fejlettségéhez mérten állítja össze a követelményeket. Meghatá­rozza, hogy milyen képességekkel kell rendelkezni­ük a gyerekeknek az adott korban, és ehhez mutat­ja a fejlesztési gyakorlatokat. A gyerekek nagyon él­vezik - mesél a foglalkozások légköréről Dobsiné Madarassi Magdolna óvónő, aki eszerint a módszert szerint dolgozik Ónodon. - Partnere vagyok a gye­reknek, együtt dolgozom velük, csinálom én is a gyakorlatokat, és soha nem adok utasításokat a gyerekeknek. Folyamatosan, megállás nélkül mo­zognak a gyerekek, és minden gyerek tevékenyke­dik, így nem vonódik el a figyelmük másfelé. Háttérben a felekezeti szempontok Fiatal egyháztörténészek találkoztak és tanácskoztak tegnap a múzeumban Kabdebó Lóránt köszöntötte a résztvevőket Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Le­hetünk különböző val- lású, másféle gondol­kodású emberek, de ide „csak” mint tudó­sok jöttük. És mint tu­dósok, a történelmi mozgás irányait pró­báljuk megközelíteni, egymás számára hoz­záférhetővé tenni - mondta Kabdebó Ló­ránt, a Miskolci Egye­tem Bölcsészettudomá­nyi Karának dékánja tegnap délelőtt a fiatal egyháztörténészek ta­lálkozóján. Péter Katalin, az MTA Történettudományi Inté­zete munkatársa előadása után fogalmazódott meg Kabdebó professzorban az idézett gondolat. Péter Ka­talin bevezető előadásában a XVI-XVII. századi egy­háztörténeti kutatások helyzetéről és kilátásairól beszélt. Az előadó többek között elmondta, hogy ezen időszak eseményeit a kutatók - felekezeti kö­töttségük szerint - egé­szen másképpen értékel­ték. Most azonban új lap nyílhat, úgy tűnik, a ma­gyarországi egyháztörté­neti kutatás elérkezett ar­ra a színvonalra, amikor a jelenségek értékelésében a felekezeti szempontok hát­térbe szorultak, s talán teljesen el is tűnnek... Ki­emelte az előadó a vizsgált kor hazai érdekességét, ami újat és eredetit jelent­het a nemzetközi egyház­történelemben is: nálunk abban az időszakban együtt éltek a felekezetek. A vallásváltoztatások idő­szaka volt ez Magyarorszá­gon. Tudunk olyan gyüle­kezetről, amelyiknek egy­szer katolikus, legközelebb meg már valamilyen pro­testáns felekezetű papja volt. Sőt, olyan személyek­ről is tudomása van a kuta­tónak, akik /elváltva” ka­tolikusok, reformátusok, unitáriusok, szombatosok stb. voltak. A vizsgálatok során megválaszolandó kérdés, hogy a felekezeti váltással megváltozott-e a személyek, gyülekezetek élete, gondolkodása... A konferencia szervezői és résztvevői egyaránt je­lentősnek gondolják Her­man Ottó Múzeum pap­szeri épületében tegnap megtartott találkozót, és hagyománnyá is szeret­nék tenni. Hogy a legkü­lönfélébb területeken elért eredményekről számoltak be a fiatal kutatók, az azt jelzi, hogy ezek a kutatá­sok régebben is folytak, ha nem is a fővonalban, de „búvópatakként” is ered­ményesen. Kényszerű szembesülés után önfeledt szórakozás Lukin Márta, Kováts Kolos és a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Mesteri műsor­választás jellemezte a Mester­bérlet második hangversenyét hétfőn este a Miskolci Nemze­ti Színházban, ahol a Kovács László vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar Bartók Béla A kékszakállú herceg vá­ra című operáját - Lukin Már­ta (mezzoszoprán) és Kováts Kolos (basszus) közreműködé­sével -, valamint Beethoven V. szimfóniáját adta elő hatal­mas sikerrel. Bartók „Kékszakállúját” egy év híján nyolc évtizeddel a bemutató után lehetetlen „csak” végighall­gatni. A mű előadás közben óha­tatlanul egyfajta tükröt állít a be­fogadó elé anélkül, hogy szembe­nézésre kényszerítene. így egye­dül a hallgató-néző döntheti el, hajlandó-e elfogadni a tükör kí­nálta szembesülést, vagy feszeng- ve-szorongva fordul félre. A hétfői előadás ezt sugallta. Egyszerűen azért, mert káprázatos Bartók-in- terpretáció volt. A zenekarnál - amelyből külön kiemelendő a rezes fúvósszekció fantasztikus teljesítménye - csak a két szólista volt csillogóbb. A Lukin Márta által alakított Judit a szemünk láttára alakult át naiv szerelmesből mindent tudni vá­gyó, kissé erőszakos nővé, hogy végül minden titkok tudójaként csendes beletörődéssel adja meg magát végzetének. Mindezt úgy, hogy javarészt csak a hangjára hagyatkozhatott. Remek érzékkel tartotta kordában drámai mezzo­szopránját, briliánsán változtatta hangszínét úgy, hogy minden hangfekvésben hiteles maradt az előadása. Kováts Kolos eleinte kissé zárt magánhangzói is a művet szol­gálták. Rendkívül erőszakos arti­kulációja, karakteresen formált mássalhangzói csak ráerősítettek a bartóki programzenére. A mű közepétől - amikor beletörődött a megváltoztathatatlanba - a sötét titkait rejtegető férfi kitárult, ér­cesen zengő basszusa uralni kezdte a művet, majd a hetedik ajtó kitárulta után hátborzonga­tóan sötét hangszínnel, könnyek nélkül siratta el immár negyedik asszonyát. Az előadót és közönsé­gét egyaránt próbára tevő darab végén a hálás publikumtól mél­tán hangzott fel az idei szezon eddigi leghosszabb és legzajosabb tetszésnyilvánítása úgy, hogy még a „kakasülőn” helyet foglaló rendszeresen „hujjogatók” is érezték, most csak a tapsnak van helye. A szünet után zenekarra és hallgatóságára is ráfért a köny- nyed szórakozás, így ezúttal Beeth­oven V. (Sors) szimfóniája a meg­szokottnál optimistább hangvétel­ben szólalt meg. Kovács László tempóválasztása talán éppen ezért volt már az első tétel elején a megszokottnál picikét pörgő- sebb, és ez a lendület a mű végéig lankadatlannak bizonyult. A ze­nekar felszabadultan, örömmel zenélt, és immár „ikszedik” alka­lommal bizonyította be, remekül tud „beethovenül”. Páros muzsikálás, páratlan évfordulók Rőczey Ferenc zongoraművész jubileumi koncertje elé Miskolc (EM - FG) - A meghívó Rőczey Fe­renc 70. születésnapja alkalmából rendezen­dő koncertre invitál, bár néhány héttel már túl vagyunk a születés­napon, és ha jobban utánaszámolunk, kide­rül: többszörösen is ju­bileumi év az idei. Ép­pen 40 éve, hogy Mis­kolcra került Rőczey Ferenc, és 40 éve mu­zsikál együtt Sikorszky Erzsébettel - aki ké­sőbb Rőczeyné lett. Rőczey Ferencet ebben a megyében minden muzsi­kus ismeri, évtizedekig ta­nított Miskolcon, előbb a konzervatóriumban, majd megalakulása óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola Miskolci Tagozatán, s most nyugdíjasként is új­ra tart órákat a főiskolán. De akik „csak” zenekedve­lők, azok is találkozhattak vele, szinte minden évben adott egy-egy szólókoncer­tet, többször játszott zene­kari kísérettel a színház­ban. Szívesen ment bárho­vá, fellépett falusi kultúr- házakban és a fővárosban is. A legtöbb hangverse­nyére elkísérte felesége, aki ugyancsak művészta­nár. Az utóbbi években vi­szont ritkábban találkoz­hattunk a zenészházas­párral. Rőczey Ferenc kül­földön muzsikált. Külön­böző német és osztrák üdülőhelyekre hívták, hogy a maga eszközeivel segítse elő a betegek gyó­gyulását. Itthon pedig gyakran lépnek fel templo­mi szertartásokon. Sőt, újabban a Vigadó is „felfedezte” a párost, ahol szalonzene címén Bach-, Vivaldi-, Haydn-, Mozart-, Chopin-, Liszt-műveket játszanak. Rőczey Ferenc és felesé­ge, Rőczeyné Sikorszky Erzsébet nem lett szalon­zenész. Nem mondtak le az igényes komolyzene szolgálatáról, éppen ezek a népszerű előadások is arra valók, hogy minél több em­berhez szóljanak a klasszikusok. Haydn egyik öregkori leveléből vett idé­zet akár ars poétikájuk is lehetne. „Gyakran, amikor mindenféle akadállyal küszködve, szellemi és testi erőm lankadt - és ne­hezemre esett megkezdett pályámon tovább haladni- egy titkos érzés azt su­gallta: a földön oly kevés a boldog és megelégedett ember, mindenütt üldözi őket a bánat és a gond. Ta­lán a te munkád néha olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pil­lanatra nyugalmat, üdü­lést merít.” A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművésze­ti Intézete által szervezett- a Bartók-teremben tar­tandó - jubileumi koncert december 4-én, csütörtö­kön este 7 órakor kezdő­dik. A meghívó szerint a 70 éves Rőczey Ferencé ez az est, „csak” közreműkö­dő Rőczeyné Sikorszky Er­zsébet, de minden műsor- szám valamilyen közös emlék miatt kedves a há­zaspárnak, így ez mind­kettőjük - és persze a csa­lád, a tanítványok, a zene­barátok - ünnene lesz. Húszéves TKM Miskolc (ÉM) - A Tájak* Korok-Múzeumok Egyesü­let a napokban ünnepli fennállásának 20. évfordu­lóját. A miskolci tagcsoport ma délután 2 órától tartja ünnepi összejövetelét a múzeum papszeri épületé­ben, ahol Beck Jánosné Anna Marengo meséli el a tagoknak az ott - mától - látható latin-amerikai gyűjteménye eredetét. Oktatási fórum Sárospatak (ÉM) - Okta­tásunk Európa tükrében címmel tart fórumot Soós Győző képviselője decem­ber 4-én délután 5 órától a sárospataki Comenius Ta­nítóképző Főiskola díszter­mében. A fórum vendége: Jánosi György országgyűl­ési képviselő. Ajándék műsor Miskolc (ÉM) - Mikulás­ajándékként ünnepségre hívja Csiba Gábor önkor­mányzati képrí seló válasz­tókerületének gyermekeit december 6-án este 6 órá­ra a Csodamalom Bábszín­házba, ahol A három kis­malac című bábelőadáson szórakozhatnak a kicsik. V7 Rőczev Ferenc és Rőczevné Sikorszky Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents